Pesti Hírlap, 1883. június (5. évfolyam, 150-179. szám)

1883-06-01 / 150. szám

1883. junius S. PESTI HÍRLAP. POLITIKAI SZEMLE. A párisi sajtó, mint sürgönyeinkben már említve volt, a tonkingi francia csapatok utóbbi vereségéért bűnbakot keres. A gambet­­tista lapok Grévyt okolják, mert legutóbbi időkig ellenezte segélycsapatok küldését. Az orleanisták meg azt vetik a republikánusok szemére, hogy épen úgy tesznek, mint a csá­szárság ; ennek megvolt a maga Mexikója, a köztársaságnak pedig van ma Tonkingja. Egyéb­ként Párisban elég optimisták az emberek. A kormánypárti Temps a Cochinchinából hala­déktalanul Tonkingba küldött erősítő csapatok számát 1200 főre becsüli s azt hiszi, hogy en­nek segélyével Bonnet tábornoknak sikerülni fog magát Hanoiban és Namdinehben addig fentartani, mig a Franciaországból útnak in­dított segély megérkezik. Csak a Siécle fogja fel a helyzetet kissé komolyabban s óvja az intézőket, hogy a barbár ellenséget kevésre ne becsüljék. A német külügyi hivatal s a porta közt egy idő óta alkudozások folynak, melyek célját Törökországnak a hármas szö­vetséghez való csatlakozása képezi. Konstantinápolyban eleinte nagy vára­kozásokat kötöttek e tárgyalásokhoz. Azon re­ményben voltak, hogy véd- és dacszövetség fog lét­rejöhetni. A hármas­ szövetség defenzív jellege folytán azonban szó sem lehetett erről. Berlin­ből értésére is adták a török kormánynak, hogy csakis védszövetség létesülhet Törökor­szág európai birtokainak biztosítására. Ha a porta pol, Egyip­tomban támadtatnék meg, a hármas­ szövetségben résztvevő hatalmak nem lennének beavatkozásra kötelezve s általában az Európán kívüli török birtokok garantírozását nem tehetik a szövetség alapjává. A tárgyalások, mint Berlinből írják, mindeddig nem vezettek döntő eredményhez. Azt tartják, hogy Németország a Balkán-félszi­geten létesítendő vaspályáktól s katonai refor­moktól teszi függővé hajlandóságát Törökország­nak a hármas szövetségbe való befogadására. A porta közvetlenül Németországhoz fordult, Becsesei s Rómával esetleg a berlini diplomá­cia útján fog történni a tárgyalás. Az osztrák­­magyar s olasz kormányoknak előre láthatólag nem lesz ellenvetésük a dolog ellen. Az olasz képviselőkamra tegnapi ülésén D­e­p­r­e­t i­s bejelente, hogy a kormány­­válság mily megoldást nyert s bár szinte fölös­legesnek mondá, mégis kijelenté, hogy a kor­mány szigorúan fog ama politikai elvekhez ra­gaszkodni, melyeket az országnak még a vá­lasztások előtt tudtára hoztak és melyeket szóló a parlamentben is újra hangsúlyozott. Depre­­tis reményét fejezé ki továbbá, hogy a ka­mara az új minisztériumot tettei után fogja meg­ítélni és támogatását tőle nem fogja megvonni. Az irredentisták perében, mely­nek egy jelenetét közelebb ismertettük, tegnap befejezték az esküdtszéki tárgyalást s mint a a Neue Freie Presse római sürgönye jelenti, a vádlottakat mind fölmentették az idegen állam ellen való gyűlöletre célzó izgatás vádja alól. A felségsértés vádja alól fölmentettek azok, kik az­zal voltak vádolva, hogy e vétket zárt helyiség­ben, az »emberi jogok társulatának« gyűlésében követték el, ellenben a vádlottak közül kettőt, a­kik a sajtó útján követtek el felségsértést, és egyet, a­ki a Colonna-téren a királ becsmérlő felkiáltást hallatott, egy évi várfogságra ítélték, négynek ügyét pedig a rendőrség megsér­tése miatt a javító törvényszékhez utasították. Midőn a tömeg ez ítéletről értesült, tetszésnyi­latkozatban tört ki és hangosan tüntetett a föl­mentettek mellett-Már a boldog Belgiumban is emelik az adókat. A pénzügy­­miniszter tegnap terjesztette elő javaslatát, me­lyek szerint az adóemelések behoznák a defi­citnek megfelelő 22 millió frankot. Most, hogy a főnixparki ket­tős gyilkosság és a gyűlöltebb kormányhivatalnokok élete elleni összeesküvés részesei ellen indí­tott per tárgyalását már befejezték, megállapí­tották a koronatanúknak kifizetendő jutalmakat. Farrel ezer font sterlin­get fog kapni, mert a hatóságok­nak fontos leleplezéseket tett, mielőtt még elfog­ták volna. Kavanagh bérkocsis, aki vád­lottból lett koronatanú, szabadlábra helyeztetik s 250 font sterlinget kap. Úgy , mint Farrel el­hagyják Írországot. Kelly Alice cseléd, ki szintén sok fontos adatot szolgáltatott a vizsgáló