Pesti Hírlap, 1885. szeptember (7. évfolyam, 239-268. szám)
1885-09-01 / 239. szám
Az ember azt hinné, hogy a nemzetközi választott bíróság elve ellen az Alabama és más kérdések után Spanyolországnak sem lehet kifogása. De a Manzanares partjain kevés hellám mutatkozik a vitás kérdésnek ilyen tárgyalására. A spanyol vérmérséklet és hagyományos büszkeség nem akarja függővé tenni a kérdés tisztázását egy semleges hatalmasság ítéletének esélyeitől. Spanyolország e század eleje óta a meglepetések hazája. Senki jót nem állhat érte, várjon megérné-e a holnapot az a kormány, mely elfogadná a német jegyzékben javasolt megoldási módozatot. Egy forradalom vagy katonai pronunciamento romboló forgó vihara hitvány kártyavár gyanánt söpörhetné el huszonnégy óra alatt. A kérdés, vájjon a Csendes-óceán ama távoli szigetcsoportján német vagy spanyol lobogók lengjenek-e , a vilgrészt meglehetősen közömbösen hagyja Sőt minden jel arra mutat, hogy Németország is könnyedén mondana le foglalási igényéről, ha Spanyolország joga a Karolinákra minden kétséget kizárólag kiderülne. De mostanig ez a jog egyátalán nincs bebizonyítva. — Spanyolország tényleg sohasem bírta e szigeteket, sőt „elvileg“ is oly kevéssé tartotta ott magát annak, hogy egyetlen számbavehető spanyol közjogi, földrajzi és statisztikai forrásmű sem sorolja föl ezen exotikus szigeteket az anyaország gyarmatai között. Csak attól a pillanattól kezdve, hogy Németország meg akarja vetni lábát a Karolinákon, jutott eszébe a spanyoloknak, hogy e szigetek a „legkeresztényibb király“ monarchiájához tartoznak. Mintha e kérdés fölmerülése eszébe juttatta volna a spanyoloknak egész hajdani dicsőségüket és nagyságukat, mikor egy hatalmas uralkodójuk joggal mondhatta még, hogy birodalmában soha sem száll alá a nap. Mintha e haragos tüntetésekből és tiltakozásokból még most is azon nemzet harciassága és büszkesége irna ki, mely egykoron uralta az egész távol nyugatot, mely a kard nyomában a keresztit vitte az aztékek és indiánok aranytermő földére. De „fait Ilion !“ A törököt kivéve, nincs más hatalom Európában, mely oly rohamosan hanyatlott volna alá szédítő fokáról a tekintélynek és erőnek, mint Spanyolország. Mig alig két századdal ezelőtt ura volt még az amerikai kontinens nagy részének s vele megszámlálhatlan szigetnek az Atlantis a Csendes óceánokon, addig most jóformán egyedül a Philippini szigetek képezik tengerentúli gyarmatait. Mert a spanyolok csak a szerzéshez értettek, de nem a megtartáshoz is. A gyarmatokban valóságos rablógazdálkodást űztek s a kultúra áldásai helyett az inquizíció borzalmaival ismertették meg a benszülötteket. Nem csoda, hogy a hidalgok uralma a gyűlölet sárkány fogait hintette el egész Dél- és Közép-Amerikában Spanyolország ellen. Mégis a régi dicsőségre való emlékezés látszik beviteni most a spanyol népet, midőn oly egyértelműn készül sorompóba lépni a Karolina szigetekre való képzelt joga mellett. De van még egy más oka is lázas fölgerjedésének: a latin fajok ösztönszerű ellenszenve a germán faj ellen. A hír, hogy a spanyolok hamarjában kitűzték a Karolinákra lobogójukat, kellemetlenül fog hatni Berlinben Bismarck hercegnek esze ágában sincs ugyan keresni a háborút Spanyolországgal, de végre is Németországnak — még legbékésebb szándékai mellett is — bizonyos méltóság megőrzésével kell eljárni, ha követni akarja a közmondást, hogy az okosabb enged. Az engedékenység e politikáját azonban alighanem befolyásolja a spanyol parancsnok által a Karolinákon teremtett „fait accomplix“ . Másrészről a spanyol kormánynak is nehéz helyzete van. Pressziója alatt áll a közvéleménynek, mely elemi erővel utalja egy a nemzet vérmességének megfelelő politika követésére. Lehet, hogy a kormány szilárdul elutasítja magától az utcai politikusok programmját, de még valószínűbb, hogy ez az erély életébe fog kerülni. A külháborútól megmenekülhet Spanyolország. A belső rázkódtatások nem fognak sokáig