Pesti Hírlap, 1885. augusztus (7. évfolyam, 209-238. szám)

1885-08-30 / 237. szám

1885 augusztus 30 A közegészségtan az iskolákban. (Miniszteri rendelet.) A vallás- és közoktatásügyi mi­kír minisz­ter, a következő kör rendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz : A nép szellemi és anyagi javának előmozdí­tására törekedni kötelessége minden állampolgárnak. Az egészség a nép jólétének alapja; annak emelésére a magam körében minden tőlem telhetőt elkövetni mindenkor feladatomut tekintem. A közegészségi viszonyok javítása szerfölött nagy feladat. Rövid idő alatt s könnyű szerével nem lehet e téren az óhajtott sikert biztosítani. Nevezetesen az államnak s hatóságoknak, valamint egyes buzgó embereknek minden törekvése hiú marad, ha az összes népesség és különösen az értelmesebb osztá­lyok társadalmi uton nem támogatják a közigaz­gatás munkálkodását. A tapasztalás Angliában, az amerikai Egye­sült­ Államokban, Németországban tanúsítja, hogy a közegészségügy a műveltség kérdése, az a tár­sadalom felvilágosodásával párhuzamosan javul. Ismeretes, hogy közegészségügyünk állapota ki nem elégítő. És nekünk, kicsiny nemzetnek Európa nagy népcsaládai közepette, kétszeresen kell igyekeznünk az ember­anyag megtartására s fejlesztésére, mert ezen alapszik politikai s nem kevésbbé gazdasági jövőnk. A legtöbb munka s a legfontosabb feladat e téren a társadalomra vár. Nálunk tehát inkább, mint bárhol másutt sürgős nemzeti feladat a tár­sadalomnak egészségügyi dolgokban felvilágosítása, hogy az saját egészségének oltalmazására értelem­mel, a népesség közegészségügye iránt érzékkel bírjon. Ez a cél lebegett előttem, amikor az ország két egyetemén közegészségtani tanszékeket s inté­zeteket létesítettem; ez volt célom, amikor az egészségtannak megfelelő szellemben való oktatá­sát a tanítóképzőkben s a jogakadémiákon életbe léptettem s a bölcsészeti karokon, valamint a mű­egyetemen életbeléptetését előkészítettem. Meg vagyok győződve, hogy az orvosok, akik az egészségtudományban szakszerű kiművelést nyernek, hogy a lelkészek, akik a népség egész­ségét veszélyeztető legfontosabb természeti erőket ismerik, a jogtudósok s közigazgatási férfiak, a­kik a közigazgatás egészségügyi feladatait meg­­értik, a tanárok, a­kik az iskolának s a nevelésnek befolyását az ifjúságra megismerik, a technikusok, a­kik a technikának szoros és elválaszthatlan összeműködését az egészségtudománynyal meg­tanulják mind nagy hasznára lehetnek a köz­­egészségügynek. Épen igy hasznára van ez ügynek, ha minden műveit ember egyátalán megismeri, mi feladata és teendője saját egészségének védelmére és fej­lesztésére. Ez utóbbi ismereteknek terjesztésére a középiskola van hivatva és én arra törekszem, hogy Magyarország mindannyi középiskolájába az egészségtan oktatása, habár rendkívüli tantárgyké­pen, fölvétessék és állandósíttassék. E cél elérése végett mindenekelőtt megfelelő tanerőkre s rendszeres tantervre van szükség. Tan­erők él orvosokat kívánok alkalmazni, de hogy ezek mint tanárok az oktatást alaposan és egyöntetű rendszer szerint vezethessék, megfelelő előképzésben kell, hogy részesüljenek. Ezen előképzésre fog szolgálni a budapesti és kolozsvári