Pesti Hírlap, 1885. február (7. évfolyam, 32-55. szám)
1885-02-14 / 44. szám
Budapest, 1385. _ __ _______ __ VH. évf. 44. (2202) szám._________ Szombat, február 14 Előfizetési árak: Szerkesztési iroda: Egész évre u frt — kr. |g |ig Balajwtea, Malor-utca 7. sz. i. emzlit, Félévre ... 7 . — _ __ ___ M Ép __ __ hová a lap szellemi részei Negyedévre . . 3500 pj 111 gPSB ISSSpi H H ||Pm |i| JfgL g|P§zk illető minden közlemény Egyes számvitelvben 4 kr. gSl S fl Fi 1 SBC I iSfl wM Bérmentetlen levelek csak Vidéken 5 kr. lÉ gllÉ 1§ Pl M ü i 1§RE fl IÜ ismert kezektől fogadtatnak el. Bal BSL HO fai IM PR f$9 In ül Mi Sa H Kéziratok vissza nem adatnak. Százalék nem adatik. km BEkN vskibF ffil tra fcin Ka si 1538881 IfSggM B -------TM TM TM TM TM TM m TM TM “ Hirdetések TKiadóhivatal: a kiadóhivatalban vétetnek fel. Bnaat'S... taaur-tita /• Si„ loustinl, T~\ 1 T'T'TT/’ A T TVT A TVTT A TV Francziaország részére pedig havi az előfizetések és a lap r ( ) I II 1 KAI IN A PI ! A I egyedül: RUDOLF MOSSE-nél szétküldésére vonatkozó felszó- 1 W J-iJ. J. i-AVxXX AAJX1.1. • (.,T£7fT . ) Parisban, 40, Rue Notredame tanulások intézendők. ^ des Victoires, Apponyi napja. Azt, a mit sok száz ember testi szemeivel látott, a mit közvetlenül tapasztalt, megélt, s élő tanú lehet rá, — eltagadni s a valósággal épen ellenkező színben tüntetni föl azok előtt, a kik nem lévén jelen, nem is tudhatják, hogyan és mint történt: lehet politikai célból megmagyarázható fogás, — noha igazolhatónak mi igy se tarthatjuk; de, hogy ilyen fogáshoz más, mint desperátus pillanatokban folyamodni senki nem szokott, ez egyszer bizonyos. És ha mi a sajtó egynémely közegében ma azt olvassuk, hogy amíg egy fiatal szónok, aki ma szólalt föl először a képviselőházban, a politikai érettség minő magas fokáról tanúskodó hatalmas beszédet tartott, addig a mindjárt közvetlen utána szóló gróf Apponyi Albert beszéde nem volt egyéb, mint rabulista érvek, politikai szarvas okoskodások halmaza, egy korteshatásra számított, de minden komoly tartalmat és nyomatékot nélkülöző felszólalás : hát mi a tényeknek ily egészen hamis színben feltüntetését igazán nem vagyunk képesek magunknak másként megmagyarázni, mint ama desperációval, mely a kormány egy némely túlbuzgó tollas hívét az Apponyi mai támadására elfoghatta. Bizony szomorú volna, ha maga a kormány is csak annyit bíznék önmagában, mint ezek a túlbuzgó hívei. Ilyenkor tűnik föl aztán a pártok kötelékeitől nem feszélyezett sajtóközeg szüksége, mely csupán az igazság hű regisztrálásához szabva magát, a valóságnak megfelelően tájékoztatja közönségét, s nem érzi magát hivatva, hogy azt, ami tény, valamely párt érdekében kisebbítse, vagy egy másik párt érdekében túlozza. A tény az, hogy gróf Apponyi Albert fényes tehetségének sok diadala volt már parlamenti pályáján, a melyekre büszkén gondolhat vissza, de egy se volt még olyan, melynek sikere a maihoz volna hasonlítható. Ily melegen, ennyi hatással, ily meggyőzőleg még nem beszélt soha. Elementáris erővel jön úrrá a hallgatóságon s beszéde vége felé, amidőn a 40-es évek szónokaira emlékeztető s parlamentünkben ma már oly ritka tiszta páthosz magaslatára emelkedett, oly hangulat vett erőt a házon, még a kormánypárti padokat sem véve ki, melynek hatása alatt aligha lett volna tanácsos a főrendiház reformjáról szóló javaslatot szavazás alá bocsátani. Fényes szónoki sikert jegyezhetünk föl a mai napról, sikert, amelyhez hasonlót évek sora óta nem