Pesti Hírlap, 1880. november (2. évfolyam, 303-331. szám)
1880-11-22 / 323. szám
. Budapest, 1880. //. évf. 324. szám (674.) Hétfő’ november 22. . —» ■ »—n .. ii. ii I. —ni i ,pi immm, i. ■ «.-t Előfizetési árak Szerkesztési iroda: % képes heti melléklettel együtt t jBBRBHk Jj HB Budapesten, nádor-utca 7.,1. ttt. i,, ÄSR*"*......frt Z kr‘ 1^—1 a «ama n 9BHa| Mk na. •"“aSS..t,““* 1 Er ■% Hi I IlifttH M It Vidéken 6 kr. KSW« B&Jiaf gfj §S BH inL— Eg Budapest, nedor-ntc» 7. ------------ SS» BlliBral B B lip WM H93 (fii Ifai iMia HB *) •fetizetdsek )$* * u* * képes melléklet kulon: mntenendők. f r POLITIKAI NAPILAP. Hirdetek S TM SZÉPIRODALMI KÉPES HETIMELLÉKLETTEt^m^ ISáHrKT M------------------------- . u | ... masi-,.-..--.,----------- ■ ~ inam-at ( LÁT1¥TYAI.ÓK. képtár; vasárnapokon d. e. 10-1-ig fölváltva »éti táraalat tárlata. (Sugár-írt, saját dig magtekinthat S. - Közvágdhidt a **» M A P T i K. I a szyűjtemények valamelyike ; a könyvtár pedig ház.) - WLaigymr tudotványon aka*rok váriut végén a vám mellett. — Nemzeti múzeum. (Muzeum-körút.) minden hétköznapon 91-ig. — Oranágoc deuna. (Ferenc Jóanef-tér Baját ház.) — hál a régi a vároaház-téren, az új a láp.-nyitva : d. o. 9—1 óráig, hétfőn én csütörtökön képtár (B«*terhány-félej aa akadémia palo- spamuseum. (Sugár-nt, a képsőmüvén teában 2dL u. a. — YArttai vljrsadEék a természet- és néprajzi-tár ; kedden és pente- tájában. Nyitva : vasárnap, szerdán és penta- azeti társulat hiaa.) — Királyi VÁr 6« (radont*) aa aldunasoron. — Ken az ásványtár, szerdám és szombaton a ken 9—1-ig. - Omegon képzőmÜTé* Tárkert Budán, az udvar távollétében mint a városligetben. I UFETI UIDI AD •zsssi? A mai szám tartalma: A mellékparlament. — A közigazgatási enquet. — A külföldi képviselet Budapesten. — Politikai hirek. — Fővárosi ügyek. — Egyletek és intézetek. — A németországi zsidóhajsza. — Színház és művészet. — A Kisfaludy-ünnepély. — Danse macabre. — Táviratok. — Napi hirek. — Törv. csarnok. — Szinlapok. — Közg. hirek. — Tárca : Kisfaludy. — Garibaldihoz. — Regény csarnok. Egy párisi gamin utazása a föld körül. — Vegyes. — Hirdetések. A mellékparlament. Harminc nemes Budára tart — a közigazgatási enquete ülésére ; nyolc főispán, nyolc alispán, két főjegyző és tizenkét képviselő. A többség okvetlen a miniszteré. Nagyon ravaszul van a névsor összeállítva, még az ellenzékből is többnyire olyanok hivatalosak, kik a belügyminiszter közigazgatási nézeteivel rokonszenveznek. Az ellenpárt csak azért van ott, hogy leszavaztassék. Sennyey meghivatott, hogy egymaga maradjon. De az igazság egy ember szájában is igazság, a hamisság pedig nem válik igazsággá azáltal, hogy két tucat ember állítja. Az ország figyelme az országgyűléstől és a közigazgatási enquete felé fordul. Nagyon érdekes tárgyalások nyíltak meg ott ma. A megyerendszer és az állami adminisztráció öszszes kérdései kerülnek napirendre. Csupa gyakorlati kérdés, olyan, hogy minden ember nagy Magyarországon érzi, hogy róla van szó, az ő sorsáról. Mi lesz a vármegyéből, ki fog kormányozni a megyében, minő lesz a szolgabíró, mi lesz a főispánból s lesz-e