egyetemeken életbe léptetendő egész­ségtan-tanári gyakorló és minősítő tanfolyam. E tanfolyam 1. évi szeptember 1- én kezdő­dik és december közepéig tart, a­midőn a cursus­­ban résztvevők erre rendelt bizottság előtt tanári vizsgát tesznek le, a­melynek sikere esetén kö­zéptanodákra képesítő egészégtan-tanári oklevelet kapnak. E tanfolyamra korlátolt számmal vétetnek fel a jelentkezők, u. m. legfelebb 30—30-an Budapes­ten és Kolozsváron. Felvétetnek pedig első­sorban az orvostudo­­rok, a­kik az illető egyetemi orvoskari dékánhoz címzett, szeptember 15 ig benyújtott beadványaik­ban a fölvételt kérik. A beadványban megjelölendő a folyamodónak eddigi orvosi működése is. Fölvétetnek továbbá szigorló orvosok, a­kik szeptember 15-ikig a budapesti, illetőleg kolozsvári egyetemen az orvoskari dékánnál jelentkeznek. A tanfolyam, valamint a vizsgálat díjtalan, az oklevélért j­árt bélyegilleték lesz fizetendő. Csupán az egészségtani tanári oklevéllel minő­sítettek fognak majd a középiskolákban tanárokat alkalmaztatni. Az így alkalmazottak szolgálati viszonya és díjazása iránt annak idején fogok intézkedni. A­midőn ezekben az egészségtannak oktatá­sát a középiskolákban rendszeresen szervezni kívá­nom, egyúttal az is szándékom, hogy az újonnan létesítendő egészségtan-tanári karban közegészség­­ügyünk számára egy fontos újabb tényezőt léte­sítsek. E tanároknak az egészségtan oktatásán kívül fontos feladatuk leen, ugyanis még: az iskoláknak s a tanulóknak egészségi ellenőrzése. Bennük hygienikus szakértőt fog kapni az iskola, a ki az épület, a helyiségek, a berendezés s fentartás egészségügyi fogyatkozásait szemmel fogja kísérni s azokra az iskolai hatóság figyelmét irányozni fogja. Feladatuk leend épen úgy az iskolába járók testi és szellemi egészségi állapota fölött őrködni s a betegségekre — nevezetesen azokra, a­melyek elhanyagolás által veszélyesekké válhatnak, vagy a­melyek más tanulókra nézve ragályosak — az is­kolai hatóság figyelmét felhívni. Végre feladatuk leend az iskolába járó tanulók számára lakást és ellátást bérbeadókat is egészségi tekintetből ellenőrizni. A­midőn a középiskolai egészségtani oktatás ezen tervezetét közölném, egyúttal felkérem (Cí­met), hogy ezen körrendeltemet mentül nagyobb nyilvánossággal kihirdetvén, a hatósága területén lakó orvosokat a nyitandó tanfolyamban való rész­vételre szólítsa fel. Kelt Budapesten, 1885. évi augusztus 20-án. T­r­e­f­o­r­t, s. k. PES­­. ,­I a­l­A­P megyék és városai. A békési ág. hitv. evang. esperesség — százezer lelket meghaladó számával a honi espe­­rességek e legnépesebbike *— ez évi közgyűlését augusztus 26., 27. napjain, a szarvasi egyház ke­belében tartotta meg, nagyi. Zsilinszky Mihály fel­ügyelő s nagyt. Archim Ádám esperes ikerelnöklete mellett E közgyűlésen az esp­eresség tiszti karának nagy része megújult. Jegyzőkké az egy­háziak köréből Petrovics Soma szentesi s Gajdácsi Pál­­ -komlósi lelkészek, a világiak részéről pedig Urszinyi János b.-csabai, Mikolay Mihály szarvasi ügyvédek lettek megválasztva. Az esperesség pénz­tárnoka s gyámintézeti elnök továbbra is Csermák Kálmán t.