Pesti Hírlap, 1880. november (2. évfolyam, 303-331. szám)

1880-11-08 / 309. szám

2 leveléről, melyben Haymerle bukását jósolta, és azt írta, hogy Andrássy gróffal már folynak a tárgyalások a külügyi tárca újbóli átvétele végett. Ismételjük, nem tudjuk, mi igaz ezen, a kormány­yal közel összekötte­tésben álló lapok által gúnyosan bízott kacsának neve­zett hírből, de annak dacára kénytelenek vagyunk ma megint a „P. N.“ következő bécsi sürgönyéről tudomást venni: „Hiteles forrásból eredő magánhírt kaptam, hogy Haymerle b.­állása meg van ingatva. A legfelsőbb helyen Haymerienek a delegációkban tanúsított magatartá­sával épen nincsenek megelégedve. Andrássy gróf sok hibájának dacára is sokkal jobban és ügyesebben védelmezte a külügyi politikát, mint Haymerle. Nincs kétség benne, hogy Haymerle ez állásra gyönge s ennek megismerése az irányadó körökben is, úgy látszik, érvényre jutott. Ha nem is következik még be legközelebb a változás , de valószínű, hogy lemondása nemsokára meg fog történni, a­minek alapoka a budapesti delegáció-ülésekben lesz keresendő. Bármennyiben legyen alapos vagy koholt e hír, annyi bizonyos, s ezt annak idején meg is írtuk, hogy Haymerle b. a delegációk ülésein igen ügyetlenül viseli magát, s szónoki képessége, parliamenti ronti­­néja és r Schlagfertigkeit“-je nagyon gyenge lá­bon állnak. Andrássy Gyula gr. a napokban többek előtt akként nyilatkozott, hogy a mai parlamenti viszonyok tarthatatlanok, és politikai kényszer a függetlenségi párt terjedésével szemben a közjogi alapon álló pártok egyesítése, — melynek sikerében ő bízik is. — Ezen véleményének kifejezést adott Tisza Kálmán előtt, ki­ — miután hangsúlyoztatok az ő személye iránti ellenszenv — hajlandónak nyilatkozott gr. And­rássy javára visszalépni. De Andrássy ezt határozot­tan elutasította és egyelőre Szapáry Gyula gr. bízatott meg az esetleges siker kipuhatolására. Erre vezethető vissza a budget beterjesztése alkalmával mondott be­­szé­dének azon része, a­melyben egyesülésre hívja fel a mérsékelt ellenzéket. — Tisza Kálmán kitüntetésében, mint sz .,E—s“ Írja, Andrássy grófnak is van része. Ki akarta ezáltal a mérsékelt ellenzéket ábrándítani azon tévhitekből, mintha Tisza Ő felségénél mngratta személy lenne, és egyszersmind puhítólag akart hatni az udvar óhajait teljesíteni szerető konzervatívok előtt. A magyar delegáció külügyi albizottsága ma d délben tartott ülésében Fálk Miksa előadó fel­­olvasta a külügyminisztérium költségvetésére vonatkozó jelentést. A jelentés terjedelmes volta miatt az albizott­ság abban állapodott meg, hogy a jelentés szokszoro­­s illatot fog s a tagok közt kiosztatván, az albizottság kedden tartandó ülésében vétetik tárgyalás alá. Az­­ülésen a közös kormány részéről Haymerle báró külügyminiszter, K­á­t­­­a­y és F­a­­­k­e br. osztályfőnök,­­ a magyar kormány részéről Tisza Kálmán miniszterelnök voltak jelen. (D. K.) A magyar delegáció külügyi albizottsá­gának mai ülésén felolvasta a külügyminisztérium költségvetéséről készített jelentés politikai bevezetését. A terjedelmes jelentés ki fog nyomatni és az albizottság tagjai közt szét fog osz­latni.