Pesti Hírlap, 1881. március (3. évfolyam, 59-89. szám)
1881-03-01 / 59. szám
2 az ily jogtalan szedett évi pótvám, mely e címen beszedetik, 40—45 ezer írtra megy ; e pótvám megszüntetése végett a tanácshoz jelentés létetik. Felvétetett ezután a Grosz cementgyáros kérelme, hogy a város tulajdonát képező mintegy 1200 négyszögláb területű parlag földet megvehesse. A bizottság a Grosz által ajánlott 50 forintot négyszögölenkint elfogadásra ajánlja a tanácsnak. Ezután Buchwald Sándor kérelme tárgyaltatott. Buchwald ugyanis szerződést kötött a várossal, hogy a Ferenc-József-téri sétányon padokat állíthasson s ezen padok használatáért 3 krt szedhessen, s ezért kötelezi magát a város részére 6O padot évenként állítani fel, s évi bért fizetni. Tekintve, hogy most nem virágzik üzlete, kéri a szerződést megváltoztatni, s vagy a padok szállítása vagy a bér fizetése alól felmentetni magát. Mielőtt határozat hozatnék, az ügy a sétaterekre felügyelő bizottsághoz utasíttatik jelentéstétel végett. Felvétetett ezután a város tulajdonát képező 12 budai szőlő elárverezési ügye. Az árverés sikertelen maradt, azonban az egyik úgynevezett Wild-féle szőlőre, mely 1 hold és 400 négyszögláb, Ráth Károlyy 300 frt vételárt ajánlott 3 részletben lefizetés mellett. Tekintve, hogy a szőlő holdja 180 frtra volt becsülve, Ráth Károly ajánlata mint előnyös elfogadtatott, s az eladás a tanácsnak új állítatni fog. A „Két oroszlán“ házért a résztulajdonos 49 ezer forintot kér az általa leírt 5/titod részéért. Tekintettel ez ügy hosszú időn át tartott tárgyalására, a kért 49 ezer frt vételár elfogadtatott s a bizottság eme birtokrésznek a most mondott áron leendő megvételét a fővárosnak ajánlani fogja. Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért. Az adókivető bizottságok a főváros területén március hó 11-én kezdik meg működésüket. Minthogy a bizottsági tagok közt egyesek leköszönése folytán még mindig folytonosak a változások, ez alkalommal csak az elnök és az előadók neveit közölhetjük: III. kerület elnök, Jekelfalussy József, előadó, Magyari Miklós pénzügyi fogalmazó, III. ker. elnök, Quettner Antal, előadó dr. Thoma Tivadar p. n. fogalmazó, IV. ker. elnök, Schreiber Károly, előadó, Kassay József p. n. t. V. ker. I. bizottság, elnök, Eggert József, előadó, Cottely Ernő p. ü. f. II. bizottság, elnök, Szuper László, előadó, Szigethy Vilmos, p. ui. f. VI. ker. elnök, Rössler Adolf, előadó, Trautwein Sándor, p. ii. f. VII. ker. elnök, Tölgyessy Károly, előadó, Weinhardt Gusztáv, p. ui. f. VIII. ker. elnök, Pásztory Károly, előadó, Bárczy Iván, p. ii. f. IX. és X. ker. elnök, dr. Ballagi Mór, előadó, Wilhelm Elek p. n. f. — Az adókivető bizottságok március 10-én kezdik meg működésüket. A III. osztályú kereseti adólajstromok tervezetei március 2-ától nyolc napon át d. e. 9—12 és d. u. 3—6 óra közt fognak közszemlére kitétetni a bizottságoknak helyiségeiben. Az adózók észrevételeiket az adókivető bizottságok előtt tehetik legcélszerűbben meg. A főváros közgyűlése szerdán számos kisebb érdekű ügyön kívül tárgyalni fogja Sopron város körlevelét az állami közigazgatás közvetítése folytán a városi törvényhatóságokra háramló költségeknek az államkincstárból való megtérítése ügyében; — honv. min. leirat a leavatási bizottságok ujjá alakítása iránt;— vallásügyi min. leirat az állami reáltanoda céljára ajándékozott lipótvárosi telek iránt; — több biz. tag indítványa a Mayer-féle árvaház tárgyában; — előterjesztés az ebtartási dijak szabályozásáról s az állatgyógyintézet udvarának parkolásáról stb. — A f . r. magánépítési bizottság mai ülésén bemutatták a budai új vízmű egyik szivattyú-állomásának és egyik vízmedencéjének terveit, melyeket műszaki véleményezés végett a mérnökhivatalnak adtak ki. Az állatgyógyintézet igazgatósága kérte a fővárost, hogy a Rottenbiller utcában épült új gyógyintézet