Pesti Hírlap, 1885. augusztus (7. évfolyam, 209-238. szám)
1885-08-30 / 237. szám
1885 augusztus 30 A közegészségtan az iskolákban. (Miniszteri rendelet.) A vallás- és közoktatásügyi mikír miniszter, a következő kör rendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz : A nép szellemi és anyagi javának előmozdítására törekedni kötelessége minden állampolgárnak. Az egészség a nép jólétének alapja; annak emelésére a magam körében minden tőlem telhetőt elkövetni mindenkor feladatomut tekintem. A közegészségi viszonyok javítása szerfölött nagy feladat. Rövid idő alatt s könnyű szerével nem lehet e téren az óhajtott sikert biztosítani. Nevezetesen az államnak s hatóságoknak, valamint egyes buzgó embereknek minden törekvése hiú marad, ha az összes népesség és különösen az értelmesebb osztályok társadalmi uton nem támogatják a közigazgatás munkálkodását. A tapasztalás Angliában, az amerikai Egyesült Államokban, Németországban tanúsítja, hogy a közegészségügy a műveltség kérdése, az a társadalom felvilágosodásával párhuzamosan javul. Ismeretes, hogy közegészségügyünk állapota ki nem elégítő. És nekünk, kicsiny nemzetnek Európa nagy népcsaládai közepette, kétszeresen kell igyekeznünk az emberanyag megtartására s fejlesztésére, mert ezen alapszik politikai s nem kevésbbé gazdasági jövőnk. A legtöbb munka s a legfontosabb feladat e téren a társadalomra vár. Nálunk tehát inkább, mint bárhol másutt sürgős nemzeti feladat a társadalomnak egészségügyi dolgokban felvilágosítása, hogy az saját egészségének oltalmazására értelemmel, a népesség közegészségügye iránt érzékkel bírjon. Ez a cél lebegett előttem, amikor az ország két egyetemén közegészségtani tanszékeket s intézeteket létesítettem; ez volt célom, amikor az egészségtannak megfelelő szellemben való oktatását a tanítóképzőkben s a jogakadémiákon életbe léptettem s a bölcsészeti karokon, valamint a műegyetemen életbeléptetését előkészítettem. Meg vagyok győződve, hogy az orvosok, akik az egészségtudományban szakszerű kiművelést nyernek, hogy a lelkészek, akik a népség egészségét veszélyeztető legfontosabb természeti erőket ismerik, a jogtudósok s közigazgatási férfiak, akik a közigazgatás egészségügyi feladatait megértik, a tanárok, akik az iskolának s a nevelésnek befolyását az ifjúságra megismerik, a technikusok, akik a technikának szoros és elválaszthatlan összeműködését az egészségtudománynyal megtanulják mind nagy hasznára lehetnek a közegészségügynek. Épen igy hasznára van ez ügynek, ha minden műveit ember egyátalán megismeri, mi feladata és teendője saját egészségének védelmére és fejlesztésére. Ez utóbbi ismereteknek terjesztésére a középiskola van hivatva és én arra törekszem, hogy Magyarország mindannyi középiskolájába az egészségtan oktatása, habár rendkívüli tantárgyképen, fölvétessék és állandósíttassék. E cél elérése végett mindenekelőtt megfelelő tanerőkre s rendszeres tantervre van szükség. Tanerők él orvosokat kívánok alkalmazni, de hogy ezek mint tanárok az oktatást alaposan és egyöntetű rendszer szerint vezethessék, megfelelő előképzésben kell, hogy részesüljenek. Ezen előképzésre fog szolgálni a budapesti és kolozsvári egyetemeken életbe léptetendő egészségtan-tanári gyakorló és minősítő tanfolyam. E tanfolyam 1. évi szeptember 1- én kezdődik és december közepéig tart, amidőn a cursusban résztvevők erre rendelt bizottság előtt tanári vizsgát tesznek le, amelynek sikere esetén középtanodákra képesítő egészégtan-tanári oklevelet kapnak. E tanfolyamra korlátolt számmal vétetnek fel a jelentkezők, u. m. legfelebb 30—30-an Budapesten és Kolozsváron. Felvétetnek pedig elsősorban az orvostudorok, akik az illető egyetemi orvoskari dékánhoz címzett, szeptember 15 ig benyújtott beadványaikban a fölvételt kérik. A beadványban megjelölendő a folyamodónak eddigi orvosi működése is. Fölvétetnek továbbá szigorló orvosok, akik szeptember 15-ikig a budapesti, illetőleg kolozsvári egyetemen az orvoskari dékánnál jelentkeznek. A tanfolyam, valamint a vizsgálat díjtalan, az oklevélért járt bélyegilleték lesz fizetendő. Csupán az egészségtani tanári oklevéllel minősítettek fognak majd a középiskolákban tanárokat alkalmaztatni. Az így alkalmazottak