Pesti Hírlap, 1880. május (2. évfolyam, 120-149. szám)

1880-05-01 / 120. szám

ki egy verseny­firma az orsz. m. iparegyesülettel szemben. Köztiszteletben álló jeles férfiak, or­szágos tekintélyek alakították azon célból, hogy ők sokkal többet fognak használni a magyar iparnak, mint az „Országos egyesület.“ Derék hazafiak, mint Zichy Jenő gróf, Fáik Miksa, Keleti Károly, Hegedűs Sándor, Strasser Alajos vették kezükbe a szervezést s pár hét alatt nemcsak megalakíták az „általá­nos egyletet“, de valódi lázas munkásságot fej­tettek ki, részint állami segély kieszközlése, iparvállalatok számára adómentesség kérése, ré­szint keleti és technológiai múzeum alapítása dolgában. Ezek a gyakorlat emberei. Lelemé­nyesek, gyorsak s erélyesek. Ez ösztönzésül szolgált az országos egye­sületnek, hogy szintén kibontsa zászlaját. Ösz­­szehívott hát ez is jeles szakférfiakat, mint Ráth Károly, Mudrony Soma, Bakai Nándor, Fromm Antal stb. s hogy országos tekintély is legyen köztük, elhívta Kerkápoly Károlyt. Nos ők is értekeztek az ipar felvirágoztatása érde­kében s szintén kimondák, hogy ők is adóked­vezményeket kérnek az iparvállalatok számára. Ezek az elmélet emberei, kik a testületi műkö­dést akadémikus felolvasásokban, szónoklatok­ban, kérvényekben és enquetekben látják meg­testesítve, — de azért csak oly jó iparosok s csakúgy buzognak az ügyért, mint ez a másik, a verseny firma. Hova vezet ez a versenygés ? Tartunk tőle, hogy az idő előtti elzsibbadásra. Az egymást túllicitáló iparos testületek ez országos konkurrenciája ma még csak komikus benyomást tesz, de utóbb rész­vért fog szülni mindenütt. Mert egyik a másik alkotását in­gatja meg versenyével az iparügy nagy hát­rányára. Ha az egyik fél kiállítást rendez, a másik is ugyanezt akarja, s mindkettő deficittel végzi. Ha mindkettő subvenciót kér a kormánytól, mindkettő csak kis összeget kap, vagy pedig mindkettő elutasíttatik. Az országos mozgalmakhoz erőgyűjtés szükséges, nem erőmegosztás. Már­pedig az egyszer bizonyos, hogy a megosztott erők, me­lyek ma a szervezés kezdetén egymás ellen ál­lanak csatasorba, a segélyforrások megszerzé­sénél viaskodni fognak. A pesti kereskedelmi csarnok minap el­határozta, hogy a hazai ipart pártolni akarja s szakértőktől kívánt tanácsot kérni. A két köz­ponti szerv mindjárt nála termett s az „or­szágos ép úgy, mint az „általános“ biztatta a kereskedő csarnokot, hogy az ő firmájától kér­jen tanácsot! Ez egészségtelen verseny, melynek nem le­het jó vége. Mi tehát élénken óhajtjuk a két szerv egyesülését s üdvözöl­jük Zichy Jenő grófot, ki a fúzió utjának egyengetésére önzetlenül vállalkozott. A dunaszabályozási bizottság mai ülé­sén a Budapest feletti dunaszabályozás ügyében a kö­vetkező határozatot hozta. Nézetünk szerint jó lesz a sziget felső csúcsán való munkálatokat kiegészíteni s a nyíl-alakú védművet, mely ott a folyamon úszó jeget meg­töri és a két ágba téríti, tökéletesíteni. Ezen gátnak felső csúcsán a kis vizszin felett mintegy 5—6 méter magassággal kell bírni, de koronája lassan leereszkedhe­­tik, míg mindkét parton 3 vagy 400 méternyi távolság­ba a kis viz­szin felett 3 vagy 4 méter magasságra le nem szállt. Ezzel a külföldi szakértők emlékiratának tárgyalása befejezte l­ett. A képviselőház közoktatásügyi bizott­sága mai ülésében folytatta a gymnáziumi és reálisko­lai oktatásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A képviselőhöz jelen ülésszakában elin­tézendő tárgyakra nézve az országgyűlési szabadelvű párt vasárnap tartandó értekezletén fog előterjesztést tenni Tisza Kálmán miniszterelnök. Az országgyűlési szabadelvű párt mai ér­tekezletén az 1880. V. t. c. által engedélyezett hitel­művelet (15 milliónyi aranyjáradék elhelyezése) végre­hajtásáról szóló jelentés, továbbá a belgiuminál az áru­védjegyek oltalma tárgyában 1880. január hó 12 én kötött egyezményről — a Fiume és a nyugat-európai kikötők közt rendes gőzhajózási összeköttetést fentartó társaság segélyezéséről, — a fiumei kikötő Zichy — mólóján tervezett egyik tárház épitésére felveendő köl­csönről, — a keleti marhavész elleni intézkedésekről