tud fölmutatni a magyar parlament. Ez a tény, s e tényt irányzatos sajtóbeli közleményekkel elvitatni, vagy még nem tetté tenni legkevésbé sem lehet. Várjon azután az előidézett hatás túl ment-e a tisztán retorikai siker határán , azt a közelebbi napok fogják megmutatni, különösen ha majd a kormány javaslata a főrendiház elé kerül. Hozzá vetni mi nem akarunk s és oly kevéssé osztozunk sajtóbeli azon kollegáink fölfogásában, kik Apponyi gróf mai beszédét olyannak tüntetik föl, mint a mely a javaslat sorsát végleg és változhatatlanul már is eldöntötte. Apponyi gróf mai igazán nagyszabásúnak mondható beszédének nem egy oly része van, melyhez még sok szó fér s e szavak nem is fognak elmaradni. Sok ma tetszetős és meggyőzőnek látszó argumentuma a beszédnek foghat még meginogni a vita folyama alatt, mert a kormánypártnak lehetetlen be nem látnia, hogy e beszéd sokkal hatalmasabb, semhogy azt egész terjedelmében cáfolatlanul hagyhatná. Éles kritikai elmék, melyeknek a kormány pártja nincs híjával, meg fogják találni a beszédnek leginkább sebezhető oldalait s nincs benne kétség, hogy a fölhozott érvek egy részének sorsa nem lesz egyéb, mint a leromboltatás, vagy legalább a megingatás. De az is bizonyos, hogy vannak a beszédben elvek és érvek, amelyeket semmivé tenni a kormánypárt szónokainak bármi erős dialektikája sem lesz elég foganatos. Hogy a felsőház az országos törvényalkotásnak reá háramló feladatát helyesen és üdvösen teljesíthesse, esetleg a képviselőházzal szemben annyira fontos vétójogot is a haza javára gyakorolhassa, azt Apponyi a felsőház összeállításában biztosított három feltételtől teszi függővé, hogy elegendő politikai súlya legyen, hogy az egyetemes nemzeti fölfogás kifejezése, mintegy a nemzet élő lelkiismerete legyen és végre, hogy minden irányban teljesen független legyen. A mai főrendiház nem az universális nemzeti fölfogás kifejezése s a benne képviselt főúri rend a felsőháztól várt feladatok teljesítésére egymagában nem elég erős. Uj elemet, mintegy második oszlopot kell belevinni, a felsőházra nehezedő teher viselésére. A kormány által kinevezett tagok nem új elem, csak új emberek. Egyéni súlyukon kívül nem képviselnek ott egyebet s nem lévén tényezői a nemzeti fejlődés mozgó erejének, súlyt sem kölcsönöznek az intézménynek. A mai főrendiház a föntebb érintett három föltétel közül a függetlenséggel birt még leginkább, bár A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Az előttem szólók. (Parlamenti szónokainkról.) Apponyi Albert gróf. Ahol ő beszél ott nem terem rá , azaz hogy babér, senki fia számára. A mai nagy ováció után végképen eldőlt a szónoki hegemónia kockája. Most már bizonyos, hogy Apponyi Albert a t. ház legnagyobb szónoka , kivéve Szilágyi Dezsőt. De őt is csak egy ember tartja még nagyobbnak Apponyinál s ezt az egy embert tiltja megnevezni — Szilágyi Dezső szerénysége. Akkora sikert, mint ez a mai volt, nem látott a ház, meglehet Deák Ferenc óta s a metsző politikai gúny dacára, melylyel a miniszterelnök a szónoklat egyetemes hatását gyöngítette, volt valami megkapó abban a jelenetben, mikor az ősz kormányférfia, a legelső debatter, emelkedett hangon s nem minden ünnepélyesség nélkül tette le a nálánál sokkal fiatalabb szónok lábaihoz az elismerés koszorúját. A csatatéren megölt vitéz ellenség holttestét a győztes hadvezér nem egyszer befödi a saját köpenyével és díszes temetést rendel neki. De az csak a szónoki harcban esik meg, hogy az