Pesti Hírlap, 1882. július (4. évfolyam, 179-209. szám)

1882-07-17 / 195. szám

Melléklet a „Pesti Hirlap“ 195—1276 számához. ^ -le2s.s.3a.d.risL pla­szttalLá­sa. Az első örvendetes hír az elpusztult város romjai közül! Seymour tengernagy rendszabá­lyait teljes siker koronázta. Ma már katonai fedezet nélkül is járhatni a város utcáin. Az arabok meghunyászkodtak s mindenki kis fehér zászlót hord. A boltok és kávéházak újra meg­nyílnak. A nagy tüzek lassankint kialusznak s az utolsó 24 óra alatt uj tűz nem keletkezett. A bizalom kezd visszatérni. Természetes, hogy a helyzet e fordulata Alexandriában nem zárja ki további véres ese­mények lehetőségét, míg Arabi pasa meg nem hódolt, a­mire ez idő szerint még semmi kilátás. Mahmud Sami kíséretében átvonult a városon s távozta után kezdték a katonák a gyújtogatást és fosztogatást. Séta az égő városban. A Times levelezője részletesen le­írja a hosszú sétát, melyet mindjárt a tenge­részcsapatok partraszállása után az égő város romjai közt tett. Legfeltűnőbb volt, hogy a la­kosok közül sehol egy lelket sem lehetett látni. Szomorú séta volt az egy „néhai“ város romjai közt. A szörnyű pusztulás hű leírása képtelen­ség; a nagy téren egyedül Mehemet Ali szobra maradt épen, minden egyéb lángtengerbe me­rült. Bár a levelező tizenhét év óta lakik­­Alexandriában, nem bírta a térre nyíló utcákat torkolataiknál megkülönböztetni. Két francia lelkész volt mindössze, kikkel útjában találko­zott. Azok az utcák, melyek le nem égtek, tel­jesen kifosztottak. Végre a kopt templom közelében az an­gol kémszemle-csapat elé egy csomó keresztény lakos futott, jelentve, hogy a templomban 1300 menekült személy van. Visszamenet a levelező s az őt kisérő 200 matróz már több embert lelt, kik lassan kint előjöttek rejtekeikből, vol­tak köztük nők is. A konzuli hivatal közelében egy csoport némettel és angollal találkoztak, akik szintén megmenekültek. Több in flagranti rajtakapott fosztogatót a tengerészek agyonlőttek. Egy öreg francia nő, ki a kommün uralma alatt Parisban élt, azt mondta : „c’était pire que Paris.“ A levelező arról vél biztosíthatni,hogy a gyújtogatás egyiptomi katonáktól ered: a fel­gyújtott házakba azután polgári lakosok nyo­multak fosztogatni , majd ezeket kiverték a katonák s maguk folytatták a gyalá­zatos munkát. — Gyújtogatásra a kato­nákat közvetlenül Arabi pasa, nem egyenes után Mahmud Sami és Tulba izgatták. Arabi a bombázás alatt a Napoleon-erődben volt. Mikor aztán a fehér zászló felvonása következtében a bombázást a flotta beszüntette, Arabi pasa A flotta-tisztek bírálata. A Times levelezője jelenti, hogy az i­d­e­­gen hadihajók tisztjei csaknem kivétel nélkül dicsérőleg nyilatkoztak az angol akció felől. Az angolok az ágyukat nagyobb praecízióval sütötték el, mint azt tengeri csatában egyátalán lehetőnek tartották. Különö­­nösen az amerikaiak nyilatkoztak egész el­ragadtatással, a­kik minden lövést jól megfigyeltek s arra az eredményre jutottak, hogy szélcsend idején nagy hajók teljes sikerrel alkalmazhatók erődök ellen , de még kis hajók­nál is kevesebb a hátrány, mint azelőtt hitték. A német tisztek is