Pesti Hírlap, 1884. január (6. évfolyam, 1-31. szám)

1884-01-27 / 27. szám

12. — —■mii. ■■■■■■ ■ ■" 1 ................"................ ■ ■ " " tak. Arról a körülményről, hogy a gyanú mely irányban erősbödik, eddig nem lehetett írni. A fő­városi rendőrség is nyomozza a rejtélyes ismeret­lent, de szintén kevés szerencsével. Most az a fő­kérdés, hogy a nyomaveszett ismeretlen azonos-e Schenk Hugóval ? Mert hogy itt volt, azt egész bi­zonyossággal állítják. Színház, zene, képzőművészet. * (A nemzeti színház műsora): Va­sárnap jan. 27. A proletárok; hétfő 28. A fös­vény, Dandin György; kedd 29. Wilm­é és Pe­­rotti vendégjátékával Ernani; szerda 30. Az utolsó szerelem ; csütörtök 1. A. Wein Margit felléptével Renaissance, Fekete dominó ; pén­tek febr. 1. először Olga; szombat 2. bérletszünet­tel, Wilm­é és Perotti vendégjátékával Ördög Ró­bert ; vasárnap 3. másodszor Olga; hétfő 4. Olga. * (A népszínházban) holnap vasárnap „A csikós“ Szigligeti rég nem adott népszínműve kerül színre a főszerepekben Tamássy, Hegyi A. Eörs, Rónai, Pártényiné, Klárné, Horváth és V. Kovácscsal. Hétfőn „Rip van Winkle“, kedden Blaha L. assz. első fellépése pécsi vendégszerep­lése után „Tempefői“-ben. * (A várszínház műsora.) Vasárnap febr. 27-én először „A nürnbergi baba,“ „Naila“; csütörtök 31. jótékony célra „A Rantzauk“; szom­bat febr. 2. „Őszi napsugár“, „A­hol mulatnak“; vasárnap 3. „Carmen.“ * (Kék Feri) előadását a népszínházban el­halasztották. A darabbal egészen elkészültek, de „Rip van Winkle“ sikere fölöslegessé teszi egy új operette szinrehozatalát. * (Nádayné asszony) Bécsben február 3-án részt vesz egy jótékonycélu matinééban s ez alka­lommal a „Heimat“ című genre-képben azokat a magyar népdalokat fogja énekelni, melyeket a darab első előadásán (a királyi pár ezüstmenyegzője al­kalmával) Blaha Lujza asszony énekelt. * (Kovalcsik Amnát) énektanár, a nem­zeti színház operájának rég óta kartanítója, 53 éves korában elhunyt. Az énektanításon kívül kivált az egyházi zenét művelte, és mint jeles orgona­játszó volt ismeretes. Özvegye, a nemzeti színház karának tagja és több gyermeke gyászolja halálát. * (Alexi Sándor,) a temesvári színház te­noristája „Ernani“ és „Rigoletto“ operákban fog a nemzeti színpadon vendégszerepelni. Minden föllép­­téért 300 frtot kap. A vendégszereplés, melyről már említést tettünk, valószínűleg májusban történik meg. * (H­e­­­v­e­y Laura k. a.) ismét M­i­s­­kolcra utazott, hogy folytassa a minap félbesza­kított vendégszereplését. Tegnap „Fromont és Ris­­zler“ színműben lépett föl, ma a „Divat hölgyed­ben, s holnap „Dora“ címszerepében búcsúzik el a miskolci közönségtől, mely most is olyan érdeklő­dést tanúsít a művésznő fölléptei iránt, mint első alkalommal. * (Liszt Ferenc) e hó végéig marad Wei­­marban és azután néhány hónapra Budapestre jön. A „Szaniszló“ című új oratórium annyira ha­ladt, hogy annak néhány tételét a német általá­nos zeneegylet idei zeneünnepélyén Weimarban be fogják mutathatni. * (E. Kovács Gyula) színészi jubileuma Kolozsváron tegnapra volt kitűzve. Időközben az ünnepély elhalasztatott ugyan, de erről a művész­nek az ország más részeiben lakó tisztelői úgy lát­szik nem értesültek, úgy hogy E. Kovács Gyula számos üdvözlő levelet és táviratot kapott. A többi között G­y­ő­r­y Vilmos a következő sürgönyt in­tézte hozzá: „Szép ünneped alkalmából pályád még hosszantartó folytatására Istentől erőt, emberektől elismerést s a családi körben zavartalan boldogsá­got kíván szerető barátod Győry Vilmos.