Pesti Hírlap, 1882. február (4. évfolyam, 32-59. szám)
1882-02-14 / 45. szám
i_v. Szerkesztési iroda: ..lenzetesi ara*. ammsa*. mm M Budapesten, undor-utca 7. a«., I. említi, Kgesi «na.........................U frt — fa. ppi» B B hord a lap szelemi részit Ul»tC miadaa Negyedévre ....... 860 B kAlJ |||j§ EWihmE dffijäh, H gaa |3S ||j§ JsjgL.. Bérmentetlen levelek csak ismert Egy bóra .........................1 , 10 , £ fsf |!! U BanJES fi gP® 18 fi30 Lf XSl kezektől fogadtatnak el. ETM. .zdm helyben1 fa. UHF IL W® I ff H I Ui I JH jUj Ké,*a‘Uk ne" Budapest 1882. IV. évf. 45. Szám (*126.) Kedd, február 14. flB'IgR H KJ B Pl B gB ® Kyll B Budapest, nádor-utca 7. statt. Ifli II H lil 1 Bs— Ipám I “ elSfiMtisek és a lapszétkU-nagy tepss lappal együtt: TM m m m m “■ TM “ Sdrtt. Tonatkozó fel.zélamlfaok 1» egész évre ....... 20 frt. félévre . . » . . . . 10 w Hirdetések POLITIKAI NAPILAPF^c€y .«síi». Urálik nőm adatik A ViJA 1 IlVm A. 1 XxA XJj-TVA • -,-^ V RUDOLF MOSSE-nől PARIS-ban, frazatik nem adatik. 40, Rue Notredame des Yictoires. jjan *4 r T á+r»iTT.lAK és szombaton a képtár, vasárnapokon teken 9—1-ig. — Országos képzőmüVöKeti 1 távollétében mindig megtekinthető. — * JjctlUlvaiUl.. de 10—l is fölváltja a gyűjtemények társulat tárlata. (Sugár-ut, sivár ház.) — Közvágóhid a soroksári-ut végén, a vám Kedd rém. kavn., Bálint Nemzeti muzeum. (Muzeum-körut.) valamelyike; a könyvtár pedig minden Magyar tudományos akadémia. (Ferenc Jó mellett. — Városház a régi a városházprotestáns Bálint Nyitra: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és cstik hétköznapon 9—1-ig. — Országos képtár zsef-tér, saját ház.) — Iparmuzeum. (Sugár- téren, az ut a Lipót-utcában 24. sz. a. — Görög-orosz: Kriszt bütörtökön a természet- és néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akadémia palotájá- ut, a képzőművészeti társulat háza.) — Városi vigadó (redoute) az aldunasoron. — ” ___________|_________ szerdán kedden és pénteken az ásványtárban. Nyitva: vasárnap, szerdán és pén- Királyi vár és vár-ert Budán,_az udvar _Állatkert a városligetben.______________ | BUSH ||| &S §9 Bi | Wm | Kiadóhivatal. A mai szám tartalma: Klerikalizmus és magyarság. — Politikai hírek. — A harctérről. — Politikai szemle. — Egyletek, intézetek. Tudomány. — Színház, zene, képzőművészet. — Színházi krízis Bécsben. — Táviratok. — Legújabb. — Napi hírek. — Törvényszéki csarnok. — Szinlapok. — Közgazdaság. — Tárca: Vörösmarty Mihályné. — A mellékleten: A fölkelőkhöz átlopódzó montenegróiak. (Képpel.) — Az udvarias Szerbia. — Skobeleff tábornok. — Nő férfiruhában. — férfi nőruhában. — Szinházégési tűzoltó-próbák. — Mulatságok. — Országgyűlés. — Tanügy. — Fővárosi ügyek. — Tárca . A nagy császár híve. — Regény-csarnok. Bűnvirág. — Vegyes. — Kivonat a hivatalos lapból. —■ Értéktőzsde. Klerikalizmus és magyarság. Irányi Dániel mai beszédében a klerikalizmusról is szólt. És amit Irányi mond, annak nagy súlya van. Egyénisége, tiszta jelleme, nemes célokért buzgó lelkesedése adják neki a nyomatékot. De vájjon van e Magyarországon klerikálizmus ? Van-e különösen e szónak valódi értelmében ? Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, Németországban van klerikálizmus. Angliában van anglikánizmus. Franciaországban a klerikálizmus a reszpublika tagadását jelenti. Csak két kormányformával alkudott az meg a nagy forradalom óta. A cézárizmussal és a legitim monarchiával. A polgár királyság ellen épp úgy összeesküdött, mint a köztársaság ellen. Az orleanista Thiers és úgy harcolt vele, mint a republikánus Thiers, vagy Ferry és Gambetta. A francia klerikalizmus tehát az állameszmével áll harcban, a forradalom eleme. XVIII. Lajos, X. Károly, III. Napóleon