még jövőre alispánra is szükség, az árvavagyonnal mi történik, az árvaszék bíróság-e vagy politikai hivatal, centralizáció vagy decentralizáció, kinevezett vagy választott tisztviselők, a polgárok szabadsága, az önkormányzat, a választások szabadsága, miféle garanciákkal vétessenek körül , ki tudná elsorolni a kérdéseket mind, melyek egy ország adminisztrációjának szervezésével kapcsolatban előfordulnak ? Ezen enquete 1867. évben lett volna megtartandó. Magyarországot szervezni kellett volna azonnal, hogy szabadságát visszanyerte; ma már rendben volnánk. Ott vagyunk a kezdet kezdeténél, tizennégy évet elherdáltunk, vagy haszontalan experimentumokkal töltöttünk el. Végre harmadszor is kisült, hogy a hagyományos megyei adminisztráció rossz, mert hiába reformáltak Tóth Vilmos és Tisza Kálmán 1870-ben és 1875-ben, már 1880-ban megint tatarozni kell. És mit akar tenni Tisza Kálmán ? Fentartani kívánja a hasznavehetetlen status quot, megújítani a régit, mint ahogy az ócska kabátot kifordítják és újat csinálnak belőle, mely megint eltart egy darabig, de nem sokáig. Tisza municipalista volt és az is maradt, mivel tapasztalta, hogy a régi megyerendszer igen jól összefér az abszolutizmussal. A megyei oppozíció nem veszedelmes a kormányra s a mostani megyei adminisztráció tág tért nyit minden visszaélésnek, tehát a miniszteriális visszaéléseknek is. Ha ki tud jönni a megyékkel, az uralkodó klikkek azokat fentartani kívánják, a nép hozzá szokott, ha rossz az adminisztráció, senki érte nem felelős, maga a vármegye az oka, ő lássa és ne panaszkodjék. Ezen szempontból barátja Tisza a vármegyéknek. Nevezetes gyűlés volt ez a mai. Sennyey és Tisza mérkőztek. És Sennyey fölülmúlta Tiszát. Először kiugratta a rókát a lyukból és a ki magát meghúzni akarta és hallgatni kívánt, vallomásra kényszerité Tisza Kálmánt, azon vallomásra, hogy ő a jelen rendszer hive. Azon rendszeré, melynek rosszasága oly kézzelfogható, hogy mint halálos beteg ágyánál konziliumo kell felette tartani. A régi rendszer mellett Tisza, az uj mellett Sennyey viaskodtak, közbe Péchy Manó gróf iparkodott ezt is, amazt is összevegyiteni, de csakhamar elvált az ecettől az olaj s kisült, hogy az élethossziglan választott tisztviselő mindkét rendszer rossz oldalait magához egyesíti, előnyeik nélkül. Sennyeynek nagy erkölcsi diadala volt, mert kitűnt, hogy a közigazgatási kérdéseket ő tanulmányozta és ő érti legjobban. Okoskodása meggyőző volt, ellenfeleié elavult s jobbára akadékoskodás és mentegetőzésből állott. Tisza Kálmán láthatólag elégületlenkedett a tárgyalás folyásával s beleesett polemikus hangulatába, mely mindig erőt vesz rajta, mikor izgatott. Segítségére sietett végül egy konzervatív municipalista a pecsovics fajtából, Majthényi László főispán Nyitrából és Hortból, kiről ismeretes, hogy alatta a szolgabirák Honiban még ráindig vezetnek, mintha a botbüntetés eltörülve nem volna és senki mukkanni sem mer, hogy panaszt tegyen, Nyitrában pedig úgy csinált rendet, hogy a főjegyző nagymérvű sikkasztásai épen most kerültek napfényre és képezik a legújabb országos közigazgatási botrányt. Szavai