Pesti Hírlap, 1883. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1883-10-01 / 270. szám
1883 október 1 PESTI HÍRLAP hadügyminisztert, hogy felvilágosításokat nyújtson a választások alkalmával a fegyvergyári munkásokra állítólag gyakorolt hivatalos presszióra nézve. A hadügyminiszter nem jelent meg a bizottság előtt, mert nézete szerint a bizottságnak nincs joga arra, hogy a minisztereket maga elé idézze. Mind nagyobb mértékbe terjed az a meggyőződés, hogy egy mérsékelt radikális kormánynak kilátásai lehetnek arra, hogy a jelenlegi ad hoc skapstinában többséget szerezzen magának, s ennélfogva nem is alakul új kormány, hanem csak a kevéssé népszerű tagok távoznak és engedik át helyeiket radikális elemeknek. A király nem idegenkedik e megoldástól, föltéve, hogy a kabinetbe lépő radikálisok biztosítékokat nyújtanak a párt alkotmányterveire vonatkozólag. Mindenesetre azt hiszik, hogy az új kabinetnek sikerülni fog a jelenlegi skupstina egyetlen tárgyát, a vasúti szerződés megkötését foganatosítani, mert eddig a radikálisok maguk is azt hangoztatták, hogy a nemzetközi kötelezettségeket respektálni kell. Milán király elutazása Bécsből Belgrádba ma délutánra volt kitűzve. A király tegnap Rudolf trónörökössel vadászott. A francia-khinai viszály sorsa még mindig nincsen eldöntve. Tegnap Grévy elnöklete alatt az egész francia kabinet tanácskozásra gyűlt össze, melyen csak Thibaudin hadügyminiszter nem vehetett részt betegeskedése miatt. A tengerészeti miniszter a tongiiki operációkról, Ferry miniszterelnök és Challemel Lacour külügyminiszter pedig a Khinával folytatott tárgyalásokról tett jelentést. A minisztertanács elhatározta a kamarák összehívását okt. 23 óra. Elrendeltetett egyben három tengerészeti század alakítása egyenkint 150 főből Toulonban. E csapatok Tonking részére vannak rendelve. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A tanácsnokválasztáshoz. A 45 öv kijelölő bizottság, mely a városi képviselők kerületi küldötteiből alakult, ma Királyi Pál elnöklete alatt ülést tartott és a tanácsnoki állomásra Kun Gyula tanácsjegyzőt határozta titkos szavazás után a városi képviselőknek ajánlani. A főváros közgyűlése szerdán több bérleti ügyön kívül tárgyalni fogja a belügyminiszter leiratát az árvíz elleni óvintézkedések tárgyában készült szabályt illetőleg, azután bemutatják a borsodi körlevelet a zsidó zugiskolák betiltása és a rabbi állomásokra qualifikált egyének alkalmazása tárgyában, tanácsi előterjesztést képezend a liquidáló bizottságba póttag küldése; több pénztárvizsgálat eredménye; a János-kórházba a szem- és fülbetegek osztályába egy segédorvos engedélyezése ; Rákosfalván orvosi állás rendszeresítése, a Rókus kórházban a felügyelői állomás betöltése és több dijnok engedélyezése, továbbá előterjesztések lesznek a budai új köztemetőre szükséges terület 76150 forintnyi vételárának fedezése s az artézi kútnál felállítandó ivócsarnok költségei felől, bemutattatik a Fényfiféle ház kisajátítását megtagadó miniszteri leirat, az I. ker. a Nyárfa utca csatornájára vonatkozó előterjesztés, a hengermalom-társaság folyamodványa a városi címer használhatásáért stb. — A kanyaró Budán. A polgármester ma elrendelte a várban, úri utca 38. sz. a. levő Mirinovits-féle kisdedóvó intézetnek három hétre való bezáratását, mert a gyermekek közt a kanyaró aggasztó mérvben lépett föl, ellenben a Krisztinavárosban a Horvátkert mellett levő Farkas féle óvoda, mely hasonló ok miatt volt bezárva, miután a veszély ott megszűnt, ismét kinyittatott. SZÍNHÁZ, ZENE, KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A nemzeti színházban) jövő kedden ismét a „Zsidónő“ kerül színre, Tu rol1 a Emma kisasszonynyal, nem pedig, mint előre hirdetve volt, a „Troubadour,“ Bignio Lajossal és Perottival. E műsor változtatásra hír szerint az adott okot, hogy Perott iul keveselvén három havi szabadság idejét, bejelentette, hogy még két hétig beteg lesz. * (Bignio Lajos) tegnap lépett föl utoljára a bécsi operaszínházban , a „Kegyencnő“- ben a király szerepét énekelte. A közönség lelkes ovációkkal adott rokonszenvének kifejezést. A második felvonás után két ezüstkoszorút és számtalan virágbokrétát nyújtottak föl a zenekarból a távozó művésznek, s a harmadik felvonás után ismét elhalmozták bokrétákkal és koszorúkkal. Bignio láthatólag meg volt indulva és a búcsú jeléül Müllerrel kezet szorított, Ehnn asszonynak pedig kezet csókolt. Az opera tagjai szintén ezüstkoszorút adtak emlékül távozó kollegájuknak. Eleinte a színpadon ünnepélyesen akarták átnyújtani, az egész személyzet jelenlétében , de, — mint a „Fidbl.