Pesti Hírlap, 1886. február (8. évfolyam, 32-59. szám)

1886-02-01 / 32. szám

e szakithatók. Ezt még a lengyelek sem hiszik. (Helyeslés balról, ellenmondás jobbról) De ha megkisérlenék, oda küldenék őket, a hova valók. (Helyeslés balról.)"Mi sem ártott inkább keleten a németségnek, mint az 1879- diki vámtarifa, a mely tönkre tette a földművelést, a nélkül, hogy a kereskedelmen lendített volna. Puttkamer miniszter úr mit sem cáfolt meg tegnapi beszédében. Az ő pár példájával szemben száz meg száz olyan esetet hoz­hatok föl, mikor a legnagyobb kegyet­lenséggel é­s szigorr­al jártak el. Akarja talán a miniszter úr, hogy neveket em­­lítsek? Rendelkezésére állok! (Mozgás) Szükséges volt-e — folytatja Rickert — becsü­letes és senkinek sem ártó embereket a nyomorba kergetni ? Hivatkozom a hadügyér úrra, nem áll-e meg a katona a szegény ember küszöbe előtt s nem tartja e vissza a halált hozó golyót, ha erre nincs szükség. Puttkamer miniszternek s a jobb­oldalnak más fogalmai vannak az emberszeretetről. Ez nem felel meg az újon­an föltámadt német birodalom méltóságának! (Nagy mozgás) Kívánják, hogy fölolvassam önöknek, mit mondott 1870-ben a hivatalos német „Staatsanzeiger“ a fran­ciák eljárásához, mikor a németeket kiutasították Pá­risból . (Fölkiáltások balról s a centrumban: „Igen, olvassa föl!“ Windhorst: „Helyes, olvassa föl!“) Akkor a „Staatsanzeiger“ ezt a népjog kigúnyolásá­nak, barbárságnak nevezte; most pedig mi teszszük, amit akkor a franciáknál helytelenítettünk. (Hosszan­tartó mozgás jobbról.) Tudja meg a német nemzet, hogy vannak még itt férfiak, akik a hatalmas kancellárnak szemébe merik mondani az igazat; ugyanannak a kancellárnak, aki nem bír most any­­nyi bátorsággal, hogy a birodalmi gyű­lést föloszlatná. (Viharos ellenmondás jobbról, élénk helyeslés balról.) A német nemzeti eszme ha­nyatlásában nagy része van a Puttkamer-Goszler-féle tanügyi politikának. Itt tessék segíteni, ez többet ér, mint a lengyel földbirtok kisajátítása s az a tilalom, hogy lengyel nőt nem szabad nőül venni. A kancellár tegnap ismét a súrlódásokkal állott elő. Ez a régi nóta, mely azonban már nem tesz ránk hatást. Súrlódások mindig fordultak elő, mióta a kancellár vezeti az állam­i ügyeket. (Helyes­lés balról s a centrumban.) A Windthorst- Rickert-féle miniszter kombinációban, melyet a kancellár a császárnak aján­lott volna, nem hiszek mindaddig, míg a kancellár nem adja b­e c­s­ül­e­t­szavá­t, hogy a dolog csakugyan így áll. (Nagy derültség.) Nem­ volt még miniszter, aki annyi bizalommal talál­kozott, olyan kevés ellenmondást tapasztalt volna, mint ez a hatalmas államférfi, s ő panaszkodik súrlódásokról. (Bravo! balról.) Még a financpolitiká­­ban is szemünkre vette Bismarck az obstrukciót, noha 180 millió új adót szavaztunk meg neki. Bismarck kijelentette, hogy ezentúl gyakrab­ban jár el a képviselőházba; higgyék el uraim, ezek a látogatások nem lesznek ol­csók. (Nagy derültség, élénk helyeslés.) Bismarck­nak nincs érzéke a porosz népben létező politikai ellentétek iránt. Tárgyilagos ellenvetéseinket negáló ellenállásnak nevezi. A nemzet tudja, hogy mik va­gyunk mi neki. (Putzkammer: Nagyon jól tudja! Gúnyos helyeslés jobbról.) A miniszter úr jó kedvű, de kérdem tőle, miért nem oszlatja föl a birodalmi gyűlést? Még egyszer kérdem, miért nincs erre bá­torsága ?