Pesti Hírlap, 1885. október (7. évfolyam, 269-299. szám)
1885-10-01 / 269. szám
A PESTI HÍRLAP elismerni; érvényesitésökért azonban egy csöpp vér sem fog öntetni. Ugyanazért ő sem húzta ki a kardot; ne gáncsoljuk ezért a szegényt, Pulszky Ferenc. [ Végh Ignác. — Rövid korrajz. — Egy név a múltból, jelenből és jövőből. Egy halhatlan név, mely még akkor is fog élni, mikor már sem Fortuna nem lesz, sem Pauler nem lesz, sem senki és semmi. S ezen név alatt még akkor is fog egy szenzációs büntetőper folyni, mikor már az egész európai civilizáció föld alá kerül, mint ahogy oda került a görög és római. A régészek pedig ki fogják ásni a port és keresni fogják, hol van hát az a Végh Ignác. Mert Végh Ignácot hol keresik, hol megfogják, hol megint eleresztik, hol ismét megfogják. A pőrét pedig küldik hol a Fortunából föl a kir. táblához, hol meg innen le a Fortunához. Adogatják kézről-kézre, tolják egyik ügyésztől a másikhoz, bekötözik, kikötözik, igtatják, expediálják és azért a Végh-perből még sem lesz soha semmi. Olyan az, mintha egy sereg ember mindig akarna vele valamit csinálni, egy másik sereg meg mindig jókor lépne közbe, hogy ne lehessen vele csinálnisemmit. Titkos mozgató erők állanak mögötte, akiket nem ismer senki, de sejteni sejt mindenki s akik ezt a port elaltatni nem tudják, épen úgy nem, mint ahogy képtelenek az igazságos és derék emberek annyira menni vele, hogy végtárgyalásra kerüljön. Valami csodálatos egy por lehet az a Végh-per. Most már hetedik esztendeje folyik. Anno 1879 ütött bele a kisbirtokosok néhai földhitelintézetébe egy piszkos bukásnak a menyköve. A menykő tulajdonképen magát a vezérigazgatót , Végh Ignácot találta el, de egy ilyen menykőtől meg szoktak szédülni mindazok, akik az eltalált személy környezetében állanak. Már akkor sokan állottak. De talán még most is. Sőt bizonyosan. A bukásból s a kiderített nagymérvű sikkasztásokból, hamisításokból stb. óriási botrány keletkezett. Még ma is emlékezik reá mindenki. Az orsz. skandalum vége a hatvani utcai kaszinó döngetett kapuja előtt s a kerepesi úti katonai lövöldözésekben végződött. Ennyire nevezetes ember volt az a Végh Ignác! Rokonszenvet vesz, rokonszenvet ad, S a melylyel egymás mellé fűz népeket, Nem lánc, nem rabság, hanem érzelem Mely összeköt és soha nem szakad. Talán e küzdés vára, e hely is, Múzsáknak vára, hol zengő liget A bástya, s annak nehéz fegyverei, Csupán édes sebet ütő nyilak, Amik nem fájnak, ámde jól találnak. Talán a hősök síremléke e hely, Akik utódaikat hiva hitják, Hogy jöjjenek tanulni honszerelmet, Fenkölten érezni, híven szeretni, Elődeiknek hívén lelkesülni. Talán oltárhely, templom lesz e hely, Hol együtt áldozunk testvéri szívvel, S a szépnek, jónak, nagynak hittanát Hirdetjük és beveszszük lelkeinkbe. Ha az lesz e ház, mit fölszentelünk most, Erősség, emlék, templom, úgy legyen Megáldva, s töltse azt be a dicsőség! Hogy zengje hírét boldog e hazának Míg száradok jövendnek és enyésznek: Míg minden múlik és megváltozik: Csak a mi honszerelmünk él örökké! " •- ------- r.Hőid lángjait! Akkor azt mondták, hogy lesz-e igazság, de lesz ám ! Szorították Végh Ignácot s hosszas hajsza után megcsípték egy kávéházban. Börtönbe vitték és elvégre is kieresztették. Az 1000 írt kaució könnyen kikerült. Innét túl Végh Ignác és az ő pere egészen külön életet éltek s egymással minden öszszeköttetést megszakítottak. Végh Ignác pompás lakást rendezett be magának, úri háztartást vezetett; hogy miből, az