Pesti Hírlap, 1885. december (7. évfolyam, 330-359. szám)
1885-12-01 / 330. szám
hirdet: nekünk az az egy gondolat, hogy az iskola „legalább magyarosít“ egyáltalán nem elegendő. Mi nem bízunk egy oly magyarosítás sikereiben, mely az elmaradottságon és kulturális impotencián nyugszik; nemzetünkre nézve pedig egyenesen szerencsétlenségnek tartjuk, ha közoktatási ügyeiben nem tud magasabb és reálisabb fölfogásra emelkedni mint addig, hogy iskolái által csakis magyarosítson. Igen , egy fejlett, rendezett, egységes és jó tanító erőkkel ellátott és a műveltség mai színvonalán álló iskolai szervezettel lehet magyarosítani is; de ezzel, amelynek mi birtokában vagyunk, sem a magyarosítás körül állandó sikereket elérni nem fogunk, sem a 7 millió főre rugó magyarság értelmi és morális színvonalát európai magaslatra emelni nem bírjuk, talán soha. Szomorú, hogy mindezt tudja maga a miniszter is. És még szomorúbb, hogy a parlament útján ezen drgok részleges orvoslását nem remélheti. Közoktatási budgetünk — a vallási budgetet is beleértve — mindössze 6.346.724 írtra van előirányozva. Ebből is megtérül mintegy 536.000 forint a tandíjakban és egyebekben. Az állam tehát alig költ többet összesen 5,8 milliónál iskoláira és közművelődési intézeteire. Ez annyi, mint a 321 millióra rugó rendes bevételeknek nem egészen 2°/0-a. És annyi, mintha egy 2000 írt évi jövedelemmel bíró polgári család összes iskolai és művelődési kiadásait évenként 50 forinttal akarná födözni! Ilyen kevés pénzzel sokat csinálni nem lehet. De nem lehet kibontakozni a felekezetiség hínárjából sem. Sőt nem lehet becsületes iskolai felügyeletet sem gyakorolni az országban A budgetet emelni kell, vagy pedig föl kell adni azt, ami minden magyar előtt a legbecsesebb: a nemzeti irányú művelődést. Sőt föl kell adnunk egyáltalán mindenféle további műveltséget. Csak egy van, ami a budgetnek a nyomorúságos voltánál is szomorúbb az országra s az elégedetlenek táborába sorakozzunk, ahol ezúttal sem Apponyi sem pedig Mocsáry a vezér, hanem maga — Trefort, a miniszter. A királynő Tisza Kálmánnak. A királyné, mint említettük, szintén üdvözölte a min.-elnököt jubileuma alkalmából. A bécsi udvari táviróhivatalban tegnap reggel föladott magyar szövegű távirat tartalma ez volt: Miniszterelnöki sikeréíás tízévi működésének ünnepeltetése alkalmából fogadja részemről is legőszintébb szerencsekívánataimat. Adjon az Úr Isten szilárd egészséget és kellő kitartást, hogy tiszta látkörével és ismert tevékenységével még számos éveken át vezérileg működhessék a szeretett magyar hazának megszilárdult felvirágzásán. Erzsébet.“ Táviratilag üdvözölték a miniszterelnököt a már közlötteken kívül tegnap Taaff e gróf osztrák miniszterelnök maga és minisztertársai nevében, a mai napon pedig Reuss herceg bécsi német nagykövet. Ezenkívül több magánostól jött üdvözlő távirat az ország minden részéből, köztük egy terjedelmesebb, mely a miniszterelnök 10 évi működését méltatja számos eszéki polgár nevében. Pest megye ma délelőtt tartott ülésén, a melyen Sispáry István gróf elnökölt, első tárgy gyanánt a belügyminiszter leirata vétetett elő, amely a megyei készpénz összegek takarékpénztárban való elhelyezése s onnan kivétele körül követendő eljárás iránt kíván intézkedést. A megye közönsége, tekintettel arra, hogy a megyei főpénztáraknak és érvapénztárnoknak 20 illetőleg 10 ezer frt kauciót kell letenni, azon kéréssel járul a belügyminiszterhez, hogy a pénztárnokok naponként 5000 frtot a takarékpénztárból külön alpáni utalvány nélkül kivehessenek. Abban az esetben ellenben, ha több szükségeltetnék, az öszszeget az alispán külön utalványozza. Az ellenőrzés tekintetében a pénztári naplók a kellő felvilágosítást megadják , így tekintetben külön elszámolásnak szüksége fönn nem forog. A közgyűlés ezután az Újpesten folyó évi október 6- án történt jegyzőválasztást megsemmisítette . Beniczky Lajos főjegyző bemutatja az új közmunkaügyi szabályrendeletre vonatkozó javaslatot. A megye közönsége régen érezvén szükségét annak, hogy a közmunkaügy a változott viszonyokhoz képest módosíttassék, elhatározta, hogy difelé történt, csak járásonként és külön-külön , hanem egyszerre jöhetnek kiépítés alá az egész megyét érdeklő főbb útvonalak. Ezen szabályrendelet egyik részét képezik az új-rendőrségi szabályok is, amely tekintetben eddigelé még intézkedés nem történt. A központban alkalmazott négy közigazgatási gyakornok fizetés-fölemelés iránti kérvénye az állandó választmány javaslata szerint intéztetett el, t. i. évenkint 100 frtnyi pótlékban fognak részesittetni, negyed évenként utólag fizetendő 26-25 frtnyi részletekben. Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után a közgyűlés véget ért s holnap délelőtt folytattatni fog. Udvarhely vármegye 12 tagú küldöttséga, mely a miniszterelnök jubileuma alkalmából jött fel, a mai nap folytán tisztelgett Kemény Gábor b. közmunka- és közlekedésügyi miniszternél is. A küldöttség vezetője, Dániel Gábor főispán a megye törhetetlen bizalmát, tiszteletét és ragaszkodását tolmácsolván, Kemény K. miniszter szokott szívélyes modorában válaszolt, köszönetét fejezve ki a megye megtisztelő bizalmáért. A társalgás folyamán felmerült a Héjasfalvától Udvarhelyig tervezett vicinális vasútvonal ügye is, melynek nagy fontosságát, különösen Udvarhely városára nézve hangsúlyozta a miniszter. Tisztelgett a küldöttség Trefort Ágost miniszternél is, a szónok ekkor is Dániel főispán volt, ki a miiszterhez intézett beszédében azon kérést adta elő, hogy az udvarhelyi főiskolának állandó épület emeltessék. Trefort miniszter szívélyesen fogadta a küldöttséget s kilátásba helyezte, hogy ha nem is legközelebb, de annak idején fel fogja építtetni a főreáliskola épületét. A miniszter válaszában továbbá kiterjeszkedett a székelyföldi közgazdasági állapotokra is és ígéretet tett a küldöttségnek, hogy a jövő tavaszon megfogja látogatni a Székelyföldet és annak viszonyait, melyek őt különösen érdeklik, a helyszínen fogja tanulmányozni. Ezen örvendetes kijelentést a küldöttség tagjai lelkes éljenzéssel fogadták. Ezzel a fogadtatás véget ért. PESTI HÍRLAP 1885. december 1 FŐVÁROSI ÜGYEK — A kik a szemétdombon élnek. A közérelmezési bizottság ma Matuska tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott, a melynek nagyérdekü részét Paál Károly interpellációja képezte a szemétkotrási jog bérlőjének a szemétkotrók egy csoportjával való viszonyáról. Paál elő-