(Zaj.) Harcolni fogunk, nehogy egy­szer az egész nemzet imádva boruljon a kancellár úr előtt térdre s nehogy egé­szen lemondjon az önálló gondolkodás­ról. (Viharos tetszés balról.) Gondoskodni fo­gunk arról, hogy egyetlen külön állam se hágjon át az alkotmány korlátain; gondoskodni fogunk arról, hogy a képviselő­­ház megtartsa azt az állást, mely őt isten és emberek előtt megilleti. (Rickett e szavai után valóságos dühös ordí­tásba tört ki a jobboldal, melyet túlharsog a balol­dal és a centrum tetszészaja. Az elnök csak nagy nehezen tudja a rendet annyira helyreállítani, hogy Puttkammer miniszter szóhoz jut.) Puttkammer: Az előtte szóló fényes szónoki tehetsége dacára nem győzte őt meg. Mert látja az örvényt, melybe ez irány vezet. Uj dolog az 1866-ki indemnitást bocsánatadásnak magyarázni. A kormány­nak nem volt semmi oka bocsánatot kérni. Csak fegyverszünetre lépett s a szabadelvű párt akkor is ellenezte a kibékülést; nincs tehát joga, akkori állás­pontjára hivatkozni. Nem tartja magát felelősnek egyes kiutasítások szigora miatt, de elvben elvállalja a felelősséget. A Rickert által fölhozot kegyetlensé­gek azonban csak a képzelet szüleményei. Ezt ő ha­tározottan meri állítani. (Tetszés jobbról.) Hagens (nemzeti szabadelvű) meg van győ­ződve, hogy Európa mögötte áll s támogatja őt. (Richter közbeszól: Európa s még néhány kö­rülfekvő falu !) Bismarck lángeszével szemben még a találékony Odisszeus is csak árva gyerkőc. (Derült­ség.) Ezt a Karolinák kérdése is megmutatta. A szó­noklat többi részét gúnyos kacagás szakítja félbe. Párthívei hiába kérik Hagenst, hogy mondjon le a szóról, ő nem akar elállni. További beszéde elvész a nagy zajban. Bronsart hadügyér kijelenti, hogy a lengyelek folyton kisebb számmal lépnek a hadseregbe. Jelenleg egyálalában nem történnek ez oldalról újabb belépé­sek. Méltatlankodva utasítja vissza Windthorst azon állítását, hogy katolikusokkal rosszabbul bánnak a hadseregben, mint a más felekezethez tartozókkal. Az a néhány lengyel, aki még szolgál a hadsereg­ben, gyorsabban avanceiroz, mivel erősebb bennük a katona, mint a lengyel. Kéri a képviselőket, ne vigyék át a kultúrharcot a hadseregbe. (Viharos tetszés jobbról.) A hadsereg szervezete erős ugyan, de még­sem jó azon kísérleteket tenni. Becsületszavával fo­gadja, hogy a hadseregben nem tesznek különbséget vallási szempontból. (Élénk helyeslés jobbról.) Jagdzewski (lengyel) hosszabb beszédben tiltakozik a kormány rendszabályai ellen. Kisajátítás­sal és fenyegetéssel nem lehet a lengyelekre hatni. Hammerstein (konzervatív) a kancellár politikáját támogatja, s kijelenti, hogy mindig a kormányt fogja támogatni, mikor arról van szó, hogy a hazát egy félrevezetett országgyűléssel szemben meg kell menteni. A vita erre befejeztetik. Személyes megjegyzés­­sében Windthorst emel szót. Utána Hobrecht (nemzeti párti) a többség indítványát védi zárszavá­ban. Nagy zavart okoz Richter azon indítványa, hogy az ügyrend 27. paragrafusa értelmében az in­dítvány egy bizottságnak adassék ki előzetes tanács­kozásra. Erre senki sem gondolt. Puttkam­mer s a konzervatívok, akik már a biztos sikert lát­tak maguk előtt, nem tudták, mihez kezdjenek. A többség erre pisszegéssel és gúnyos kacagással akarta Richtert visszavonulásra bírni, de ez túlkiáltotta a lármát e szavakkal: „Azt hiszik talán, hogy neveté­sükkel megoldhatják a jogi kérdést?!“ Az elnök rendre utasítja Richtert, mire az hevesen replikáz. Sch­or­lemer névszerinti szavazást kér arra nézve, hogy a napirenden levő indítvány bizottság­nak adassék-e ki előzetes tanácskozásra, vagy sem ? Két óráig tartó vita után, megejtetik a névszerinti sza­vazás, melyben 234 szavazattal 163 ellen a rögtöni határozás fogadtatik el. Schorlemer kijelenti, hogy az ügyrend ilyen megsértése után pártja nem vehet többé részt a na­­pirenden levő indítvány tárgyalá­sában (Szenzáció). Kantak a lengyelek nevében és Virchow a szabadelvűek részéről hasonló nyilatkozatot tesz. (Nagy zaj). A kisebbségi pártok tüntetőleg hagyják el a termet, a többség gúnyosan kacag. Szó­val, olyan