Pesti Hírlap, 1882. november (4. évfolyam, 301-330. szám)
1882-11-01 / 301. szám
'15.november 1. val válaszolt. E legfelsőbb elhatározás elvben jóváhagyta egy magyar képzőművészeti akadémiának Budapesten való alapítását s megengedi, hogy annak megkezdéséül Budapest a főváros közönsége által e célra felajánlott telken egy festészeti műterem, a szükséges tanműtermeket magában foglaló mesteriskola létesíttessék, annak élére pedig Benczúr Gyula, a müncheni képzőművészeti akadémia festészeti tanárát a miniszter meghívja. Az előterjesztéshez tizenhárom melléklet volt csatolva. Az első melléklet a magyar írók és művészek társaságának a magyar országgyűlés képviselőházához, Jókai Mór orsz. képviselő által benyújtott folyamodása a magyar képzőművészeti akadémia létesítése tárgyában, melyet a képviselőház a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez tette át azzal a felhívással, hogy az tanulmányozza az akadémia leállításának kérdését s annak alapján tegye meg a kezdeményező lépést. Az eredmény, mint tudjuk, a föntebb említett királyi elhatározás volt. A miniszter felszólította ugyanis az országos képzőművészeti tanácsot, hogy az akadémia kérdését beható tanulmányozás tárgyává tegye. Ez egy részletes terv kidolgozására bizottságot küldött ki, mely a fölvetett kérdést behatóan megvizsgálván, külön jelentésben, mely szintén beterjesztelek a királynak, melegen pártolta a „kor igényeinek megfelelő s a művészet mai színvonalán álló képzőművészeti akadémia felülállítását.“ Amennyiben ez a képzőművészetek valamennyisogára kiterjeszthető nem volna, átmenetüi a felsőbb festészeti oktatásra, egy műszaki átalános festészeti szakosztály berendezését ajánlja, továbbá ösztöndíjak alapítását oly növendékek számára, kik valamely hazai jeles festész műtermében önálló művészi kísérlettekbe kívánnak kezdeni. Az akadémia eszméje a legközelebb érdekelt körökben, a sajtóban, sőt a képviselőházban is visszhangra talált, a müncheni akadémián tanuló fiatal művészek is az előterjesztéshez csatolt folyamodványban egy művészeti akadémia felállítását kérték. A miniszter megbízta a délnémetországi technológiai múzeumok tanulmányozására kiküldött Hegedűs miniszteri tanácsost, hogy körútja alkalmával a bécsi és müncheni képzőművészeti akadémiákat is meglátogatván, azok állapotáról tudomást szerezzen, és jelentését mutassa be. E jelentés is közölve van az említett füzetben. Hegedűs Kandid Lajos miniszteri tanácsos behatóanismerteti mind a két akadémiát, azok költségeit stb. Váljon a mi viszonyaink közt létesíthető-egy nagyszabású intézet, nem lehetne-e kisebb arányokban egy művészintézetet létesíteni? A kérdés eldöntésére szaktanácskozmányt hitt egybe a miniszter elnöklete alatt, melynek jegyzőkönyvét szintén mellékeltk az előterjesz■éghez. , -A tanácskozmányban résztvettek az akadémia fokozatos életbe léptetését javasolták, és pedig úgy, hogy előbb a festészeti, aztán a szobrászati, végre az építészeti szakok osztályai szervezessenek. Alkalmas telekül a sugárút északi oldala felé nyíló, a Bajza utca mentén levő s a főváros tulajdonát képező epreskert jelöltetett ki. Budapest fővárosa a miniszter megkeresé- sére 4100 négyszeletes epreskertből használatra áten gedett, a főváros tulajdonjogának elismerése mellett. Valódi nemzeti iskola s valódi nemzeti művészet csakis az országban, annak talajából teremhet, de jelen viszonyaink közt a nagyszabású akadémia