Pesti Hírlap, 1882. április (4. évfolyam, 90-118. szám)

1882-04-01 / 90. szám

c2. április 1 P t’IS TI H I B I. A S». podlásaihoz képest. A többséget a centrum és konzervatív párt s a lengyelek képezték. Ma szavazzák meg a javaslatot harmadszor s azzal a képviselőház üléseit lenapolják husvét utánig. A francia hadsereg-reform meg­vizsgálására hivatott kamrabizottságba tegnap választották meg az egyes osztályok képviselői­ket. Gamabettát a maga osztálya egy­­han°-alag megválasztotta, mire ő rövid beszédet tartott a saját javaslata mellett. A bizottság tagjainak többsége a Gambetta és a kormány összevetett javaslatából készül valami jót gyártani. A Gladstone híres előter e-b­­ 11­­­é­­n­e­k sorsa tegnap volt eldöntendő az angol alsó­házban. Roppant izgalom fogta el a politikai köröket ; a pártok felhajszolták minden tagju­kat, nehogy valaki hiányozzék a nagy mérkő­zésről, melynek kimenetelétől a kabinet sorsa függ ; a legtávolibb vidékekről is megjöttek az o­thon volt képviselők s majd hogy a nehézbetegeket is be nem szállították a parla­menti épületbe, mely zsúfolásig megtelt. Az ülés esti 7 órakor vette kezdetét, mindenki feszült érdekkel leste Bright és Gladstone be­szédeit s a szavazást éjfélutánra várták. Mint egy ma érkezett londoni sürgöny jelenti, Bright megtartotta beszédét s utánra M­a­r­­r­­­o­t módosítást indítványozott Gladstone clo­­turejéhez, melyet azonban a ház 318 szavazat­tel 279 ellen elvetett s ezzel a tárgyalást el­­halasztá. Spanyolországból igen komoly m­ozgalmak hírét hozza a táviró. Mint már múlt éjjel érkezett madridi sürgönyünk jelző, Barcelonában s Catalonia egyéb iparos városaiban néhány gyár és raktár tulajdonosa — tüntetésül a fran­c­ia-sp­any­ol ke­­reskedelmi szerződés és az ipar­adó ellen — becsukta az üzletet. A neki szabadí­tott munkások erre valóságos zendülést csinál­tak , negyvennyolc elfogat­ás történt. Santanderben 900, Valenciában 200 és Sara­­gossában 1800 adófizető meghagyta inkább zálogoltatni magát, semhogy az új adót fizesse. Mai keletű madridi sürgöny ezeket jelenti. Az izgatás Barcelonában mind nagyobb mérvet ölt. A műhelyeket és tárházakat bezárják. Munkáscsoportok meg akar­ták akadályozni a vonatok elindulását a pálya­udvarból. Lövések is hallatszottak. A rendőrség közbelépésére a vonatok elindul­hattak. Bizonyosnak mondják, hogy holnap egész Cataloniát ostromállapotba helyezik. A cataloniai képviselők kér­ték Sagastát, hogy tekintve az ellenzéki magatartást, melyet egész Catalonia tanú­sít, a francia-spanyol szerződés elfogadásá­ból ne csináljon kabinetkérdést. Sagasta sem­mire se kötelezte magát, mert előbb miniszter­társaival fog tanácskozni. Camacho kijelente a kamarában, hogy magára vállalja a fele­lősséget a pénzügyi tervekért és visszalép, ha azokat elvetnék, s dél felé legnagyobb ijedtségemre azt vettem észre hogy léghajóm a csatorna hosszában halad tovább- Mindenféle taktikához folyamodtam, hogy kedvezőbb légáramlatok közé jussak, de óvakodtam sok gázt ki­ereszteni a léggömbből, mindig azt remélve, hogy ked­­vezőbb szél fog beállani. Délután 3 óra felé komoly fordulatot vett az ügyek állása. Léghajóm néhány ezer lábnyi magasság­ban körülbelül egy óra hosszáig egészen mozdulatlanul maradt a levegőben. De én még­sem akartam kivetni a magammal vitt terhet, míg végre azt tapasztalván, hogy a szél teljesen megszűnt, gondosan megvizsgáltam jelzői készületeimet s a francia part