Pesti Hírlap, 1886. szeptember (8. évfolyam, 242-271. szám)

1886-09-18 / 259. szám

1886. szeptember 18. PESTI HÍRLAP gyár­ társulat fog megbizatni, a figyelem is­mét egy gyár felé fordul. A hadügyi kormány­zat ötven millió forintnál nem sokkal kevesebbet fog igényelni az új lőfegyverek be­szerzése címén. Hír szerint a hadügyminisztérium arra akarja kötelezni az említett fegyvergyárat, hogy évenként annyi puskát állítson elő, a­meny­nyit csak képes, tekintet nélkül arra, mily ösz­­szeg lesz fölvéve évenként a költségvetésben e célra. Minden valószínűség szerint a fegyvergyár egy év alatt sokkal több puskát állíthat elő, mint a­mennyit a hadügyminiszter kifizethetne a ren­delkezésére bocsátott egy évi részletösszeggel. Mi több, azt írják, hogy a fegyvergyár 800.000 da­rab puskát képes előállítani egy év alatt. Ha e hír való, akkor a gyár kénytelen lesz jelen­tékeny lebegő adósságot fölvenni, mert a hadügyminisztérium által évenként fize­tett ráta nem lesz arányban a gyár nagy kiadá­saival. Eddigelé a fegyvergyár-társulat az osztrák földhitelintézettel állott pénzügyi összeköttetésben. 111 H­erlez Pál tőzsdebírósági Ügye. A t­a­­rnevölgyi vasút építési vállalkozói tudvalevőleg bepanaszolták Móricz Pál orsz. képviselőt, mint a taracvölgyi vasút engedményesét, a budapesti tőzsde­­bíróság előtt. Mai ülésében e bíróság végzésileg arra utasította alperest, hogy mutassa ki, váljon a 16.000 frtnyi általány­ összeget tényleg kifizette-e a vasúti munkásoknak. Részletesen ez ügyre vonatkozólag következő­ket jelentik : E pert az a körülmény teszi érdekessé, hogy Móricz Pál, Orelli Pasquale és Bignaghi Pietiro olasz vállalkozókkal a vasút kiépítésére vonatkozólag akkor kötötte meg a szerződést, midőn az építést előzőleg már más vállalkozóknak, a jelenlegi felpere­seknek egység­árak mellett átadta. Az új vállalko­zók magukra vállalták a vasút kiépítését s az ehhez szükséges 575.000 frtnyi átalányösszegnek Móricz Pál helyett leendő beszerzését.­­ Egy és ugyanazon munkálat teljesítésére tehát két külön vállalkozóval kötött szerződést, akik természetesen össze nem fér­hettek, annál kevésbbé, mert a jelenlegi felperesek a már előzőleg teljesített munkájukért járó összeget sem az új vállalkozóktól, sem Móricz Páltól meg nem kapták.­­ Ez utóbbi ellen tehát 77000 frtnyi követe­lésük erejéig keresetet indítottak. Móricz Pál, hogy a felperesekkel kötött szerződésben előírt kötelezettsé­gek teljesítése alól szabaduljon, ajánlata folytán köz­tük újabb egyezség jött létre, melynek értelmében a felperesek lemondtak 77000 frtnyi követelésükről és Orelli Pasquale és Bignaghi Pietro vállalkozókkal a vasút egy részének 160,000 frtért való kiépítésére társas viszonyba léptek. Ellenben kikötötték, hogy az általuk ez üzletbe készpénzben befektetett 19,800 frtnyi tőkét Móricz Pál köteles nekik részletekben visszafizetni és a 160.000 frtnyi átalányösszegből megtakarított összeget nekik átadni; — a további munkálatokért járó összeget pedig Móricz Pál köz­vetlenül a munkásoknak fogja fizetni. — Móricz Pál a részleteket a­z. évi július 31-én esedékessé vált 7.200 forint kivételével lefizette.