Pesti Hírlap, 1881. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1881-01-01 / 1. szám

felolvasásokkal , ki tudná felsorolni a fahrende kulturritterek ahány nemét, s mi magyarok nem­­tudjuk őket kitolni, kitagadni, helyeiket el­foglalni ? Tudnánk, ha nem volnánk oly indo­­lensek s a munkát elvégeznék magunk. Tegyünk úgy, mint a viz: a­hol a leg­kisebb rés nyílik, befut és elfoglalja. Ez sok­kal jobb politika, mint a tartózkodás politikája, melyet a közös hadseregnél követünk. Nincs veszve a jövő, ha a nemzet felhasz­nálja a jelent; ha mindenki megteszi kötelessé­gét, mindenki veszi hasznát s a haza nagy lesz és a nemzet dicső. Az uzsora Budapesten. Mint a „P. N.“ hite­les forrásból értesül, a budapesti váltótörvényszék által az adófelügyelőnek a beperelt váltókról átadott kimuta­tások a legmegdöbbentőbb adatokat tartalmazzák. E ki­mutatások 1879-ről szólanak. Azon uzsorás pénzadók száma Budapesten, kik váltókat bepereltek, mintegy háromszázra rúg. A beperelt egyes összegek száz írttól százötvenezer frtig terjednek. A kamatok 12*/o-tól KXXP/o-ig. Az uzsorások által 1879-ben összesen tizenkét millió írt pereltetett be Budapesten; ha ezekhez számítjuk a be nem perelteket, az uzsorások évi forgalma Buda­pesten mintegy száz millióra tehető, vagy tán többre is.­­ S ezen árak alig fizetvén adót, csak helyeselni lehet az adófelügyelőnek a magánpénzleszámítolók megadózta­tására tett intézkedéseit, a­mennyiben azok célszerűek és jogosak. Ilyen intézkedés a váltótörvényszék kimutatásának elkérése, mely támpontul szolgálhat az illető pénzadók évi jövedelmeinek megítél Pauler és az ügyvédi kar. Az igazságügy­miniszter úrról köztudomású­ dolog, hogy ellenszenvvel viseltetik az ügyvédek iránt. A „Jogtudományi Közlöny“­­Iten, melyet D­á­r­d­a­y Sándor, a kormánypárt egyik k­ét embere szerkeszt, mai számában a következő he­­lyes megjegyzést olvassuk : ..A közjegyzői törvényja­vaslat tárgyalására összehívott enquete, elzárta az átme­netet az ügyvédségből a közjegyzőségbe. Amely ügyvéd akár 20—30 évi ügyvédeskedés után a közjegyzői nyu­­galmasabb pályára lépni kiván, előbb egy évig segédes­­kedni tartozik a közjegyzőnél; holott a bíró és a bírói hivatalnok, aki nyolc éven át, kizárólagosan kriminális perekben dolgozott, minden további közjegyzői gyakor­lat nélkül, közjegyzővé kinevezhető. Ezen határozat újólag kifejezésre hozza, hogy az igazságügyminisztérium­­ban mily véleményevei vannak az ügyvédségről, és meg­magyarázza azt is, hogy miért nem hivatott meg a köz­jegyzői enquételre gyakorló ügyvéd.“ Somogy megye közelebb tartott közgyűlésén megalakíttatott a központi választmány, melyben a sza­badelvű párt nyert többséget. Mérsékelt ellenzéki egyet­len egy sem választatott be. A közigazgatási bizottságba Somssieh Imre grt., Selter Sándor, Makkfalvi Géza, Véssey Mihály, Boronkai Károly kilépő tagok lettek újra megválasztva. A virilis névsort megerősítő közgyár-Nagy üzletekben, mint felteszem Zichy et Várady ; I. Végh et Comp. ; Pausz és társai és a többi ; új év körül történnek a nagy zárszám­adások ; a bankárok ilyenkor mindig számokkal álmodnak. Csevegjünk mi is számokról. Ezt a kis addiciót Karl Alfonz evvel a kis bevezetéssel közli: — „Mérjék meg az arany hegyet, hegyét a hulláknak, tengerét a vérnek. És ezek a pálmák szedői, aratói a babé­roknak, ezek a „Hősök“, kiket a népek imádnak ! Az első napóleoni harcok Franciaországnak kerültek 3 millió emberbe és 26 milliárd frankba. 