hasonló szellemben nyilat­koztak, de az osztrák tisztek már tartózkodób­bak voltak az elismerés dolgában. Az egyiptomi tüzéreket is egy­hangúlag megdicsérték; kitartásuk bámulatos volt, amilyent senki sem várt tőlük ; az irányt megtalálták, de az eleváció felől nem bírtak tiszta fogalommal; egy szóval a hiányos ismereteik dacára általuk elért eredmény igazán bámulatra méltó. Alexandria megszállása angolok által. A város megszállása és Seymour tengernagy in­tézkedései felől tegnap délelőtt 10 órakor kelt sürgöny ezeket jelenti. A tűz még mindig tart. Ez órában még lehetet­len konstatálni, hogy a város déli és délkeleti részeiben mekkora a pusztulás. A katonaság a partok mentében, valamint a Marine-, a Ras-el-Tin-utcákon, Mehemet Ali­­téren és az Anastasie-utcán teljes biztonságban hatolt előre. A házak emez utcákban és tereken legnagyobb részben összeomlottak és égnek, az utcákon kevés holt­tetemet lehetett látni. Kékzubbonyosok és tengerészek portyáznak a városban. Azon helyeken, hol az egyes utcák egymást keresztezik, őrök állanak, kik mindenkit szabadon enged­nek közlekedni, aki európai módon van öltözve. Az ara­bokat és beduinokat azonban letartóztatták, megmotozták és fegyvereiket elszedték.Erőszakos­sodások nem fordultak elő. Egy őr, ki a Place de Turinról a Porte Nouvellehez vezető úton ment végig, azt ál­ltja, hogy a város ezen része teljesen nyugodt s a viszonyokhoz képest teljes rend uralkodik. A francia és angol konzulátus épületei romokban hevernek. A nagy kórház állítólag sértetlen maradt. Arról, hogy a várost az­­angolok uralmukba ke­ríthessék, még hosszú időre szó sem lehet s habár a khedive már visszatért palotájába, a városban azért tel­jes fejetlenség uralkodik. A khedive rendeletet bocsátott ki a hadse­reg feloszlatása iránt; a rendsza­bály azonnal végrehajtatott. A Ras­ed­­inben volt le­ A „Temeraire“ angol Lije — A hajó berendezése. — A „Temeraire“ angol hadihajó, mely­­e­t a a bombázásakor oly jelentékeny szerepet játszott. Mig huszonöt tonnás ágyúi rombolták össze a Pharo­l S­iot, egyike a legnagyobb angol hajóknak. Hoszsza 2­5 an­gol láb, szélessége 63 láb s 27 lábnyira merül a ten­gerbe. Tonnatartalma 8150, míg az Inflexible 11.185, az Alexandra 9492 tonnás. (Az osztrák-magyar Custorzs 6750 tonnás.) A hajó négy 25 tonnás, négy 18 tonnás, hat kis hátultöltő, 2 tábor­, 3 Gasling és 6 Nordenfel­s - ágyúval van fölsze­relve. A gőzgép 7600 lóerejű, a hajó 15 tonás sebes­séggel halad óránként. 540 emberből áll a szolgálattevő személyzet. A hajó értéke a felszerelés nélkül 374 ezer font sterling, ebből 93 ezer font sterling a gépekre esik, melyek Homphrysz, Ternan és társa gépgym­ából erednek. A fedélzetből hat lábnyira kimagasló toronyból emelkedik ki lövéskor a huszonöt tonnás Barbett-séta ágyú ; a lövés után rögtön megint eltűnik. Az ágyú tör­ése, tisztogatása, emelése hidrauikus nyomás által törté­nik, elsütését villámszikrával eszközük. A Téméra­ret 1877-ben a Chatham-dockokban építették. Ugyanazon év december havában indult el a most sokat emlegetett Seymour lord parancsnoksága alatt a Közép tengerre, hogy az ott Hornby tengernagy parancsnoksága alatt levő hajórajhoz csatlakozzék 1878. február 13-án ment át a D­ardinellákon s még az éj je horgonyt vetett Gallipolinál. Másnap már tíz mértföld­­nyire Konstantinápolytól állt a hercegszigeteknél. Az Alexandriával 1880. őszén részt vett Dulcigne előtt a flotta demonstrációban. 