­­ E le nem fizetett 7.200 frt képezte a mai tőzsdei per tárgyát Alperes azzal védekezett, hogy ő a 160.000 frtnyi átalányösszeget a munkásoknak már kifizette, sőt a munkálat befejezéséig többet is fog kelleni fizetnie. A kereset tárgyát képező összeget tehát a vállalkozóknak ki nem adhatja.­­ A felperesek kép­viseletében megjelent dr. Mezei Sándor tagadta, hogy Móricz Pál a munkásoknak 160.000 forintot kifizetett volna. Alperes nem lehetett jogosítva már július 31-én beszüntetni a részletfizetéseket, mivel addig az időig az átalányösszegből a többletmunkák értékével együtt csakis 133,000 hrtot fizetett ki. Fölemlítette továbbá, hogy a felperesek 40,000 forintot megha­ladó többletmunkát voltak kénytelenek teljesíteni, melyre nézve az építkezések befejezése után Móricz Pál ellen külön akarják követelésüket érvényesíteni.­­ A tőzsdebíróság utasította alperes Móricz Pált annak beigazolására, hogy a 160.000 forintnyi áta­lányösszeget a munkásoknak csakugyan lefizette. * Csőd a fővárosban. A L. Lusztig be­jegyzett cég, illetőleg annak egyedüli tulajdonosa Lusztig Lajos épületfa-kereskedő ellen (II. ke­­rület főutca 89) a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél 1886. évi 45.648 szám alatt a csőd megnyittatott. Csődbiztos Bub­la Ferenc tör­vényszéki biró. Tömeggondnok H­ö­k­e László ügy­véd. Helyettes dr. Ladik Gusztáv ügyvéd. Bejelen­tési határidő 1886. november 4. Felszámolási határ­idő 1886. november 20. Csődválasztmány megválasz­tása 1886. november 23. * Egy osztrák kereskedelmi cég fizetés­­beszüntetése nagy és természetesen kellemetlen fel­tűnést kelt üzleti körökben. A Rak és Pe­tsch­­tt­i­g­g cég Radkersburgban (Stiria) ugyanis fizetéskép­telennek nyilvánítá magát jelentékeny tartozásokkal. A hitelezők gyűlése f. hó 25-én lesz. Magyar és Közlekedésügy. * Az osztrák államvasutak üzleti eredmé­nyei 1885-ben. Az imént jelent meg az osztrák államvasutak által közzétett üzleti kimutatás az 1885-öi évről. E kimutatás adatai — s ezt sie­tünk konstatálni — meggyőzőn bizonyítják, hogy az államvasuti intézmény életre­való. Lesz alkalmunk visszatérni az üzleti ered­ményből származó tanulságok megvilágítására bő­­vebben is. Ezúttal csak a következő számokat emeljük ki: Az osztrák államvasutak, valamint az általuk kezelt idegen pályák összes be­vételei és kiadásai következők voltak : * Új helyi érdekű vasút Torontál megyé­­ben. Az osztrák-magyar államvasuttár­­s­a­s­á­g hír szerint azzal a tervvel foglalkozik, hogy Zsombolya és Módos között másodrendű vas­utat létesítsen Torontál megyében. Az új vonal a már elkészített tervezet szerint Zsombolya állomásról kiindulva, Német-és Szerb-Cern­ya, Szerb- Ittebe, Párdány és Módos községeket érintse. Az említett vasúttársaság egyik főbb tisztviselője a napokban értekezett Zsombolyán az érdekelt birtoko­sokkal s a községek képviselőivel. * Vasúti vonal közigazgatási bejárása. Folyó hó 28-án fog megtartatni a közlekedési minisz­ter rendeletére a debrecen-füzesabonyi helyi érdekű vasút közigazgatási bejárása. A bizottság mű­ködését az említett napon délelőtt 10 órakor, Debre­cen város tanácstermében fogja megkezdeni. * Miniszteri körrendelet az erdélyrészi ipar érdekében. A kereskedelmi miniszter a kö­vetkező körrendeletét intézte az összes kereskedelmi és iparkamarákhoz. Tudomásomra jutott, hogy n­é­­mely osztrák iparos a brassói és nagy­szebeni posztógyártmányokat utánoz­­v­a, azokat utazóik által