Pesti Hírlap, 1886. február (8. évfolyam, 32-59. szám)
1886-02-01 / 32. szám
e szakithatók. Ezt még a lengyelek sem hiszik. (Helyeslés balról, ellenmondás jobbról) De ha megkisérlenék, oda küldenék őket, a hova valók. (Helyeslés balról.)"Mi sem ártott inkább keleten a németségnek, mint az 1879- diki vámtarifa, a mely tönkre tette a földművelést, a nélkül, hogy a kereskedelmen lendített volna. Puttkamer miniszter úr mit sem cáfolt meg tegnapi beszédében. Az ő pár példájával szemben száz meg száz olyan esetet hozhatok föl, mikor a legnagyobb kegyetlenséggel és szigorral jártak el. Akarja talán a miniszter úr, hogy neveket említsek? Rendelkezésére állok! (Mozgás) Szükséges volt-e — folytatja Rickert — becsületes és senkinek sem ártó embereket a nyomorba kergetni ? Hivatkozom a hadügyér úrra, nem áll-e meg a katona a szegény ember küszöbe előtt s nem tartja e vissza a halált hozó golyót, ha erre nincs szükség. Puttkamer miniszternek s a jobboldalnak más fogalmai vannak az emberszeretetről. Ez nem felel meg az újonan föltámadt német birodalom méltóságának! (Nagy mozgás) Kívánják, hogy fölolvassam önöknek, mit mondott 1870-ben a hivatalos német „Staatsanzeiger“ a franciák eljárásához, mikor a németeket kiutasították Párisból . (Fölkiáltások balról s a centrumban: „Igen, olvassa föl!“ Windhorst: „Helyes, olvassa föl!“) Akkor a „Staatsanzeiger“ ezt a népjog kigúnyolásának, barbárságnak nevezte; most pedig mi teszszük, amit akkor a franciáknál helytelenítettünk. (Hosszantartó mozgás jobbról.) Tudja meg a német nemzet, hogy vannak még itt férfiak, akik a hatalmas kancellárnak szemébe merik mondani az igazat; ugyanannak a kancellárnak, aki nem bír most anynyi bátorsággal, hogy a birodalmi gyűlést föloszlatná. (Viharos ellenmondás jobbról, élénk helyeslés balról.) A német nemzeti eszme hanyatlásában nagy része van a Puttkamer-Goszler-féle tanügyi politikának. Itt tessék segíteni, ez többet ér, mint a lengyel földbirtok kisajátítása s az a tilalom, hogy lengyel nőt nem szabad nőül venni. A kancellár tegnap ismét a súrlódásokkal állott elő. Ez a régi nóta, mely azonban már nem tesz ránk hatást. Súrlódások mindig fordultak elő, mióta a kancellár vezeti az állami ügyeket. (Helyeslés balról s a centrumban.) A Windthorst- Rickert-féle miniszter kombinációban, melyet a kancellár a császárnak ajánlott volna, nem hiszek mindaddig, míg a kancellár nem adja be csületszavát, hogy a dolog csakugyan így áll. (Nagy derültség.) Nem volt még miniszter, aki annyi bizalommal találkozott, olyan kevés ellenmondást tapasztalt volna, mint ez a hatalmas államférfi, s ő panaszkodik súrlódásokról. (Bravo! balról.) Még a financpolitikában is szemünkre vette Bismarck az obstrukciót, noha 180 millió új adót szavaztunk meg neki. Bismarck kijelentette, hogy ezentúl gyakrabban jár el a képviselőházba; higgyék el uraim, ezek a látogatások nem lesznek olcsók. (Nagy derültség, élénk helyeslés.) Bismarcknak nincs érzéke a porosz népben létező politikai ellentétek iránt. Tárgyilagos ellenvetéseinket negáló ellenállásnak nevezi. A nemzet tudja, hogy mik vagyunk mi neki. (Putzkammer: Nagyon jól tudja! Gúnyos helyeslés jobbról.) A miniszter úr jó kedvű, de kérdem tőle, miért nem oszlatja föl a birodalmi gyűlést? Még egyszer kérdem, miért nincs erre bátorsága ?