táján mozduló felhőket pillantván meg fejem fölött, végső eszközhez nyúltam s kivetvén az összes megmaradt terhet, lázas nyugtalan­sággal vártam a történendőket. Léghajóm a teher kivetése után nyilsebességgel röpült a felhők közé s néhány pillanat múlva 11,000 lábnyi magasságban lebegtem a tenger színe fölött. Egy ideig teljesen képtelen voltam kivenni, mily irányban haladok s várjon haladok-e egyátalában. Későbben azonban nagy örömömre azt tapasztaltam, hogy léghajóm óriási gyorsasággal halad a francia part felé. Rövid idő múlva már tisztán kivehettem a fran­cia parton elterülő falvakat s kastélyokat, bár léghajóm még mindig igen jelentékeny magasságban lebegett. A falusi nép tömegesen szaladt ki a házakból s bámulta a felette lebegő léggömböt. Midőn vagy 12 mértföldnyire elhagytam Dieppét, már esteledni kezdett s igy legnagyobb sajnálatomra, gondoskodni kellett a leszállásról. Kinyitottam tehát a szelepet s körülbelül 18 mértföldnyi távolságban Diep­­pétől lefelé indultam. Leszálló hely gyanánt egy nemrég felszántott mezőt választottam ki magamnak s a földhöz közeledvén, kivetettem a horgot s néhány pillanat múlva léggömböm szerencsésen „megállott.“ Számos paraszt, kik léggömböm után szaladtak, csakhamar odaért a leszállóhelyre. A derék emberek nagy segítségemre voltak, mert erősen tartották a kö­teleket, mig én a gázt kibocsátottam. A közeli falvak­ból összegyűlt nép élénk üdvkiáltásokkal fogadott s egy szomszéd kastély tulajdonosának szívélyes meghí­vására elmentem vele kastélyába, hol vendégszerető családi körben élvezetesen töltöttem az élét. Barnaby légutazása az angol csatornán keresztül. (A H g h a j 6 9 saját elbeszélése.) Burnaby ezredes, kinek Doverből Bou­­logneba az angol csatornán keresztül tett léghajózásáról annak idején részletesen megemlékeztünk, most követ­­kező leírást közli érdek­es útjáról: Mint a lapok már említették, felszállásom előtt határozottan visszautasítottam amaz urak ajánlatait, kik el akartak kisérni légutazásomra. Épp oly határozottan utasítottam vissza a felajánlott mentő készülékeket is, mert nem akartam semminemű felesleges terhet ma­gammal vinni, nehogy ez által kockáztassam a remélt­ sikert. Oly biztosra vettem, hogy néhány óra alatt sze­rencsésen eljutok a kitűzött célhoz, hogy csakis az ily rövid időre okvetlenül szük­séges élelmi­szereket vittem magammal. Léghajóm csónakára felakasztottam légsúly­­mérőket, hőmérőket s különféle egyéb tudományos mű­­szereket, hogy azok segítségével észleljem a különböző légáramlatok sajátságait, melyeket időről időre pontosan jegyeztem. Ezen­ észleletek legnagyobb megelégedé­semre kitüzően sikerültek s igy képes voltam a válta­kozó ármlatok pontig lajstromát elkészíteni. Nhány perccel felszállásom után léghajóm jelentékeny magasságot ért el, s kielégítő gyorsaság mellett egyest** Páris irányában vette útját. Valóságos verseny fejlődött ki köztem s a szintén a francia part felé tartó postagőzös közt. Röviddel délelőtti 11 óra után azonban kedvezőtlen légáramlatok közé jutottam, FŐVÁROSI ÜGYEK. — A fővárosi 3 és 5 milliós kölcsönök konverzióját a belügy­miniszter nem engedte meg, oly indokolás­sal, hogy a szóban forgó hitelműveletből eredő hasznot maga az indítványozó bank csak 25 ezer írtra teszi s hogy könnyen megtörténhetik, miszerint ezen összeg esetleg tekintetre alig méltó csekélységre szállna alá, nem volna tehát helyes és indokolt eljárás, hogy a fő­város vagyoni viszonyaihoz mérve ily aránylag keve­sebb jelentőségű nyereség kedvéért a kölcsön átváltoz­tatással járó kockázatot a főváros közönsége magára vállalja. — A fővárosi adókivető bi­zottságok április 1 én a következő házszámok alatt összeírt adóköteles felek adóját fogják tárgyalni: A belvárosi ker. az 545 —554-ig, a VI. ker. a 3881 — 3887 uj, a VII. ker. az 5035—5065 s a VIII kerület a 6246—6330 uj helyr. számok alatt összeirottak adóját.