1800-tól 1815-ig a hadiköltsége Olasz, Porosz, Ausztria, Spanyol és Angliának, 93 milliárd frank, vesztesége az emberben 6 millió 745,000. Anglia a maga részéről költött 12 milliárd 300 milliót. Görögország költött felszabadulásáért 3 milliárdot, az európai nemzetek 6 milliárdot. A krímiai háború Franciaországnak 200 ezer emberbe és 2 milliárd frankba, Angliának 22.000 emberbe és 5 milliárd frankba, Piemont­­nak 2000 emberbe és 175 millióba, Oroszor­szágnak 630.000 emberbe és 4 milliárd frankba került. Összesen az orosz háború Európának áll 809,000 emberbe, 11 milliárd 575 millió frankba. Az olasz háború került Franciaországnak 80,(XX) emberbe és 1 milliárd és 100 millió frankjába ; Olaszországnak 60,000 emberbe 150 millió frankjába, Ausztriának 120,000 emberébe és 875 millió­ frankjába. Összesen 26­1,000 ember és 2 milliárd 125­ millió frankba. A mexikói háborúra Franciaor­szág áldozott 70,000 embert és 500 milliomot. A szíriai expedíció került Franciaország­nak 15,000 emberbe és 125 millió frankba. A schleswigi háború Poroszországnak 30,000 emberbe és 75 millió frankba; Ausztriá­nak 15,000 emberbe és 60 millió frankba; Dá­niának 12,000 emberbe és 45 millió frankba. Az 1866-iki Ausztria ellen vezetett háború került Ausztriának 65,000 emberbe és 985 mil­lió frankba; Poroszországnak 45,000 emberbe és 222 millió frankba; a paraguai háborúban Brazília vesztett 225.000 embert és 3 milliárd 75 millió frankot. Az átengedési háború került az Egyesült­ Államoknak 400.000 emberbe és 12 milliárt 200 millió ezüstjébe, az Abyssiniaiakkal való háború kerül Angliának 25.000 embere 245 millió frankba. Az assanti háború került Angliának 27 millió frankba. Végre elérkeztünk az 1870-iki háborúhoz. A L’a­ssemblée nationale elé nyújtott jelentés szerint a francia-német háború költsége a franciák részéről 9 milliárd 288 mil­lió frank. A francia minisztérium gonddal össze­­számítá e háború által okozott költséget és veszteségeket, de nem számitá hozzá az átenge­dett két provincia értékét, melyet 4 milliárd 333 millióra becsülnek, ha e számot a Mag­ne­tr jelentése szerint 9 milliárd 288 millióhoz adjuk, 13 milliárd, 620 millió franknyi rettentő veszteséget kapjak. Franciaország e háború alatt 225.000 em­bert vesztett. A trónörökös menyegzője alkalmából Budapesten tartandó ünnepélyek között a fővárosnak fényes kivilágítása is foglaltatik. A fővárosi hatóság a város középületeinek kivilágítására nézve a budapesti légszesz-társulattal tegnap kötötte meg a szer­ződést. Ez alkalommal a társulat írásbeli ajánlatot nyúj­tott át a polgármesternek, melyben a Ferenc­ József tér­nek minden díj nélkül való kivilágítását ajánlotta fel. Az 1870-ks háború költsége a németekre nézve sokkal csekélyebb, tekintve azt, hogy se­regeik idegen területen működtek, s nekik nem valának váraik, melyeket élelmezniök kellett. Bismarck­i­­­é 11, az é­­­s­z­a­k­i