felállítása még nem lévén lehetséges, e célnak megvalósítására egyelőre az úgynevezettfestészeti mesteriskolák szolgálnak, melyek a legjelesebb, akár ékül-, akár belföldön működő magyar festők vezérlete alatt a magyar kötétznövendékeknek teljes kiképeztetésükre módot s önálló festészeti iskola létesül es,re lehetőséget nyújtanának. E célból Trefort miniszter Benczúr Gyulát igyekezett megnyerni, ki is elfogadta a mesteriskola vezetését a következő feltételekkel: 2500 rt fizetés, 2500 frt személyi pótlék, szabad lakás, esetleg 1200 frt lakbér, 800 frt utazási költség, műtermének egyszer s mindenkorra való felszerelésére 2000 frt, Münchenből Budapestre történendő átköltözésére 800 frt. A festészeti mesteriskola befogadására alkalmasépület 36,000 forinba fog kerülni. Ez a története a mesteriskolának, mely magját dképesi a magyar képzőművészeti akadémiának, melynek létesülését vajha mielőbb megérthetnőtő, de rak, a lyrát Brestyánszky, a tybiat (kettős fuvola) Váradi dolgozta ki. E három utóbbi nőalak. A vigadó belső formáiban elhelyezendő táncoló szoboralakok kis mintái közül eddig beérkezett Brestyánszkitól és Váradytól több minta, leginkább viaszból. Amenuettat mind a ketten megpróbálták, Bresztyánszky igen lenge öltözetben (XVI. Lajos kora) Vasady pedig rokokóban. Muderlak is fog beküldeni két szobrot : a Lengyelkét és Menüettett. Kiss György, mint halljuk, Csárdást formált, Brozorád, egy az udvar által támogatott új szobrász, Csárdással és Menüettel fog pályázni. A képzőművészeti bizottság közelebb fog bírálatot mondani a beérkezett minták fölött. — A sétány-felügyelő bizottság a tanácsnál azon indítványt tette, hogy a Petőfi-tér gyermek sétánynyá alakíttassák át s onnan a fák kivágatván, a tér bokrokkal ültettetnék be. — A fővárosi jogügyi bizottság ma Gelléri Szabó János elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés legfontosabb tárgyát a fővárosi központi pénztár és számvevőség új szervezése alkalmából felmerült állások irámi javaslattétel képezte. Darányi Ignácz kijelenti, miszerint a jegyügyi bizottság a kérdéses állások iránya nélkül, hogy a célba vett szervezést a maga egészében és öszszefüggésében megbírálja, nem nyilatkozhatik, ki kell e jegyügyi bizottság véleményének okvetlenül terjednie azon kérdés feletti véleményadásra is, hogy az árvavagyont őrző gyámpénztárnok a központi főpénztárba célba vett beolvasztása megfelel e az 1877. XX. t. c. rendelkezéseinek s zárvák minden eshetőséggel szemben biztosítandó érdekeinek, így állván a dolog, azt indítványozza, hogy ezen kérdések tüzetes tárgyasára egy külön ad hoc ülés tartassák s erre Kateiszky József árvaszéki elnök is hivassák meg. Hosszabb vita után, melyben Toldy főügyész, Nagy Lajos főjegyző, Horánszky, Ridocza, Németh Antal és dr. Környei vettek részt Darányi Ignác indítványa fogadtatott el. — A fővárosi tűzoltók és a magyar nyelv. A fővárosi tűzoltó testülétnél 12 évi fennállása óta a hivatalos nyelv úgy a vezényletben, mint a táviratozásban és ügykezelésben folyton a német volt. A napokban végre a betegeskedő ideiglenes főparancsnokot, Krause Wildemort helyettesítő Scserbovszky segédtiszt, felhasználva teljhatalmú rendelkezési jogát, rendeltet bocsátott ki, mely szerint a fővárosi tűzoltó testületnél jövőre szolgálatban egyedül a magyar nyelv a hivatalos. — Ideje volt! — A honvédek főellenőrzési szemléje az illlői úti laktanyában holnap