Pesti Hírlap, 1882. szeptember (4. évfolyam, 240-269. szám)
1882-09-01 / 240. szám
1882. szeptember 1. PESTI HÍRLAP Azt is beszélte, hogy Kafr-el-Devarban számos harcos gyűlt össze egy Uad Ali nevű beduin törzsből, Salahkhbart pedig van 15,000 beduin a Taharan Abi Szultán törzsből; e törzsek csak félelemből tartanak Arabi mellett s el vannak határozva lerakni a fegyvereket, mihelyt az angol csapatok megkezdik előnyomulásukat. A török-görög konfliktus , illetőleg a görögök indokolatlan rablószerű támadása Karal Derventnél, az európai hatalmaknál s mint jelentik, a bécsi külügyi hivatalnál is, határozott visszatetszést szül, mert nyilvánvaló, hogy a görög kormány a porta jelenlegi helyzetét akarja kiaknázni s a berlini konferencia által Görögországnak ítélt s tavaly át is adott ajándékokhoz még egy kis borravalót is szeretne kicsikarni, amiben azonban aligha vásn a foga. Az angol-török katonai egyezmény ügyének mai állásáról következő távirati értesítés ad felvilágosítást, mely Konstantinápolyban tegnap este adatott fel. Dufferin lord a katonai egyezséget most csak ideiglenes aláírással kívánja ellátni. A nagykövet csakis, ha az Arabit lázadónak nyilvánító kiáltvány kérdése szabályoztatik és a toborzottt munkások miatt származott viszály elintéztetik, fogja a jelzett okmányt végleg aláirni. — Valószínű, hogy a szerződésnek ideiglenes aláírással ellátott példányai még ma kicseréltetnek. — A minisztertanács az éjjel a palotában összeült és újra megkezdé a katonai egyezség tárgyalását. A többség az Abukirban, Borsettában és Damiettában eszközlendő partraszállítás ellen nyilatkozott. Hobart pasa tengernagy osztozik ezen véleményben. A törökök valószínűleg az Alexandriában eszközlendő partraszállást fogják indítványozni, honnan a török csapatok szárazon Abukirba, Rosettába és Damiettebe juthatnak. Ha az angolok ezen javaslatot elfogadják, a törökök azt fogják kivárni, hogy Alexandriában a partraszállás három osztályban történjék és a már partraszállított osztály minden utóbbi partraszálltás előtt induljon útnak a jelzett pontok felé. A Corkban tegnap megtartott konstabler-gyűlés következő manifostami kibocsátását határozta el az ír konstablerekhez : „A limericki konstablerek ellen minap követett zsarnoki eljárás következtében, a limericki legénységgel rokonszenvező minden konstablerre nézve a következőket tartjuk követendő zsinórmértéknek : Jövendő akciótervünk szigorú titokban tartandó. Minden kerületben szervezkedni kell. Tudjátok, hogy a limericki kartársak erőszakosan megfosztalak hivataluktól, oly eljárás útján, mely talán 200 évvel ezelőtt helyén lett volna. Nem leszünk tovább rabszolgák ! Felhívunk minden konstablert, hogy hozzánk csatlakozzék és segítsen lerázni a szolgaság jármát. Legyetek kitartók a hallgatásban ! Várjátok be a kellő órát s akkor mutassátok meg elhatározottságtokat! Gondoljátok meg, hogy van még elég kenyér a mi számunkra is ama lobogó alatt, mely a nyugati nagy köztársaságban leng, hol nincs mit tartani többé Bruce-ktől és Lloyd-októl.A német ünnepély szerdára halasztatott, a hazafias liga nyilván azt hitte, hogy e helyiségben ma találkozhatik a németekkel. Most azonban a tornaegylet elöljárósága közhírré teszi, hogy az ünnepély végkép elmarad, mire az illető kávéház bérlője helyiségét azonnal a ligának engedte át, kijelentve, hogy abba többet egy németet sem ereszt be. A rendőrség mindezekről értesülve, óvintézkedéseket tett. A