‘ írja, — nem akarták fokozni a távozónak felindulását, és azért az ünnepélyes átnyújtás elmaradt. Ugyanez a lap azt a megjegyzést is teszi, hogy Bignio már régen megbánta pillanatnyi részkedvből (?) származott elhatározását. A bécsi lapok majdnem kivétel nélkül rokonszenvesen emlékeznek meg a távozó művészről, és a „D. Ztg.-t azt kérdi: milyen okok foroghatnak fenn, hogy olyan erőt távozni engednek? * (Az új „Német színház“-at) Berlinben tegnap nyitották meg, Schiller „Ármány és szerelem“ című szomorújátékával. A darab előtt Niemann Rahe Hedwig asszony prológot szavalt Wolff Gyulától. Igen válogatott közönség volt jelen, mely lelkesen tapsolt. * (Az őrsz. magyar képzőművévészeti társulat) kiállítási bizottsága a napokban Barabás Miklós elnöklete alatt ülést tartott, melyen bejelentetett, hogy Makartnak óriási festménye A nyár, mely az ez évi salonnak egyik legcsodáltabb műve volt, és úgy a kompozíció gazdagsága, mint a ragyogó színpompájánál fogva a hírneves festőnek legjelentékenyebb művei közé tartozik, továbbá Wagner Sándornak a Picador című érdekes festménye és Mecwart Paul párisi előkelő művésznek szintén nagyobb szabású műve „Sarah“, valamint az antwerpeni egész küldemény, közte kiváló festmények Verstraete Theodore és Abry Leontól elkésett vasúti szállítás miatt még meg nem érkeztek. Tekintettel erre, egyúttal azon körülményre is, hogy az egész kiállításnak néhány nappal való elhalasztása annak csak előnyére fog válni azáltal, hogy így a müncheni nemzetközi kiállításról bejelentett számos jelentékeny művek idejekorán fognak arra megérkezhetni, a bizottság az őszi kiállítás első sorozatának megnyitását okt. hó 10-ére halasztotta el. Makart festménye csupán négy hétre volt megszerezhető, e szerint csak az első sorozat alatt lesz a műcsarnokban kiállítva. courtisane úgy halt meg, mint egy jó keresztény, megáldozott, fölvette az utolsó kenetet — s temetése nagyon pompás lesz. Beteljesült rajta a francia közmondás: Quand le diable devient vieux, il se fait ermite. (Ha az ördög megöregszik, remetévé lesz.) Egy félvilági hölgy halála. — Marthe de Vése. — Párisban a napokban egy híres szépség halt meg, aki a császárság korában,kétes hírének tetőpontján állt s Cora Pearlnel, Barnettivel és a többi hasonló hölgygyel együtt a félvilág csillagait képezé. Sajátképi neve Mordet Eszter volt, az előkelő világban Marthe de Vése néven ismerték. Kevés hozzá hasonló nőnek volt olyan vagyona, mint neki. Első föllépése 1845 ben történt. Tiszteletreméltó polgári családból származott, de el hagyta magát csábíttatni egy lovas tiszttől és később egy spleenes angolnak, Sir Robert Percynek kedvese len. Ez a nemes angol egy millió járadékpapírt adott neki és a Champs-Élysées negyedben palotát építtetett számára. Egy szép reggel Sir Percy életuntságból fejbe lőtte magát, miután íróasztalán hátrahagyta névjegyét egy ez szóval: „Unatkozom.“ Marthe de Vése, hogy szórakozzék, a Porte- St.-Martin színházban lépett föl s bár semmi tehetsége sem volt, mégis négy évig működött. Működése abból állt, hogy a látványosságokban erősen kivágott ruhában és gazdag ékszerekkel elhalmozottan jelent meg. Morny herceg nagy pártfogója volt, s mivel más hasonló nagy urakkal is viszonya volt, vagyona csakhamar óriási arányban növekedett. 1863 ban minden lap tele volt a szép Márta egy kalandjával, párbajt vívott ugyanis korbácscsal, Cora Pearllel. Mind a ketten egy gazdag örménynek kegyét élvezték, aki Kiboraz hercegnek nevezte magát. Egy reggel, lovaglás közben véletlenül találkoztak a boulognei erdőben. Egymásnak rohantak és lovagostorukkal dühös verekedést kezdtek. Cora Pearlt véresen vitték haza s több hónapig volt kénytelen ágyban feküdni 1865-től 1870-g ő volt a hangadó a párisi félvilágban s termeiben fejedelmeket s diplomatákat fogadott. Némely vacsorája 20.000 frankba került. Küön verseny-istállója volt és szines, arany csikós zöld zubbony, fehér sipka, többször győztek. 