“ * (Néb Máriának), a nemrég elhunyt színésznőnek a kolozsvári temetőben síremléket akarnak állítani. Az első adományt, 52 írtot, Rut­­kovszky Róbertné, az elhunyt unokahuga adta. A gyűjtés élén Szacsvay Imre áll, kihez az ado­mányok küldendők. * (Fényes jutalomjáték.) Szabadkáról írják nekünk, hogy az ottani színházban csütörtö­kön rendkívül sikerült jutalomjáték volt: a Tatai Eugénia operette-énekesnőé. A ház, dacára annak, hogy már egy sokszor látott operette, a „Furcsa háború“ került színre, zsúfolásig megtelt. A kedvelt színésznőt rendkívüli ovációkkal fogadták. Megjele­nésekor percekig tartó tapsvihar zúgott fel, mely mindannyiszor ismétlődött, valahányszor csak a szín­padra lépett. Virággal is elárasztották. Négy pompás koszorút nyújtottak át, melyek mindegyikén alkalmi fölirás volt, s azonkívül sok szép kamélia és rózsa­­bokrétával tüntették ki. Előadás után az ünnepelt művésznő tisztelői lakomára gyűltek a „Nemzeti szálloda“ éttermeibe. A vacsora igen kedélyesen folyt le, s természetesen felköszöntőkben sem volt hiány. Ezek közt legjobban sikerült a Sziklai Soma ügyvédé, ki a jutalmazott énekesnőt éltette. Megem­lítjük még, hogy ez utóbbit tisztelői értékes aján­dékkal is meglepték. Szóval : az egész ünnepély olyan fényes volt, a­mely ritkítja párját a vidéki színészet történetében. * (Menter Zsófia) ismert zongoraművész­nő nővére, Menter Eugénia k. a. nemrég Nürn­­bergben fényes sikerrel hangversenyzett. Brahms második zongoraversenyével és Liszt ábrándjával óriási tetszést aratott. * (Salvini) Londonba érkezett, hol a ,,Co­­vent­ Garden“-sziházban hat hétig fog vendégszere­pelni. Kitűnő társasága van. A hősnő P­i­e­m­o­n­t­i k. a., kit az olaszok Ristori mellé helyeznek. * (Uj zenemű) Táborszky és Parsch ze­­neműkereskedésében megjelent: „Bauernball“, Polka- Mazur, zongorára szerző ifj. F­a­h­r­b­a­c­h Fülöp. Ara 75 kr. PESTI HÍRLAP. 1884. január 27. NAPI HÍREK­ (Folytatás a főlapról.) ■—■ (Az óbudai amphitheátrum) és a főváros közti állandó közlekedés ügyét az illetékes körök a tavaszig minden körülmények közt ren­dezni akarják és pedig olyképen, hogy két társas­­kocsi-állomás szerveztessék. Egy a közúti vaspályá­nak óbudai utolsó állomásától és egy a budai híd­főtől. E kocsik vasárnaponkint és ünnepnapokon minden negyed órában, hétköznapokon pedig min­den órában közlekednének és pedig május hó 1-től október hó 1-ig. Hogy pedig a közönség ér­deklődése az érdekes romok iránt felkeltessék, idő­közönként egy-egy szakférfiú magyarázná a romokat, azonkívül pedig a város gondoskodni fog arról, hogy ott egy alkalmas üdülési hely állíttassák fel.­­ (Ingyenes gyorsírási tanfol­­­y­a­m.) A gyorsíró egylet által hirdetett s három hóra terjedő ingyenes gyorsírási tanfolyamot (hiva­talnokok és egyetemi hallgatók számára) tegnap nyi­tották meg. A hivatalnoki karból, mint az egyetemi hallgatóság köréből számos résztvevő jelentkezett. Az előadások kedden és pénteken esti 7—8-ig folynak a belvárosi reáliskola helyiségében. A legközelebbi órán, kedden esteli 7 órakor még jelentkezhetnek beiratkozók. A tanfolyamot az egylet jegyzője For­­rai Soma okf. gyorsíró tanár vezeti.