tehát a régi rendszer fentartása mellett nagy hatásra számíthatnak, mert hiszeme Nyitra vármegye példájára hivatkozhatik, hogy milyen jó az. Móró főjegyző úr esete épen kapóra jött a közigazgatási enquéte megnyitására, tanulhatnak belőle a régi rendszer hívei. Taba- Hai számunk 8 oldalt tartalmaz A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Kisfaludy. — 1880. nov. 21-één, Kisfaludy K. halála napjának 50-ik fordulóján. — Ha szürke fátylát lebbentvén az este, Árnyékba vonja a zöld ligetet, Elhallgat, mely csicsergésben kereste Ártatlan kedvét: a madársereg. Elnémul, fölfigyel, hallgatva-lesve, Mitől a szív fenékig megremeg : A kint, a kéjt, s miről csak szól az ének, Bűvös dalát a dallos fülmisének. Ez megszentelt órája jó sziveknek, Zenétől hallgatván el csacska zaj ; A keblek áhítattól felpihegnek Az énekesnek áldoz, könny, sóhaj . . . De más dal szól és máskép itt ti nektek, Nem csalogányé, mely hallgat ma, haj ! Hanem csak róla annak a dala, Ki ott legnémább hallgató vala. Tehát köszöntlek, dadogó versemmel A szózatos beszédnek mesterét; Közelgek hozzád testvér-szerelemmel Nagyságodnak hirdetni tengerét; Közelgek hozzád, édes félelemmel Érinteni babérod levelét, — Mert nincs, mi nagyságodhoz állhat bennem, Csupán, hódolni véle, nagy szerelmem. Hisz, a miben tündöklik szent emléked : A nagyság nem hideg popánc, a mely Elnyomja, eltörpiti azt, ki néked Áldozni félénken oltárt em. Szived szivetolvasztó melegének Elejbe tárul a rokon kebel, Mert nagy elméd, mit alkotott nagyot, Élő erőt belé szived adott. Kisebb hazám, hantodra leborulok S dicsőítem megáldott méhedet. Ott keltek föl a dallos dioshurok, S hirdetni téged s dicsőségedet, Megrendültek a bűvös-bájos húrok S daluk a nagy hon dicsősége lett, A vándor a romot, a bércet nézi, S árnyéktok’ elmerengve fölidézi. A hőst, a ki az ezrek tömegében Egy ember, a halállal szembement; Az egyet, ki az eszmék küzdelmében Ezrével támasztott fel hősöket, S amig saját bujával a szivében Egy ország bánata ölelkezett: Bár busmaga kacajt nem hallatott, Egész országot megkacagtatott. Kerestem lábaid nyomát a porban Gyermek ábránddal, vágyakkal teli ; S most lelkem is, meglettebb férfikorban Magát, kopogva, sírodon leli, Félénk hymnuszba kezd, s tördelt sorokban Nem tégedet, magát ünnepeli, Mert kobzom legfőbb dicsőségét lelte, Hogy szép alkalmon neved ünnepelte. RÁKOSI JENŐ: Garibaldihoz. I Giosne Carducci ódája. Sötét csapatja elején A diktátor némán haladt, Az eget hideg köd fedé, Sár boritá az utakat. Kifáradt ménje untasan Gázolt vizen, mocsáron át, Mögötte léptek hősei — Hallhatta keblük sóhaját. De gyászcsatáknak mezején, Vérharmatos bokrok között, Mindenfelé, hol a honért Egy árva szív is küzdödött, Olasz anyáknak ajkiról Szent Rómának tájékba A légen át, mint meteor Repül egy lángzó, hő ima. — Mentána földjén undokúl Caesar s Petrus szövetkezék,*) E kettőt Garibaldi te Mentána földjén büntetéd. Ó Astpromonte hős fia, Mentána büszke bajnoka, A Capitóliumba menj, Miként Canvillus ment oda *) Nagy Károly és III. Leo Mentanában szövetkeztek 800-ban. __________________________________