Pesti Hírlap, 1881. december (3. évfolyam, 331-360. szám)
1881-12-01 / 331. szám
1881 dec. nulni a gazdasági kérdéseket? (Bismarck: Ugy van !) No hát akkor engedje meg a liberálisoknak, hogy az ő rövid tanulmányai kedvéért meg nem változtatják nézeteiket, joggal lehetségesnek tartván, hogy a kancellár ismételve jobban megtanulja azokat a dolgokat s visszatér régi nézeteihez. Bismarck választási statisztikáját ő is hiányosnak találja, mert a szabadkonzervatívok csaknem teljes eltűnését jónak látja elhallgatni. Bismarck herceg ismétli, hogy tizenöt éven át teljesen elfoglalták a külügyek, mikor aztán — 1877 ben — az ország nyomora, az üzletek pangása arra indu, hogy a nemzetgazdasággal foglalkozzék. Statisztikai adataival csak Lasker önérzetét, ki a nemzet nevében kezdett beszélni, akarta kissé lelohasztani. A szabadkonzervatívok vereségéből csak azt látja, hogy a középpártok mind inkább eltűnnek s a szabadelvűek vezetése mind jobban bal felé megy át. Mindig akad valaki, aki még Richtert is túlszárnyalja s így feltartózhatlanul megyünk oly állapotok felé, minket megértünk Franciaországban. Ha a vezetés a szélső jobbra menne át, ez is fatális volna, de legalább nem vezetne köztársaságra. Ezért sajnálja szóló a liberális és konzervatív középpártok hanyatlását. Windthorst nagy liberális pártot óhajt mint egy nagy konzervatív párt előföltételét, mely azonban csak az egyházi harc teljes megszűntével keletkezhetik. Ma a liberálisok nem érdemlik meg nevüket, a nemzettel sem azonosíthatják magukat, mert a többség a centrumé a protestáns konzervatívokkal; csakhogy a tizenhat millió katholikus egyetlen őrláncot képez, míg jogos követelésük a szabad egyház tekintetében teljesíttetni fog. Hanel kijelenti, hogy a centrum köpenyét a szél szerint forgatja s nem egyéb, mint a taktika pártja. Ezután élesen támadja a kancellárt, őt hibáztatja a vita személyes jellegéért is. Bismarck jóslata, — úgymond, — hogy a köztársaság felé evezünk, merőben hamis. Az alkotmányos rendszer ellenségei szokták ezt minden időben jósolgatni. A pártokat egymás ellen kijátszani, mint Bismarck teszi, annyi, mint az alkotmányos rendszer alapját félreismerni Nem szabad, hogy a kormány a népképviseletnek szolgai állást adjon, hanem a nemzeti áramlattal kell viszonyban maradnia. Az alkotmányos rendszerben csak a monarcha változtathatja nézetét, mert ő a szilárd pont s nem a kancellár. Azzal vádolom a kancellárt, hogy a szabadelvűek elől elzárja a császár fülét, elidegeníti tőlük a monarchát, republikánus érzülettel vádolva őket. Pedig mi hívek vagyunk a császárhoz és birodalomhoz, ezt a leghatalmasabb államférfiú sem tagadhatja el tőlünk. Bismarck Ug. kijelenti Hanel fejtegetéseivel szemben, hogy az írott alkotmányhoz ragaszkodik, midőn a császár politikáját képviseli. Ámaz angol elmélet: „The King can do no wrong“ (A király nem tehet semmi roszat), mely a parlamentet állítja a király és a nép közé, nem monarchikus, ez szequesztrálja a királyt s Németországban nem lehetséges. Hogy a birodalmi kancellár aláírásánál fogva felelős a kormány minden tettéért, az mit sem változtat ama körülményen, hogy a politika a császár politikája. A császár jóváhagyása nélkül nem is mozdulhatok, aláírása nélkül, mely pedig nem mindig oly könnyen nyerhető ki, a legcsekélyebb indítványt sem terjeszthetem be. Nem fog önöknek sikerülni, Vilmos császárt, ki e nagy