­­ A pesti katholikus legény­­egylet által a fővárostól kért Rottenbiller-utcai telek átengedése ügyében a kiküldött albizottság ma ülést tartván, abban állapodott meg, hogy a kért 338 négyszögölnyi telek átengedendő, de hogy ott kizárólag egyleti cálra épüljön ház s ha az egylet feloszlanék, a telek valamely jótékony egyesületre szálljon.­­ A fővárosi középitési bi­zottság ma Barna Zsigmond tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott Az ülésen elhatározták a budai várkert bazár előtti dunaparti járda aszfaltozását, a Fácántól a Béla kútjáig vivő út kiépítését, a Bajza­­utca csatornázását, a budai Sikló utca és Alagút utca gázvilágítását, egy I. ker. vízvezető árok szabályozá­sát. Tárgyalás alá került újból az újpesti rakparton levő malmok kérvénye, a vízvezetéknek a nevezett ipartelepekhez va­n kiterjesztéséért. A malmok tulajdo­nosaival értekezett biz. kiküldöttek azon tapasztalatot szereztek, hogy a 35000 frt befektetést kívánó vízve­zeték után ezen ipartelepek csupán 935 frt évi vízfo­gyasztási díjat biztosítanak, a­mi alig 2 négytized százalékát teszi e tőke kamatozásának, holott a városnak a vízműre használt pénz 6 százalékába kerül. Ennélfogva a bizottság kimondta, hogy egyelőre e kérelem eluta­sítandó s a tárgyat a napirendről levenni kell. EGYLETEK és INTÉZETEK. — Felhívás. A budapesti 1848 — 49-iki honvédegylet tagjait ezennel felhívom, hogy f. évi áp­rilis 2-án délután 3 órakor (IV. ker. reáltanoda épület­ben) tartandó választmányi ülésen minél számosabban megjelenni szíveskedjenek, mert ezen ülésből nagy ha­lottunk és volt bajtársunk S­i­m­o­n­y­i Ernő volt országgyűlési képviselőnek e napon 4 órakor leendő temetésére fogunk vonulni, átaludván örök hálánk je­léül és emlékére készített koszorút. B­ó­c­z Lajos egy­leti elnök. — Az orsz. középiskolai ta­ TUDOMÁNY, IRODALOM. *(A könyvészeti kiállításról.) A müncheni udvari könyvtár öt korvinája, melyeknek beküldését megígérték, megérkezett. E korvinák, miu­tán azoknak beküldése biztos volt, már előzetesen fel­vétettek a kiállítási kalauzba. A látogatók számára fenntartott kiállítási kalauz példányainak fele része már elfogyta.­­ A kiállítási bizottság elhatározta, hogy a kiállításban résztvett összes közkönyv­tárak számára a kalauzt díjtalanul megküldi. — Az orsz. kép tiíz tűzkár elleni biztosítási összege, mely különben is két millió forintra rug, a könyvkiállitás tartamára 100,000 írtra felemeltetett. — Szabó Károly jeles könyvészünk április hó 2-án ismét Budapestre jön, hogy a húsvéti szünidők alatt megkezdett munkáját — a régi magyar nyomtatványok könyvészeti leírását — folytassa. A váregylet tegnap estel tartotta meg utolsó fel­olvasó estélyét az állami felsőbb leányiskola termében, szép számban egybegyült község előtt. Mint első felolvasó Szász Károly Tennyson király idyllj­eiből „Gareth és Lyneth“ szép részletét olvasta fel élénk tetszés közt. A töredék meséje Garet hősieskedésén fordul meg, melylyel Lyneth