délben véget ér. Az utóellenőzési szemle mindazon közös hadseregbeli szabadságok és tartalékosok részére, kik a főellenözlési elemiéről bármi okból elmaradtak, november hó 12-én reggel 8 órakor kezdődik a budai nyulkaszárnyában és 15 én ér véget A honvédek utóellenőrzési szemléje a kőbányai uton levő fegyvergyár-épületben 16 án kezdődik és bezárólag 19 ig tart. kitöréseiben az elkeseredettség és fájdalom meggyőzőbben jutott kifejezésre. — A „kedélyesség“ cz. társaskör nov. 4-én a Széchényi-sétatér vendéglőhelyiségeiben táncvigalmat rendez. Személyjegy 1 frt. — „A budapesti férfi-dalegylet“ f. é. nov. 11-én a zenekedvelők egylete újonnan díszített helyiségeiben (bálvány-u. 14. sz. a.) a tiroli és karinthiai árvízkárosultak javára tánccal összekötött dalestélyt rendez. — A tánc zenét a cs. kir. 32. sz. gy.ezred zenekara szolgáltatja. — A magyar tisztviselők orsz. egyesülete a régi posta utca 6-ik számú házába tette át helyiségeit, melyek igen kényelmesen vannak berendezve. Az egylet igen sok előnyöket nyújt tagjainak s az egylet helyiségeiben ételek és italok is kaphatók. A jónevü egylet ez évben 4 társas estélyt és egy táncvigalmat fog rendezni. A legközelebbi estély nov. hó 11 év tartozik a Hungária szállóban az egyesületi özvegy- és árva-segélyalap javára. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A vigadó szobrai. A vigadó külső szobraira nézve pályázatra felhivott művészek közül eddig öten küldötték be a 4 és fél láb magas vész mintákat Donáth Gyula igen sikerülten észíti el a pásztorsípot tartó férfialakat, Strobl a réztányérral játszó másik férfialakot küldte. Az ős zene köréből még a háromszöget HU - ÍBSNHIRLA* EGYLETEK és INTÉZETEK. — Az első Irodalmi matinét a tud. és műegyetemi olvasókör november hó 5-én, vasárnap délelőtt 11 órakor fogja megtartani a központi egyetem dísztermében a következő programmal : 1. Költemények Ka d o cs a (Lippich) Elektől. 2. „Hulló csillagok“ ifj. Apáthy Istvántól. 3. „A haldokló sirásó“. Thaly Kálmán költeménye, szavalja Nagy Mihály. 4. „A paradicsom kulcsai“, Bérangertől, fordította Ricz Soma. 6. „Leányönképzőkör“, karcolat Steinberger árumtól. A matinékat egy 20 tagú bizottság rendezi. A budapesti könyvnyomdászok „magyar társasköre“ vasárnap tartó első felolvasó ülését a józsefvárosi Szabóudvarban levő vendéglő nagytermében. Tanay József elnök az ülést megnyitva, örömmel üdvözlő a szép számmal egybegyült tagokat. Ezután Pusztai Ferenc tartotta meg felolvasását „A könyvcímek történeteből, mely után Gelléri Mihály „Photographiák és typusok a nyomdász-életből“ cím alatt szintén felolvasást tartott. Láng József titkár ezután röviden előadta a kör házszabályait. A szép számmal jelenlevő tagok élénken megéljenezték a sikerült felolvasásokat. A fővárosi iparosok körében vasárnap tartatott az első hangverseny kis számú közönség előtt, mely a ma meglehessen gyenge műsor jobb számait buzditólag tapsolta. Legjobb volt Nadler Gizella k. a. zongorajátéka, ki Smieth Sydney egy fantáziáját jó technikával játszotta. Sok tapsot nyert még Wastel citera- és Bandi hegedűjátéka. Rakodczay Pál drámai szavalatával „Lear király“ ezúttal már több hatást idézett elő, gyenge orgánuma, úgy látszik, kissé erősödött, mert j ó delegációk. (A hadügyminiszter felvilágosításai.) A magyar delegáció hadügyi bizottsága ma d. e. 10 órakor Hay nad bibornok elnöklete alatt ülést tartott, melyen a közös kormány