az ő titka s másoké is. A pör pedig vándorolt. Azt az ügyészt, aki kijelentette, hogy ő tekintet nélkül a személyekre, nyakára hág a kompániának, azt az ügyészt ,ola nem tették el láb alól, hanem kinevezték a kir. táblához bírónak. Azontúl pedig a vaskos pört egyik kézről a másikra adogatták. Az írnokok hamiskásan mosolyogtak, mikor átment a kezükön. Egyszer már annyira ment a dolog, — vagy két esztendő előtt, — hogy ez a nevezetes pör már majdhogy meg nem érett a végtárgyalásra. Véletlenül egy keményebb kezű fiatal ügyészhez került s ez volt az, aki meggondolatlanul elkezdett benne komolyan dolgozni. A pört azután valami picinyke felebbezés megint felvitte a kir. táblához (valamelyik „hitelező“ kért belőle vissza egy értéktelen írást) s mikor a pör visszajött, akkor már megint más kézbe adatott. Hosszú kínlódás után valami vádinditvány született meg benne s erre azután megint öszszeröffent egy csomó ember. Pótvizsgálatot kértek, új szakértőket kértek az üzleti könyvekhez, rekurráltak, appelláltak, informáltak és meglett a pótvizsgálat, mielőtt még az első vizsgálat befejeztetett volna. A kisbirtokosok volt földhitelintézetének fölszámolói pedig nem régen összeültek s kijelentették,h hogy Végh Ignác ártatlan! Tehát Végh Ignác ártatlan! Bravó Végh Ignác! Végh Ignác azonban nem tűnt még el, hajdnem — mint jómódú emberhez illik — ki- is ment nyaralni a városligeti fasorba. Ott azután is a napokban valami baja esett. Két közönséges rendőr nem tudta, hogy milyen nagy úrral van dolga s miután Végh Ignác állítólag éjszakánkint a falakon mászkált, (meglehet, hogy holdkóros) szépen megcsípte. Végh Ignác meg-ugrott, de megint megcsípték s összekötözték a madzaggal. Nyomban átkutatták a lakását, de ott nem találtak mást, mint egy beteges nőt és sok írást. Hát jól van. Csakhogy azalatt Végh Ignác a kapuban „bilincseit“ összetépve megint megugrott s most megint nincsen Végh Ignác. A Fortunában azt erősítik, hogy onnan Végh Ignác ellen semmiféle elfogatási parancs nem ment ki. Ami bizonyosan igaz is lesz, mert onnan ugyan Végh Ignácnak eddig sem okoztak főfájást. Ez tehát egy rejtély, mely véletlenül nyilvánosságra jutott. Az egészben úgy látszik nem is annyira a Végh Ignác személye az érdekes, hanem azé a két rendőré. Alighanem ez a két ember az egyedüli az egész Végh-affaireben, aki kötelességét ismerte. Hát már most csak hadd szaladjon Végh Ignác! ötét nem kell félteni. Van ő neki annyi jó barátja, hogy majd csak meghúzódik valamelyik palotában. De az a pör, az a pör! Hát abból már nem lesz semmi? Hát ebben az egész ügyben annak a beavatott embernek legyen igaza, aki egész meggyőződésével így nyilatkozott: — No meglássátok, hogy a Végh-pörnek a végét nem éri meg közülünk egy sem. Nem Vég-pör az, hanem végtelen pör ! Szólott mérsékletünkkel azt kérdezzük a fftficnjáciBa&rttf] és a fornt?. ■ i ... közé! Teetünk a földé, lelkünk Istené, ~ í kljtö a iiiL .' 1885 október 1. jágügyminisztertől, hogy micsoda ez? Törvénykezés-e vagy garasos komédia? A jövő évi költségvetés. