Pesti Hírlap, 1881. december (3. évfolyam, 331-360. szám)

1881-12-01 / 331. szám

­utatta az 1869-ki lázadás, melylyel az általános katonakötelezettség behoza­­tli megkísérlését fogadta. Akkor is rab­­ndákról beszéltek eleinte. Aztán kiderült,­gy a rablóbandák megöltek néhány ezer em­­lét a hadseregnek, elköltöttek tizenkét millió forintot s végre is kapitulálni kellett az osztrák fegyvereknek s oly békét kötni, mely legke­vésbé se volt mondható dicsőségesnek. Az osztrák generálisok és államférfiak úgy találták, hogy a boch­ezek leverése nem volna ugyan lehetetlen, de­­ nem fizetné ki magát. Tartsák meg privilégiumaikat, míg majd hajlan­dóbbak lesznek résztvenni a rendes katonai szolgálatban. Az icsek és vicsek készítsék elő őket reá. Előkészítő lépések nélkül akarni ke­resztülvinni a rendszabályt, politikai hiba volt- Nyolcvan évig civilizálta az osztrák a mór- rákokat, mégis ilyen vallomást kellett tennie. Az­óta itt tizenkét év telt le, melyről azt hitték, hogy bölcsen felhasználtatott. Az előkészítés munkájának egy évtizedet szenteltek. S ez alatt megszállották Hercegovinát és lekötelezték a — jámbor naivitás — Montenegrót. Hiszen épen azért kellett Bosznia és Hercegovina, hogy a k­eskeny dalmát tengerpartnak „Hinterlandja“ legyen. Most hát már meg van ez is. És mi az eredmény ? Az, hogy néhány községben, mely 1869-ben ellenállt, az újonco­­zás most békésen végrehajtatott ugyan, de Kri­­voscsie és vidéke ellenáll s fegyvert szegez ránk épen az a terület, mely határos a most már osztrák Hercegovinával és a lekötelezett Montenegróval, honnan a lázadás táplálékát ve­szi, erkölcsi biztatásban, bujtogatásban, pénz­ben, fegyverben és szövetségesekben, így sültünk fül e ponton is keleti politi­kánkkal. . Pest megye fölirata a tisztikar­­vetésének emelése tárgyában már elküldetett a belügyminiszterhez A fölirat a járandóságok emelését, többi közt az állam és a főváros által az elsőrendű életszükségletet képező cikkekre vetett fogyasztási adókkal s a főváros és az állam hasonrangu tisztviselőinek aránytalanul jobb dljazásáva­l s ezen fölül nyugdíjképességével indokolja. A fiumei kérdés megoldásáról az Ellenőr azt a hírt­­ózza, hogy a kormány, mihelyt a horvát országgyűlés összeül, úgy ezt mint a magyar ország­gyűlést föl fogja szólítani a törvényszerűi regnikoláris küldöttségek kirendelésére. Konstantinápolyból e hó 25 ikéről jelentik, hogy a szamba­i effendiket a boszniai kato­natörvény nagy izgalomba ejtette. A hivatalos „Vakít“ napról napra újabb borzalmak hírét hozza Bosz­szállították a jegyek árát öt dollárra. Mindez nem használt semmit, sőt a második hangver­seny alkalmával a jegyeknek alig egy harmada kelt el. Ezt nem lehetett abba­hagyni. Meg kel­lett menteni legalább a becsületet. Michigan államban néhány héttel ezelőtt roppant erdőégések pusztítottak, amelyek által számos ember hajléktalanná vált. Ezeknek ja­vára az Egyesült­ Államokban mindenfelé gyűj­téseket rendeztek és Patti Adelina oly nagy­­.Mi volt, hogy harmadik hangversenyének ■s jövedelmét felajánlotta a leégetteknek. Utalommal a belépti jegyek árát ismét fe­­l leszállították, és valószínűleg a további hangversenyek alkalmával sem fogják ismét fölemelni. Bármi legyen is ezeknek eredménye, az álmodott milliókból már semmi sem lesz. Valószínűleg az amerikai nőkre számított újítás volt az, hogy Patti a hangverseny min­den száma után öltözéket változtatott. Úgy lát­szik több ruhát hozott magával, mint a­meny­nyit hat estén bemutathatott volna, azért jött erre a sajátságos gondolatra. Ha Pattiról van szó, Nicoliniról is kell be­szélni. Különösen a nagyon kiváncsiak vol­tak reá, és a­midőn a színpadon megjelent, sa­­■átságo5 '■* .cm irható mozgás támadt a néző­iben éneke eléggé tetszett, amit leg­­gas C-jének köszönhet. A társulat ég „succes d’estime‘!