k­o­n­­­föde­rációnak költségekre 1 milliárd 148 millió frankot, de a kancellár nem szá­mította a hadiszerekben való veszteséget, a kárpótlásokat, a nyugdíjakat, de bátran lehet állítani a költségek összegét, a németekre nézve 2 milliárd frankra. Ezen hadjáratban vesztettek a németek legkevésbé 300,000 embert, kik közül 190,000 embert a harcmezőkön. Boldog új éveket ! • Szobám üveg ajtaja a kertre nyílik, kö­dös, felleges, nyirkos idő van, az éjszaki szél a havas esőt csapkodja ablakaimra, s éles hanggal pattog vissza az üvegről egy-egy megfagyott daraszem; a rozsály szele sivitva fuj, s az ónos eső a földön megfagy ; nagyon sik az út, alig lehet járni, a jószágot az istálóból nem lehet ki­hajtani, ott párálik heverve , a falu utcája üres, ki menne ki ilyen időben ? Szerényen, halkan kopogtatnak ajtómon, arra nézek, egy sápadt vézna asszony, két kis árváját vezeti kezén, a harmadik kendővel nya­kába van kötve, a csecsemő úgy tesz mintha szopna, a szegény asszony szomorúan mondja: nincsen mit! elereszti egyik árvája kezét, s szó nélkül nyújtja felém, én is nyújtok neki valamit; elfásultan, bután, tompa hangon mondja: Szerencsés új esztendőt kívánok! * * * PESTI HÍRLAP lesi határozat ellen Szalay Károly bizottsági tag feleb­­bezést jelentett be. A forgalmi statisztikáról, valamint a zá­logra kölcsönző intézetekről szóló törvényjavaslatok a minisztertanács által tárgyaltatván, e napokban ő­felsége elé fognak terjesztetni. Alsó-Hubinból írják, hogy a­z in­re csányi Darius egyike volt azon megyei főispánoknak, kik a belügyminiszter azon­ rendeletének, mely a szolgabirák pénzkezelésének idegvizsgálására vonatkozott­, a legpon­tosabban sietett eleget tenni. A vizsgálatokat Árvamegye mind a négy szolgabirói hivatalában a helyszínen tar­totta meg és pedig az 1879-ik év január 1-étől a vizsgála­tok napjáig. A vizsgálatok eredménye mind a négy já­rásban (kubini, váci, trsztenai, namesztói járások) kielé­gítő volt, mert a pénzek mindenütt hiány nélkül a kellő időben szállíttattak rendeltetési helyekre. A szol­gabirák különben Árva megyében az 1880. május 1-j­én megerősített pénzkezelési szabályrendelet szerint me­gyei közalapokat illető pénzeket nem kezelnek. POLITIKAI SZEMLE. Milyen furcsa: a nagymutató a XI-ről átsétál az I-re, mint rendesen szokta napjában kétszer, — útközben eléri a XII-et, a harang elveri az éjfelet s az emberek egymás kezeit szorongatják, ajándékokat adnak s kapnak, szerte küldik névjegyeiket minden ismerősök­nek s fejükbe veszik, hogy ami éjfél előtt volt, az „tavai“ volt, ami az­ óra ütés után követke­zik, az uj esztendő, vita nuova . . . b. u. é. k. Mekkorát nevethet az a J­upiter-csillagzatbeli doktor Faust, ki esetleg „villanylázsodrony“ se­gítségével mikroszkopikus vizsgálódás tárgyává avatja ezt a mi holló­­planétánkat! Akárhogy nevessenek is odafenn, nálunk az újév beköszön­tője nagy esemény s egyenértékű bármely más politikai tárgygyal, mert­ az is, ez is a história számára csinálódik. Ezért Szemlénkben meg kel­lett emlékeznünk, hogy az 1880 mától fogva a történelem é­s a benne szereplett államférfiak, diplomaták — ha szerepüket 1881-ben folytatni akarják is, féllábbal belefutottak már a histó­riába. De bele futott velük egyéb is, még pedig mindkét lábbal s csak a feje válik ki belőle : ez a diplomaták apátián gyereke, a politika földnélküli Jánosa, a vásott természetű kis fattyú, kit Bismarck hiába dajkált a „Nordd. Alig. Ztg.