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter — mint értesülünk — az 1886 -ik évi költségvetési előirányzatot a jövő hét közepén terjeszti be a képviselőházba. Az országos kataszter-földadó-bizottság — mint már jelentettük volt — a magyar korona országaiban az összes földbirtoknak tiszta jövedelmét véglegesen 161.827,531 írtra vette fel, a miből az 1881. XLII. t. c. értelmében ármentesítési költségre levonandó 6.675,286 írt, úgy hogy az összeg, a melynek alapján a földadó kivetendő, 146.262,247 írtban állapítható meg. Eredetileg az országos bizottság a tiszta jövedelmet 155,812.326 írtra vette fel, amely összegből azután az egyes becslési kerületekből beérkezett egyéni felszólamlások következtében összesen 2.66°/# azaz 3,984.796 írt vonatott le. Megemlítjük még, hogy az új kataszter szerint összesen 63,469.076 hold becsültetett meg, úgy hogy átlag egy holdra 2 frt 84 kr, illetőleg 2 frt 73 kr tiszta jövedelem esik. A legmagasabb átlagos tiszta jövedelem a szegedi kerületre vettetett ki u. m. holdanként 5 frt 96 kr; a legkisebb a kolozsvári kerületre holdanként 86 kr. A Temes-Béga-szabályozó társulat részéről felveendő konverzionális kölcsön tárgyaiban kidolgozandó törvényjavaslat — mint értesülünk — csak nyolc-tíz nap múlva fog beterjesztetni. A kölcsön kibocsátandó vízszabályozási kötvények alapján történik. A társaság az osztrák földhitelintézettel, melynek még egy kölsönösszeget tartozik visszafizetni, végleg még nem számolt le, mert a kamatelszámítoló iránt differenciák merültek fel, melyek azonban malegközelebb fognak kiegyenlíttetni. A földhitelintézet a folyószámla szerint minden félévi zárta után járó kölcsönnek a szokásos kamatját követeli. Az egész különbség nem egészen 40.000 irtot tesz ki. A képviselőház bizottságai. Az országgyűlési szabadelvű párt ma d. u. órakor tartott értekezletét Vizsolyi elnök megnyitán, Rakovszky István, a kijelölt bizottság jegyző felolvasta a képviselőház holnapi ülésében megválasoandó bizottságokba kijelölt tagok névsorát, megkövetkező: Gazdasági bizottság: Andaházy Lász Andaházy Pál, Baics Milos, b., Csávossy Béla, Fi László, Izsák Dezső, Ivády Béla, Neppel Ferer | Rakovszky György. Igazságügyi bizottság: Apáthy István Engelmayer Józef, Gáli József, Györy Elek, Havis Dániel, Hodossy Imre, Horváth Lajos, Kazy Jáno Kőrösy Sándor, Lészay Lajos, Literáty Ödön, Madel Pál, Matunka Péter, Popovics Vazul, Telesz, István. Kérvénybizottság : Bernáth Dezső, Besenyey Ernő, Csávossy Béla, Gajári Ödön, Gergei Tivadar, Gödi Károly, Kiss Pál, Kricsfalussy Ámos, Juszth Gyula, Olay Lajos, Rácz Athanáz, Vmos Béla, Vizsolyi Gusztáv, Zeyk Dániel, Zsámbokréti József. Könyvtári bizottság : Beksics Guszti Fenyvessy Ferenc, Kiss Lajos, Orbán Balás, Pulsz Károly, Román Sándor, Rostaházy Kálmán. Közlekedésügyi bizottság: Banszne Guido, Bánffy Bála gr., Borosa Bálint, Darányi Inác, Fackh Károly, Huszár Károly b., Ivánka lm. Károlyi Sándor gr., Krausz Lajos, Kresztics Gyuri Kubinyi Árpád, Probsztner Arthur, Szalay Ödi Szögyény Emil, Teleki Domokos gr., Telekiné gr., Thaly Kálmán, Tisza Lajos gr., Temcsár László, Törs Kálmán, Zalay István. Közoktatásügyi bizottság: Bartha Milós, Bohus László, Bubics Zsigmond, Dániel Miton, Ferencz József, Kardos Kálmán, Kis Alice Kovács Albert, Kuncz Adolf, Sághy Gyula, Szatmáry György, Széchényi Jenő, Vadnay Károly, Achy Antal, Zsilinszky Mihály. Mentelmi bizottság: Antal Gyula, Chor Ferenc, Cziple Zsigmond, Daniel Gábor, Gaál Jsol (Felvinci), Karuch József, Komjáthy Béla, Krajcs Ferenc, Lázár Ádám, Porubszky Jenő, Schmi Gyula, Szathmáry László, Szilágyi Virgil, Szlávy Oivér, Veszter Imre. Naplóbíráló bizottság: Ámon Ede, Biranyi Ödön, Beles János, Bezerédy Viktor, Biass Domonkos, Boda Vilmos, Bottlik Lajos, Desewil Kálmán, Degen Gusztáv, Fáy László, Gulácsy Dezső, Gulácsy Gyula, Győrffy Gyula, Gyurics János Hevessy Bertalan, Horváth Móric, Jánossy Jásos