politikát csinálta, odáig vinni, hogy ne szóljon népéhez. Szóló kifejti, hogy csak royalisztikus engedelmességből tartja meg hivatalát. Hanel vádjával szemben megjegyzi, hogy a császár nagyon jól ismeri a liberálisokat, van neki saját ítélete. Ami pedig a köztársasággal való fenyegetést illeti, utal Franciaországra, hol a köztársaság az alkotmányos monarchiából fejlett s igy kiált fel: Kezeskedhetnek önök Németországért, hol a dynasztiának kevés a támasza? A liberálisok diktatúrát kiáltanak, mihelyt a kancellár a maga véleményét nyilvánítja. Vagy ő is úgy tegyen, mint Rothschild, aki, midőn véleményét kérték az amerikai bőrök felől, segédjéhez fordult e kérdéssel: „Meyer úr, mi az én nézetem az amerikai bőrök felől ?‘ * kérdezte ő is: „Bamberger ur, mi az én nézetem a vámokról?“ (Derültség.) Nem hanyagolja ő el a népáramlatokat, csakhogy ilyenek nincsenek, van helyettük tíz frakció, melyek egymást majd felfalják. Csak ott, hol két nagy párt van, állhat fenn az angol többségi rendszer. De hát nem törődöm én a frakciókkal — végzi Bismarck — csak ne kívánjanak tőlem örökké következetesség politikát, hanem, hogy mindig legjobb tudomásom és lelkiismeretem szerint cselekedjem. Rittinghausen (öreg szocialista) kijelenti, hogy Pártja védvámra és szabadkereskedelemre való tekintet PESTI HÍRLAP. 1 nélkül tárgyilagosan fogja a kormány javaslatait vizsgálni. — Reichensperger, (centrum) azt hiszi, hogy ma csak két nagy pártcsoport különböztethető meg, az egyik a kereszt pártja, a másik a materialisták pártja. — Richter tiltakozik vallási ellentétek felállítása ellen a politikában. Végre megszavaztattak a kancellár s a külügyi hivatal költségei. FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros rendes közgyűlése. — Első nap. Not. 30. — A főpolgármester megnyitván a közgyűlést, tudomásra hozta a királyné köszönetét a névnapja alkalmából nyilvánított szerencsekivánatért, majd fájdalommal emlékezett meg az elhunyt közjegyző Gerőze Antalról, ki értékképviselő volt. Áttérvén a napirendre, Barna tanácsnok adott elő gazdasági ügyeket. Rózsa jegyző a közraktárak környékének szabályozása tervét adta elő. Néhány kisajátítás fog szükségessé válni. Előadta továbbá a középítési bizottság javaslatát egy gellérthegyi ház megvétele iránt, mit szintén elfogadtak. Ezután a kültelki fogyasztási adó megváltása ügyében adták elő a tanács javaslatát, hogy t. i. a város évenkint 17500 írtjával váltsa meg ezen adót. A közgyűlés ehez is hozzájárult. Nagy érdeklődés közt kezdődött most meg a légszeszgyári szerződés átruházásának tárgyalása. A tanácsi indítványok s vegyes bizottsági javaslat előadása után Ráth Károly (gyáros) szólt azon kérdéshez, hogy a főváros általában beleegyezését adja-e az átadási illetőleg átruházáshoz. Szóló a tanácscsal ellentétes állást foglal , s még elvben sem járul hozzá, mert a vegyes bizottság csupán azonok változtatását eszközlé, melyek átidomisusa az átruházás természetéből önkényt folyt, oly módosítások pedig, melyek az anyagi részt illetik, elő sem fordulnak. Dr. Schönberg az előtte szóló nézetét osztja, mert nem helyesli, hogy már létező vállalatok a város belevonásával fináncoperáció tárgyává tétessenek. Légrády Károly abban találja a bajt, hogy a szerződés megkötésekor nem gondoskodtak jobban a város érdekeiről. Amaz előnyök, melyek a tranzakcióból származnak, nem nagyok, de kétségtelenül