jelenet játszódik le, amilyennek még nem volt színhelye a porosz parlament. Ezután a szavazás következett, melynek folya­mában a többségi indítványt egyhangúlag (245 sza­vazattal) fogadták el. PESTI HÍRLAP 1886. február 1. Fővárosi ügyek. — A főváros közgyűlése szerdán több választást ejt meg. Ezek legfontosabbika a bel­városi plébános választása lesz. A 45-ös bizottság tegnapi ülésén erre Romeiser Józsefet jelölte, mire az érdekelt 4-ik kerület őt ajánlja. A bizottság ajánlja továbbá a liquidáló bizottságba Becker Károlyt és Medrey Zsigmondot ; a központi választmányba Ha­vas Ignácot, Becker Károlyt, Krajcsik Ferencet. — Közegészségügyi kimutatás. A tiszti főorvos jelentése szerint f. hó 31-én a fővá­ros területén a következő heveny-ragályos betegségek fordultak elő: Hagymáz kórházakból 2, himlő: VI. kér. 6, kórházi 3, vörheny VIll. kér. 1, kanyaró I. kér. 1, II. kér. 4, IV. kér 4, VI. kér. 3, VII. kér. 8, X. kér. 13, roncsoló torokláb VI. kér. 1. Kórházi beteglétszám Rókusban 1665, János-kórházban 245. Általános napi halálozás: I. kér. 2, II. kér. 2, III. kér. 3, V. kér. 1, VI. kér.. 4, VII. kér. 3, VIli. kér. 6, IX. kér. 1, X. kér. 1, kórházi 9. Halálokok: Agy és idegbajok 2, tüdővész 6, tüdőlob 3, egyéb légkő­­szervi bajok 3, vérkeringési bajok 1, gyomorbélhurut és lob 1, egyéb emésztő szervi bajok 1, himlő 3, kanyaró 2, roncsoló torokláb 1, egyéb kórok 9. Egyletek és intézetek. — A házépítő tisztviselők egyesü­lete Gaál Ferenc elnöklete alatt ma délután tar- totta évi rendes közgyűlését. — A választmány je­lentése szerint a főváros törvényhatósága által, az egyesület rendelkezésére bocsátott területből 117 te­lek kerület ki.­­ A csatornázási és útépítési tervezet meg van állapítva, s a­mennyiben az építkezéseket foganatosítani sikerül, az utak csatornázása és bur­kolása a főváros részéről szintén kellő időben foga­natosíttatni fog, valamint a világítás kérdése is meg lesz oldva. — A 117 házhelyet kiadó területen kivül a főváros közgyűlése által még annyi terület tartatott fenn öt évre, hogy az egyesület mintegy 400 házhelyet nyerhetne. — A telekszerzési ügy végleges rendezése mellett kiváló tevékenységet fej­tett ki a választmány a házak megépítésének biztosí­tása érdekében. A legutóbbi napokban sikerült az egyesületnek egy pénzintézet irányadó­ férfiainál oly ígéretet nyerni, hogy az építési kölcsön iránt benyúj­tandó kérelem a lehető legméltányosabb elintézés alá kerül. — A pénztári jelentés szerint az egyesületnek bevétele fennállása óta 70.036 frt. 52 kr, kiadása 24201 frt 86 kr; pénztári maradvány 45834 frt 66 kr. — Ezek után megválasztattak: jegyzővé: Okoli­­csányi Gyula, pénztárnokká: Máltás Miksa, ellenőrzé: Patkó Sándor; könyelővé: Stiasny Pál. Választmányi tagok 3 évre Obadich János, Devesis Ferenc, Hindy Kálmán, Schmall Lajos, Tolnay Lajos, Fodor István; egy évre: Wolfsgruber István, Prohászka Ferenc, Leypold Kornél; 2 évre Apáthy László. Választmá­nyi póttagok: Kisfaludy Ákos, Szőts Farkas, Stift Károly, Benedek Lajos, Révész Béla, Décsi Lajos. Számvizsgáló bizottsági tagok: Szedlacsek János, To­­bisch Ede, Jánszky Adolf; számvizsgáló, bizottsági póttagok: Tarczal Antal és Kordina Zsigmond. — A „Budapesti tanítók segélyegy-­­ e­t­e“, ma tartotta évi rendes közgyűlését Békey Imre elnöklete alatt. A nagyszámmal megjelent ta­goknak Sántha Lajos titkár olvasta föl évi jelentését, a­melyben kimerítően ismertette az igazgatótanács működését s az egyesületi évben előfordult főbb ese­ményeket. Az egyesület a lefolyt évben több, mint 1400 írttal gyarapodott, 63 tagnak adott kölcsönt és segélyhéten 150 irtot osztott ki. Adományokat küld­tek az egyesület részére: a „Pesti hazai első