­­ A jelentést az albizottság a jövő keddi ülésén fogja hitelesíttetni. Az országgyűlési függetlenségi párt folyó hó 7-én tartott értekezletén a Magyarország, Horvát- Szlavon, Dalmátországok közt létrejött újabb pénzügyi korszakbeli bank­direktorok, kikért tüdőcskéjét koptatá ? Dr. Friedmann Bernát irodájában minde­nütt ez van felírva : „az idő pénz és a munka imádság.“ Ezek az ő elvei, így aztán nem lehet csodálni, hogy védbeszédeit többnyire az enyhítő körülmények felsorolásánál kezdi, mert szigorúan ragaszkodván első elvéhez, valahány­szor át­megy Budára, — hogy ne veszítsen időt, — védbeszédét már a lánchídnál kezdi és mire aztán felér a Fortuna-­épü­letbe, már az után elmondván a beszéd elejét és közepét, a tekintetes törvényszék előtt csak is annak végét tálalja fel, a­mi azonban még mindig olyan hosszú szokott lenni, hogy bátran le­hetne belőle csinálni egy fél tucat beszédet. Dr. Friedmann munkáját imádságnak ne­vezi. És azt nem lehet elvitatni tőle, hogy szépen imádkozik. Nincsen ugyan olyan csinos hangja, mint Friedmann kántor­nak, de azért, ha úgy magyarosan beleköp pici markába és egy buzgó imát ereszt meg a vádlott lelki üdvösségéért, van is eredménye. És miután Krisztus koporsóját sem őrzik in­gyen, hát biz ő sem imádkozik valami olcsón, de azért dr. Bróde Lipót imádságos könyvéből még­sem imádkozik. Kitűnő emlékező tehetsége van. Évek múlva is ráismer kliensére és a legnagyobb pontossággal meg tudja mondani, hogy milyen bűntett miatt, hány évre lett elítélve, mikor kezdte meg fogságát és mikor szabadult ki onnan. A múlt hetekben találkozott egy olyan Blau Kóbi féle emberrel az utcán. Blau Kóbi ebbe áll: Van szerencsém magamat bemutatni ! „Fölösleges mondja Friedmann, hisz ismerem. Eleget járt 8 évvel ezelőtt a nyakamra, mikor váltóhamisítás miatt 3 évre 5 hónapra elítélték.“ Bámulom emlékező tehetséget válaszolt erre Blau Kobi, mert én már elfelejtet­tem. Az igaz, hogy azóta már négys­zer ültem más bűntett miatt a hűvösön. No még egyet. Dr. Friedmannt mindenki úgy ismeri, mint híres védőt, mint lelkiismeretes ügyvédet, a­ki védence érdekében minden tör­vényes eszközt felhasznál. Azonban a rossz nyelvek azt suttogják, hogy a feje iránti túl­buzgóságban még tovább is megy mint kellene, mert ha például zsidó védence ül a Fortunában, ha kell, még a kóser kosztot is átviszi neki naponta. Ezt azonban én nem hiszem el, bár az imádság és a kóser koszt átvitele közt van némi okozatos összefüggés. DON DIEGO, 1880. november 15.­ PESTI HÍRLAP kiegyezési törvényjavaslat vétetvén tárgyalás alá, azt hosszas vita és beható tanácskozás után, melyben részt vettek Helfy, Eötvös, Thaly, Sze­derkényi, Kállay, Mocsáry, Ma­darász József, Mudrony Soma, Turgonyi s többen több fontos indok alapján általánosságban sem fogadta el a részletes tárgyalás alapjául. A párt határozatának előadásával a képviselő­házban Eötvös Károly bízatott meg. A magyar delegáció együttes albizott­sága megalakult és elnökévé Majthényi László bárót és jegyzőjévé Baross Gábort vá­­lasztá. Az egyesült ellenzék mai értekezletén Szon­­t­a­g­h Pál (n.gr.) elnök bemutatta Beniczky Ferencz és b. Simonyi Lajos képviselők leveleit, melyekben a párt köréből való kilépésüket, s az utóbbi a képviselői mandátum letételét is — tudatják. E nyilatkozatok tu­domásul vétettek. Ezután tárgyalás alá