a helyzet javulására szolgálnak. Ha lesz itt egy magyar társulat, magyar honpolgárokból álló igazgatóság, szönyebben meghallgatja a szegény légszeszfogyasztó közönség kívánalmait, mint tette a trieszti társulat, mely süket maradt szavainkra. Ajánlja a tanács javaslatát. (Helyeslés.) Horánszky Nándor a vegyes bizottságot védi, mert a szerződésen történt oly változtatás is, mely nem foly az átruházás természetéből, hanem az eredeti szerződés kötésekor figyelmen kívül hagyott körülmények esetére is gondoskodik, így a vállalat csődje vagy bármi esetben való megszűnte most már zavarokat nem fog előidézni a teendőkben. Ez nevezetes javulás s ha az átruházás nem fog megtörténni, akkor az állapot okvetlenül rosszabb lesz, mert megmarad az eddigi, melyen nem javíthatunk. Csodálkozik Ráthon, ki mostani álláspontjával egészen ellenkező állást foglalt el a vegyes bizottságban. (Zaj) Miután a helyzet javulását látta a tranzakcióban, ajánlja a bizottsági munkálatot. (Helyeslés.) Győry Elek azzal érvel, hogy ha az uj társulat hat milliót ad a befektetett értékért, mely magát le nem törlesztő ez ideig, a társulatnak ugyancsak be kell hozni a saját tőkéje bő kamatait s e kamatokat nem veszi meg máson, szint a fogyasztó közönségen. A javaslatot elvettetni kívánja. Halász Géza szólt még röviden az előbbi szónok értelmében, majd Ráth és Horánszky személyes kérdésben váltottak szót, mire elnök feltette e kérdést: Elfogadja-e a közgyűlés általában azon javaslatot mely a légszeszgyári szerződésnek a Compagnie gan du Gaz által alakítandó magyar társulatra való átruházásáról szól, azon módon, a mint a vegyes bizottság és tanács javallja ? A többség elveti a tanács javaslatát s igy a részletes tárgyalás önmagától elesett. E tárgyban a padsorok ürülni kezdtek s néhány tag jelenlétében tárgyalták le Szupa interpellációját a jövedelembevallási ívek tárgyában. Hosszabb eszmecsere után elhatározták az ügyet kiadni a tanácsnak, hogy ez az adóügyi bizottság útján jövőre a mostani és régi adóívek összevetésével jobb bevallási mintát készítsen. Végül a ferencvárosi marhar felvételi állomáson orvosi állomás rendszeresítését határozták el, de nem rendes fizetéssel, hanem szemlélési díjakból eredő javadalmazással. A többi tárgy holnapra maradt EGYLETEK és INTÉZETE K A Gazdakörben ma este '» Vince tartott előadást a „mezőgazdaságról általába Előadása egészben báró Horszky László kitűnő és mezei gazda gazdasági rendszerének ismertetése volt, ha, mint egészen szegény ember kezdte pályáját s mint jószágkezelő oly hirre tett szert Csehországban, hogy legutóbb egyszerre 14 nagy uradalomnak volt jószágkormányzója s körülbelül 4 millió értékű vagyont szerzett. Az előadó mint segédtiszt működött Horszky László mellett, teljesen ismerős azzal a rendszerrel, melylyel Horszky képes volt egy-egy jószágtest évi termelését néhány év alatt két-háromszorosra emelni. Ezután elő is sorolta azokat az elveket, módokat és eszközöket, melyekkel Horszky az eredményt elérte. Előadása általános helyesléssel fogadtatott. Ezután Somssich Pál jelentette be, hogy a jövő szerdán Károlyi Sándor gr. fog a körben a közlekedésre vonatkozó eszméket fölvetni, mintegy vitatkozást tárgyal. Az estélynek, melyen nagy hallgatóság gyűlt össze, 7 órakor lett vége. A buda-óbudai honvédegylet választmánya folyó hó 2- án tartott alakuló gyűlésén hozott határozatából értesíti