1881. január 1-én Máltában új legénységet kapott s ugyanakkor nevezték ki parancs­nokává mostani parancsnokát, Nicholson Henrik kapi­tányt. Tűzkeresztségét julius 11 -ikén Alexandriánál nyerte._______________________________________ A hadihajók ágyúi. — Haladás a fegyvertechnika terén. — A fegyvertechnika, különösen az ágyúöntés terén újabb időben rendkívüli haladást tapasztalhatunk. Húsz évvel ezelőtt a legnagyobb hajóágyú a harmincfontos volt. Mikor 1859 ben a franciák körülzárták Velencét, Velence kikötőjét az úgynevezett „spanyol lovasok“ (olló alakú fák, melyeket sáncárkokban szoktak az ostromlók ellen gátul alkalmazni) és torpedók védték ; a francia hajóhad, közte a hatalmas Impériense oly közel állt a tengeren, hogy tisztán lehetett minden ré­szét látni, még­sem volt képes kárt tenni, valamint az osztrák ágyuk sem árthattak a hajóknak, mivel akkor még nem hordtak az ágyuk oly távolságra, mint Iranap. Hét évvel később a lissai tengeri ütközetben az osztrák hajókon már 60 és 48 fontos sima és 24 fontos vont csövű ágyúik, az olaszoknak átalában Armstrong és Cavalli ágyúit voltak. A „Ferdinand Max“ és „Habs­burg“ hajók számára rendelt Krupp-féle ágyuk nem működhettek, mivel Poroszország megtiltotta azok ki­vitelét. De mik voltak ezek az ágyuk is a mostani óriá­sokhoz képest . A hatvanas években kezdték az észak­­amerikaiak és angolok az összes hatalmakat fe­lülmúlni messzehordó, nagy kaliberű ágyúikkal s Krupp Esszenben követé őket.­­ A woolwi­­chi arzenálban Fraser rendszere szerint erős abroncs­vasból készítettek ágyukat, melyek hatszáz fontos go­lyókat vetettek . Rosman Amerikában oly ágyukat ön­tött, melyek lövedéke 1000 fontos volt. De ezek az ágyuk is visszamaradnak a mai óriások mögött, melyek súlya 100 tonna s golyójuk 2000 fontos, a lövésre 550 font puskapor szükséges és az óriási golyó 2 láb 4 hüvelyk szélességű acélfalat keresztül tör, hordereje egy német mértföldre terjed. Még elképzelni is sok­ilyen ágyúi vannak a „Duido“ olasz páncélos hajónak, mely a jelenkori hajók egyik legnagyobbika. Az alexandriai erődök lövetésénél nem működtek 100 tonnás ágyúk, de működtek nem sokkal kisebbek, t. i. nyolcvan fontosak, minek az Inflexible ágyúi. Ezek 24 láb hosszúak s 1600 fontos golyót vetnek. Ez ágyú­kat prizmatikus (sokszög alakú) lőporral töltik meg, egy szem akkora körülbelül, mint egy nagy dió. Kisszemü puskaport nem lehet használni, mivel a kisebb szemeken nem terjed oly gyorsan a tűz s mire az utolsó szem elégett, a golyó már a csőben van s igy a kifejtett gázoknak nem összes mennyisége gyakorol rá hatást. A prizmatikus lőpor között hézagok vannak s a láng gyorsan járhat át az egász töltésen. A golyó 1800 lábnyi utat tesz meg egy másodperc alatt A nyolcvan tonnás ágyú elsütése iránt nem csekély aggodalommal voltak, mert mikor az angol vizeken