élvemaradt s az egyszer diadalmas ellenfél is megkapja ezt a legmagasabb kitüntetést, mely elvégre is többet ér minden arisztokratikus cafrangnál. De kitetszik ebből az is, hogy a szónoki tehetség egészen külön hatalom s legalább is egyenrangú minden másféle társadalmi hatalommal. Ennélfogva Apponyi Albert úr. immár nemcsak „jelentékeny államférfim tehetség“, hanem egyszersmind hatalmas ember is. És tanulságos lesz mindenkire nézve, ha betekint az ő hatalmi eszközeinek tárházába. A nagy Cicero sikerei jó részét annak köszönhette, hogy kiváló barátjai és barátnői voltak, akik az ő nagyságát bámulták vala s az általa kisugárzott kellemes fényben sütkéreztek."A szó nagymestere bátorságot és szellemet merített ezen kiváló lények ragaszkodásából, sőt finomabb gondolatait velük előre is megbeszélte. Módjában volt megmérni a hatást, melyet tervezett szavai az értelemre nézve kiválóbb emberek körében előidézhetnek. Apponyinak is megvannak Atticusai, Caeliusai, sőt megvannak finom érzékű női bámulói is.") Mi sem alkalmasabb a szónoki érzék kiképezésére, mint műveit szellemű hölgyekkel való érintkezés. Elvégre is tudni való, hogy a szónoki művészet bőséges kincsei a teremtéskor a gyorsitéletű női temperamentumban deponáltattak. Az asszonyi nyelv egy-egy finom fordulatában gyakran több a rhetorikai erő, mint a férfias érv vaskos súlyosságában. Avatott emberek csak a karzatra néznek. Úgy, amint mi idekünn a felhőkből, ők a karzatok pereméről jövendölik : — Apponyi gróf ma beszélni fog ! A karzat biztosabban megmondja azt, mint a terem ajtajánál felszögezett papírdarab, melyen a föliratkozók és a letörülközők nevei vannak kiállítva. Egy kicsiny, előkelő s nem minden szellem nélkül való arisztokrata csoport az Apponyié. Ez mindig ott van, valahányszor a gróf beszél. Sőt beavatott politikusok azt is tudni .............................. vélik, hogy ez a gyöngéd csoport az országos kérdésekben valamivel több is mint puszta hallgató. Beszél, sőt cselekszik is; ez a vélemény. Annyi bizonyos, hogy a grófot beszéd közben is láthatatlan szálak fűzik a karzat középrekesztéséhez s ha egy-egy erőfeszítését heves tetszés-zaj követi, beszédes szemei rögtön fölvillannak a magas régiókba. Ott azt azonnal megértik s visszavillan rá a felelet. Megnyílik rá a szónok ajkán nyomban egy újabb gondolatkör, melynek gyűrűi szabályos hullámzásban tágulnak ki, mígnem ezek is elérik a siker partjait s még hevesebb viszhangot ébresztenek. Akárha mindig nagyobb köveket dobálnának le onnan fölülről abba a nagy vízmedencébe, a melynek a neve t.ház. Apponyi gróf szónoki gondolatai csodálatraméltólag rendezettek. Mint a kiváló szónokok általában, úgy ő sem fordul az aprólékosságokhoz. Logikájának széles méretei vannak, mint a nagy halak fogdosására szánt hálónak s az értelem ragyogását sem váltja föl szívesen kedélyes csillogásra. Rendesen 10 perc kell hozzá, mig beszédének egy-egy logikai tagját ki birja építeni. Hanem ebben nagy óvatossággal jár el. Fölösleges szólamai nincsenek s nyelve mindig megtartja az emelkedő szónoki építmény közös stylusát. Egészben véve 4—5 gondolatkörből kikerül az egész épület s minden kör befejezésével emelkedik a hatás. Ami arra mutat, hogy művei megalkotásánál nagy gonddal jár el s pontosan kiméri az egyes alkatrészeket. Feneion püspök a szónoktól igazságot, rendet, erőteljességet és hevületet kíván. Aki ezt a négy kelléket eléri, az a legtökéletesebb. Lapunk mai száma 14 oldalt tartalmaz.