“ lepedőjébe burkolva, — a békebiróság tervezete. Életrevalósága attól fügött, váljon alávetik-e neki magukat a porta és Görögország,­­ hogy felettük s az új béke­háború kérdése fe­­l lett ítéljen? Eddig érkezett hírek szerint kosa­­­­rat kapott mindkét helyen. A porta azzal fo­­gadja a béke e fórumát, hogy nagymérvű hadi­­­készületeket tesz, lovakat vásároltat két világ- i részben, csapatait 120,000 főre növeli a Taurus­­ védvonalán. Görögország meg azt mondja, mit­­ két protektora súg a háta mögött : Anglia és Oroszország. Ily körülmények közt a kis lelenc életképességének csekély feltételeit percről-percre­­ veszíti s mire az újévi gratulációs íveket és névjegyeket a diplomata urak­­ a papírkosárba dobják, addigra a békebirósági tervezet is oda kerülhet. Mi, kik az egész plánumot eleitől fogva elleneztük s,nem láttunk benne egyebet a porta megrablásán­ak a jogszerűség nyelébe sütését, örülni fogunk e „bírósági“ svindli megszűnte fe­lett s ha nem lehetünk is jelen temetésén, kiha­rangozni okvetlen segitjü­k. Nos, Gladstone uram, mit kapott excellen­­ciád újévi, ajándékul, kárpótlásul a krisztkindli­­ért, mely a politikai blamageok tüskeágán az ön számára karácsonykor termett a Transvaal­­ban ? Mit kapott ? Új blamaget. A zsarnok és önző brit kormányzat ellen fellázadt boer sza­badsághősök tudvalevőleg kivándorolt holla­n­­diak, akik az angol kézbe jutott­­Japlandból önként húzódtak hátra Afrika belseje felé s ala­­piják a Transvaal köztársaságot. Most, hogy az angol telhetetlenség ellen e szegény, de jóravaló­­nép önvédelmi harcot kezdett, fajrokonaik Hol­landiában természetes rokonszenvüket erkölcsi támogatás által igyekeznek irántuk tanusítni,­­ így Utrechtben számos előkelő hollandi elhatá­­rozó, hogy a nemzet nevében nyílt felhívást in­téznek az angol nemzethez, szüntetné ez meg a lelketlen és jogtapodó annexiót Transvaalban, mely — mondjuk ki a valót — még Beacons­­field lord bűne volt s mely ellen akkor maga Gladstone is tiltakozott. Csakhogy Beacons­­field idejében az angol hatalom nem gyötörte, nem zsebelte ki a boer népet, — hogy sorsa ma elviselhetlen s miatta függetlensége kivívá­sáért e nép a végsőre is kész,­­— az Gladstone bűne. Ezt a bűnt fogja neki Hollandia most sze­mére vetni, azért fogja őt vádolni, s felelőssé tenni a műveit világ előtt — új évi ajándékul. De ez még nem minden. A whig politikus kor­mányzását brit földön is szörnyen megelégelték.. Az ő hibájából elmérgesedett ir-kérdéssel járó véres zavarok, hadi készülődések, ártanak az angol kereskedelemnek, a forgalomban pangás állt be, mit a munkás nép is keservesen meg­­érez. Az angol munkások egy titkos sociális tes­tülete tehát követte a muszka nihilisták példáját és egyik titkos ülésén Gladstoner ha­lálra i­t­é­l­t­e s ez ítéletet vele névtelen levél kíséretében közölte -—­dette új évi aján­dékul. Erre már azt se lehet mondani, hogy proftt. 1881. január 1 FŐVÁROSI ÜGYEK.

Next