chauvinisti lapok megtámadják a Figarót, mely cikkében nevetségessé tette azokat, akik minden németben Bismarck egy kémjét látják. A radikális lapok többsége egyébbként nem helyesli a hazafias liga üzelmeit. A „Laterne“ azt mondja, hogy a liga üdvtelen célja konfliktust idézni elő a külfölddel s az opportunista választási bizottságok közponjául szolgálni; mindenki tisztában lehet erre nézve, a ki tudja, hogy e szövetség mögött maga Gambetta áll s hogy Deroulé de Gambettához bukása után dicsőitő verset írt. Az orleanista Frangais megemlékezve a német lapok hangjáról, feloszlatandónak tartja a ligát, mert csak konfliktusra vezet a külfölddel. A France, mely közelebb még a német kémek ellen izgatott, tegnap kivonatokat közölt német lapokból, néhány könnyelmű megjegyzéssel. Egyébként — végzi a párisi sürgöny — itteni politikai körökben azt hiszik, hogy Hohenlohe herceg iparkodni fog minden részre kielégítő módon intézni el a viszályt, valamint hogy senki komolyan nem teszi felelőssé a francia kormányt a szombaton történtek miatt. Hivatalos körök egyaránt a béke és jó viszony fentartására törekesznek, ami kétségtelelenül sikerülni is fog nekik. Németellenes izgatások Párisban. A németellenes izgatás Párisban, jobban mondva a párisi sajtóban mind nagyobb mérvet ölt. A gambettista „Paris“ azt ígéri olvasóinak, hogy tanulmányozni fogja a kérdést: mint lehetne megszabadulni a párisi németektől. Mint utólag jelentik, Derouléde-del múltkor 150 úriember megegyezett arra nézve, hogy szombaton frakkban, fehér nyakkendővel, szóval estélyi toiletteben a német tornaegylet helyiségébe rontanak s annak tagjait az ablakokon dobálják ki. A lapok által űzött németellenes izgatás, melyben a gambettista lapokon kívül a Siécle és a France is részt vesznek, a nagy közönség részéről eddigelé kevés tetszésre talál a közönség, mely az egyiptomi kalandról sem akart tudni, még kevésbbé hajlandó háborúsdiba keveredni a német nemzettel. A helyzet mégis elég komoly, mert a franciák heves vérmérséklete mellett könnyen megélhetik, hogy egyszer csak tettekre engedik magukat ragadtatni, ami konfliktusra vezethet Francia- és Németország között, mire az agitátorok törekesznek. Ma este — jelenti egy párisi távirat aug. 30-ról — a hazafiasliga bankettet ad a Rue Saint Mare ama kávéházában, melyben eddig a tornaegylet tartotta gyűléseit. Minthogy a lapok tegnap a tornaegylet részéről hirdetést közöltek, mely azt jelentette, hogy a FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros közgyűlése. (Második nap : aug. 31.) A mai folytatólaszos közgyűlésen a csekély számmal megjelent tagok előtt mindenekelőtt a „két oroszlán“-hoz címzett városi ház kijavításánál fölmerült többletkiadás tárgyaltatott. A többletkiadás 6630 irtot tesz, mire a közgyűlés utólagos jóváhagyása kéretik. Morin Imre emlékeztet arra, hogy már a múlt költségvetés tárgyalásakor tett — hasonló esetek ismétlődése után — indítványt, hogy a kilátásban levő költségtöbblet a közgyűlés vagy sürgős esetekben a tanács előleges beleegyezése mellett fedeztethessék. Az indítvány el is fogadtatott, de alkalmazva, mint látszik, máig sincs. A közgyűlés a túlkiadást jóváhagyta, de utasítá a tanácsot az említett határozat mindenkori szem előtt tartására. A közönséget igen érdekli a második tárgy. A járdafoglalásoknál a kávésok és vendéglősök annyira túlmentek a szabályokon, hogy többnyire nagyobb területet foglaltak el a megengedettnél, növényzettel, kerítésekkel