erre támaszkodott, mert nem támaszkodhatott a francia népre. Olaszországban a klerikálizmus az olaszegységbe ütközik. A pápa világi uralmának visszaállításáért küzd. Épp oly kevéssé hazafias, mint a francia klerikálizmus. Nem párt, hanem fakció. Szintúgy a német klerikálizmus, mely legfőbb eleme a német egység disszoluciójának. A katholikus délnémet államokat szembe állítja a protestáns északi államokkal. Az egyház zászlaja alatt küzd a haza zászlója ellen. Mind Franciaországban, mind Olasz- és Németországban esküdt ellensége a liberalizmusnak. A vörös reakcióval nem ritkán szövetkezik, mégis a fekete reakció repülő hadserege. Belgiumban a klerikálizmus nem ütközik az állameszmébe, de ellensége a szabadságnak és haladásnak szintúgy, mint az anglikanizmus Angliában. S a klerikálizmus mindenütt hatalom és mint hatalom szervezve van. Franciaországban a restauráción fáradozik, roppant pénzt halmozva fel céljaira ; az igaz, hogy Bontoux bukása pénzügyileg csődbe juttatta. Olaszországban várja, míg a republikanizmus megőrli a monarchia gyökereit. Az olasz köztársaságiak az ő útját egyengetik. Belgiumban parlamenti párttá lett, mert elfogadta az állameszmét, s mint parlamenti párt a liberalizmussal váltakozik a kormányon. A magyar parlament nem ismert és nem ismer klerikálizmust. Sőt a valódi értelemben vett klerikálizmust nem ismeri a magyar történelem sem. A klérus soha sem helyezkedett ellentétbe a magyar állameszmével. Néhány főpapot kivéve még a legzordabb időkben sem tagadta meg magyar hazafiságát. Az alsó klérus pláne jó példával szokott előre menni. A hazafi erényt senki el nem vitathatja tőle, s e tekintetben előnyösen különbözik a nyugati klérustól. De váljon szabadelvüe ? Bizonyára sokkal kevésbbé reakcionárius, mint nyugati rokonsága , mert a magyar ügy össze van nőve a liberalizmus ügyével. Magyarországon nem lehetséges más, mint csak idegen reakció. Ám mégis nem egyszer ellentétbe helyezkedett és helyezkedik a liberalizmussal, mihelyt ez az egyházi dolgokat érinti. A rozsnyói és nagyváradi püspökök körlevelei majd félszázad múlva is élénk emlékezetben vannak. Azon beszédek, melyeket ekkor tartott Deák Ferenc, csak a magyar nyelvvel együtt fognak elenyészni. A nemzet szelleme és a klerikálizmus koronkint két éles kard gyanánt csap össze , de csak pillanatra. Bizonyos tranzakció jö létre, mely mind a kettőt visszatartja a kérdések erőszakolásától. A nemzet nem akar harcot a klerikálizmus ellen, mert tudja, hogy fontosabb, életbevágóbb harcok várnak rá. Nem akarja gyengíteni, megosztani, szétszaggatni magát. Úgy is eléggé meg van oszolva nemzetiségi ellentétei által. Kossuth kétségkívül birt Irányi nemes idealizmusával. Deák Ferenc bizonyára A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Vörösmarty Mihályné. (f febr. 13.) A nő, ki a magyar költőtriász egyik nagyjának nevét viselé, sirba szállt. Midőn az utolsó göröngy reá buli koporsójára s teste örök pihenésre száll a földanya keblére, akkor Vörösmarty Mihály nevét semmi sem kapcsolja többé az élőkhöz és az élethez s teljes osztatlan tulajdonába megy a halhatatlanságnak. Adatott-e szebb sors egy nőnek, mint egy költő nejévé lenni ? Részese, tárgya ő a fenkölt szellem gondolatainak, kapocs, mely az emberek világához fűzi az eszmények világában élőt; egyetlen, imádott megtestesülése a dalnok ábrándjainak. Vörösmartyné ebben az irigylésre méltó sorsban részesült. Boldogsága egy emberélet hosszú idejéhez képest rövid volt. Csak tizenkét évig élt a költővel, kinek szerelemmel, tisztelettel hódolt. De a tizenkét évi együttlét boldog emlékei bearanyozták a szomorú magány sötétségét. Hisz olyan szép napokat éltek át együtt s annyi boldog óra