taka­rékpénztári egyesület 100 irtot, Koronghy Henrikné 200 irtot, mint édes atyja, elhunyt Daraszházi Cap­­debó István hagyatékát. Az egyesület igazgatótaná­csába újból egyhangúlag megválasztották: Falvay An­tal, Kálnay Nándor, Lederer Abris, Ledényi Ferenc, Tanos Imre, Vajdali Gusztáv, Wittinger János, Weisz B. F. urakat, 11 számvizsgáló bizottságba pedig Pé­teri­ Sándort, Őrley Jánost és Szabó Józsefet. A köz­gyűlés még nehány indítványt tárgyalt s a pénztár­nok valamint a jogtanácsos jelentését tudomásul vette. — Am. orvosok és természetvizs­gálók ált. közp. bizottsága a f. é. januárhó 29-én Dr. Kovács József egyet. tanár elnöklete alat tartott ülésében különösen könyv- és levéltárának ügyével foglalkozott. A XXII-ik vándorgyűlés intéz­kedéséig Bernáth József biz. tag kéretett fel a könyv- és levéltárnoki tisztség ideiglenes elvállalására, mit ez készségesen elfogadott. Elhatároztatott továbbá, hogy a vándorgyűlés fölös számmal levő kiadványa a hazai tanintézetek könyvtárainak engedtessenek át, a­mint eddig is már több fővárosi intézet a kiadvá­nyokat kikérte. Az ülés folyamában megbeszéltettel a­z. év nyarán Buziáson és Temesvárott tartandó XXII-ik vándorgyűlésre való előkészületek, melyek eredményéül egyelőre csak annyi mondható, hogy a vándorgyűlés a legérdekesebbek és legtanulságosab­bak egyikének ígérkezik.­­ A VIII. ker. (józsefvárosi) kör alakuló közgyűlését ma délelőtt Rémi Róbert elnök­lete alatt a „Mátyás király“ I. emeleti helyiségében tartotta meg. A nagy terem zsúfolásig telt meg a jó­­zsefváros legtekintélyesebb polgáraival. Rémi Róbert a közgyűlést megnyitván, beszédében hangsúlyozza, hogy a kör megalakulását az élénken érzett szükség hozta napirendre, mert eddig a kerület értelmiségé­nek nagy része nélkülözött egy oly találkozó helyet, hol egymással a haza és a főváros, valamint a ke­rület érdekeinek előmozdítása végett eszmét cserél­hettek volna. Bejelentő még az elnök, hogy a tagok száma folyton szaporodik, mire a közgyűlés felhatal­mazta őt alkalmas helyiség kibérlésére s ezután a választáshoz fogtak, melynek eredménye ez: elnök Rémi Róbert, alelnökök Csepreghy János és Kano­­vich Béla Mór, gondnok dr. Ebner János, jogtaná­csos Hűvös József, számvizsgálók Császár Jenő, Ra­­dich Gyula és Weinszesz Lajos. Választmányi tagok: Andretti Anselm, Atlasz Samu, Böhm Samu, Békéssy Károly, Bauman Antal, Császár Jenő, Devecis Gyula, Deutschlaender Vilmos, Gelsman József, Fellner Dá­vid, dr. Gebhardt Lajos, Grauer Miksa, Grossmann Miksa, Gergelyi Kálmán, dr. Gonda Ignác, Karmos Gyula, Hajdú Lajos, Heidrich Antal, Hecht Bernát, Hegedűs Sándor, dr. Haas Tivadar, Herczeg Zsig­­mond, Jelinek Henrik, Jókai Mór, Komlóssy László, Krausz Lajos, Kauser János, Karuch József, Kada Mihály, Kleiner Ármin, Kerstinger György, Kölber Alajos, Kleineisel József, Kokesch Sándor, dr. Ladá­nyi István, Morbitzer Mátyás, Michl Alajos, Nászai Mór, Örley János, id. Pecz Ármin, Porszász Gyula, Péteri Mór, Rill Lajos, Rökk Szilárd, Radich Gyula, Rákosy Jenő, Seenger Béla, Spannberger Alajos, Stühmer Frigyes, Sverteczky István, Toperczer Pé­ter, Tölgyi Gyula, Tarone Nándor, Thék Endre, Va­­szilievits Vazul, Visi Imre, Weinszeisz Lajos, Wodia­­ner Béla, Wittinger János, Winter Lajos. A választás éljenzéssel fogadtatott, mire Krausz Lajos, az ideig­lenes elnökségnek fáradozásáért köszönetet mondott. Színház, zene,képzőművészet. * (A budapesti zenekedvelők egy­lete) ma délelőtt tartotta meg évi közgyűlését Hay­­nald bibornok-érsek elnöklete alatt. A rövid elnöki megnyitó beszéd után dr. Wenczel Tivadar fölolvasta a választmány jelentését, mely konstatálja, hogy az egyletben 3 év előtt életbeléptetett reformok megter-

Next