Pesti Hírlap, 1880. május (2. évfolyam, 120-149. szám)
1880-05-01 / 120. szám
ki egy versenyfirma az orsz. m. iparegyesülettel szemben. Köztiszteletben álló jeles férfiak, országos tekintélyek alakították azon célból, hogy ők sokkal többet fognak használni a magyar iparnak, mint az „Országos egyesület.“ Derék hazafiak, mint Zichy Jenő gróf, Fáik Miksa, Keleti Károly, Hegedűs Sándor, Strasser Alajos vették kezükbe a szervezést s pár hét alatt nemcsak megalakíták az „általános egyletet“, de valódi lázas munkásságot fejtettek ki, részint állami segély kieszközlése, iparvállalatok számára adómentesség kérése, részint keleti és technológiai múzeum alapítása dolgában. Ezek a gyakorlat emberei. Leleményesek, gyorsak s erélyesek. Ez ösztönzésül szolgált az országos egyesületnek, hogy szintén kibontsa zászlaját. Öszszehívott hát ez is jeles szakférfiakat, mint Ráth Károly, Mudrony Soma, Bakai Nándor, Fromm Antal stb. s hogy országos tekintély is legyen köztük, elhívta Kerkápoly Károlyt. Nos ők is értekeztek az ipar felvirágoztatása érdekében s szintén kimondák, hogy ők is adókedvezményeket kérnek az iparvállalatok számára. Ezek az elmélet emberei, kik a testületi működést akadémikus felolvasásokban, szónoklatokban, kérvényekben és enquetekben látják megtestesítve, — de azért csak oly jó iparosok s csakúgy buzognak az ügyért, mint ez a másik, a verseny firma. Hova vezet ez a versenygés ? Tartunk tőle, hogy az idő előtti elzsibbadásra. Az egymást túllicitáló iparos testületek ez országos konkurrenciája ma még csak komikus benyomást tesz, de utóbb részvért fog szülni mindenütt. Mert egyik a másik alkotását ingatja meg versenyével az iparügy nagy hátrányára. Ha az egyik fél kiállítást rendez, a másik is ugyanezt akarja, s mindkettő deficittel végzi. Ha mindkettő subvenciót kér a kormánytól, mindkettő csak kis összeget kap, vagy pedig mindkettő elutasíttatik. Az országos mozgalmakhoz erőgyűjtés szükséges, nem erőmegosztás. Márpedig az egyszer bizonyos, hogy a megosztott erők, melyek ma a szervezés kezdetén egymás ellen állanak csatasorba, a segélyforrások megszerzésénél viaskodni fognak. A pesti kereskedelmi csarnok minap elhatározta, hogy a hazai ipart pártolni akarja s szakértőktől kívánt tanácsot kérni. A két központi szerv mindjárt nála termett s az „országos ép úgy, mint az „általános“ biztatta a kereskedő csarnokot, hogy az ő firmájától kérjen tanácsot! Ez egészségtelen verseny, melynek nem lehet jó vége. Mi tehát élénken óhajtjuk a két szerv egyesülését s üdvözöljük Zichy Jenő grófot, ki a fúzió utjának egyengetésére önzetlenül vállalkozott. A dunaszabályozási bizottság mai ülésén a Budapest feletti dunaszabályozás ügyében a következő határozatot hozta. Nézetünk szerint jó lesz a sziget felső csúcsán való munkálatokat kiegészíteni s a nyíl-alakú védművet, mely ott a folyamon úszó jeget megtöri és a két ágba téríti, tökéletesíteni. Ezen gátnak felső csúcsán a kis vizszin felett mintegy 5—6 méter magassággal kell bírni, de koronája lassan leereszkedhetik, míg mindkét parton 3 vagy 400 méternyi távolságba a kis vizszin felett 3 vagy 4 méter magasságra le nem szállt. Ezzel a külföldi szakértők emlékiratának tárgyalása befejezte lett. A képviselőház közoktatásügyi bizottsága mai ülésében folytatta a gymnáziumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A képviselőhöz jelen ülésszakában elintézendő tárgyakra nézve az országgyűlési szabadelvű párt vasárnap tartandó értekezletén fog előterjesztést tenni Tisza Kálmán miniszterelnök. Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletén az 1880. V. t. c. által engedélyezett hitelművelet (15 milliónyi aranyjáradék elhelyezése) végrehajtásáról szóló jelentés, továbbá a belgiuminál az áruvédjegyek oltalma tárgyában 1880. január hó 12 én kötött egyezményről — a Fiume és a nyugat-európai kikötők közt rendes gőzhajózási összeköttetést fentartó társaság segélyezéséről, — a fiumei kikötő Zichy — mólóján tervezett egyik tárház épitésére felveendő kölcsönről, — a keleti marhavész elleni intézkedésekről szóló 1874. XX. t. c. kiegészítéséről — és a szerb fejedelemséggel 1880. ápril 9-én kötött vasúti egyezményről szóló törvényjavaslatokat tárgyalta és elfogadta. A büntető perrendtartáson, az „Ebs“ értesülése szerint, Csemegi K. szorgalmasan dolgozik és szeptemberre ígérte elkészítését. Csemegi legfőbb ítélőszéki tanácselnöki teendői alól már hetek óta felmentetett, hogy minden idejét a fontos munkának szentelhesse. A szörénymegyei főispán teendőkkel, a hivatalos lap mai száma szerint, a kormány Hessler Nándort, Beszterce-Naszód megye főispánját bízta meg. A nemmitőszek múlt hóban két nagy fontosságú elvi kérdésben teljes tanácsülést tartott, mint már annak idejében közlöttük. Ezen kérdések egyike volt, hogy az osztrák magyar bank ellen nem üzleti összeköttetésből, vagy hitelügyletből származott keresetek elbírálására egyedül a bécsi kereskedelmi törvényszék lehet-e illetékes? — Erre nézve kimondatott: miképp oly esetben, midőn az osztrák-magyar bank ellen, annak az 1878. 25. t. cikkben biztosított kiváltságos körén kivül eső ügyletből kifolyólag kereset inditatik, az illetőség megállapitásánál, a perrend általános szabványainak folytatása. A könyvtárból csak négy füzet adatnék ki évenként 20 ívnyi tartalmmal és erre az előfizetés 1 frt 20 krral történik. Színművek kiadását azért tartják szükségesnek az illetők, hogy a tót műkedvelők zavarán segítsenek, kik a nyomtatásban megjelent színműveket a sokszori előadás által elhasználták és gyakran kellett megtenniük azon felesleges fáradságot, hogy egy és ugyanazon darabot két-három helyen is lefordíttatták. A tótoknak ez idő szerint nincs számbavehető színműírójuk és azért a kiadás valószínűleg csak fordításokra fog szorítkozni. A vállalat harmadik iránya a tót dalok összegyűjtését célozza. Nagyobb, kimerítő, hangjegyekkel ellátott tót dalgyűjtemény még nem létezik, ez lesz az első. E kiadás a dalokat nem rendszeresítetten, művészileg feldolgozva fogja nyújtani, hanem csak egyszerűen, úgy a mint azok a népnél hallhatók. A másik vállalat a haza határain kívül, Csehországban készül megindulni. A prágai fiatal cseh írók, különösen azok, kik a Tótságon utaztak, fel akarják éleszteni a cseh-tót irodalmi szolidaritás kérdését és egy cseh-tót könyvtárt (Cesko-slovenská knihovna) alapítottak Prágában. A tótok féltékenyen őrzik nyelvüket, semmi áron nem akarják elfogadni a cseh nyelvet irodalmi nyelvüknek, mint ez 1843. előtt volt és azért a csehek, akik a szolidaritás felelevenítésén fáradoznak, form imájában változtatták meg a kérdést és a tótoknak azt az ajánlatot tették, hogy tartsák meg nyelvüket a népnek szánt iratokban és a szépirodalomban, úgyszintén a politikai lapokban is, de a tudományos könyvekben fogadják el a cseh nyelvet. Ezen dualisztikus eszme megvalósítása céljából alapíttatott meg a prágai cseh-tót könyvtár! Szerkeszteni fogják : Pokorny Rudolf és Hejduk Adolf. Pokorny fiatal, alig 28 éves ember, költő. Mint költő a másodrangú cseh költők közé számítható, szerkesztője a német Fliegende Blätter mintájára szerkesztett humorisztikus lapnak, melynek a címe: Palecek. Pokorny e lapba már behozta az irodalmi dualizmust, amennyiben a tót beküldők cikkeit tótul közli, követvén ebben a német humorisztikus lapokat, melyek szintén megnyitják hasábjaikat a provincializmusnak. Hejduk Adolf elsőrendű cseh költő, aki azzal dicsekszik, hogy őt a Tótság emelte a jó költők sorába, szintén fiatal ember még. Ő neki a Tótságon igen sok személyes jó barátja van, kiket utazása alkalmával szerzett itt. Mindkettő a tótokértrendkívül lelkesül. A cseh tót könyvtár a szépirodalmi és közhasznú könyveket tót nyelven fogja kiadni, a tudományosakat azonban kizárólag cseh nyelven. Az a kérdés támad, lesznek-e a Tótságban követői ezen irodalmi dualizmusnak ? A ki a cseh-tót viszonyokat alaposan ismeri, az nem fog taga . Olasz miniszterválság. Cairoli és Depretis igen élére állították a bizalmi kérdést az olasz kamrában s ez egyszer a rövidebbet ők húzták. A kamra két napi vita után leszavazta a minisztériumot s