1869-ben, már élemedett kora dacára is hódított; egy Péchy gróf, miután mindenét elköltő, a vincennesi erdőben felakasztotta magát. Márta meg volt elégedve , most már semmiben sem múlta felül Cora Pearl, akiért Durai György követett el öngyilkossági kísérletet. A krach nagyon megcsappantotta vagyonát, mind a mellett maradt neki 60 000 frank jövedelme és fényesen berendezett lakosztálya. Műtárgyainak értéke 150.000 frankra rúgott. Örökösei nem maradtak, egész vagyona az államot illeti. A volt Tonking bevétele. — Legújabb részletek. — Tonking bevételéről egy francia lap naplójegyzetek nyomán kimerítő leírást közöl, melyből kivesszük a következő érdekes részleteket: Augusztus 17-ke a készületekkel telt el. A hőség igen nagy volt, árnyékban 33 egy fél fokot mutatott a hőmérő. Egy fényáron látni Túrán városát, mely nem egyéb mint nyomorult viskók tömege. Délután egy csónakon feketébe öltözött mandarinok jöttek , a tengeri sgygyal akartak tanácskozni, de sikertelenül mentek vissza. Szombaton, aug. 18 án Bayard, Atalante, Annamite, Chateau-Renand, Drac, Lynx, Vipére sorakoztak a turáni öbölben; az idő kedvező volt, a tiszta jégen át látni lehetett Hitét, Tonking fővárosát. 2 óra 20 perckor a hajóhad megérkezett a folyó torkolatához. A hajóhad óvatosan közeledett, és elkészült a bombázásra. Az erőd élénken felelt, felhúzván az anami sárga lobogót. Az erőd a modern igényeknek megfelelőleg van építve. 5 órakor adott jelet a bombázásra a Bayard az első lövéssel. Az erőd közepébe hullott, amit a felkavart homokról lehetett látni. A bombázás e perctől kezdve rendesen folyt. Egy ideig semmi sem látszott mozdulni, mintha az anamiak visszavonultak volna. De egyszerre apró fehér füstbokréták szálltak fel az erődből, az anamiak feleltek. Ütegeik jól el voltak rejtve a védfal mögé, úgy hogy a hajóról nem lehetett azokat látni. Csakhogy lövedékek gömbölyűek és igy nem juthattak el a francia hajókhoz ; fele utjukon vizbe estek. Csak az avizogőzösökre, melyek közelebb mentek, jutott néhány. Nemsokára a Thuan-An erőd mögött láng csapott fel, a francia hajók gyújtó golyói okozták. A bombázás ezalatt tovább folyt, a golyók nagy számát küldték a francia ágyuk az anamiak ellen, de ezek mind a mellett vitézül helyt állottak. Este hét órakor már beállt az alkony, az égő helység nyújtott az ágyuknak célpontot. Az anami hegyek fött sűrű felhők tornyosultak össze, a tenger is háborogni kezdett. A tengernagy jelt adott a tüzelés megszüntetésére. Augusztus 19-én, vasárnap megkezdődött a csapatok partra szállítása. A megindítandó csapatok teljes felszereléssel csónakra szállottak, magukkal vivén a revolver-ágyukat. Egyszerre azonban a tengernagy ellenrendeletet adott és elhalasztotta a kiszállást. A parton erős volt a hullámcsapás és veszélyeztette volna a kiszállást. A nap feljöttével át lehetett tekinteni az egész pálmás vidéket. Az előtte való nap lődözött Thuan- An erőd mellett had sorakozott, a harcosok fekete ruhát és khinai kalapot viseltek, fegyvereik csalogtak a napfényben. Ezek Tü-Dük császár rendes katonái. A Bayard közéjük lőtt, amire nagy rendetlenség állt be soraikban, futásnak eredtek a part mentében, de az anami erődök még mindig folytatták a lövöldözést. Valószínűleg az éj folyamában szereztek hegyes golyókat, melyekkel meg is közelítették a francia hajókat. De tüzelésük nem tartott sokáig mire a franciák is megszüntették a tüzelést. Este a Bayardon hadi tanács volt. A hullámcsapás gyöngült; a kétszer bombázott erőd is meg volt bolygatva, úgy hogy nem állhatott sokáig ellen az ostromnak. Az éj igen szép volt; a hajóról villamos fényt vetettek a partra, mely nagy rémületbe ejte az anamiakat. 20-án reggel 4 órakor sorakoztatták a kiszálló csapatot. Öt órakor megkezdték a csónakokba szállítani őket. A bombázást innét megindították , de az erődből nem feleltek. 6 óra 20 perckor a Bayard és Atalante századjai megérkeztek a partra és a bokáig érő vízben kigazoltak. A töltés mögött egyszerre felbukkantak az anamiak, úgy látszik várták már a partra szállókat. A legközelebb levő Lynx közéjük úgy űzött, mintegy húszan elestek, a többiek elbújtak. Egyszerre az eller táborból apró űrgolyók hulottak a franciák közé, melyek azonban nem okoztak kárt bennük. A matrózok rohamot intéztek a töltés ellen, a rohamnak nem állottak ellen az anamiak, az egész sereg megfutamodott. Az Atalanta