váratni magukra. A pánszlávizmus Gömörben A trencséni hazafias Svornost gömör-kishonti levelezője arról panaszkodik, hogy a gömör kishonti ev. esperességben a „pánszláv“ elem folytonos növekedésben van. Az üresedésbe jött lelkészi és tanítói állomások, dacára az egyetemes ev. konvent ismert szigorú határozatának, időről időre telivér „pans Isvistákkal“ töltetnek be. A levelező attól tart, hy a gömör kishonti ev. eepereeségben a „pánszláv járt ma holnap a magyarságot teljesen elfojtja ” a cseh lap a szerbekről. A prágai Národni L'gty örömtől áradozó cikkben üdvözli a magyarországi tudzó szerb nemzetiségieknek a kongresszusi választások alkalmával kivívott győzelmét s azon reményének ad kifejezést, hogy ezen egyházi választásoknál nyert váratlanul fényes eredmény hatással leend a politikai színezetű választásokra is s egyszersmind buzdításul fog szolgálni a többi nem magyar s kislelküségben lespedő nemzetiségeknek. Pozsonymegye alispánjává az elhunyt Schott alispán helyére a vármegye közgyűlése ma Klempa Bertalan főjegyzőt 183 szavazattal megválasztotta. Ellenjelöltje, Földes Gyula, 79 szavazatot kapott. FŐVÁROSI ÜGYEK — A főváros pénzügyi s gazdasági bizottsága ma d. e. Kada Mihály alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés első tárgya volt a balparti házakból kihordott szemét kotrási jogának három évre árverésen leendő bérbe adása A ma d. e. 10 óráig beadatott a következő 10 ajánlat: 1. Brucht Manó és társa 4700 frtot. 2. Weiner Károly 5126 frtot. 3. Fischer Ignác 8000 frtot. 4. Heinbach Jakab 7100 frtot. 5. Singer testvérek 4050 frtot . Heinbach Ignác 6500 frtot. 7. Deutsch Sonnenfeld 4975 frtot. 8. Engel Mihály 4001 frtot. 9 Rózsavölgyi Jakab 3850 frtot. 10. Gunther Lajos 7011 frtot. Minthogy a Fischer Ignác féle ajánlat a pályázat feltételeinek mindenben megfelel s a legelőnyösebb, ez fog a pénzügyi bizottság által a tanácsnak elfogadás végett ajánlólag előterjeszteni. A budapesti közúti vaspálya társaság kérvénye telekbérlet iránt, amely szerint a Vili. ker. köztemető után őrház építése céljából kér egy telket, a mérnöki hivatal véleményének figyelembe vételével ajánlóiig fog a tanács elé terjesztelni. — A magánépítési bizottság ma Rózsi Péter tanácsnok elnöklete alatt tartott ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba u. m. Az északkeleti vasút nyugdíjintézzetének a II. ker. Apor- és főutca sarkán háromemeletes bérházra, továbbá földszintes házakra: Makovszky Ferenc és Annának kis-szugló, angol és csömöri út sarkán, Jedinel Jánosnak angol utca 34. sz a., Thoma Károlynaknak VI. Bulyovszky utca 1. sz., Dózsa Zsigmond VIII Lujza utca 38. sz., Hitty Istvánnak III. Szt Endrei út 1048. sz a., ■ Mayer Józsefnek I Istenhegy ; ezenkívül engedélyt nyert Szabó, Kaufmann, Grünweld, és több társa szikvizgyárró, a VI. ker. Bajza- és Szondy-utca sarkán. Az Erzsébet-szegényház forróvíz fűtésének , tervei jóváhagyattak. A fővárosnál ma adták ki a II. ker. üstökös , Hunfalvy-, földoszlop- és ostrom-utcák csatornázád munkáit. Valamennyit Fliegauf Károly í nyerte el 191/, — 20°/, engedménynyel PESTI HÍRLAP EGYLETEK ÉS INTÉZETEK-i — Az orsz. ügyvédi értekezlet által kiküldött bizottság aug. 30 án tartott üléséiben megalakulván, magát 14 taggal feiegészitette. E szerint a bizottság elnöke Hódossy Imre (Budapest), alelnökök Kövy Tivadar (B.-Gyarmat) és Ritoók Zsigmond (Nagyvárad) Jegyzők Bernáth Béla (Bpest), Malek Lajos (Arad), Molecz Dániel (Pozsony) és Sztéhló Kornél (Budapest). Pénztáros Novák Sándor (Budapest). Működő 1886. szeptemberi bizottsági tagok: Amman Arzén (Besztercebánya), Baintner Imre (Bpest), Burián János (Budapest), Deh’Adami Rezső (Bpest), Streth János (Pécs), Farkas Antal (Szatmár), Fayer László (Budapest), Friedmann Bernát (Bpest), Győry Elek (Bpest), Haviár Dániel (Szarvas), Juhász Mihály (Kassa), Kossatzky Arnold (Bpest), Kubinyi Aurél (Eperjes), Magyar János (Szeged), Mike Károly (Komárom), Nyiri Lajos (Budapest), Siegmund Vilmos (Bpest), Siulyovszky Ignác (Nyitra), Stiller Mór (Bpest), Telenzky István (Bpest), Tarnay János (Bpest), Unger Alajos (Bpest), Volf Vilmos (Bpest), Zombori László (Kecskemét). A bizottság a további kiegészítést a még nem képviselt ügyvédi kamaráktól beérkezendő ajánlatok figyelembevétele mellett eszközlendi A legközelebbi ülés szept. 