vétetvén a Horvátországgal kötendő kiegyezésről szóló törvényjavaslat, ezt a párt általánosságban elfogadta. Az országgyűlési szabadelvű párt ma este tartott értekezletén a Horvátországgal kötendő pénz­ügyi egyezményről szóló törvényjavaslatot vette tár­gyalás alá s azt Fálk Miksa előadó indokolása, Tisza Kálmán felvilágosítása és többek hozzászó­lása után úgy általánosságban és részleteiben változat­lanul elfogadta. A losonci függetlenségi párt levélben kéri a pártot, hogy e hó 10-én tartandó szervezkedési gyűlésükre s erkölcsi támogatásukra M­o­c­s­á­r­y Lajost és B­ó­d­o­g Albertet köréből küldje ki. Ne­vezettek kiküldettek. A közigazgatás rendezésének kérdésében összealakított bizottság e hó 21 éve hivatott össze s a meghívókat már a belügyminisztérium megküldte az en­­quete tagjaihoz. Ezek közt feles számmal vannak kép­viselők, túlnyomó mérvben a kormánypárt kebeléből, de néhányan a pártonkívüliek s egyesült ellenzék ke­beléből s egy­­ függetlenségi pártból. A tanácskozmá­ny tárgyait a megyék rendezőjének s általában a közigaz­gatás reformjának összes kérdései, a választás és kine­vezés, a tisztviselők kualifikációja, a házi pénztár, a közigazgatási bíráskodás, az árvaügy, a megyék önkor­mányzata stb. képezik. Elnökölni maga Tisza Kálmán belügyminiszter fog s esetleg Prónay József ál­lamtitkár. POLITIKAI SZEMLE. Felső Albánia új főkormányzója, D­e­r­­v­i­s Kasa a közigazgatás gyeplőit Skutariban kezeibe vette s a liga összes főnökeit egy ér­tekezletre tegnap magához rendelé. Ez egyetlen hírben merül ki tudósításokban ezúttal vajmi szegény készletünk a Dulcigno-ügy iránt. A hangulat a liga-tagok közt külföldi la­pok levelezőinek tudósításai szerint még min­dig harcias és a végsőig ellentállásra kész s azért a dolog békés megoldása elé most is csak oly akadályok állanak, minek a Glad­­stone-féle akció előtt léteztek. Attól a monte­­negróiak, hogy a ligasereg támadni fog, nem tartanak, mert hisz csak a múlt héten is több zászlóaljat hazabocsátották a suton­ani tábor­ból. A megoldás elhúzódhatik a legrosszabb esetben a tavaszig, mikor az enyhébb időjárás lehetségessé tesz a fekete hegyek déli lejtőinél csapatmozgalmakat , addig ne tartsunk hadi akciótól egyik fél részéről sem. Ezt bizonyítja a­z is, hogy J o n­­ n, cetinjei orosz diplomá­ciai ügynök hosszabb szabadságidőre leutazott állomásáról. A „tüntető hajóraj“ békén szunyókál a cattarói öbölben, monarchiánk egyik ágyúna­­száda, a „Sansego“ az éjjel San Giovanni di Mediából szerencsésen visszatért a castelnuovoi főállomásra. Magánlevelek szerint az albánok az angol, orosz és török ellen egyaránt el vannak keseredve s erőszakos rendszabályokkal fenye­getőznek, ha e három hatalom hajóiról bárki a város közelében szállani merészelne. A Dul­­cignó előtt állomásozó török fregatteok, a „Selimieh“-nek lehetetlenné tették a parttal való közlekedést. Ellenben az osztrák-magyar hajók legénysége irányában az albán nép igen előzékeny. Dervis basának sok nehézségekkel kell megküzdenie, mert a lakosság tudja róla, hogy a berlini szerződést végrehajtatni jött s azért bizalmatlan iránta. A párisi lapok még mindig a már­ciusi rendeletek végrehajtásával van­nak tele. Az „Avenir“-ban Freycinet egy cáfolatot közöl a pápa