szolgálati viszonya és díjazása iránt annak idején fogok intézkedni. Amidőn ezekben az egészségtannak oktatását a középiskolákban rendszeresen szervezni kívánom, egyúttal az is szándékom, hogy az újonnan létesítendő egészségtan-tanári karban közegészségügyünk számára egy fontos újabb tényezőt létesítsek. E tanároknak az egészségtan oktatásán kívül fontos feladatuk leen, ugyanis még: az iskoláknak s a tanulóknak egészségi ellenőrzése. Bennük hygienikus szakértőt fog kapni az iskola, a ki az épület, a helyiségek, a berendezés s fentartás egészségügyi fogyatkozásait szemmel fogja kísérni s azokra az iskolai hatóság figyelmét irányozni fogja. Feladatuk leend épen úgy az iskolába járók testi és szellemi egészségi állapota fölött őrködni s a betegségekre — nevezetesen azokra, amelyek elhanyagolás által veszélyesekké válhatnak, vagy amelyek más tanulókra nézve ragályosak — az iskolai hatóság figyelmét felhívni. Végre feladatuk leend az iskolába járó tanulók számára lakást és ellátást bérbeadókat is egészségi tekintetből ellenőrizni. Amidőn a középiskolai egészségtani oktatás ezen tervezetét közölném, egyúttal felkérem (Címet), hogy ezen körrendeltemet mentül nagyobb nyilvánossággal kihirdetvén, a hatósága területén lakó orvosokat a nyitandó tanfolyamban való részvételre szólítsa fel. Kelt Budapesten, 1885. évi augusztus 20-án. Trefort, s. k. PES. ,I alAP megyék és városai. A békési ág. hitv. evang. esperesség — százezer lelket meghaladó számával a honi esperességek e legnépesebbike *— ez évi közgyűlését augusztus 26., 27. napjain, a szarvasi egyház kebelében tartotta meg, nagyi. Zsilinszky Mihály felügyelő s nagyt. Archim Ádám esperes ikerelnöklete mellett E közgyűlésen az esperesség tiszti karának nagy része megújult. Jegyzőkké az egyháziak köréből Petrovics Soma szentesi s Gajdácsi Pál -komlósi lelkészek, a világiak részéről pedig Urszinyi János b.-csabai, Mikolay Mihály szarvasi ügyvédek lettek megválasztva. Az esperesség pénztárnoka s gyámintézeti elnök továbbra is Csermák Kálmán t.-komlósi lelkész maradt. Az esperesség négy dekanátusában közlelkészekké Schultz Jenő gyomai, Chován Viktor apatelki, Thomay József szegedi, Czinkoczky Márton alberti lelkészek lettek részint megerősítve, részint megválasztva. A tanácskozások egyik legfontosabb tárgyát a szarvasi főtanodánál felvetett ama kérdésnek eldöntése képezte , folyamodék-e a főtanoda patronátusa államsegélyért avagy ne? A b.csabai egyház indítványa ugyanis a kérvényezés mellett, az aradi egyházé ellene foglalt állást. A közgyűlés, miután a beterjesztett költségvetésből örömmel arról győződött meg, hogy az évi 20 ezer forintot haladó kiadást az esperesség főtanodai pénztára ez idő szerint még fedezni képes, nem látta elérkezettnek az időt arra, hogy a beadott indítványok tárgyalásába bocsátkozzék. Az ominózus, téves információk alapján a megyei hatóságnál is visszatetszést szült s a hírlapokban úgy az esperesség, mint főleg annak kipróbált esperese ellen a hazafiatlanság vádjára szolgált és orvosi ügyben a váltott hivatalos iratok egytől-egyig felolvastattak. A közgyűlés az esperes hivatalos eljárását teljesen korrektnek találta. Fontos lépést tett továbbá a közgyűlés ugyancsak a szarvasi főtanoda s tanárainak anyagi jóléte s jövője biztosítására azáltal, hogy a tanári nyugdíjintézet alapszabályait elfogadva, e már eddig is 7000 forintot haladó alapítványnyal rendelkező s nagyon is égető szükséget képező intézetet megalkotta. Az esperesség néptanítói közül a Zsedényiánumra Brózik Gusztáv m. herényi, Lukács János szemlaki, Schubkegel szab. az.