az országban — mint er­délyi gyártmányt — terjesztik s hozzák forgalomba. Tekintettel az erdélyi iparosoknak jelenlegi, támoga­tást igénylő helyzetére, továbbá az erdélyi ipar pár­tolása iránt országszerte megindult mozgalomra, fel­hívom a kamarát, hogy ezen ügyét éber figyelemmel, kísérje s a kamara területén levő kereskedőket és fogyasztó közönséget ezen esetleges visszaélésekre figyelmeztesse. * Az oroszországi gabonapiacok kedve­zőtlen helyzetéről ír egy odesszai tudósíló. Jelen­tése szerint Oroszország idei termése messze mö­götte marad a tavalyinak, és jó termést csupán a kukorica ígér. A gabonakereskedelemben csupán oly üzletek bonyolíttatnak le, melyek már előbb let­tek megkötve. Ezen üzletek is igen alacsony árak mellett létesülnek, úgyhogy az eladók óriási veszte­séget szenvednek. A veszteség az árpa üzletnél legnagyobb. Oroszországból a legtöbb gabona ez idő­­szerint Olaszországba megy, de az exportőrök ezzel érzékeny veszteségeket szenvednek, mivel a szállít­mányok nagy része romlott állapotban érkezik meg. Szóval az orosz gabonapiac helyzete jelenleg igen szomorú. * Mezőgazdasági és iparkiál­lítás Békésen. A békés megyei gazdasági egylet Békésen jövő hó 3. és 4-én állat-, termény- és iparkiállítást ren­dez. Az egylet 1881-ben 9 éves ciklust állapított meg az egész megyére, kiállítások rendezésére járáson­ként váltakozó sorrendek Állatokon kívül az idén még termény, gyümölcs s a házi és gazdasági cik­kek is ki fognak állíttatni. Csak örömmel említhet­jük, hogy a békésmegyei gazdasági egylet ily buzgó tevékenységet fejt ki és e kiállítások által ébren tartja gazdáink ambícióját. * Budapesti sertésvásár (A kőbányai ser­tés-kereskedelmi csarnok jelentése.) szept. 17 Az üzlet valamivel kellemesebb. Magyar, urasági öreg. —.— forint, fiatal, nehéz 43-5—44, közép 44—44’5 könnyű 45—46 közönséges szedett nehéz —.—.— —, kö­­ép 43—44, könnyű 44—45. Romániai bakonyi, átmeneti, nehéz---------, közép ------.— könnyű------.—, eredeti (Stachel) nehéz —.—, kö­zép —.—. Szerbiai nehéz 40—41, közép 41— 42, könnyű 41—42. Hízó egy éves —. Hízó ké éves makkos —.— írt * Budapesti árutőzsde, szept. 17. A készáru­üzletben búzát gyengén kínáltak, a kereslet mér­sékelt volt, szilárd irányzat mellett mintegy 12 ezer méter mázsa adatott el legmagasabb árakon. Más magvakban csekély forgalom, változatlan árakon. Elkelt: Búza, Tiszavidéki: 100 mm. 81 k. 8 frt 90 kr, 100 mm. 80 k. 8 frt 90 kr, 200 mm. 80.5 k. 8 frt 90 kr, 700 mm. 81 k. 9 frt — kr, 100 mm. 80.5 k. 9 frt — kr, 100 mm. 80.5 k. 9 frt 05 kr, 300 mm. 80.5 k. 8 frt 95 kr, 100 mm. 80.5 k. 9 frt — kr, 600 mm. 80.5 k. 8 frt 92 5 kr, 200 mm. 80.5 k. 9 frt — kr, 700 mm. 80 k. 8 frt 92­5 kr, 100 mm. 80 k. 8 frt 95 kr, 100 mm. 79.5 k. 8 frt 85 kr, 100 mm. 79.5 k. 8 frt 80 kr, 100 mm. 78 k. 8 frt 80 kr, mind időre. — Pestmegyei: 100 mm. 79 5 k. 8 frt 85 kr, 2200 mm. 78.5 k. 9 frt — kr, 100 mm. 79.5 k. 8 frt 80 kr, 100 mm. 78 k. 8 frt 80 kr, mind időre. — Bánsági: 2600 mm. 78.3 k. 8 frt 90 kr, mind idő­re. — Felsőtiszai: 100 mm. 79 k. 8 frt 80 kr, 100 mm. 78.8 k. 8 frt 80 kr, mind időre. — Észak­magyarországi : 100 mm. 78 k. 8 frt 60 kr, mind időre. — Erdélyi: 300 mm. 77.5 k. 8 frt 52­5 kr, mind időre. Árpa: 200 mm. 6 frt 35 kr, 300 mm. 6 frt 45 kr, mind