biró kezébe a Field esküdt elleni gyilkossági kí­sérlet bűnügyében, 500 fontot kap. A Carey testvéreket azonban, kik különben is vagyono­sak, csak kis összeggel elégítik ki. FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros közgyűlése. — II. nap. Máj. 31. — A gyér számmal megjelent tagokat R­á­t­h főpolgármester üdvözölvén, tudomására hozta a köz­gyűlésnek azon megrendítő eseményt, melynek szín­helye ma délelőtt az uj­ városháza volt Barna Zsigmonddal, ki hivatalában golyót röpített agyába, — mond a főpolgármester — a leglelkiismeretesebb, legügyesebb és szorgalmasabb tisztviselő szállt sírba, ki azon bizalomnak, a­melylyel a város felruházta, teljesen megfelelt. Barna 1861-ben lépett a főváros szolgálatába; 1848 ben mint honvédtiszt harcolt a szabadságért. A főváros őt később főjegyzővé vá­lasztván, hosszú ideig töltötte be ez állomást s midőn teljes joggal aspirálhatott már a tanácsnoki állomásra, a kijelölő választmány által történt bizalmas felké­rés következtében visszavette folyamodványát, s főjegyző maradt 1877-ig, mikor aztán tanácsnokká lett. Elnök mind nagyobb megilletődéssel folyt­atá, hogy tanúja volt működésének, s az utóbbi időben rajta mutatkozott jelek arra vallanak, hogy gyászos tettét elmezavarban követte el Sértette őt s kí­nozta pl. némely hivatalos iratok eltűnése, egy pe­cséttel való visszaélés, ezek felett tépelődött, elméje elhomályosult s megragadta a halált hozó fegyvert. Elnök ezután csaknem fuldokló hangon, s meg-megszakitottan azzal fejezé be be­szédét, hogy a közgyűlés hangulatának vél tolmácsa lenni, midőn e gyászeset felett legmélyebb fájdal­mának ad kifejezést, s indítványozza: méltóztassék a törvényhatósági bizottság mély részvétének a mai jegyzőkönyvbe beigtatását elrendelni (helyeslés) to­vábbá, miután úgy értesül a család köréből, hogy a boldogultnak temetése szombaton délután leszen, méltóztassék a községi képviselet ezen alkalommal testületileg megjelenni a kerepesi­ uti temető halottas házában. (Helyeslés.) Ez indítványok egyhangúlag elfogadtatván, a közgyűlés a tegnapról visszamaradt tárgyak gyors elintézéséhez látott. A szolgák ruházatához szükséges posztóneműek szállítása iránt kötött szerződés há­rom évre meghosszabbíttatik. A „hajléktalanok m­e­n­h­e­l­y­e“ engedélyt nyert arra, hogy a főváros­tól kapott telket 10,000 frtnyi jelzálogkölcsönnel terhelhesse meg építkezés céljából. Henni­er ven­déglős felfolyamodását járdafoglalási ügyben vissza­utasították. Horváth János tanácsnok bemutatta több jótékony intézet segélyezése iránt a tanácsi propo­­zíciót. A közgyűlés a hosszú sorozatot elfogadta, Békey tanfelügyelő felszólalása után megszavazván a nőiparegyletnek is 300 irtot. A „hajléktalanok menhelyének“ W­e­­­s­z B. F. kétszer annyit óhaj­tott megszavaztatni, mit a tanács, mely 200 fo­rintot hozott javaslatba, de Horváth ta­nácsnok felszólalása után indítványát vissza­vette, mert az előadó tanácsos reményt nyújtott arra, hogy a népkonyha alap kamataiból az őszszel most is, mint más években részesülend az egylet , a 11 a g­i Mór felszólalása után a városi dijnokok segélyegyletét is elhatározták némi gyámolitásban réveszíteni. A Kárpát-egyesületnek a kárpáti muzeum felállítására 300 frtot szavazott meg a közgyűlés, a császár fürdő beboltozását elren­delték s a költségek 10,429 frtnyi fedezetlen részét az előre nem látott kiadásokra felvett költségvetési összegből határozták fedezni. A közmunkatanács átiratára a kígyó­ utca ki­kövezése ügyében N­e­y Béla indítványára a köz­gyűlés a tanács javaslata mellőzésével úgy határo­zott, hogy a járda aszfalttal, a kocsiút pedig keramittal fog burkoltatni. S­z­ö­ll­ő­s­y István gyógy­­szerés azon kérelme, hogy a János kórház közelé­ben gyógytárt nyithasson, elutasító véleménynyel fog a belügyminiszterhez felterjesztetni. A közoktatási miniszter leiratát a polgári isko­lák kereskedelmi tanfolyammal való kiegészítése ügyében véleményadás végett a tanácshoz utasítot­ták. A Göndöcs igazgató által hozott két csángó gyermeket nevelésre a közgyűlés elfo­gadta s érték 2 , 200 frt nevelési dijat az évi költ­ségvetések terhére elvállalt. A Hermina mezei iskola 19,500 frtnyi átalakítási költségét megszavazták, a Romich-féle örökösökkel a kiegyezést jóváhagyták, mire a közgyűlés véget ért. EGYLETEK ÉS INTÉZETEK. — Az írók és művészek társasága által rendezendő párisi utazás bizottsága a sok tu­dakozódás folytán kijelenti, hogy az utazásban csak a társaság tagjai s a társaság által meghívottak ve­hetnek részt A társaság csak írókhoz, művészekhez és művésznőkhöz intézheti meghívóit.