udvarát parkoztassa. A tanács, miután az intézet a ragálygyanús állatok és ebek befogadása és megfigyelése által a fővárosnak igen hasznos szolgálatot tesz s az egésznek a költsége is csak 550 frt lesz , a kérelmet pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. — Plébánia Kőbányán. Számos kőbányai polgár már 1879-ben folyamodott a fővároshoz, hogy Kőbányán, hol most a józsefvárosi plébániától kiküldött egyetlen káplán végzi a lelkészi teendőket, önálló plébánia létesittessék. A jog jogügyi bizottság legutóbbi ülésén foglalkozott e kérvénynyel s a tanácsnak azon véleményt adta, hogy a főváros kegyúri állásánál fogva nem kötelezhető ugyan uj parochiákat alapítani, mindazáltal méltányosságból a külön plébánia alapítását a kérvény alapján indítványozza. Egy plébánossal és egy segédlelkészszel az évi kiadás alig kerül 1000 írtba. Megjegyzendő, hogy abban a tárgyban már a hercegprímás is intézett kérvényt a hatósághoz fog csatoltatni, minek folytán az intézet a jelen évben 2400 frtot oszthat ki részint segélyösszegek, részint pedig ösztöndíjak alakjában. A tanító egyletek közös ügyeinek elintézése végett, a vallás és közokt. minisztériumban erélyesen folyik az előmunkálat, hogy f. é. augusztus havában a magyarországi egyesületek által kiküldendő egyesületi képviselők összegyülekezhessenek s a fontosabb tanügyi kérdésekben tanácskozhassanak. A miniszter különösen az egyesületi élet egyöntetűsége s egészséges irányban való sikeres egyesületi működés céljából kívánatos intézkedések ügyében kívánja, az országban létező egyesületek képviselőinek s a képezdei tanároknak véleményét megtudni. Az augusztusban megtartandó gyűlés szervezésére és rendezésére vonatkozó javaslatok elkészítésével — mint értesülünk — a miniszter a III-dik egyetemes tanítói gyűlés végrehajtó bizottságát fogja felszólítani. EGYLETEK És INTÉZETEK. — Az orsz. közép t. tanáregyesület I. szakosztálya kedden, f. hó 1-én d. u. 5 órakor, a felsőbb leányiskola helyiségében (Erzsébet tér) szakosztályi ülést tart. Tárgyak : Tacitus legnagyobb művének címéről, Petrovich Ferenctől. — Az első népnevelési egylet Székesfehérvárott megalakult. A közgyűlés által elfogadott s a minisztériumhoz felterjesztett alapszabályokat ez utóbbi több módosítás végett visszaküldötte. Az alakítók ennek folytán tegnap népes értekezletet tartottak s a kifogásoltok elejtése, illetőleg azoknak megfelelő módosítása után az alapszabályoknak újból leendő felküldését határozták el. A magyarországi néptanítók Eötvös alapjához a vallásos közoktatásügyi miniszter 1200 írttal járult, mely tiszt Srczeg az ez évi pünkösd napján kiosztandó összeghez PESTI HISLAP 1881. március 1 TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A Földtani Közlöny) legújabb száma a következő tartalommal jelent meg: dr. Noffmann Károly: Buda vidékének némely a harmadkori képződéséről — Halaváts Gyula : A golubáczi (Szerbia) mediterrán sagna. — Schafarzik Ferencz: A „Cserhát“ délnyugati végének eruptiv kötetei. * („Igazságügyi úii kutató“) II. folyamára hirdet dr. Maisics Mór budapesti ügyvéd előfizetést. E II. folyam tartalma: az 1878. 1879. és 1880. években hozott magyar törvények és miniszteri rendeletek betüsoros tárgymutatója. Az „Igazságügyi Útmutató“ II. folyamának előfizetési ára — mely a szerzőhöz címezve (nádor utca 20. sz.) legczélszerüben postautalványnyal beküldhető — 80 kr. * (A magyarhoni földtani társulat) szerdán 1881. évi márczius hó 2-án d. u. 5 órakor az akadémiában (földszint) szakülést tart, melynek tárgyai: 1. Inkey Béla bemutatja dr. Roth Samu beküldött dolgozatát a jekel falusi és dobsinai serpentinről. 2. Buday József:a Hargita kőzeteiről. 3. Stern Hugó: a selmeczi gömbös trachytról. A szakülést a választmányi ülés követi. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. ♦(Nemzeti színház.) Delibes Leo úr ma este a fővárosba érkezett. Kedden tartja az első zongorapróbát „Jean de Nivelle“-ből; szombaton Sylviában a zenekart igazgatja. „Jean de Nivelle“ első előadása a szerző óhajtásához képest, március 8-ára tűzetett ki. * (A p a j u n e) első előadása Solymosi indispozíciója miatt nmnét elhalasztatott péntekre. Solymosi állapota ugyan lényegesen javult, azonban még nincs oly helyzetben, hogy egy nagy énekes szereppel első előadás izgalmainak kitehető volna. Az előre váltott jegyek pénteken, márc. 4-én lesznek érvényesek, esetleg holnap, keddre becseréltetnek, mikor is „Bokiesése“ fog színre kerülni Pietro szerepében (Solymosi helyett) Tihanyival. — E változás folytán a műsor a következőleg állapíttatott meg: kedden „Bokácscsó“, szerdán „Tiszta urak a zárdában“, csütörtökön, ,A pereskei nótárius“, pénteken először „Apajme“. Arról a híres bécsi operációról. Néhány héttel ezelőtt egy borzasztó operáció híre indult ki Bécsből és igyekezett a műveit és nem műveit. közönség nyugalmát próbára tenni. A nem szakértők áraulva beszéltek a nagy csodatételről, melynek jelentőségét felfogni képesek nem voltak. A szakértőket azonban nem háborgatták ily érzelmek, mert az egész tényben nem láthattak egyebet, mint óriási reklámcsinálást. Ha eddig nem szóltunk e dologról, csak azért tettük, mert be akartuk várni, hogy minő fordulatot vesz az ügy. Most azonban, midőn a német lapok arról értesítik a nagyközönséget, hogy az opeált bécsi nő oly jól érzi magát, hogy nemsokára elhagyhatja a kórházat, kötelességünknek tartjuk őt, az igen tisztelt és tudós tanár úrtól, Billrothtól elbucsuztatni. Igazság szerint ezt szaklapban kellene tennünk, de miután a t. bécsi tanár úr a politikai lapokat is fölhasználta a hit terjesztésére s nem tudom még miféle célok elérésére, mi sem lehetünk kevésbé politikusok, mint ő s így egy utón haladunk vele, noha mi nem akarunk dicsfényben ragyogni, hanem csak a t. közönséget kívánjuk tájékoztatni. Szüksége is van erre, mert „nem mind arany, ami fénylik“. Valamint nem minden szentírás, amit a mai bécsi orvosi iskola hirdet. Mielőtt az említett operáció bővebb tárgyalásába bocsátkoznánk, nem mulaszthatjuk el a közönséget budapesti orvosi iskolánk iránt tanúsított indolenciájára figyelmeztetni, így, akinek pénze van, az a szemén támadt árpa gyógykezelése végett már bizonyosan Bécsbe megy. S ha csak egyszerűen elmenne, az még csak hagyján volna, de nem restell elmenni az illető budapesti egyetemi tanárhoz, hogy mondaná meg, mehet-e már bajával Bécsbe. Talán Bécsben jobban értenek ily dolgokhoz . Dehogy. Sőt mondhatjuk, hogy olyan tanáraink is vannak, kikről a világ első szaktudósai a legnagyobb tisztelet- és elismeréssel szólnak. De azért a pénzarisztokrácia mégis csak mostoha gyermeknek tekinti hazája első főiskoláját s rendesen a bécsit ápolgatja, mint édes gyermekét. Különben ez már régi baj, nem egy könnyen gyógyítható. No de Bécs a „Reichshauptstadt“ s ott talán minden jobb. Ami azonban a tudományt illeti szerény nézetünk oda irányul, hogy az közös kincse az emberiségnek, mely a kis Hollandiábanép úgy virágozhat, mint a nagy Németországban. Nézzék meg ma egyetemünket. Nem nyújt-e szépen annyit a tudományszomjas ifjúságnak, mint a bécsi? Sőt ha a frekvenciáról akarunk következtetni, azt kellene mondanunk, hogy még többet, mert ma a mi egyetemünk orvosi kara sokkal népesebb, mint a bécsi. Ez is azt mutatja, hogy orvosi karunk oly emelkedésben van, mely iajainknak nélkülözhetővé teszi Bécset. Egykor a bécsi orvosi iskola Európaszerte hangadó volt. Ma e domináló szerepe megszűnt. E változás azonban okiviszonyban áll a működő erők tevékenységével, így mondhatjuk, hogy a bécsi orvosi iskola Billroth tanár úr elődei alatt élte fénykorát, mert ezek komoly munkával s nem reklámmal igyekeztek iskolájok hírnevét emelni. Hasonló dolgok miatt a budapesti kir. orvosegylet