Pesti Hírlap, 1881. február (3. évfolyam, 31-58. szám)

1881-02-23 / 53. szám

Budapest, 1881. TIT, évf. 53. Szám (774) Szerda, február 23. Előfizetési finac: _____ Szerkesztési iroda: ^ iá fr* — k» m gn* Budapesten, nádor-utca 7. se., I emelői Féli ff ..**!!!.*.*. 7 _ hová a lap szellemi részét illető minden Egyes szám helyben *4 kr. ||| |||| mhLjNI IS bIjB Kéziratok vissza nem adatnak. Vidéken 3 kr. gl §i® || N M lg El W Jfll Kiadóhivatal: ---------- 199 jjfjj jjii jp|a fill B|1 |gfcf gja Bja Ifct'ipll ül Budapest, nádor utca 7. szám. 4 »Magyaromig él a Nagyvilág* cimft Kw $3 |§£ nl| j|§&5gg| JgjfljjjjB rag hová az előfizetések és a lap szétkftl nagy kép«» lappal együtt: mm HH ““ OS» ®Hi BKIBBWM WtiM mUk Hidésére vonatkozó felszólamlások ia, ,__ tézendők. •gésa évre....................20 frt. ^--------:::::: ” : pm 1TW A T N A PT A P *. 1 UL11 IjyAI MNAI lJLAJrYAMKf 40, Rue Notredame des Victoires. 11 IlM I IMII .....MII?,llléWBBMPBgg8BHBEgWH53SgBPPBZMBaSSEaMUJMiMSJLUIIBJ«IZ-IIB<JWO|WUjlglS«IMSBB?IMMBRtB8WgT>l —lirfffiagMBBPBaBBHC—SMB—B—WBB—■—IIS'I MISW'IG N antár I T átattfalAlfée szombaton a képtár vasárnapokon tekeri 9—1-ig. — Országos képzőművészeti távollétében mindig megtekinthető — " « ** j IjaimvaiOrl. a e 10—i_ig fölváltva a gyűjtemények társulat tárlata. (Sugár-ut, saját ház.) — Közvágóhíd a soroksári-ut végén, a vám Szerda, róm.-kath. : Miklós 1 Seazotl Muzeum. (Muzeum-körut.) valamelyike ; a könyvtár pedig minden Magyar tudományos akadémia. (Ferenc Jó mellett. — Városháza régi a városháza, protestáns : Szeverin / Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és esti hétköznapon 9—1-ig — OmágCB képtár zsef-tér, saját ház.) — Iparmuzeum. (Sugár- téren, az út a Lipót-utcában 24. sz. a. — görög-orosz. Balázs (törtökön a természet- és néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akadémia palotájá- ut, a képzőművészeti társulat háza.) — Városi vigadó (redource) az aldrena soron. —• Vár és várkert Budán, az udvar Állatiért a városligetben. ________ A mai szám tartalma: Iparosok bolonditása. — Politikai hírek. — A Bismarck Eulenburg ügy. — Fővárosi ügyek. — Egyletek és intézetek. — Tudomány és irodalom. — Színház és művészet. — Gambetta a külpolitikáról. — Az iparügyi enquéte. — Táviratok. — A ma esti mulatságok. — Napi hirek. — Mulatságok. — Törvényszéki csarnok. — Közg. hirek — Szinlapok. — A budapesti értéktőzsde. — Tárca . Mi az meteorologia ? — A mellékleten . A képviselőházból. — Tanárvizsgálati intézkedések. — Bolondos Misi. — Hirdetések. Iparosok bolonditása. Két esztendő előtt volt az iparosok országos gyűlése, ott megmondák, hogy mit akarnak : kormány és országgyűlés átvették a kérvényt és nem tettek semmit. A magyar ipar ott van, ahol volt, olyan mint a bitang jószág, melyről senki nem gondoskodik. De most, mikor a választások közelednek, egyszerre eszébe jut a magyar Bismarcknak, Kemény báró kereskedelmi miniszternek, hogy Magyarországon is vannak iparosok. Ezek közt sok a választópolgár, kiknek jó lenne egy kis mézes madzagot kenni. Az iparosok kenyeret akarnak, nem mézes madzagot, de a Tisza-kormány régi taktikája a nesze semmi, fogd meg jól, a nagy ígéretek adása és meg nem tartása, erre való az ipari enyéje. Hat esztendeje ül a kormányon Tisza Kálmán; e hat év alatt az ipar kérdése soha a napirendről le nem tűnt; a kiegyezési tárgyalások idején mindig szóban volt, s maga Tisza is beszélt róla, igaz hogy úgy, hogy műipart kívánt fejleszteni Debreczenben, mely becses termékei számára keressen vásárt Boszniában; iparkiállítás is volt Székesfehérvárott, az iparkamarák is nyilatkoztak, végül pedig az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium, már most másodszor, egy