-i sem voltak PESTI HIELAF 1881 december 1 m­ából és Hercegovinából, el nem mulasztván hozzájuk tenni, hogy az ottani népesség rokonszenvez a fölkelő csapatokkal, — amit különben legalább Hercegovinára nézve, saját félhivatalos forrásaink sem tagadnak. A dalmát fölkelés, Triesztből jelentik . Ami hét zsindár, a­ki a most már teljesen szétrombolt D­r­a­g­a­­­j erődöt odahagyta, haditörvény­szék elé fog állíttatni. Hirlik, hogy Jovanovics helytartó a krivoscerebeliek vezéreivel közelebb Cerkvi­­cében találkozni fog. Csikós tábornok eddigelé Zárát még nem hagyta el. A raguzai dandárpa­rancsnokság székhelye onnan Kattaróba tétetett át. — Krajnából számos csendőrt parancsoltak le a Boccába ; csaknem minden állomáson kapott egy­­egy ember haladéktalan indulási parancsot. E rendsza­bályt Stájerország egyik részére is kiterjesztették. Három püspök. (Angyelics, Sztojkovics és Zsivkovics.) Egy bécsi lapnak írják Karlovicból: Az újvidéki „nemzeti választási bizottság“ által kiadott jelszó mindenfelé s különösen a városokban diadalmaskodván, A­n­g­y­e­l­i­c­s bácsi püspök a választásnál alig számolhat többre mint 12, legfölebb 15 főre menő kisebbségre a­­­75 képviselő közül. Angyelicscsal szemben az ellenszenv leginkább onnan keletkezett, hogy a többség egyenesen neki rója föl Ivacskovics patriarchának az egyház vezetésétől való rögtönös elbocsájtatását, a­ki­nek helyét azután Angyelics foglalta el mint helyettes, majd pedig későbben — Ivacskovics halála után — mint adminisztrátor. Neki róvják föl azt is, hogy az adminisztrátor évi honoráriuma 24.000 írtra emeltetett föl, mely eddigelé hallatlan összeg a mely a kongresz­­szus hozzájárulása nélkül utalványoztatok­, jóllehet az egyházi vagyon kezelése a kongresszus jogkörébe tartozik. Félnek továbbá attól is, hogy Angyelics megvá­lasztása az egyházi autonómia megnyirbálását s egy despotikus püspöki uralkodást vonna maga után, melynek tartama alatt a világiak kirekednének az eddigi befolyástól. Fokozza végül az idegenkedést Angyelics szemé­lye iránt­­ az is, hogy ő a kormánynak kinyilatkozta­­tatott jelöltje s következőleg a nemzetiségiek részéről ugyanazon ellenzéssel kell találkoznia, melylyel maga a kormány s ennek politikája találkozik. E tekintetben a nemzetiségi párt a helyzetet ki is zsákmányolta, a minthogy M­i­­­e­­­i­c­s Szvetozár is fölhasználta e választási harcot halványuló népszerű­sége helyreál­­lítására. Angyelics pártja ezzel szemben jobbára az egyházi­ reakcionáriusokból áll, akiket részben az adminisztrátor személyes tekintélye, részben a papi ha­talom szeretete, avagy egyéb körülmények gyűjtöttek egy közös táborba össze. Angyelics mellett azonban annál nagyobb kilátás­sal lépett föl Zsivkovics Teofan károlyvárosi püspök, jóllehet a kongresszus tagjai közül többen szí­vesen szavaznának Sztojkovics Arzén budai püspökre. Sztojkovicsot 1874 ben egy ízben már megválasz­tották patriarchává, akkor azonban a korona visszauta­sította a választást. Azóta pedig Sztojkovics, — amint állítják — visszanyerte az uralkodó bizalmát. A budai püspök különben már 78 éves ember s bizonyára maga sem óhajtja megválasztatását. Különben Zsivkovics károlyvárosi püs­pök volna Angyelicsen kívül az egyetlen főpap, a­ki a szerb egyházban a rendet és törvényességet fönn tudj­á tartani. Népszerűsége széles alapokon nyugszik s eddigi érzületéből következtetve, bizonyára féken tudná tartani a nemzetiségi ábrándozók, a pansztáv és szociál­kommu­nista rajongók túlkapásait. A kattarói püspök került negyedik jelölt gyanánt szóba, de ennek megválasztásáról már csak azért sem lehet szó, mert csakis a karlovici metropolitaságba osz­tott püspökök választhatók, Kattaró pedig nem ide tartozik. Bárhogy üt ki a választás, nem lehet föltenni, hogy a korona annak ellenére a „kinevezés“ jogát i­­génybe venné. Az egyházi gyülekezet szabad választási joga már 1690 óta meglehetős mély gyökeret vert s bi­zonyára nem a mai időpont az, mely ezen jog fölfüg­­­ gesztésének vagy eltörlésének kedvezne. De alig is lesz szükség ily különös rendszabályra. A kongresszus többsége eléggé ismeri a helyzetet s min­den bizonynyal óvakodni fog úgy a jobb, mint a balol­dali végletektől, szárnak átnyújtani, tegnap Bismarck her­ceg által fogadtatott. A kancellár lekötelező szívélyességgel tüntette ki a grófot, megjegyez­ve, hogy húsz éves miniszterelnöksége alatt so­ha oly bizalommal, oly lojalitással nem visel­tetett egy nagykövet iránt sem, mint épen Saint-Vallier iránt, a­kit mindenkor a császár is kitüntetett kegyével. A nagykövet közölte a herceggel, hogy utóda de Courcel báró lesz, s midőn a kancellár azt kérdezte tőle : „ismeri-e utódját ?