(Zaj.) Harcolni fogunk, nehogy egyszer az egész nemzet imádva boruljon a kancellár úr előtt térdre s nehogy egészen lemondjon az önálló gondolkodásról. (Viharos tetszés balról.) Gondoskodni fogunk arról, hogy egyetlen külön állam se hágjon át az alkotmány korlátain; gondoskodni fogunk arról, hogy a képviselőház megtartsa azt az állást, mely őt isten és emberek előtt megilleti. (Rickett e szavai után valóságos dühös ordításba tört ki a jobboldal, melyet túlharsog a baloldal és a centrum tetszészaja. Az elnök csak nagy nehezen tudja a rendet annyira helyreállítani, hogy Puttkammer miniszter szóhoz jut.) Puttkammer: Az előtte szóló fényes szónoki tehetsége dacára nem győzte őt meg. Mert látja az örvényt, melybe ez irány vezet. Uj dolog az 1866-ki indemnitást bocsánatadásnak magyarázni. A kormánynak nem volt semmi oka bocsánatot kérni. Csak fegyverszünetre lépett s a szabadelvű párt akkor is ellenezte a kibékülést; nincs tehát joga, akkori álláspontjára hivatkozni. Nem tartja magát felelősnek egyes kiutasítások szigora miatt, de elvben elvállalja a felelősséget. A Rickert által fölhozot kegyetlenségek azonban csak a képzelet szüleményei. Ezt ő határozottan meri állítani. (Tetszés jobbról.) Hagens (nemzeti szabadelvű) meg van győződve, hogy Európa mögötte áll s támogatja őt. (Richter közbeszól: Európa s még néhány körülfekvő falu !) Bismarck lángeszével szemben még a találékony Odisszeus is csak árva gyerkőc. (Derültség.) Ezt a Karolinák kérdése is megmutatta. A szónoklat többi részét gúnyos kacagás szakítja félbe. Párthívei hiába kérik Hagenst, hogy mondjon le a szóról, ő nem akar elállni. További beszéde elvész a nagy zajban. Bronsart hadügyér kijelenti, hogy a lengyelek folyton kisebb számmal lépnek a hadseregbe. Jelenleg egyálalában nem történnek ez oldalról újabb belépések. Méltatlankodva utasítja vissza Windthorst azon állítását, hogy katolikusokkal rosszabbul bánnak a hadseregben, mint a más felekezethez tartozókkal. Az a néhány lengyel, aki még szolgál a hadseregben, gyorsabban avanceiroz, mivel erősebb bennük a katona, mint a lengyel. Kéri a képviselőket, ne vigyék át a kultúrharcot a hadseregbe. (Viharos tetszés jobbról.) A hadsereg szervezete erős ugyan, de mégsem jó azon kísérleteket tenni. Becsületszavával fogadja, hogy a hadseregben nem tesznek különbséget vallási szempontból. (Élénk helyeslés jobbról.) Jagdzewski (lengyel) hosszabb beszédben tiltakozik a kormány rendszabályai ellen. Kisajátítással és fenyegetéssel nem lehet a lengyelekre hatni. Hammerstein (konzervatív) a kancellár politikáját támogatja, s kijelenti, hogy mindig a kormányt fogja támogatni, mikor arról van szó, hogy a hazát egy félrevezetett országgyűléssel szemben meg kell menteni. A vita erre befejeztetik. Személyes megjegyzéssében Windthorst emel szót. Utána Hobrecht (nemzeti párti) a többség indítványát védi zárszavában. Nagy zavart okoz Richter azon indítványa, hogy az ügyrend 27. paragrafusa értelmében az indítvány egy bizottságnak adassék ki előzetes tanácskozásra. Erre senki sem gondolt. Puttkammer s a konzervatívok, akik már a biztos sikert láttak maguk előtt, nem tudták, mihez kezdjenek. A többség erre pisszegéssel és gúnyos kacagással akarta Richtert visszavonulásra bírni, de ez túlkiáltotta a lármát e szavakkal: „Azt hiszik talán, hogy nevetésükkel megoldhatják a jogi kérdést?!“ Az elnök rendre utasítja Richtert, mire az hevesen replikáz. Schorlemer névszerinti szavazást kér arra nézve, hogy a napirenden levő indítvány bizottságnak adassék-e ki előzetes tanácskozásra, vagy sem ? Két óráig tartó vita után, megejtetik a névszerinti szavazás, melyben 234 szavazattal 163 ellen a rögtöni határozás fogadtatik el. Schorlemer kijelenti, hogy az ügyrend ilyen megsértése után pártja nem vehet többé részt a napirenden levő indítvány tárgyalásában (Szenzáció). Kantak a lengyelek nevében és Virchow a szabadelvűek részéről hasonló nyilatkozatot tesz. (Nagy zaj). A kisebbségi pártok tüntetőleg hagyják el a termet, a többség gúnyosan