illetőleg elvetette a bizalmi szavazatot. Cairoli erre a királytól a parlament föloszlatását kívánta, ellenkező esetben lemondását emlegette. Umberto király azonban nem volt hajlandó a parlamentet föloszlatni, s azért Cairoli az éjjel tartott miniszteri tanács határozata szerint, ma reggel beadta lemondását, mit a király elfogadott. A kombinációk sora ma már megindult. Némelyek valószínűnek tartották, hogy Farini, a képviselőház egykori elnöke bizatnék meg kabinet alakítással, mások szerint s ez a verzió a valószínűbb, Crispi fog kormányra kerülni. Cairoli bukásának okai gyanánt sokat lehetne fölhozni, egyes politikai hibákat, ezeket azonban előtte minden kormány elkövette ép úgy, mint az övé. Bukásának valódi okát mi abban látjuk, hogy csak az imént lezajlott külügyi vitában Crispi és Visconti Venosta után mondott programmbeszédében határozottan és bátran szállott síkra az „Italia Irredenta“ üzelmei ellen. Cairoli programmbeszédjéig csupán szódólag felelhetni. Már a „Matica“ alapításakor nagy pártja volt a cseh-tót nyelvkérdés ilyképeni megoldásának a tótok között. A tagok egy része azt akarta, hogy a tudományos müvek cseh nyelven irattassanak s a tót nyelv csak a szépirodalmi és közhasznú müvekben hagyassék meg, mert Húr csak azért vitte keresztül a csetiektől való elszakadást, mert a nép nehezen érti meg a cseh nyelvet. Akkor a radikális tótok győztek. Most a tót lapok nem vesznek részt a vitában. A turóc szent-mártoni Národnie Noviny nemrég a Szerkesztői üzenetekben oda nyilatkozott, hogy az irodalmi szolidaritás iránti pert nem akarja feleleveníteni. Mindazáltal a tót lapok a dualizmus felé tartó áramlatot nem tarták vissza. Az irodalmi dualizmusnak vannak hívei a tótok között, mint voltak a „Maticának“ megalapításakor, s ezek száma az írók között is szaporodni fog, mert nem megvetendő dolog az, ha a Cseh-tót könyvtár illően díjazza a munkákat, míg a tót kiadók sehogy sem fizetik az írót. A Cseh-tót könyvtár minden kötetéhez mellékletképen egy-két dal lesz csatolva Fajnor, szenicai ügyvéd és tót zeneszerző műveiből. A könyvtár első kötete Botto János, besztercebányai mérnök és tót költő költeményeit fogja hozni és e napokban fog megjelenni. C. S. PESTI H .LAP. ?1880. május 1. | különösen annak 33., 34. §- ai nyernek alkamazást.* — Ezen kérdés oly nagy horderejűnek találtatott, mikép a határozat indokolásának kidolgozására külön bizottság küldetett ki, melynek tagjaiul az országbíró ő excellenciája és Percei elnöklete alatt, Tóth Lőrinc, Soltész Albert, Babos Kálmán és Mandlovich Emil bírák jelöltettek ki. A másik elvi kérdésre nézve t. i. hogy a vegyes házassági perekben az utolsó együttlakás birói illetősége alkalmazható-e akkor, midőn az utolsó együttlakás Bécsben volt, ott azonban a házasfelek ágy asztaltól elválasztattak s a nő Magyarországba visszajött s itt protestáns vallásra tért át, azonban végelválási keresetét férje ellen a bécsiszék előtt indította meg, de ott azzal elutasíttatván, ekkor a végelválást saját lakása szerint illetékes magyarországi bíróság előtt szorgalmazta ? a semmitőszéki plénum nem hozott érdemleges határozatot, hanem előlegesen azon körülmény kiderítését nyilvánította szükségesnek : várjon a Magyarországba visszatért házasfél a honosításról szóló 1879. évi 60. t. c. értelmében visszhonosittatott-e vagy nem? A semmitősék ennek kiderítése után fogja elvi határozatát kimondani. Senney Pál báró pozsonyi jelöltségével foglalkoznak ma a lapok ; mindegyik más verziót emleget. Annyi bizonyos, hogy a báró jelöltségére vonatkozólag még nem nyilatkozott, ha megengedi, hogy felléptessék vagy egyhangú megválasztásá valszinű. A horvát-magyar kiegyezés feltételei a ,,Neue Freie Presse“ értesülése szerint a következők : Horvátország lemond a határőrvidék múlt évi jövedelmeiről, hasonlóképen Magyarország is lemond a Horvátországnak a határőrvidék címén fizetett többlet kárpótlásáról. Magyarország kiszolgáltatja az eddig Budapesten kezelt horvát alapot, mely 1.600.000 írtra rúg és lemond ez alapokra formált igényeiről.