csaknem kiküszöbölte néhány tagját s tisztességtelennek nyilvánítá oly dolgok ismertetését a napilapokban, melyek csak szakkörökbe valók. Nézzük már most szakértő szemmel, miért ütöttek a bécsi és hazai német lapok oly zajt Billroth operációjával ? Talán valami nagy és új felfedezés ez a szenvedő emberek javára ? Ha így volna a dolog, mi volnánk az elsők, kik üdvözölnék. Mi az egész dolgot nem tekinthetjük egyébnek, az emberi elme elsiklásának, ha nem akarjuk feltenni, hogy egy hírneves tanár oly óriási reklámot akarjon csinálni, noha igen közel áll a gyanú. Különben ez nem az első eset arra, hogy Billroth valami újat, merészet végzett, de akárhányszor végezte is s akárhányan utánozták, mégis csakhamar feledékenységbe sülyedt az egész, mert nem lehetett általa maradandó praktikus eredményt elérni. Ki ne emlékeznék még ama zajra, melyet gégerákoperációja keltett? Az egész azonban csak pünkösdi királyság volt. Ma úgy látszik Billroth ismét beszéltetni óhajt magáról, amiért is egy asszony gyomrára tesz operatív merényletet rák-kiirtás céljából. Kivágott egy darabot a gyomorból, sőt még a körülötte levő részekből is s ezzel talán kiirtotta a rákot . Azt ő maga sem hiszi, mert igen jól tudja, hogy ez lehetetlen, különösen oly helyen, hol számtalan csak nagyító üveggel látható kis mirigy létezik. Tudja az igen tisztelt tanár úr azt is, hogy hány beteget operált ő már különféle rákok miatt, s hogy a legnagyobb rész kiáltotta az operációt, de nem gyógyult meg, mert a rák,z operáció után is az maradt, ami volt. Ilyen körülmények közt a tanár úr operációját nem tekinthetjük másnak, mint kísérletnek arra, hogy egy ember képes-e kiállani azt, ha gyomrából egy darabot kivágnak. Ez esetben a beteg gyomrán ejtett sebéből, mint a legújabb hírek jelentik, kigyógyult, de azért a rákja tovább is megmarad. Az pedig, hogy az ember a gyomor egy részének kivágását képes kiállani, kísérletek által már rég bebizonyított tény. Most azt kérdjük, helyeselheti-e valaki, hogy emberek használtassanak kísérletekre ? Angliában még állatokat sem szabad bárkinek, kénye-kedve szerint kísérletek végett kínozni (vivisectio) Ezt csak szűk körben erre hivatott egyének tehetik. Emberen experimentálni pedig nemcsak nem helyeselhető, hanem büntetésre méltó. Midőn a műtétről szóló tudósítást olvastuk, az a kérdés támadt önként bennünk, hát nem ismeri Bill roth a rák természetét ? Ha nem ismerné, nem hagyathatnák tanszékén. De ismeri is, mert műveiben maga hirdeti, hogy a rákot biztosan kiirtani nem lehet. Tudja saját tapasztalataiból is, hogy a rák még oly helyekről sem irtható ki, melyekhez könnyen hozzáférhetünk, hát még onnan ahová követni sem vagyunk képesek. S mindamellett hozzáfogott az operációhoz. Az egyetemi tanárnak első kötelessége, hogy hallgatóit lelkiismeretességre tanítsa. Azért nagyon sajnálatos, hogy oly egyének, kik már bizonyos állást foglalnak el, azt épen nem lelkiismeretesen töltik be. Legsajnálatosabb azonban az a körülmény, hogy valaki mint orvos kénye-kedve szerint rendelkezik embertársai élete felett. Az a híres operáció tehát nem is oly híres, mint amilyen zajt ütött. A kommentárt különben a közönség maga készítheti hozzá. A híres tanár úr skrupulozitásáról tanúskodó esetet akarok még felemlíteni. Egy itteni zsidóasszonyság t. i. gyomorbajával Billrothoz fordult, ki természetesen mindjárt hozzáfogott a lelkiismeretes gyógyításhoz. Megkutaszolta az illető gyomrát, de úgy, hogy másnapra meghalt. Ha ez nálunk Budapesten történik, a bécsiek lettek volna az elsők, kik a budapesti egyetemi tanárok tudatlanságával kürtötték volna tele a világot , de talán az érdekeltek még pert is indítottak, volna, míg Bécsben ily esetek nagyszerűek s nem terhelnek senkit. Ily dolgokról hallgat a bécsi krónika s csak akkor szólal meg, ha ellenünk fordulhat vele. I Univ. med. dr. Zay.