részéről Bylandt gróf hadügyminiszter és e minisztérium közegei, továbbá Tisza Kálmán miniszterelnök, Tisza Lajos, a delegáció elnöke és az albizottság tagjai majdnem teljes számmal voltak jelen. Az ülés megnyittatván Bylandt gróf közös hadügyminiszter a hadsereg újjászervezésének kérdésére nézve még pótlólag előadott több fontos indokot. Arra nézve,hogy az új szervezést épp a jelen időben kezdi meg, indokul felhozta, hogy békében élünk minden szomszédos hatalmasággal és hogy ez időt minden halogatás nélkül fel kell használni arra, hogy a a hadsereg szükségesnek ismert reorganizációjához hozzáfogjunk és azt végrehajtsuk, hiszen már az egészervezet arra van alapítva, hogy a végrehajtás gyorsaságának a lehetségig semmi se áljon útjába. Egy másik indok, mely a reform mostani végrehajtása mellett szólt, a költségkímélés szempontja volt. Azt a haderőt ugyanis, amely a múlt év végén s jelen év kezdetén a boszniai zavargások következtében rendes helyőrségi állomásáról Bosznia és Hercegovina különböző pontjaira szállíttatott, az ottani, zavarok leküzdése s a békés viszonyoknak e tartományokban való helyreállta után újra vissza kellett hozni az országba. Föltéve, hogy ez ezredek — a légi rendszer érintetlenül maradván — régi helyőrségi pontjaikra rendeltetnek, a később okvatlan a elkerülhetetlenül bekövetkező reorganizáció mindezen csapatokra nézve ismételt utazást, szállítást, elhelyezést stb. nehézségeket vont volna maga után s igy ezekre nézve a költségeket mindenesetre megkétszerezte volna, mig most ezen csapatok a bosznai expedícióból hazatérve, egyenesen, az új beosztási terv szerint megfelelő kerületeikbe küldettek. A 22 új ezrednek összeállítása meglehetős nehézségekkel találkozik kivált azért, mert Magyarországon az utolsó népszámlálás következtében 1380 újonccal kevesebb ajánltatik meg. Ezen 22 ezred közül 14 teljesen új kerületekkel szerveztetek, mig ellenben nyolc területn kívül kapja állományát, amely meg fog tartatni mindaddig, mig a részükre külön szervezést hadkiegészítő kerületek a szolgáltatandó évi újoncokkal a rendes szükségletet fedezni fogják. Ezen 8 ezred közül 7 kisebb nagyobb mérvben (sőt kettő közülök teljesen) a magyar korona területén vett zászlóaljakból állíttatott össze, és pedig akként, hogy ezen zászlóaljak legénysége az egész törvényes szolgálati idő tartamára ezen ezredekhez fog tartozni.Ezen intézkedés, nem tekintve a népszámlálás eredményét, a fő indokát abban találja, hogy ezen új ezredekre nézve lehetetlen volt akkér intézkednie, hogy azok új hadkiegészítő kerületéből csak idővel nyerendő újoncok által jutnának teljes állományukhoz . Minthogy pedig, mint említtetett, Magyarországon anynyival kevésebb újonc állutatik, ellenben pl. épen Csehországban a népesség szaporodása nyomát. A hadsereg kontingense emeltetik , minthogy továbbá az eshetőleg szükségessé válható gyors mozgósítás, ha főleg a monarchia egész igénybe vehető véderejnek kifejtése parancsolólag megkövetelik, hogy a 102. ezred egyenlő és teljes mérvű állománynyal bírjon már az organizáció kezdetével; a hídügyminiszer szükségesnek látta, hogy azon zászlóaljak, melyek kiegészítésüket Magyarországból már nem nyerhetik, oly ezredekhez vetessenek át az átmenet nehézségeinek megkönnyítése végett , melyeknek hadkiegészítési kerületei jövőre nem a magyar korona országai területén lesznek.. Egyébiránt ezúttal is ismétli a miniszter, hogy e