lövési próbát tettek vele, az okozott rázkódás gondolkodóba ejtette a tengerésztiszteket. A „Neptun“ angol tornyos hajón, mely különben másképen van építve, mint az Inflexible, a harmincnyolc tonnás ágyú elsütése is sok zavart okozott. A hajónak minden a­­­laka megrepedezett. A szeneskamara fedele a robbanns következtében messze elrepült, a hajó oldalán levő csónak széthasadt s fele rerepült a tengerbe, sok­­ csavar és szeg kiugrott helyéből stb. Meglehet, hogy az Alexandria bombázása alkalmával megsebesült katonák közt nem egy a rázkódásnak lett sérültje. Az angol óriás­ágyuk, melyek több hengerszerű részekből vannak összeállítva, könnyen meg is reped­­nek. A Du­lion is elrepedt a lövési próbán egy 1000 tonnás ágyú. A lövési próba a Szerzia öbölben ment végbe, a tornyok mozgatására szolgáló hidraulikus ké­szülék megpróbálása céljából. Az utolsó lövésnél az ágyú csöve hosszában megrepedt s az 500 fontnyi töl­tésből eredő gáz betörte a toronynak aránylag kis térfo­gatát. A belső acélcső leszakittatott s ennek következté­ben a cső a csapágy mögött (melyen az ágyú mozgatha­­tólag a talpra van erősítve) szétment. A lepattant cső­rész oly erővel lökődött a torony falához, hogy a belső acéllemez burkolatot és a fából levő belső falat betörte, s a 22 hüvelyk vastag páncéllapokat annyira megtágította, hogy azok ajtószárnyként szétnyíltak. Az ágyukezelő kilenc embert részint a puskapor égette össze, részint úgy a földre sújtotta őket a rázkódás, hogy súlyos se­beket szenvedtek. A tornyon okozott kár egy mi­lió lírára rúgott. Az óriás ágyuk miatt más veszedelemnek is ki van téve a hajó. A töl­étnél ugyanis a csövet le kell bocsátani s ekkor egy hatalmas töltővel be­szorítják a lövedéket. Ha a töltés ilyenkor elsülne, a lövedék a töltővel együtt kihaj latnék, s mivel a cső lefelé áll, keresztül fúrná a hajó fenekét. Másodszor az elsülésnél annyira megtelik az aránylag szűk tér füsttel, hogy a legénység megfulladó­inak van kitéve. Harmadszor ott nagy a légnyomás, hogy a legénység nem maradhat állva, hanem a padlóra zuhan vagy a torony falához csapódik.­­ Az óriás ágyukat kezelő legénység tehát a legrosszabb, s legveszedelmesebb helyzetben van. Ténység készséggel se hagyta magát fegyverezni, úgy látszik, örü­lek, hogy hazatérhetnek tűzhelyeikhez. Fegyvereiket átadják, de a ott-kopott egyenruhájukat megtartják. Pár száz ember már távozott is a városból, teljesen fegyvertelenül, kis báty­­­j­!­ ! A lovasok ok­kal ingerültebbek, ők voltak ugyani elsők, ő­k kitörtek az erődökből a megkezdték­ogat­ást a mészárlást. Miután az angol megszálló napitok dsitéséi még a francia és amerikai hajók is tettek m­­r­­sngy­­részeket, Seymour tengernagy visszatért vo­l­e fedélzetére. IRODALOM. * („Utazásom Közép Afrikában“) Volt már alkalmunk említeni, hogy Stanley e nagybecsű művének magyar fordítása füzetekben Révai testvérek kiadásában jelenik meg. Most kaptuk a 4—9 füzeteket, számos kitűnő illusztrációval, Ugenda tarto­mány és a Nianza tó leírásával. A munkát tartalmán kívül olcsósága is ajánlja. Dicséretes vállalkozás a ma­gyar közönséget megismertetni oly művel, mely a zöld-

Next