elzárták a közönség előtt, sőt cölöpök bevetése által még a kövezetet is rongálták. A tanács, részben a rendőrség sürgetése folytán is, a járdafoglalási szabály módosítását hozta javaslatba 5 pontban. Ezek szerint jövőre a járdákra csak asztalokat és székeket szabad kirakni , tetőzetet, virágcserepeket, cölöpöket nem, a járdadíj a kérvény beadásakor fizetendő le stb. A közgyűlés Scheidh K., Takácsy Martrcs L., Gerlócy, Mátyás felszólalásai után az ajánlott módosításokat elfogadta, de azt mondta ki egyúttal, hogy rendszerint a járdának kétharmada foglalható el, de három méternél többet soha sem szabad a közönség közlekedése elől elvonni. A járdafoglalások szoros ellenőrzését az elöljáróságoknak szívére kötik. A városi pénztáraknál megtartott vizsgálatok megnyugtató eredménye tudomásul szolgált. Hosszú vitát idézett elő Kék István és társai folyamodványa követési járulék tárgyában. Ezen birtokosoktól ugyanis a szabályok szerint, bár telkeik kiépítetlen utcában vannak, makadamburkolati járulékot követeltek, mivel a kérdéses utca belül esik a vámvonalon. A közbevetett felfolyamodásra azon kérdés merült fel, hogy illeték tekintetében mely utca veendő bel-, és mely utca kültelkinek ? A középítési bizottsági tanács azt mondja, hogy a vámvonalak felőli meghatározástól eltérőleg, beltelki útnak veendő s burkolatjárulék fizetésre kötelezendő azon utca, mely csatornázva, vízvezetékekkel van ellátva és világítva van, a többi utca, hogy ha a vámvonalon belül van is, burkolatjárulékra nem köteles. Az ezen előterlés feletti vitában részt vettek Havas Ignác, Haris Sándor, Halász Géza, Fuchs Gusztáv, Koós Ivor, Gerlóczy. A javaslat definíciót a közgyűlés határozattá emelte s egyszersmind az uj középitési rendszabályt is megsürgetni határozta a közmunkatanácsnál. Sehvarcz és Holzspach vállalkozókat, kik a Csepel rakpart építése alkalmával tett szerződési munkálatokért tekintettel az iszapkotrásokra, 15.000 frtot kérnek a szerződési áron felül méltányosságból megszavazni Schandl Sándor mérnök, Morin Imre és Haris Sándor felszólalásai után egyhangúlag elutasították. Ezzel a napirend kimerült s a közgyűlés véget ért . A népszínházi bizottmány azon előterjesztése, mely a népszínház tűzbiztonsága tárgyában kelt szakértői szemle és javaslatok ellen oly éles hangon és gyanúsítólag íratott, a tanács mai ülésén mutattatott be. Az ügy érdemileg nem foglalkoztatta az ülést. Az eszmecserének az lett a vége, hogy érdemleges határozat előtt a tárgy nyilatkozó tétel végett a szinházvizsgáló bizottságnak adatott ki. A német szinház tulajdonosa felfolyamodott a főv. tanács azon meghagyása ellen, hogy a szinházvizsgáló bizottság által javaslatba hozott biztonsági intézkedéseket 30 nap alatt hajtsa végre. Egyrészt az intézkedések mérve, másrészt a kivitelre szabott idő ellen történik a felebbezés. A folyamodás a belügyminiszterhez terjesztetik fel. mmimi immímztT' * (A nemzeti színház drámabíráló bizottsága) tegnap tartott ülésében két eredeti darabot fogadott el. Az egyik Csiky Gergely „Stomfay családija, háromfelvonásos szinmű, melyet négy szavazattal egyhangúlag elfogadtak. A másik „A képviselőjelölt“ ifj. Ábrányi Kornél négyfelvonásos társadalmi színműve, melyet egy pár jelenet módosításának föltételével fogadtak el, öt szavazat közül négygyel. Úgy hallatszik, hogy a szünet alatt és után eddigelé benyújtott eredeti színművek között még három van olyan, melyeknek elfogadása igen valószínű. Ekkor az ősz-téli saisonra eredeti újdonság elég lesz. A sort a „Stomfay család“ fogja megnyitni október havában. * (A népszínházból.) 