kacag. Szóval, olyan jelenet játszódik le, amilyennek még nem volt színhelye a porosz parlament. Ezután a szavazás következett, melynek folyamában a többségi indítványt egyhangúlag (245 szavazattal) fogadták el. PESTI HÍRLAP 1886. február 1. Fővárosi ügyek. — A főváros közgyűlése szerdán több választást ejt meg. Ezek legfontosabbika a belvárosi plébános választása lesz. A 45-ös bizottság tegnapi ülésén erre Romeiser Józsefet jelölte, mire az érdekelt 4-ik kerület őt ajánlja. A bizottság ajánlja továbbá a liquidáló bizottságba Becker Károlyt és Medrey Zsigmondot ; a központi választmányba Havas Ignácot, Becker Károlyt, Krajcsik Ferencet. — Közegészségügyi kimutatás. A tiszti főorvos jelentése szerint f. hó 31-én a főváros területén a következő heveny-ragályos betegségek fordultak elő: Hagymáz kórházakból 2, himlő: VI. kér. 6, kórházi 3, vörheny VIll. kér. 1, kanyaró I. kér. 1, II. kér. 4, IV. kér 4, VI. kér. 3, VII. kér. 8, X. kér. 13, roncsoló torokláb VI. kér. 1. Kórházi beteglétszám Rókusban 1665, János-kórházban 245. Általános napi halálozás: I. kér. 2, II. kér. 2, III. kér. 3, V. kér. 1, VI. kér.. 4, VII. kér. 3, VIli. kér. 6, IX. kér. 1, X. kér. 1, kórházi 9. Halálokok: Agy és idegbajok 2, tüdővész 6, tüdőlob 3, egyéb légkőszervi bajok 3, vérkeringési bajok 1, gyomorbélhurut és lob 1, egyéb emésztő szervi bajok 1, himlő 3, kanyaró 2, roncsoló torokláb 1, egyéb kórok 9. Egyletek és intézetek. — A házépítő tisztviselők egyesülete Gaál Ferenc elnöklete alatt ma délután tar- totta évi rendes közgyűlését. — A választmány jelentése szerint a főváros törvényhatósága által, az egyesület rendelkezésére bocsátott területből 117 telek kerület ki. A csatornázási és útépítési tervezet meg van állapítva, s amennyiben az építkezéseket foganatosítani sikerül, az utak csatornázása és burkolása a főváros részéről szintén kellő időben foganatosíttatni fog, valamint a világítás kérdése is meg lesz oldva. — A 117 házhelyet kiadó területen kivül a főváros közgyűlése által még annyi terület tartatott fenn öt évre, hogy az egyesület mintegy 400 házhelyet nyerhetne. — A telekszerzési ügy végleges rendezése mellett kiváló tevékenységet fejtett ki a választmány a házak megépítésének biztosítása érdekében. A legutóbbi napokban sikerült az egyesületnek egy pénzintézet irányadó férfiainál oly ígéretet nyerni, hogy az építési kölcsön iránt benyújtandó kérelem a lehető legméltányosabb elintézés alá kerül. — A pénztári jelentés szerint az egyesületnek bevétele fennállása óta 70.036 frt. 52 kr, kiadása 24201 frt 86 kr; pénztári maradvány 45834 frt 66 kr. — Ezek után megválasztattak: jegyzővé: Okolicsányi Gyula, pénztárnokká: Máltás Miksa, ellenőrzé: Patkó Sándor; könyelővé: Stiasny Pál. Választmányi tagok 3 évre Obadich János, Devesis Ferenc, Hindy Kálmán, Schmall Lajos, Tolnay Lajos, Fodor István; egy évre: Wolfsgruber István, Prohászka Ferenc, Leypold Kornél; 2 évre Apáthy László. Választmányi póttagok: Kisfaludy Ákos, Szőts Farkas, Stift Károly, Benedek Lajos, Révész Béla, Décsi Lajos. Számvizsgáló bizottsági tagok: Szedlacsek János, Tobisch Ede, Jánszky Adolf; számvizsgáló, bizottsági póttagok: Tarczal Antal és Kordina Zsigmond. — A „Budapesti tanítók segélyegy- ete“, ma tartotta évi rendes közgyűlését Békey Imre elnöklete alatt. A nagyszámmal megjelent tagoknak Sántha Lajos titkár olvasta föl évi jelentését, amelyben kimerítően ismertette az igazgatótanács működését s az egyesületi évben előfordult főbb eseményeket. Az egyesület a lefolyt évben több, mint 1400 írttal gyarapodott, 63 tagnak adott kölcsönt és segélyhéten 150 irtot osztott ki. Adományokat küldtek az egyesület részére: a „Pesti hazai