-tornyai tanítók fogadtattak el. A népiskolai szak jegyzőkönyvének felolvasásából örömmel győződött meg a közgyűlés arról, hogy az esperesség egyházai a jövő nemzedék ugy vallásosan hazafias nevelése, mint a magyar nyelv fokozatos, már eddig is szép fejlesztése körül a múlt évben is nagy áldozatkészséggel sikeresen fáradoztak. NAPI HÍREK. (Folytatás a főlapról). — (Uj királyi tanácsos.) A király Véghelyi Dezsőnek Veszprémmegye alispánjának, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a királyi tanácsosi címet díjmentesen adományozta. (Bírói kinevezések.) A király kinevezte albirákká: a sümegi járásbírósághoz : Rutich Sándor zalaegerszegi törvényszéki jegyzőt; a szegedi járásbírósághoz: Magay Lajos ottani törvényszéki jegyzőt; a nagyszebeni járásbírósághoz : dr. Haupt Albert ottani törvényszéki jegyzőt; a buziási járásbírósághoz: Abrudán István temesvári törvényszéki jegyzőt; az Ipolysági járásbírósághoz : Zubovics Román ottani törvényszéki aljegyzőt; a nyíregyházi járásbírósághoz : Szepesházy Imre eperjesi törvényszéki aljegyzőt; a kolozsvári járásbírósághoz: Szikszay Gyula kolozsvár-vidéki járásbírósági aljegyzőt, és a félegyházi járásbírósághoz dr. Tomcsányi László budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki aljegyzőt; alügyészekké pedig: a szombathelyi ügyészséghez: Eördögh András jászberényi járásbirósági albírót és Geötze Bertalan budapesti ítélőtáblás tiszteletbeli segédfogalmazót ; a besztercebányai ügyészséghez: Plank Gyula zólyomi járásbirósági albírót; az aranyosmaróti ügyészséghez: Eisert István besztercebányai törvényszéki jegyzőt; a nagykikindai ügyészséghez: dr. Kósa Zsigmond ottani törvényszéki aljegyzőt ; a fehértemplomi ügyészséghez: dr. Gozsdu Elek hites ügyvédet, végül: a nagyváradi ügyészséghez : dr. Szász Zoltánt, Biharmegye tiszteletbeli tiszti alügyészét. (A fővárosi tűzoltóság halottja) A fővárosi tűzoltóság egyik előkelő tagja, Krause Valdemár tűzfelügyelő, ma éjjel hosszas szenvedés után életének 41-ik évében a lipótmezei országos tébolydában meghalt. Krause 1844-ben Lipcsében született s a 60-as évek vége felé jött Budapestre az itteni magántűzoltóság betanítása végett. Később az önkéntes tűzoltóságot szervezte és tanította be. Széchenyi Ödön gróf 1870-ban meghívta a fővárosi tűzoltósághoz s azt vele együtt szervezte. Ugyanakkor a fővárosi tanács kinevezte tűzfelügyelővé s az első fővárosi szervezett tűzoltóságot is ő gyakorolta be. Működési ideje alatt kiváló érdemeket szerzett a fővárosi tűzoltóügy fejlesztése körül, különösen a technikai berendezés terén hozott be célszerű és nagyfontosságú újításokat. 1875 ben magyar állampolgárrá lett. Betegségét a túlfeszített izgató munka okozta, mely főleg akkor lett veszélyes jellegűvé, midőn egy tornagyakértet alkalmával egy vasrúd a fejére esett és súlyosan megsértő. 21/a év óta már munkaképtelen volt. Hosszabb ideig gyógykezelték a Rókus kórház elmebeteg osztályán, de minthogy baja folytonosan rosszabbra fordult, átvitték a lipótmezei tébolydába, ahol végre a halál ma éjjel megszabadította kínos szenvedéseitől. Működése alatt két ízben érte királyi kitüntetés. 1871. szeptember 17-én a nemzeti színház égése alkalmával kifejtett buzgóságáért az aranyérdemkeresztet nyerte, az 1876 iki árvíz alkalmával pedig a király a koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki. Az elhunyt temetése f. hó 31-én, hétfőn délután lesz a Rókus kórház halottas házából. A fővárosi tűzoltóság, Szcerbovszky helyettes főparancsnok, az önkéntes, a gyári és a magántűzoltóság díszes koszorúkat rendeltek az elhunyt ravatalára, s valamenynyien teljes díszben vesznek részt a temetésen. 2 órakor gyűlnek össze az eskütéri főőrségen s onnan fél 8 órakor indulnak testületileg a temetés színhelyére, a Rókus kórház halottas házába. A fővárosi tűzoltóság ez alkalomból a következő gyászjelentést adta ki: „Budapest főváros tűzoltó testülete szomorodott szívvel jelenti szeretett tűzfelügyelőjének, Krause Valdemar urnak, 41-ik életévében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A boldogulnak hült tetemei I. évi augusztus 31-ik napján hétfőn délután 3 órakor a Rókus kórház halottas házából fognak örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1885. aug. hó 29-én. Béke hamvaira.“ — Krause nőt és két gyermeket hagyott hátra. — (Min mulat most az angol királynő.) Egy angol lap Battenberg hercegnek, a királynő új vejének családi életével foglalkozik. A herceg most Skóciába kiséri a királynőt Neje, Beatrice hercegnő tanítja az angol nyelvre; minden nap ebéd előtt egy angol verset kell felmondania, különben nem kap ebédet. Este a kiejtés gyakorlása végett a Times egy vezércikkét kell fölolvasnia s a királynő közbe közbe oly jóizneket nevet, hogy a könnyei is kicsordulnak. Kötömben jól megférnek egymással, csak a her li