­­ (Hymen.) Deák Sándor miniszteri hi­vatalnok e napokban jegyezte el Darányi Maris­ka kisasszonyt, Darányi László pécsi földbirtokos leányát. — Markovich Lajos gyöngyösi kir. járásbirósági aljegyző oltárhoz vezette Simáczius Piroska kisasszonyt, Simáczius Gusztáv, hevesmegyei főjegyző leányát. — Nerfeld Ferenc szolnoki is­mert kereskedő jegyet váltott Waltersdorfer Henriette kisasszonynyal, Waltersdorfer János fővá­rosi kereskedő leányával.­­—■ Fa­ix Kornél, az orsz. statisztikai hivatal számtanácsosa e napokban tartá kézfogóját Mező Mariska kisasszonynyal, Mező Ignác ügyvéd és alapítványi pénztári ellenőr le­­­ányával. — Takács Lajos pozsonyi kir. ügyészségi hivatalnok örök hűséget esküdött Farkas Terézia kisasszonynak Székesfehérváron. — Golstenk Károly uradalmi hivatalnok nőül vette Somogyi Ivánka kisasszonyt, Somogyi Győző nyug. alispán leányát. — Pálffy József galántai aljárásbiró je­gyet váltott Kiss Leopoldina kisasszonynyal, Kiss Zs. a megyei építészeti hivatal főnökének leányá­val. — Hegedűs Miklós párdányi 1. szolgabiró e napokban vette nőül Steinbach Erzsike kis­asszonyt, Steinbach tanfelügyelő leányát Nagy- Becskereken. — (Halálozások.) Pacolay Elek hont­­megyei volt főszolgabíró, utóbb nagyszombati kir. törvényszéki s aztán nyugalmazott elnök­e hó 23-án meghalt Deménden, élte 72-ik évében. Temetése másnap volt a nagyszámú rokonok s a megyei és kir. tisztviselők részvéte mellett. — Dormándházi S­á­g­h­y Miklós Hevesmegye egykori csendbiztosa e napokban elhunyt Egerben; 46 éves volt. — Id. E­­­u­r­y Károly pozsonyi ügyvéd s városi kép­viselő meghalt. —■ V­o­­­f Jánosné, szül. Fülöp Anna aszszony elhunyt Egerben élte 70-ik évében. — Fischer Ernő nyugalmazott mérnök e hó 22-én meghalt Pozsonyban, 68 éves korában. — Kasziba Mihályné szül. Sinaróczky Mária asszony elhunyt Egerben, élte 52-ik évében. — Gróf Lábfy Ágoston, a szabadságharc egyik leg­bátrabb ezredese, ki a világosi katasztrófa után kül­földre menekült s több külföldi hadseregben szol­gált, tegnap reggel meghalt, élte 88-ik évében. Az agg katona a honvédmenházban élte le utolsó ide­jét s a mint meghalt a Rókus-kórház halottas ka­marájába vitték, a honnan holnap délután 2 órakor­temetik. Honvédtársai nagy számmal fognak megje­lenni a végtisztességen. — (A szabadságharc-szoborra). Szatmáron — mint lapunkkal közükt — hatósági gyűjtés utján oly szépen folynak az adakozások, hogy önmagában e hazafias érzelmű város közön­sége mintegy félezer forinttal fog járulni a szent célhoz. — (Jótékonyság.) Dr. Schlauch Lő­rinc szatmári püspök, ki a szatmár-egyházmegyei néptanítók nyugdíjalapja javára már tízezer forintot adományozott s a szatmárvárosi jótékony és ember­baráti egyesületeket évről évre bőkezűen segélyezi, — mint lapunknak írják — újabban a felső-bányai tanítók fizetését 550 írtra emelte fel. — (A d­i­f­t­e r­i­t­i­s­z ellen.) Szt. Paul Vik­tor gazdag párisi polgár és neje, kiknek családjában a difteritisz sok szerencsétlenséget okozott 25.000 frankot bocsátottak a párisi akadémia rendelkezé­sére, hogy díjat tűzzön ki oly szerre, mely e veszélyes betegség elejét vegye. Az akadémia a na­pokban tárgyalta a beérkezett „pályaművek“ ügyét s elhatározta, hogy