első takarékpénztári egyesület 100 irtot, Koronghy Henrikné 200 irtot, mint édes atyja, elhunyt Daraszházi Capdebó István hagyatékát. Az egyesület igazgatótanácsába újból egyhangúlag megválasztották: Falvay Antal, Kálnay Nándor, Lederer Abris, Ledényi Ferenc, Tanos Imre, Vajdali Gusztáv, Wittinger János, Weisz B. F. urakat, 11 számvizsgáló bizottságba pedig Péteri Sándort, Őrley Jánost és Szabó Józsefet. A közgyűlés még nehány indítványt tárgyalt s a pénztárnok valamint a jogtanácsos jelentését tudomásul vette. — Am. orvosok és természetvizsgálók ált. közp. bizottsága a f. é. januárhó 29-én Dr. Kovács József egyet. tanár elnöklete alat tartott ülésében különösen könyv- és levéltárának ügyével foglalkozott. A XXII-ik vándorgyűlés intézkedéséig Bernáth József biz. tag kéretett fel a könyv- és levéltárnoki tisztség ideiglenes elvállalására, mit ez készségesen elfogadott. Elhatároztatott továbbá, hogy a vándorgyűlés fölös számmal levő kiadványa a hazai tanintézetek könyvtárainak engedtessenek át, amint eddig is már több fővárosi intézet a kiadványokat kikérte. Az ülés folyamában megbeszéltettel az. év nyarán Buziáson és Temesvárott tartandó XXII-ik vándorgyűlésre való előkészületek, melyek eredményéül egyelőre csak annyi mondható, hogy a vándorgyűlés a legérdekesebbek és legtanulságosabbak egyikének ígérkezik. A VIII. ker. (józsefvárosi) kör alakuló közgyűlését ma délelőtt Rémi Róbert elnöklete alatt a „Mátyás király“ I. emeleti helyiségében tartotta meg. A nagy terem zsúfolásig telt meg a józsefváros legtekintélyesebb polgáraival. Rémi Róbert a közgyűlést megnyitván, beszédében hangsúlyozza, hogy a kör megalakulását az élénken érzett szükség hozta napirendre, mert eddig a kerület értelmiségének nagy része nélkülözött egy oly találkozó helyet, hol egymással a haza és a főváros, valamint a kerület érdekeinek előmozdítása végett eszmét cserélhettek volna. Bejelentő még az elnök, hogy a tagok száma folyton szaporodik, mire a közgyűlés felhatalmazta őt alkalmas helyiség kibérlésére s ezután a választáshoz fogtak, melynek eredménye ez: elnök Rémi Róbert, alelnökök Csepreghy János és Kanovich Béla Mór, gondnok dr. Ebner János, jogtanácsos Hűvös József, számvizsgálók Császár Jenő, Radich Gyula és Weinszesz Lajos. Választmányi tagok: Andretti Anselm, Atlasz Samu, Böhm Samu, Békéssy Károly, Bauman Antal, Császár Jenő, Devecis Gyula, Deutschlaender Vilmos, Gelsman József, Fellner Dávid, dr. Gebhardt Lajos, Grauer Miksa, Grossmann Miksa, Gergelyi Kálmán, dr. Gonda Ignác, Karmos Gyula, Hajdú Lajos, Heidrich Antal, Hecht Bernát, Hegedűs Sándor, dr. Haas Tivadar, Herczeg Zsigmond, Jelinek Henrik, Jókai Mór, Komlóssy László, Krausz Lajos, Kauser János, Karuch József, Kada Mihály, Kleiner Ármin, Kerstinger György, Kölber Alajos, Kleineisel József, Kokesch Sándor, dr. Ladányi István, Morbitzer Mátyás, Michl Alajos, Nászai Mór, Örley János, id. Pecz Ármin, Porszász Gyula, Péteri Mór, Rill Lajos, Rökk Szilárd, Radich Gyula, Rákosy Jenő, Seenger Béla, Spannberger Alajos, Stühmer Frigyes, Sverteczky István, Toperczer Péter, Tölgyi Gyula, Tarone Nándor, Thék Endre, Vaszilievits Vazul, Visi Imre, Weinszeisz Lajos, Wodianer Béla, Wittinger János, Winter Lajos. A választás éljenzéssel fogadtatott, mire Krausz Lajos, az ideiglenes elnökségnek fáradozásáért köszönetet mondott. Színház, zene,képzőművészet. * (A budapesti zenekedvelők egylete) ma délelőtt tartotta meg évi közgyűlését Haynald bibornok-érsek elnöklete alatt. A rövid elnöki megnyitó beszéd után dr. Wenczel Tivadar fölolvasta a választmány jelentését, mely konstatálja, hogy az egyletben 3 év előtt életbeléptetett reformok megter-