hajlandósága, nyeri meg s igy sikerül boldogságát előmozdítani. A fesen volt hölgyközönség Szász Károlyt megéljení*te. __ Ezután dr. Alexander Bernát tartott a pessimimusról érdekes előadást. Bevezetésében elő­adja a pessimismusnak a régi korban keletkezési phasi­­sait és ismerteti annak hatását és szereplését a közélet­­ben. A pessimismus alaphangja az igazság győzelme. A Budhaismus a pessimismus vallása. A pessimismus phi­­losophiáját fölelevenítette Schopenhauer Arthur. — Legújabban Hartmann Eduard hirdeti a pessimismus tanait. Itt áttér Schoppenhauer élete ecse­telésére és taglalja lelkületének mindazon mozzanatát, melyek őt a pessimismus komor világnézletére vitték. Előadja Schoppenhauer szüleinek biográfiáját és azon légkört, melyben a vézna, beteges fiú felneveltetett. Schop­penhauer iskolába soha sem járt, szülei mellett nőtt fel, mint a madár s így könnyen átöröklötte szülei tulajdo­nait. Kamaszkodó korában európai utazásokat tett s az itt szerzett tapasztalatokat mélyen rejtette kebelébe­ Az emberi nyomor látványa kínos benyomást gyakorolt fogékony szivére. Az önmeghasonlás arra a tudatra hozta, hogy forrongó keblét csupán a tu­domány világosságával csillapíthatja le. — Vé­gül élénk színekben állította elénk felolvasó, anyjával való meghasonlását és viszálkodását. Alexander éljem­­zések közt fejezte be élvezetes felolvasását, — mint utolsó előadó lépett dr. Ring Armin a felolvasó­asztalhoz s beszélt a mérgekről. Felolvasása folyamán fájdalommal konstatálja, hogy az ólom­­r­i­z­s­p­o­r alakjában még a nők toilette asztaljára is feltolta magát. Kimutatta a rizspor ólomtartalmát, mely a szépítő szernek legnagyobb részét képezi. A tetszéssel fogadott előadásokkal a szépen sikerült estély véget ért. SZÍNHÁZ, ZENE, KÉPZŐIÖVÉSZET. * (A budai zeneakadémia) Haydn József­­ születésének 150-dik évfordulóját azzal ünnepelte meg,­­ hogy ma este a Vigadó kistermében előadta a halhatat­lan mester „Az évszakok“ című dallamos és életteljes oratóriumát. Olyan ritkán van alkalmunk a nagy meste­rek efajta műveinek egyikét vagy másikát nyilvánosan hallani, hogy minden kísérletet ez irányban örömmel kell üdvözölnünk, még ha az erők, a­melyek erre vál­lalkoznak , nem állanak is arányban a fel­adat nagyságával, a­melyet megoldani kívánnak. — A mai előadás tanúságot tett arról a komoly­ törekvés­­­­ről, a­mely az egyletet működésében vezérli és arról a­­ helyes irányról, a­melyben Szautner Zsigmond vezetése alatt halad. A zene és énekkarok jól megállot­ták helyöket, bár a férfikar erősebb lehetne. Különösen érezhető néhány tömör, mély hang hiánya. Ez egyéb­­­­iránt az altistánékra is áll. A magánszólamo­kat Guhrauer Katalin úrnő, továbbá A­d -­­­e­r Adolf és Schmidt Ferenc urak éne­kelték, de nagyon is eszünkbe juttatták Schmid Tódor­nak az imént megjelent röpiratát az énekművészet ápo­lásáról Budapesten. Valóban sajnálkozni kell, ha az ember látja, hogy olyan szép hanganyag, a­milyennel különösen Guhrauer úrnő rendelkezik, a helytelen kép­zés következtében nem tud kellőképen érvényesülni Adler úrnak pedig, a­ki igen rokonszenves tenor­ral bír, ajánljuk, sajátítsa el az énekművészet alapel­veit, mielőtt olyan jelentékeny szerepekre vállalkozik, a­milyen a mai volt. A közönség, mely a termet egé­szen megtöltötte, sűrű tapsokkal fejezte ki elismerését a közreműködők iránt A hangversenyben jelen volt. H­a­y­n­a­l­d bibornok és L­i­s­z­t Ferenc is.

Next