virágát szakaszták. Minden költő életében a legfontosabb tényező a nő. Igaz, hogy hatása nem egyformán nyilatkozik. A családi élet nyájas gyönyörei egyiknél elhallgattatják a múzsát, mert hisz minek az ábrándok világában kalandozni, midőn az ábrándok már teljesültek ? Másoknak, így Vörösmartynak költészetét is, eddig nem ismert hangokkal, érzésekkel gazdagítja a nő. A negyven éves férfi, ki múzsájával eddig csak vérpárás harcmezőkön, kardcsattogás, kelevérek sivitása közt száguldott, most egyszerre belépett a szerelem tündérországába s az eddig rideg magányban élő költő szive csordultig megtelt érzelemmel, melynek csodaszép versekben adott kifejezést. Mily csodálatos viszonya volt két szívnek, a Vörösmartyé, Laurájához. Az ifjú leány tisztelettel nézett fel a haza híres dalnokára, ez viszont szintén maga fölött látta a leányt, ki felkelte benne a szerelemnek eddigelé ismeretlen kéjes-kíncs boldog érzetét. A negyven éves szívben ifjúi üdeséggel nyílt ki az első szerelem illatos virága. Első — utolsó ! Milyen kevesen mondhatják el ezt magukról. Legtöbbje csak keserves csalódások után jut a boldogság árnyas berkébe vagy a kétségbeesés kavargó örvényébe. S midőn a szerelmes sóhajtozások kora elmúlt, az imádott leányból az élet örömeinek, bánatainak hű osztályosa lett. Vörösmarty csak áldhatta a pillanatot, mely először hozta össze Csajághy Laurával. Hányszor űzte el a hű nő mosolya, a hazája sorsán kétségbeeső költő fájdalmas borúját, kedves gyermekei vidám kacája mily kellemessé tette életét még a megpróbáltatások szörnyű napjaiban is. Szépen jellemzi Csajághy Laurát Gyulay Pál „Vörösmarty életéiben. Szebb nekrológot ennél bizonyára nem írhatnánk a boldogultról. Gyulay, Vörösmartyról szólva, igy írja le a költő szerelmét Laurája iránt: „1833—1841-ig se szivében se költészetében nem lángol a szerelem valódi szenvedélylyé s csak 1841-en kezdve érezzük újra lyráján a valódi szerelem lüktetéseit. Most ábránddal vegyül, majd szomju vágyban ég, néha enyelgésre hajlik, máskor érzelmes meghatottsággá csendesül, de mindig eleven és benső. E költemények mindenikét egy fiatal leányhoz, Csajághy Laurához irta, kit nemsokára nőül vett. Vörösmarty már betöltötte negyvenedik évét, midőn Laurával megismerkedett. Nem volt fiatal, de a szív és boldogság utáni vágy ifjabb marad az emberben, mint bármi. Első szerencsétlen szerelme óvakodóvá és zárkózottá tette. Kedvezőtlen anyagi körülményei visszariasztották a házasságnak még gondolatától is. Most azonban még egyszer megifjult, mintha visszatértek volna elvesztett évei, mintha elfojtott érzései megtartották volna egész hetöket, de oly élmények által mérsékelve , melyek észrevétlen mélyebben érezni tanítják az embert s képesebbé teszik boldoggá tenni és boldogítani. Először 1841-ben látta Laurát, ki testvére Bajzáné látogatására jött Pestre Komárommegyéből. Vörösmarty egy házban lakott Bajzával s nála kosztozott. Úgyszólván a család tagja volt, kit nem köteleznek a szigorú illemszabályok. Rendesen viseltes kabátjában jött le ebédelni, melyben otthon szokott dolgozni. Egy nap, nem tudván semmit Laura megérkezéséről, szintén igy jelent meg. A mint belépett, egy ifjú leányt látott a háziakkal beszélgetni, kit nem ismert s vendégnek gondolt. Gyorsan visszavonult, szobájába sietett s fekete attilláját vette fel, a leány megzavarodott, restelte, szégyelte, hogy Magyarországi első költőjének, kit a távolból annyira tisztelt, alkalmatlanságot okozott. Egész ebéd alatt elfogult volt s alig mert Vörösmartyra tekinteni, kit már az első órában elbájolt, Vörösmarty érezte , hogy minden találkozás növeli hajlamát, mely már-már szenvedélyéé vált. Laurának érdekes Mai számunk 14 oldalt tartalmaz.