21-én a jogáözgyűlés tartama alatt lesz. — A fővárosi erzsébetvárosi klub helyiségeit az István térről a Kerepesi út 30. számú lakházba tette át, ahol azok a tagok számára már megnyittattak. Az ünnepélyes megnyitás folyó szeptember 24 én fog végbemenni, mely alkalommal díszvacsora is rendeztetik. — A nemzeti tornaegyletben szeptember 5 én kezdődnek a behatások 1-én és 3 án tornaórák nem tartatnak. — Az országos nőiparegylet nőipariskolájában a behatások 1. évi szeptember 1-én kezdődnek és 6 áig történnek az egyesület saját házában, Vilikér. ősz utca 7. sz. a I. emeleten naponkint délelőtt 9—12 óráig. Az országos nőiparegyesület fiókipartanműhelyében (Buda, várkerti bazár) a behatások szintén f. évi szeptember 1-től 6 áig tartatnak naponkint délelőtt 9—12 óráig. mvm a kiállítási*1. A lengyelek fogadtatása. A főváros kiállítási bizottságának vigalmi albizottsága ma Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt főkép a lengyelek fogadtatása tárgyában ülést tartott, melyen a lengyel egylet több képviselője is részt vet. Mint tudva van, a lembergi, krakói, tarnówi stb. vendégek itt tartózkodásuk tulajdonképeni programmját a lengyel egylet állította össze s azt az ülésen be is mutatta. A legnagyobb részt ismert sorozatból fölemlítendő, hogy a Hatvannál találkozó krakói és lembergi csapat — számra nézve a hölgyekkel együtt mintegy háromszázan — gyorsvonattal a magyar államvasut központi pályaházához szeptember 6 án (vasárnap) délután 3 1/14 órakor érkezik Budapestre. A bizottság kimondta, hogy az érkezőket Budapest főváros nevében Ráth Károly főpolgármester elsőül üdvözli, azután jön a lengyel egylet, a cseh egylet üdvözlete, egy leányka bokrétát nyirjt át, kis leányok virágokat szórnak. A lembergi rés krakói polgármesterek a főváros vendégei lesznek, a többiek elszállásolása az egylet útján történik. A bizottság kimondta még, hogy szeptember 7 én délután 2 órakor a fővárosban kettőt rendez a lengyelek tiszteletére, valószínüleg a zenecsarnokban. A főváros részéről Ráth Károly a királyra, Gerlóczy avendégekre mond áldomást mindketten magyarul, amint a fogadtatásnál is magyar lesz az üdvözlet A lengyelek válaszai is történjenek anyanyelvükön, ez a bizottság óhaja. A lengyelek ugyanis a tett közlés szerint — készek akár lengyel, akár francia válaszra, csak németre nem. Schnierer Gyula fölemlíti, hogy szept. 7 én este a kállitás területén a lengyelek s más, területileg it időző vendégek tiszteletére nagy kivilágítás lesz, késő órákig két katonai zenekar játszik, a főváros részvéte a fogadtatással s bankettel be lesz fejezve. A vendégek azonban, ha városi ingereket megtekinteni akarnak, mindenütt a legnagyobb előzékenységre fognak találni. Gerlózy a lembergi pogármestert levélben értesítenti, hogy a főváros örvend a lengyelek látogatása Az az óhaj talált a bizottságban kifejezésre hogy a lengyel vendégek ne öltözzenek át nemzet öltönybe a jövetelkor, hanem jöjjenek útiöltözetbe. Mikor ezt a lengyel egylet képviselői teljes lehetetlennel nyilvánították, a bizottság elhatározta előre kimenteni magát, hogy a fogadtatásnál diszmó gyárban nem jelenhet meg, mert ily öltözködő csak a király jövetelekor van divatban. Ezután a bizottság tudomásul vette a cs a szaki gazdasági egylet levelét, melyben tudatja hogy holnap szeptember 1én reggel 8 órakor 30 tagja érkezik a központ pályaudvarnál fővárosunkba ők, miután zenekarral jönnek, kérik, hogy a vasúttól a Kerepesi úton át az Erzsébet tétig és másnap de a sugárúton át a kiállításig zeneszóvá mehessenek. A levél a főkapitánysághoz tétetik át