8k Gizella, kinek szombaton kellett volna fellépni Boccaccioban, a műsor megváltoztatása folytán, a jövő héten fogja megtartani vendégszereplését. Vasárnap Makróéinak másfél év óta nem adott népszínműve: „A becsület szegénye“ kerül színre Pálmay Ilkával. Eőry Gusztáv, kiről azt írták a lapok, hogy kilép a népszínház kötelékéből, mint újabban értesülünk, megváltoztatta szándékát és megmarad. Miss Renea az „arany légy“ felbontotta a pozsonyi színházzal kötött vendégszereplési szerződését és Budapestről egyenesen Bécsbe megy. * (Filharmonikusaink) szombaton, szeptember hó 2-án tartják meg, választmányválasztási ülésüket. Ezen az ülésen egyszersmind a közelgő zene idény műsorának összeállítására nézve is határozni fognak. Már eddig is több hírneves külföldi művész ajánlotta fel közreműködését a filharmonikusaink által rendezendő hangversenyeken, úgy hogy e hangversenyek e tekintetben is rendkívüli érdekkel fognak bírni. * (A nemzeti zenedében) a fuvóhangszerek tanszékei e tanév kezdetén tudvalevőleg rendszeresíttetni fognak. Az egyes tanszékek tanári állomásaira már eddig is számos ajánlat érkezett az igazgatósághoz. Hír szerint: Drescher Raimund a nemzeti színház tagja, ki Arady Lajos zenekrói álnév alatt mint tánczeneíró is ismeretes, a kürt tanszékére és Schauer Ferenc az „Atala“ szerzőjének atyja a trombita tanszékére fognak megválasztatni. * (A kolozsvári nemzeti szinház ról) azt írja az „Ellenőr“, hogy a rendes 20,100 forint évi segélyt ő felsége magánpénztárából két esztendőre 10 — 10 ezer forinttal megtoldotta és igy a kolozsvári nemzeti színház két éven át 30,000 frt szubvenciót kap. ♦(Münchenből) két művész halálát jelentik. Az egyik Lang Ferdinánd színészé, aki az ottani udvari szóház legnépszerűbb tagjai közé tartozott. A másik, mely minket közelebbről érdekel, Halbig János szobrászé, aki József nádor szobrát mintázta. Ő készítette továbbá a Rókus kórház előtt álló Mária-szobrot, valamint az eskü-téri góth stylű Szentháromság-emléket, melyet később lebontottak. Halbig 1814. július 13-án született Donnersdorf bajor helységben. A müncheni akadémián nyerte kiképeztetését és 1845. óta az ottani műegyetem tanára volt. * (A „Furcsa háború“) szerzője, Strauss János, most furcsa pernek a hőse lett. Párisban ugyanis jelenleg közkedveltségnek örvend a „Le P’tit bleu“ című dal, melyet zajosan megismételtetnek a café chantantok hangversenyeiben és melyet a közönség az előadásokkal mindig együtt dúdolgat. Strauss azonban azt találta, hogy ez a dal legkedveltebb keringőinek egyikéből van lopva. Ez ellen De Wenzel, a szóban forgó dal szerzője erélyesen tiltakozott és az ügyet a „Société des auteurs et compositeurs“ elé vitte, mely szakértő bizottságot küldött ki a vád alaposságának megbírálására. * (Wagner Richárd) szónoki szereplései mindig balul ülnek ki. Olvasóink emlékeznek, milyen különös benyomást tettek felszólalásai a „Parsifal“ első előadása alkalmával. Most az utolsó előadásról is ilyen furcsa jeleneteire érkezik. Az előadás befejeztével szétnyílt ismét a függöny és a színpadon megjelentek az összes szereplők, részben jelmezben, részben már utcai öltözetben, és egyszerre hangos „Hoch!“ kiáltásokban törtek ki. A közönség eleinte nem értette a dolgot, de csakhamar megszólalt Wagner hangja a zenekara -