szóló 1874. XX. t. c. kiegészítéséről — és a szerb feje­delemséggel 1880. ápril 9-én kötött vasúti egyezményről szóló törvényjavaslatokat tárgyalta és elfogadta. A büntető perrendtartáson, az „Ebs“ ér­tesülése szerint, Csem­egi K. szorgalmasan dolgozik és szeptemberre ígérte elkészítését. Csemegi legfőbb ítélő­­széki tanácselnöki teendői alól már hetek óta felmen­tetett, hogy minden idejét a fontos munkának szen­telhesse. A szörénymegyei főispán­ teendőkkel, a hivatalos lap mai száma szerint, a kormány Hessler Nándort, Beszterce-Naszód megye főispánját bízta meg. A nem­m­itőszek múlt hóban két n­agy fontos­ságú elvi kérdésben teljes tanácsülést tartott, mint már annak idejében közlöttük. Ezen kérdések egyike volt, hogy az osztrák magyar bank ellen nem üzleti össze­köttetésből, vagy hitelügyletből származott keresetek elbírálására egyedül a bécsi kereskedelmi törvényszék lehet-e illetékes? — Erre nézve kimondatott: mikép­p oly esetben, midőn az osztrák-magyar bank ellen, an­­­­nak az 1878. 25. t. cikkben biztosított kiváltságos körén­­ kivül eső ügyletből kifolyólag kereset inditatik, az ille­tőség megállapitásánál, a perrend általános szabványai­n­a­­­k folytatása. A könyvtárból csak négy füzet adatnék ki évenként 20 ívnyi tarta­lmmal és erre az előfizetés 1 frt 20 krral történik. Szín­művek kiadását azért tartják szükségesnek az illetők, hogy a tót műkedvelők zavarán segítse­­nek, kik a nyomtatásban megjelent színműveket a sokszori előadás által elhasználták és gyak­ran kellett megtenniük azon felesleges fáradsá­got, hogy egy és ugyanazon darabot két-három helyen is lefordíttatták. A tótoknak ez idő sze­rint nincs számbavehető színműírójuk és azért a kiadás valószínűleg csak fordításokra fog szo­rítkozni. A vállalat harmadik iránya a tót da­lok összegyűjtését célozza. Nagyobb, kimerítő, hangjegyekkel ellátott tót dalgyűjtemény még nem létezik, ez lesz az első. E kiadás a dalo­kat nem rendszeresítetten, művészileg feldol­gozva fogja nyújtani, hanem csak egyszerűen, úgy a mint azok a népnél hallhatók. A másik vállalat a haza határain kívül, Csehországban készül megindulni.­­ A prágai fiatal cseh írók, különösen azok, kik a Tótságon utaztak, fel akarják éleszteni a cseh-tót iro­dalmi szolidaritás kérdését és egy cseh-tót könyvtárt (Cesko-slovenská knihovna) alapítottak Prágában. A tótok féltékenyen őrzik nyelvüket, semmi áron nem akarják elfogadni a cseh nyelvet irodalmi nyelvüknek, mint ez 1843. előtt volt és azért a csehek, akik­­ a szolidaritás felelevenítésén fáradoznak, form i­májában változtatták meg a kérdést és a tó­toknak azt az ajánlatot tették, hogy tartsák meg nyelvüket a népnek szánt iratokban és a szépirodalomban, úgy­szintén a politikai lapok­ban is, de a tudományos könyvekben fogadják el a cseh nyelvet. Ezen dualisztikus eszme meg­valósítása céljából alapíttatott meg a prágai cseh-tót könyvtár! Szerkeszteni fog­ják : Pokorny Rudolf és Hejduk Adolf. Pokorny fiatal, alig 28 éves ember, költő. Mint költő a másodrangú cseh költők közé szá­mítható, szerkesztője a német Fliegende Blätter mintájára szerkesztett humorisztikus lapnak, melynek a címe: Palecek. Pokorny e lapba már behozta az irodalmi dualizmust, a­mennyi­ben a tót beküldők cikkeit tótul közli, követ­vén ebben a német humorisztikus lapokat, me­lyek szintén megnyitják hasábjaikat a provin­cializmusnak. Hejduk Adolf elsőrendű cseh költő, a­ki azzal dicsekszik, hogy őt a Tótság emelte a jó költők sorába, szintén fiatal ember még. Ő neki a Tótságon igen sok személyes jó ba­­rátja van, kiket utazása alkalmával szerzett itt. Mindkettő a tótokért­­rendkívül lelkesül. A cseh tót könyvtár a szépirodalmi és köz­hasznú könyveket tót nyelven fogja kiadni, a tudományosakat azonban kizárólag cseh nyelven. Az a kérdés támad, lesznek-e a Tótságban követői ezen irodalmi dualizmusnak ? A ki a cseh-tót viszonyokat alaposan ismeri, az nem fog taga­ . Olasz miniszterválság. Cairoli és Depretis igen élére állították a bizalmi kérdést az olasz kamrában s ez egyszer a rövidebbet ők húzták. A kamra két napi vita után leszavazta a minisztériumot s illetőleg