azon állítása ellen, mintha Freycinet lett volna a kezdeményező fél az alkudozásoknál, melyek utóbb az ő lemondá­sára adtak okot. Guibert tette az első lépést egy levél útján, melyben biztositá Freycinetet, hogy a kongregációk készek az állami enge­délyért folyamodni s magukat a rendeleteknek alávetni. E levél alapján ígérte meg Freycinet, hogy a rend­etek végrehajtásával az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat előterjesztéséig várni fog. Azt azonban soha nem monda, hogy a ren­deletek holt betűk maradnak. Neki a pápától sugalmazott szerzetes-nyilatkozat tartalmáról semmi előleges tudomása nem volt. A kongre­gációk feloszlatásának műve csaknem teljesen be van fejezve. Tegnap esett Saumurben a nem minden­napi színjáték, hogy az ottani trappista­ zárda lakóit az államhatalom közegei szétkergették , így robban fel az új kor levegőjétől a vakság korának, a középkornak önástó lőporaknája. A néptömeg a H­arseillaiset énekelte s a rendele­teket érteté. Lillében, hol az ultramontán-elem igen erős, a redemptorista barátok zárdáját annyira eltorlaszolták, hogy három óráig tar­tott, mig a rendőrség az ajtókon át bevonul­hatott. Az utcákat a zárda körül katonaság szállta meg. Több helyütt a régi arisztokrácia tagjai próbáltak ellenszegülni a végrehajtás­nak, de a rendőrök néhányat elfogtak közü­lük, mire a rend és nyugalom csakhamar helyre állt. Az angol csatorna flotta négy páncélos hajóval s 2800 emberrel az ír partvidékre rendeltetet. A radikális sajtó igen rászólólag nyilatkozott a Parnell ellen emelt vád felől. Az írek ligája ma pro­­klamációt adott ki, melyben vádolja a kor­mányt, hogy a kiváltságos kaszt parancsára, mely századok óta útja volt Izlandnak, megta­gadta a szabadelvűség elveit és hagyományait van hát az angol kormánynak elég jókora házi baja, mely otthon maraszsza. Egy következménye az angol-ír viszálynak eddig az, hogy Galdstone kénytelen a koercitiv rendszabályokkal egye­lre felhagyni s a g­ö­­rög-török ügy szabályozását elhalasztani. E dolog persze a liberális közlönyöknek nem tetszik s a „Spectator“ nyíltan korholja Glad­stone a­kinek — úgymond — nem lehet, nem szabad a görögöket elárulni, s cserben hagyni, a 60,000 főnyi görög hadsereg nem várhat so­káig. Bezzeg más nézeten vannak a Tory-lapok A saturday-review éles filippikát tart a whigek ellen s aztán igy ir . A görögök nagy csalódás­ban voltak, midőn abban reménykedtek, hogy Anglia meg fogja valaha engedni kormányának egy szentimentális háború kezdését. A haldokló orosz kancel­lárról, Gorcsakov hercegről hadd írjuk e ro­vatban a bulletint. A herceg tudvalevőleg a múlt héten Svájcba, a Waadt-cantonba vitette magát orvosi tanácsra, mely azonban nem hasz­nál a mesterségesen nyújtott életnek. Tegnap­előtt elveszte eszméletét s szavát. Barátai a legrosszabtól tartanak. ----- ... ........... .— ■ . -----------------------------------------­FŐVÁROSI ÜGYEK. — A f­ő­v­á­r­o­s s­z­e­r­d­a­i közgyűlése a központi választmány tagjainak választásin kivül a kö­vetkező érdekest­ tárgyakkal foglalkozik 1. A házi pénztári sikkasztás ügye s a pénztári ellenőrzés reformja. 2. Az árvapénztári kölcsönök kamatlábának leszállítása s némely ujjitások az engedélyezés körül. 3. A filatori

Next