nagy iparenqiétet hív össze, melyen meghallgatja , nem ám a magyar mesterembereket, ezek közül csak kettőt hármat, hanem a tanárokat, miniszteri hivatalnokokat, újságírókat, akadémikusokat, országgyűlési képviselőket, gyárosokat és kereskedőket, szóval pelemére minden embert, ki valaha ipari kérdésekkel theoretice foglalkozott, mint dilettáns. A porosz Bismarck, az egészen máskép cselekszik; a praktikus embereket kikérdezi és a maga eszével gondolkozik. Nálunk egy nagy gyűlést tartanak, melyben a legkülönbözőbb érdekek disputálnak, a bölcsek a fogalmakkal babrálnak és mikor mindnyája beszélt, senki nem lett okosabb, mert úgy szóltak, hogy sem értették meg egymásnak a szavát, mint Bábel tornyának építői. Ezt hívják enquétenek. Ezért is már mindenki neveti, mikor a mi kormányunk valamely ismeretes és a lapokban és társulatokban régen megvitatott kérdést elkezd tanulmányozni s napokig csépelik a szalmát s nem tudnak kiszorítani belőle egy szem új búzát. Mindaz, amit az ipari enquéten a társulási kényszerről, az ipari szakoktatásról, a kvalifikációról iparengedélyek nyerésére, az általános iparszabadság károsnak tapasztalt hatásáról a munka jóságára és a munkások erkölcseire, ami a nagyipar és a kézműipar közötti viszonyra nézve stb. mondatott, az pro és kontra ismételve volt, százszor meg volt írva, ki volt nyomatva, minden okos és nem okos ember megformálhatta a maga véleményét, a jelen ipartörvény fentartása vagy revíziója mellett — csak a kereskedelmi minisztériumnak volt szüksége még egy enquétere. És miért ? Azért-e, hogy tudja mit csináljon? nem azért, hanem hogy ne csináljon semmit. Mert ha akart volna valamit csinálni, ha akarná a törvényt revideálni, régen megtehette volna. A törvényjavaslat készen lehetne, de meg se kezdték. Mivelhogy a kereskedelmi minisztérium ragaszkodik azon ipartörvényhez, mely a legtöbb magyar iparosnak nem kell, ragaszkodik pedig azért, mert néhány budapesti gyáros úgy kívánja, s a kormány kedvez a nagy iparnak, mely külön vámterület hián Magyarországon alig van, a kézműipar rovására, mely sintődve és küzködve hazánkban még létezik, s százezreknek ad becsületes munkát és száraz kenyeret. A minisztérium szereti a nagy ideákat és a semmittevést, ezért iparpolitikája a mesteremberekkel szemben röviden így szól: Kaparj kurta, neked is lesz. De ilyenkor, választások előtt el kell hitetni az iparosokkal, hogy a kormány róluk gondoskodik. És mutatni kell nekik mindenfélét, amit a kormánytól várhatnak, ha jól viselik magukat és szabadelvű jelöltekre szavaznak. A kortes-politikához tartozik, hogy minden iparos a maga gusztusa szerint válogathasson a kormány boltjában : akinek iparszabadság kell, kap iparszabadságot, a kinek céhrendszer, kap céhrendszert, a kinek ipariskolák, az várhat iskolákra, akinek kvalifikáció, az lesheti a kvalifikációt, erre való az enquéte. Ott kiki megtalálhatja a magáét. A kormány pedig a saját véleményét elhallgatja. Talán nincs is. Majd a választások után eldönti mit tesz, ha tesz, és mit nem tesz. így tett a közigazgatási enquétetel, Így tesz most az iparos enquétetel; mind a kettő csak kortesfogás, népbolonditás ! Port a szemébe a választóknak! A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Mi az meteorologia? (Tájékoztatás a meteorologiai följegyzések megértésére.) — A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — A budapesti központi meteorológiai intézet egy év óta az időjárásra vonatkozólag bulletinokat bocsát ki naponként, melyeknek adatait a hírlapok is át szokták venni és „Időjárás“ címmel közölni. Az olvasóközönség nagy része azonban nem lévén tisztában az ezen jelentésekben előforduló műszavak értelmével, nem nagy hasznát veszi ezen