elvetette a bizalmi szavazatot. Cairoli erre a királytól a parlament föl­­oszlatását kívánta, ellenkező esetben lemondá­sát emlegette. Umberto király azonban nem volt hajlandó a parlamentet föloszlatni, s azért Cairoli az éjjel tartott miniszteri tanács hatá­rozata szerint, ma reggel beadta lemondását, mit a király elfogadott. A kombinációk sora ma már megindult. Némelyek valószínűnek tartották, hogy Farini, a képviselőház egykori elnöke bizatnék meg kabinet alakítással, mások szerint s ez a ver­zió a valószínűbb, Crispi fog kormányra ke­rülni. Cairoli bukásának okai gyanánt sokat le­hetne fölhozni, egyes politikai hibákat, ezeket azonban előtte minden kormány elkövette ép úgy, mint az övé. Bukásának valódi okát mi abban látjuk, hogy csak az imént lezajlott kül­ügyi vitában Crispi és Visconti Venosta után mondott programm­beszédében határozottan és bátran szállott síkra az „Italia Irredenta“ ü­zel­mei ellen. Cairoli programmbeszédjéig csupán szó­dólag felelhetni. Már a „Matica“ alapításakor nagy pártja volt a cseh-tót nyelvkérdés ilyké­­peni megoldásának a tótok között. A tagok egy része azt akarta, hogy a tudományos mü­vek cseh nyelven irattassanak s a tót nyelv csak a szépirodalmi és közhasznú müvekben ha­gyassék meg, mert Húr csak azért vitte keresz­tül a csetiektől való elszakadást, mert a nép nehezen érti meg a cseh nyelvet. Akkor a radikális tótok győztek. Most a tót lapok nem vesznek részt a vitában. A turóc­ szent-mártoni N­á­r­o­d­­n­i­e N­o­v­i­n­y nem­rég a Szerkesztői üzenetekben oda nyilatkozott, hogy az irodalmi szolidaritás iránti pert nem akarja feleleveníteni. Mindazáltal a tót lapok a dualizmus felé tartó áramlatot nem tart­ák vissza. Az irodalmi dua­lizmusnak vannak hívei a tótok között, mint voltak a „Maticának“ megalapítá­sakor, s ezek száma az írók között is szapo­rodni fog, mert nem megvetendő dolog az, ha a Cseh-tót könyvtár illően díjazza a munkákat, míg a tót kiadók sehogy sem fize­tik az írót. A Cseh-tót könyvtár minden kötetéhez mellékletképen egy-két dal lesz csatolva F­a­j­n­o­r, szenicai ügyvéd és tót zeneszerző műveiből. A könyvtár első kö­tete Botto János, besztercebányai mérnök és tót költő költeményeit fogja hozni és e na­pokban fog megjelenni. C. S. PESTI H .LAP. ?1880. május 1. | különösen annak 33., 34. §- ai nyernek alkamazást.* —­­ Ezen kérdés oly nagy horderejűnek találtatott, mikép a határozat indokolásának kidolgozására külön bizottság küldetett ki, melynek tagjaiul az országbíró ő excellen­­ciája és Percei elnöklete alatt, Tóth Lőrinc, Soltész Al­bert, Babos Kálmán és Mand­lovich Emil bírák jelöltettek ki.­­ A másik elvi kérdésre nézve t. i. hogy a vegyes házassági perekben az utolsó együttlakás birói illető­sége alkalmazható-e akkor, midőn az utolsó együttlakás Bécsben volt, ott azonban a házasfelek ágy­ asztaltól el­választattak s a nő Magyarországba visszajött s itt pro­testáns vallásra tért át, azonban végelválási keresetét férje ellen a bécsi­­szék előtt indította meg, de ott az­zal elutasíttatván, ekkor a végelválást saját lakása sze­rint illetékes magyarországi bíróság előtt szorgalmazta ? a semmitőszéki plénum nem hozott érdemleges határoza­tot, hanem előlegesen azon körülmény kiderítését nyilvá­nította szükségesnek : várjon a Magyarországba visszatért házasfél a honosításról szóló 1879. évi 60. t. c. értelmé­ben visszhonosittatott-e vagy nem? A semmitősék ennek kiderítése után fogja elvi határozatát kimondani. Senney Pál báró pozsonyi jelöltségével fog­­lalkoznak ma a lapok ; mindegyik más verziót emleget. Annyi bizonyos, hogy a báró jelöltségére vonatkozólag még nem nyilatkozott, ha megengedi, hogy felléptessék v­agy egyhangú megválasztásá val­szinű. A horvát-m­agyar kiegyezés feltételei a ,,Neue Freie Presse“ értesülése szerint a következők : Horvátország lemond a határőrvidék múlt évi jövedel­meiről, hasonlóképen Magyarország is lemond a Hor­vátországnak a határőrvidék címén fizetett többlet kár­pótlásáról. Magyarország kiszolgáltatja az eddig Buda­pesten kezelt horvát alapot, mely 1.600.000 írtra rúg és lemond ez alapokra formált igényeiről.

Next