tagjait, hogy december hó - án pénteken délután 4 órakor az I kerületi iskolaszék termében (Mészáros utca 5. sz.) fogja megtartani havi ülését. Az országos magyar iparegyesület építészi, és építésipari szakosztálya ma d. u. 6 órakor Placzer Antal elnöklete alatt szakosztályi ülést tartott, melyben Placzer Antal a karácsonyi bazárról tartott felolvasást, melyben többi közt a központi házi ipar kiállított faragványait valódi „szégyenfoltnak“ nevezi, s ebből kifolyólag indítványozza, hogy egy 5 tagú bizottság küldessék ki e bazár tanulmányozására. A felolvasás éljenzéssel fogadtatott, s Mudrony indítványára a jelentés az egyesület szakközlönyében közzé fog tétetni. A második tárgy a „Vederemo“ jeligés levél felbontása volt. Az egyesület ugyanis pályadíjt tűzött ki egy óvatok rajzára, mely a beérkezett egyetlen pályázónak ítéltetett, oda. Kitűnt, hogy a pályázó Vasady Ferenc, fővárosi iparrajztanár, akinek a pályadíj ki is adatott. SZÍNHÁZ, ZENE, EÉPZÖIDVESZÍT. * (A bécsi művészegylet) közelebbi közgyűlésén Makart Jánost újra, egyhangúlag megválasztotta elnökévé; Veresagint dísztaggá választották. * (E. Kovács Gyula) december 15-én kezdi meg kolozsvári vendégszereplését, melyet az „Ek“ értesülései szerint szerződés fog követni, miáltal az általunk közölt s több laptársunk részéről megcáfolt hír újabb megerősítést nyer. * (Székesfehérvári színházi hírek.) Szombaton Csiky Gergely „Cifra nyomorúság“-a adatott először autóit ház előtt, zajos tetszés mellett. A közreműködők közül levelezőnk leginkább Tőkés Emíliát, Medgyaszay Evelinet, Vedresst, Szathmáryt és Hegyit dicséri, gondos alakításáért. Az „Orpheus“ egyik próbáján majdnem nagy szerencsétlenség történt. Midőn ugyanis Hegyi és Berzsenyi Julia a sülyesztőre léptek, a gépmester nem várta a jelt, hanem váratlanul s nagy gyorsasággal lebocsátta a sülyesztőt,, ugy hogy Hegyi elesett és karját nagyon megütötte, Berzsenyi Julia pedig rémültében elájult. * (Oroszi Georgina) Kassán a „Szép G a l a th e a“ címszerepében lépett fel először és osztatlan tetszésben részesült. Mellette Balogh Árpád (Pygmaleon) és Liczenmayer Sz idi (Ganymed) nyertek sok tapsot. ♦(Makart) egy császárságkori festményen dolgozik, mely fészket néző két leányt ábrázol. * (A kulai állandó műkedvelő társulat) e napokban tartotta meg jól sikerült első előadását Kisfaludy „Csalódások“ című vígjátékával, melyben Vitályos Imre, Tápai Lajos, Bognár Vilma, Zsámbokréty Ágoston, Klein Bertalan, Feticides Aranka, Kahn Aranka, Wohl Ilka, Késmárky Gyula, Honig Zsiga és Katz Ármin működtek közre. ♦(Szegeden) vasárnap egy egészen helyi termékű népszinmű premierére ment véghez szororígásig telt ház előtt. Az újdonság címe „A borbély kelepcéje“ írta Farkas Antal szegedi tanár, zenéjét pedig Szeged Endre a szegedi dalárda karnagya szerző hozzá, azonban sem a dalok sem a darab nem elégítették ki a közönség várakozását. A „Szegedi Napló“ azt írja: „Farkas úr műve gyenge műkedvelői kísérlet, mely semmi tekintetben sem üti meg a mértéket és színpadra sem való. A dalokhoz a zenét Szögedi (Roth) Endre zenetanár szerezte ; zenéje azonban nem emelkedvén a középszerűség színvonala fölé, hatástalan maradt.“ * (A lipcsei „Gewandhaus”) évszados jubileumán három magyar származású zenépközreműködött: Joachim, ki Mendelssoldaversenyével ragadta el a hallgatóságot, N , a lipcsei színház fiatal karnagya, ki a nyitány .