-komlósi lelkész maradt. Az esperesség négy dekanátusában közlelkészekké Schul­tz Jenő gyomai, Chován Viktor apatelki, Thomay József szegedi, Czinkoczky Márton alberti lelkészek lettek részint megerősítve, részint megválasztva. A tanácskozások egyik legfontosabb tárgyát a szarvasi főtanodánál felvetett ama kérdésnek eldön­tése képezte , f­o­l­y­a­m­od­­­é­k-e a főtanoda patronátusa államsegélyért avagy ne? A b.­csabai egyház indítványa ugyanis a kér­vény­ezés mellett, az aradi egyházé ellene foglalt állást. A közgyűlés, miután a b­eterjesztett költség­­vetésből örömmel arról győződött meg, hogy az évi 20 ezer forintot haladó kiadást az esperesség fő­­tanodai pénztára ez idő szerint még fedezni képes, nem látta elérkezettnek az időt arra, hogy a be­adott indítványok tárgyalásába bocsátkozzék. Az ominózus, téves információk alapján a megyei hatóságnál is visszatetszést szült s a hírla­pokban úgy az esperesség, mint főleg annak kipró­bált esperese ellen a hazafiatlanság vádjára szolgált é­s o­r­v­o­s­i ügyben a váltott hivatalos iratok egy­­től-egyig felolvastattak. A közgyűlés az esperes hi­vatalos eljárását teljesen korrektnek találta. Fontos lépést tett továbbá a közgyűlés ugyan­csak a szarvasi főtanoda s tanárainak anyagi jó­léte s jövője biztosítására azáltal, hogy a tanári nyugdíjintézet alapszabályait elfogadva, e már eddig is 7000 forintot haladó alapítványnyal rendelkező s nagyon is égető szükséget képező intézetet meg­alkotta. Az esperesség néptanítói közül a Zsedé­­nyiánumra Brózik Gusztáv m. herényi, Lukács János szemlaki, Schubkegel szab. az.-tornyai taní­tók fogadtattak el. A népiskolai szak jegy­zőkönyvének felolvasásából örömmel győződött meg a közgyűlés arról, hogy az esperesség egyházai a jövő nemzedék ugy vallásosan hazafias nevelése, mint a magyar nyelv fokozatos, már eddig is szép fejlesztése körül a múlt évben is nagy áldozatkész­séggel sikeresen fáradoztak. NAPI HÍREK. (Folytatás a főlapról). — (Uj királyi tanácsos.) A király Vég­helyi Dezsőnek Veszprémmegye alispánjának, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a királyi tanácsosi címet díjmentesen adományozta.­­ (Bírói kinevezések.) A király kinevezte albirákká: a sümegi járás­bírósághoz : Rutich Sándor zalaegerszegi törvényszéki jegyzőt; a szegedi járásbírósághoz: Magay Lajos ottani törvényszéki jegyzőt; a nagyszebeni járásbírósághoz : dr. Haupt Albert ottani törvényszéki jegyzőt; a buziási járás­bírósághoz: Abrudán István temesvári törvényszéki jegyzőt; az Ipolysági járásbírósághoz : Zubovics Ro­mán ottani törvényszéki aljegyzőt; a nyíregyházi járásbírósághoz : Szepesházy Imre eperjesi törvény­­széki aljegyzőt; a kolozsvári járásbírósághoz: Szikszay Gyula kolozsvár-vidéki járásbírósági aljegyzőt, és a félegyházi járásbírósághoz dr. Tomcsányi László budapesti kereskedelmi és váltótörvény­széki aljegyzőt; alügyészekké pedig: a szombathelyi ügyészséghez: Eördögh And­rás jászberényi járásbirósági albírót és Geötze Ber­talan budapesti ítélő­táblás tiszteletbeli segédfogal­mazót ; a besztercebányai ügyészséghez: Plank Gyula zólyomi járásbirósági albírót; az aranyos­­maróti ügyészséghez: Eisert István besztercebá­nyai törvényszéki jegyzőt; a nagy­kikindai ügyész­séghez: dr. Kósa Zsigmond ottani törvényszéki al­jegyzőt ; a fehértemplomi ügyészséghez: dr. Gozsdu Elek hites ügyvédet, végül: a nagyváradi ügyész­séghez : dr. Szász Zoltánt, Biharmegye tiszteletbeli tiszti alügyészét.