tudósításoknak, amiért is indikálva látjuk e tárgyat néhány ismertető szóval megbeszélni. A légtüneti (meteorológiai) észleletek utalóban véve három irányban eszközöltetnek, úgymint : az uralkodó mérséklet, a légnyomás és a csapadékok — eső, hó, pára — mennyisége, valamint a szélirány meghatározása szempontjából. A légmérséklet a mindenki által ismert hőmérők (thermometer) segítségével határoztatik meg; az ilynemű tudományos meghatározásoknál nálunk kizárólag a száz fokra osztott vagyis Celsius-féle hőmérők használtatnak. Talán nem lesz érdektelen e helyen felemlíteni a légkör fölmelegedésének és lehűlésének módját és törvényeit. Földünk a naptól nyeri melegét, mely fénysugarakkal együtt éri annak felületét. Mialatt a Nap sugarai áthatolják a Földünket burkoló légkört, szenvednek ugyan benne némi hőveszteséget, de ez oly csekély, hogy korántsem elégséges a levegő-tenger átmelegítésére. Csak akkor, midőn a napsugarak már magára a földfelületre tűznek és általa elnyelőnek, válik érezhetővé a bennök felhalmozódott melegség. A fölmelegült talaj közli ezután melegét a vele érintkező legalsóbb levegőréteggel, ez ismét továbbadja a fölötte lévőnek, s így alulról fölfelé történik a levegő rétegeinek fölmelegedése. E szerint tehát a légtenger melegítését nem a direkt a Napból jövő sugarak sugárzó melege okozza, hanem a talaj által elnyelt hősugaraknak érezhetővé változtatott vezetett melege eszközli azt. A talaj átmelegedése főleg az őt érő napsugarak irányától függ, s mivel ezen irány állandó törvények szerint szabályszerűleg változik, önként kiviláglik, hogy úgy a talaj, mint a környező légrétegek mérséklete bizonyos periodikus változásoknak lesz alávetve, melyek évi és napi változások gyanánt jelentkeznek. A mérséklet évi változásairól, szóval az évszakokról, fölösleges is szólanunk. A napi változásokra nézve azonban célszerű lesz figyelembe venni azon körülményt, hogy míg a Föld egyrészt a napsugarak által meleget nyer, addig másrészt a hideg világűrbe való kisugározás által meleget veszt. Átalában a Föld egész felületére vonatkozólag ezen nyereség és veszteség egymást ellensúlyozzák , de egy bizonyos pontot — pl. állandó észlelési helyünket — tekintve, könnyen belátható, hogy ott a mérsékletben folytonos ingadozás lesz tapasztalható, aszerint, amint majd az elnyelt, majd a kisugárzott meleg nyeri el a túlsúlyt. A légmérséklet napi változásai, épúgy mint az éviek — a Nap helyzetétől függnek. Amint a felkelő Nap feljebb és feljebb emelkedik az ég boltozatján, önként következik, hogy a mérséklet is emelkedőben van ; a Nap déli 12 órakor éri el tetőzését, de ekkor a jégtenger még korántsem melegedett át annyira, hogy az elnyeletés és kisugárzás közt a megkívánt egyensúly beállhasson; csak d. u. 2 órakor, mikor a Nap már jóval elhagyta tetőzési (kulminatio) pontját, áll be egy pillanatra az említett egyensúly, ekkor éri el a mérséklet maximumát; ezen időtől kezdve azonban a kisugárzás ismét túlsúlyra vergődik, minek folytán a mérséklet— elejével lassan — estefelé rohamosan alászáll, amely sülyedés a folytonos sugárzás következtében egész éjen át tart, úgy, hogy a mérsékleti minimum a reggeli órákban, körülbelül napkeltekor következik be. Minthogy nyáron a Nap állásában nagyobbak a magasságbeli különbségek, mint télen, világos, hogy nyáron a mérséklet alsó és felső határa távolabb is van egymástól, mint épen télen, így nálunk télen ezen különbség mintegy 2—3 fok keli, míg nyáron 6—8 fok a maximum és minimum közti távlat. (Önként értendő, hogy a mérséklet meghatározása mindig árnyékban történjék.) A délszaki vidékeken ellenben ezen mérsékleti különbség igen tetemes, úgy, hogy Közép-Afrika- Mai számunk 10 oldalt tartalmaz.