a díjat ezúttal nem adja ki , de dr. Leloir párisi orvosnak ötszáz frankot ítélt oda a pseudo-membránok keletkezéséről szóló mű­véért. Törvényszéki csarnok. — A börtönben feledett Kovács Mari vizs­gálati fogoly ügye a fővárosban széltében be­széd és megbotránkozás tárgyát képezi. Sokan fölemlítik az esetleges összetalálkozásokban fek­vő iróniát is. Pauler Tivadar igazságügyi mi­niszter a parlamentben és azon a napon di­csérte a magyar igazságügyi kormányzat folyto­nos javulását, mikor az ország első bünfenyítő bíróságánál egy fél esztendőre „nyilvántartásból kiesett“ ártatlan asszonyt találtak föl — szintén véletlenül — a börtönben. Másrészről az írásbeliség és a sok irka-firka korát jellemző adat gya­nánt emlegetik az ártatlan fogoly esetét. Ko­vács Marinak is úgy látszik az volt a szeren­csétlensége, hogy kifelejtették az aktákból s mi­után a börtönök fölött a bíróság, ügyészség és a „felügyelő bizottság“ szintén csak írásban teljesíti a felügyeletet, megesett a szégyen és a baj. Ami a bajt illeti ez úgy látszik elég nagy lesz. Hasonló mulasztásokat a btkv. szigorú fe­nyítékkel illet. •— Ügyészi körökben — mint az­t—s írja, — a mulasztást nem Alföldi bör­tönőrmesternek, hanem a vizsgálóbíró­nak tulajdonítják, a­ki állítólag meg­feledkezett volna arról, hogy a szabad­lábra helyezést igazoló harcát kiállítsa és a börtönfelügyelettel megbízott személyzet vala­melyik tagjának kézbesítse. Megengedik, hogy Alföldi egy bárcát kapott, csakhogy ez a letar­tóztatásra — és nem a szabadlábra helyezésre — vonatkozott. Azóta azonban az illető bíró semmiféle bárcát ez ügyben többé nem állított ki és igy ilyent Alföldi nem is veszithetett el. Az ügyészség Alföldit pontos és lelkiismeretes közegnek állítja, ki sohasem szegte meg köteles­ségét és éberségével megelégedést vívott ki az ügyészségnél. — Irodalmi mű­ zárlat alatt. A jogász- és irodalmi világot ez idő szerint egy érdekes irodalmi jogeset foglalkoztatja. A Mm. Adam által szerkesz­tett párisi „Nouvelle Reuve“ című folyóiratban nem­rég Vasili Pál gr. álnév alatt „La société de Berlin“ (a berlini társaság) cím alatt egy rajz jelent meg, mely a német főváros társadalmát maró gúnynyal ostromolja. A rajz német nyelven Berlinben megje­lent, de elkoboztatott. Mm. Adam dr. Neményi Amb­rusra ruházta át a magyar és német fordítás jogát, de mielőtt a jogosult fél e joggal élhetett volna, Grimm Gusztáv könyvkereskedő a munkát német fordításban, de jogosulatlanul nyomatni kezdette. — Neményi erre az V. ker. járásbírósághoz fordult s jogának igazolása mellett z­á­r­l­a­tot kért Grimm Gusztáv ellen addig is, míg a keresetet megindítja. Antos Károly kir. albiró, támaszkodva az or­szágbírói értekezlet szabályai közt az irodalmi művek részére biztosított védelemre s a végrehaj­tási törvény rendelkezéseire, a zárlatot elren­­d­e­lt­e s zárgondnokul dr. Heinrich Béla ügyvédet nevezte ki. — Neményi Ambrus jogképviselője, dr. Kelemen Gyula ügyvéd tegnap a bírósági végrehaj­tóval átkutatta úgy a csőd alatt álló Wilckens-féle nyomdahely­iség­et mint Grimm Gusztáv könyvkeres­kedését, de a keresett példányokat nem sikerült feltalálniok. Meg lehetett azonban állapítani, hogy az 1500 példányra szánt munkából 6 év immár kikerült a sajtó kerekei alól. Tipula Aurél végrehajtó.

Next