­­ (A fővárosi tűzoltóság halottja) A fő­városi tűzoltóság egyik előkelő tagja, Krause Val­­demár tűzfelügyelő, ma éjjel hosszas szenvedés után életének 41-ik évében a lipótmezei országos tébolydában meghalt. Krause 1844-ben Lipcsében született s a 60-as évek vége felé jött Budapestre az itteni magántűzoltóság­ betanítása végett. Később az önkéntes tűzoltóságot szervezte és tanította be. Széchenyi Ödön gróf 1870-ban meghívta a fővá­rosi tűzoltósághoz s azt vele együtt szervezte. Ugyanakkor a fővárosi tanács kinevezte tűz­­felügyelővé s az első fővárosi szervezett tűz­oltóságot is ő gyakorolta be. Működési ide­je alatt kiváló érdemeket szerzett a fővárosi tűzoltóügy fejlesztése körül, különösen a tech­nikai berendezés terén hozott be célszerű és nagyfontosságú újításokat. 1875 ben magyar állam­polgárrá lett. Betegségét a túlfeszített izgató munka okozta, mely főleg akkor lett veszélyes jellegűvé, midőn egy tornagyakértet alkalmával egy vasrúd a fejére esett és súlyosan megsértő. 21/a év óta már munkaképtelen volt. Hosszabb ideig gyógykezelték a Rókus kórház elmebeteg osztályán, de minthogy baja folytonosan rosszabbra fordult, átvitték a lipótmezei tébolydába, a­hol végre a halál ma éjjel megszabadította kínos szenvedéseitől. Működése alatt két ízben érte királyi kitüntetés. 1871. szeptember 17-én a nemzeti színház égése alkalmával kifejtett buzgóságáért az aranyérdem­­keresztet nyerte, az 1876 iki árvíz alkalmával pedig a király a koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki. Az elhunyt temetése f. hó 31-én, hétfőn délután lesz a Rókus kórház halottas házából. A fővárosi tűzoltóság, Szcerbovszky helyettes főparancsnok, az önkéntes, a gyári és a magántűzoltóság díszes ko­szorúkat rendeltek az elhunyt ravatalára, s valameny­­nyien teljes díszben vesznek részt a temetésen. 2 óra­kor gyűlnek össze az eskütéri főőrségen s onnan fél 8 órakor indulnak testületileg a temetés színhelyére, a Rókus kórház halottas házába. A fővárosi tűzoltó­ság ez alkalomból a következő gyászjelentést adta ki: „Budapest főváros tűzoltó testülete szomoro­dott szívvel jelenti szeretett tűzfelügyelőjének, Krause Valdemar urnak, 41-ik életévében hosszas szenve­dés után történt gyászos elhunytét. A boldogulnak hült tetemei I. évi augusztus 31-ik napján hétfőn délután 3 órakor a Rókus kórház halottas házából fognak örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1885. aug. hó 29-én. Béke hamvaira.“ — Krause nőt és két gyermeket hagyott hátra. — (Min mulat most az angol királynő.) Egy angol lap Battenberg hercegnek, a királynő új vejének családi életével foglalkozik. A herceg most Skóciába kiséri a királynőt Neje, Beatrice her­cegnő tanítja az angol nyelvre; minden nap ebéd előtt egy angol verset kell felmondania, különben­­ nem kap ebédet. Este a kiejtés gyakorlása vé­gett a Times egy vezércikkét kell fölolvasnia s a királynő közbe közbe oly jóizneket nevet, hogy a könnyei is kicsordulnak. Kötöm­ben jól megférnek egymással, csak a her­­ li

Next