­­ A Balaton egylet kirándulá­sának badacsonyi részét illetőleg a programm némi változást szenved, mely változást azonban bi­zonyára megelégedéssel fogadnak a kirándulók. A messze eső szirtharang és kőkereszt helyet a szebb kilátással biró, regényes Rózsakőt fogja a tár­saság meglátogatni, melynek közelében van a Kis­fa­l­u­d­y-h­á­z, a­hol Kisfaludy Sándor szép re­géit irta. A regényes pont megtekintése után villásreggeli lesz az ottani yacht-társaság által fel­ajánlott hercegi épületben s azután a társaság Keszthelyre indul. Keszthelyen vetélkedve készülőd­nek az ottani társasegyletek, hogy a kirándulás vég­pontját kellemessé tegyék. A hölgyek részére az egylet kis meglepetést is fog készíteni. Balaton-Fü­­redre a tó kivilágítását és a tűzi­játékot az előnyö­sen ismert Rumbold budapesti cég eszközli.­­ A „Magyar Jogászegylet“ június hó 1-én (pénteken) d. u. 6 órakor az ügy­védi kamara helyiségében (Kerepesi­ út 8. sz.) teljes­ülést tar, melyen folytatólagosan tárgyaltatni fog dr. Jelynek Arthurnak a „büntető bíróságok szer­vezetéről“ tartott előadása. — A népnevelők budapesti egye­sülete szombaton, i. e. június hó 2-án választ­mányi ülést, a reá következő vasárnapon pedig jú­nius 3-án d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1. A váltakozó rendszer ügyében felterjesztendő folyamodvány. 2. György Aladár alelnök indítványa a fővárosi tanulógyerme­kek egészségi állapotára vonatkozólag. 3. Pótszava­zás az orsz. tanitógyűlésre küldendő képviselőre. 4. Folyó ügyek, indítványok A MOSZKVAI KORONÁZÁS. Bál a cárnál. Távirati tudósításunk kiegészítéséül adjuk a következőkben a „Times“ külön tudósítójának a koronázás után tartott udvari bálról küldött je­lentését : Épen éjfélt üt, mikor a táviró hivatalba sie­tek a kremlini palotából, mely ma éjjel a legfé­nyesebb látványok egyikének volt színhelye, minőt csak hatalmas és gazdag udvar nyújtani képes. A csak imént megkoronázott cári pár nagy udvari bált adott, melyen találkát adott egymásnak Moszkva város rang- és születésbeli elite­je a Kremlin impozáns termeiben, melyek ez este mind nyitva voltak. Az orosz társadalom szine-java, a világ majdnem minden államának kiváló képviselői zsúfo­lásig megtöltötték a tágas György-, Sándor- és Andrástermeket, meg az úgynevezett Granovitája éttermet, melyben a cári pár koronázási díszöltöny­­ben költötte el ebédjét a koronázás után. E teremben mesés értékű, ép oly ritka, mint művészi kivitelű arany és ezüst edények voltak ki­állítva pompás tálcákon a hatalmas közép­oszlop körül, mely a régi boltozatot emeli, míg a terem szögletében pompás emelvényen állott a két remek trón, melyeken a cári pár azelőtt való nap foglalt helyet a diszlakoma alkalmával. A kárpitozások szépsége és az ívboltozat freskóinak művészi kivi­tele meghalad minden képzeletet. Az András-terem egyik végén állott két más és az előbbieknél még fényesebb trón, melyektől jobbra egy asztalon voltak kiállítva az összes cári jelvé­nyek. Egy más szögletben számos asztal csak úgy görnyedt a művésziesen kidolgozott, nehéz arany, ezüst és aranyozott tálak súlya alatt. E tálakat számra nézve 176-ot, melyeknek mindegyike egy­­egy érdekes remekművet képez, az­nap reggel a hódoló küldöttségek nyújtották át a cárnak a szo­kásos kenyérrel és sóval. A szemben lévő szöglet­ben voltak a felajánlott kenyerek, melyek egy ré­sze nagyon is feltűnően hasonlított­­ a csoko­ládéhoz. A meghívók esti 8 órára szólottak és 10 óra­kor, mikor a legfényesebb közönség már zsúfolásig megtöltötte a termeket, jelentek meg a felségek, az összes udvar és fejedelmi vendégeik kíséretében, a kikkel együtt körül sétáltak a termekben. A c­á­r 3 — A tanács azon javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy Arany János szobrára a fő­város ötezer forintot szavazzon meg, ebbe beleértvén a korábban, a síremlékre megszavazott, de a család részéről igénybe nem vett ezer fo­rintot is.

Next