“ mire Saint-Vallier azzal válaszolt, hogy legjobb barátai közé tartozik,­­ a kan­cellár örömének adott kifejezést : „Akkor, mon­da, nincs szükségem egyéb dicséretet is halla­nom ; szavai teljesen meggyőznek, hogy utódja ugyanazon politikai irányt fogja követni s itt szívesen fogadtatni.“ Az udvarnál a nagykövet hihetőleg csak a császárné Berlinbe érke­zése után fogja bucsulátogatását tenni. A francia kabinet tegnap minisztertanácsra gyűlt össze, melyen bejelentetett a szenátor­­választók választásának­ eredménye. A reakció pártja több megyét vesztett ismét A Seine-departement 71 küldöttje közül 47 gam­­bettista, a többi intransigens és reakcionárius. A minisztertanácson szóba került az a kérdés is: vájjon nem kellene-e az államnak az ellen­szegülő lelkészek és főpapok ellen a fizetés elvonásának vagy felfüg­gesztésének büntetését alkalmazni ? A legújabb pétervári merény­letre vonatkozólag szenzációs hírek merülnek fel. A pétervári közönség egyáltalában nem ad hitelt a Sank­ovsz­ki merénylettevőről elter­jesztett hivatalos adatoknak. Azt mondják, hogy már három hó előtt jelentették fel a rendőrség­nél mint gyanús egyént, de akkor lakását meg­változtatta s a merénylet napjáig folyton Péter­­várott lakott. De sőt a rendőrségnek már arról is volt tudomása, hogy a veszedelmes ember rosszban töri a fejét, azért pár nappal a me­rénylet előtt ugyancsak elkezdték kutatni úgy őt, mint állítólagos elcsábítóját, Melnitzkit. De nem találták, miből látható, hogy a rendőri fel­ügyelet, mely alatt Melnitzki lopás miatt állott, nem igen szigorú lehetett. A lakosság most attól tart, hogy Pétervár nagy ostromállapot alá vettetik. Legérdekesebb azonban az a hír, hogy a m­e­­­rénylet tulajdonképen Igna­­tieff ellen tervez­tetette csak a vé­letlen okozta, hogy C­s­e­r­e­v­i a tlnok ellen hajtatott végre. Ignatieff belügyminiszter ugyanis épen akkor, mikor Szankowski a palotába jött, akadályozva volt az ülésteremből távozni, s he­lyette Cservin ment ki a mellékterembe, hol a merénylettevő, Ignatieffnek vélve őt, rásü­tötte pisztolyát. Más verzió szerint jól tudta, hogy nem Ignatieff az, kire lő, de hát, hogy legalább ne hiába vállalkozott légyen, Cserevinre is rá lőtt. POLITIKAI SZEMLE ^ A francia köztársaság berlini nagykövete S­a­in­t - A­­a 1t­­­er gróf, a ki addig fogja a követség ügyeit vezetni a német fővárosban, a m­ig alkalma nem lesz visszahívó levelét a csá­ Bismarck újabb nyilatkozatai. — A német kir. gyűlés nov. 29-i­k­i üléséből. — A kancellár a tegnapi ülésen négyszer is felszó­lalt. Látszólag jelentéktelen tárgy, a birodalmi gyűlés költségvetése, nagy vitát idézett elő. Bickert kétségbevonja a Bismarck féle választási statisztika helyességét s azt kívánja, hogy a birodalmi gyűlés saját ügye gyanánt dolgozza ki önállólag a maga választási statisztikáját is. Egyúttal visszautasítja a pártjára alkalmazott „szecesszionista“ gúnynevet, holott az tisztán liberálisokból áll. Midőn erre Bismarck fentartotta a maga adatai hitelességét . Eckert pártját szabadkeres­kedők pártjának nevezte, Eickert kijelente, hogy e nevet büszkeséggel fogadja el. Hiszen egykor a kan­cellár maga is vezetője volt a szabadkereskedőknek. Csakhogy ezek nem tudnák oly gyor­­san változtatni meggyőződé­­­­süket. Bismarck igen keserű hangon felelt, hogy min­dig csak az ő személyét támadják s múltjával igyekez­nek ellenmondásba hozni. Személyét közönyösnek kí­vánja tekintetni, ha javaslatai jók. Hiszen tizenöt évig hagyta más, jóknak vélt, kezekre a közgazdasági veze­tést , csak akkor vette át ő maga, mikor látta, hogy a szabadkereskedelmi rendszer kiszivattyúzza az orszá­got. Azt óhajtom, hogy ha majd nemso­kára haladópárti kormányuk l­e­s­z, az tíz évig ne változtassa nézetét, de hiszen akkor nem is érdemli a „haladó“ nevet. A­ki halad, az a birodalmi kormány. Richter arra emlékeztet, hogy a kancellár 1875-ben a balpártot a szab­idkereskedelem radikális ke-­­­resztülvitelére hívta fel. Talán csak azután kezdte ta

Next