készfizetéssel. — Zab: 100 mm. 6 frt 10 kr, 200 mm. 6 frt 30 kr, mind készfize­téssel. — Tengeri: 1300 mm. 6 frt 30 kr, 600 mm. 6 frt 05 kr, 300 mm. 6 frt 10 kr, 300 mm. 6 frt 10 kr, mind készfizetéssel. — A határidőüzletben szilárd irányzat uralkodott és a jegyzések zab kivé­telével néhány krajcárral emelkedtek. — A határ­idők hivatalos jegyzése: Búza tavaszra 9.38—9.40 forinton. Búza őszre 8.80—8.82 írton. Tengeri 1887. május—júniusra 6.58—6.60 forinton. Zab ta­vaszra 6.69—6.71 írton. Zab őszre 6.23—6.25 frton. Káposztarepce aug.—szeptemberre 9.87—10 írton. — Terményekben gyenge forgalom. Zsiradék megtartotta árát; disznózsír, városi áru hordóstul 53.25—53.50 frt. Szilva csendesebb; szerbiai zsák­áru szokványmin. okt.—nov. 6.50 frt, boszniai zsák­áru 85 dbos 11.50 frt, 80 dbos 13 frt, 56 kilón­ként. — A délutáni forgalomban búza őszre 8.81— 8.83, búza tavaszra 9.41—9.43, tengeri 1887. május —júniusra 6.59—6.61.­ * Budapesti értéktőzsde, szeptember 17. Az értéktőzsdén ma játékpapirok és járadékok lanyha irányzatot követtek és kurzusok csökkent, mig a forgalom korlátolt, maradt. Vasuti értékek el voltak hanyagolva. Élénk forgalom fejlődött leszámítoló bankrészvényekben, emelkedő kurzusok mellett. He­lyi papírokban malomrészvények olcsóbbodtak. Ke­reskedelmi bank-, jelzálogrészvények emelkedtek.­­ Az előtőzsdén szilárd irányzat mellett osztrák hi­telrészvény 278.10—278.30 frton, magyar hitel­részvény —.— frton, magyar 4 százalékos arany­járadék 107.15—107.20 forinton, magyar papírjára­­dék 94.77­5 forinton, magyar leszámítoló és pénz­váltóbank 96.50—97 forinton került forgalomba. — A déli tőzsdén magyar 4 százalékos aranyjáradék 107.12—106.95 frton, magyar 5 százalékos papir-­ járadék 94.625 forinton, magyar jelzálog-hitelbank 138.50—137.90 frton, magyar leszámítoló és pénz­váltóbank 97.50—97.25 frton, osztrák hitelintézet 278.10—277.90 frton, pesti magyar kereskedelmi bank 647 frton, Konkordia-malom 500 forinton, Gschwindt-féle gyár 375 frton, rima-murányi vasmű 85.38—85.63 frton köttetett. — Hivatalos felszámo­lási árfolyam: Magyar hitelrészvény 287.—. Osztrák hitelrészvény 278.—. — A délutáni magánforgalom­ban osztr. hitelrészvény 278.10, 4 százalékos m. aranyjár. 107, 5 százal, magy. papirjár. 94.70, m. leszám. és váltób. részv. 97.50. Az esti tőzsdén osztrák hitelrészv. 278.30, 4 százalékos m. aranyjá­radék 107.10, 6 százalékos magy. papirjár. 94.70, m. lesz. 98. Mezőgazdaság és ipar. Bevételek Kiadások nyereség 1885 42 814,573 27.516,426 -4­ 15.298,147 1884 41.896,501 27.122,944 + 14.773,557 1883 40.831,021 24.273,115 + 16 557,906 1882 40.161,000 23.321,752 + 16.839,248 gráci cégek vannak érintve e bukás által. Megjegy­zendő, hogy a bukott cég csak hét hónap előtt ala­­píttatott. * Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegylet szept. 16-tól következő fizetésképtelensé­gekről ad hírt: Apostoleanu G. Bukarest; Reichen­stein Jakab Ó -R­ad­na; Luegmayer Ferenc Gum­poldskirchen ; Radziwile Izsák Brody ; B­­­e­i­e­r Ede Kecskemét; ifj. Schwarz Simon Békés Gyula; Bornstein Saul Przemysl. Megyék és városok. A szarvasi főgimnázium a pánszlávizmus vádja alatt. Meglepő dolgokat olvasunk a szarvasi gimná­ziumra vonatkozólag a Pozsonyban megjelenő „Evan­gélikus egyház és iskola“ I. évi szept. 11-iki szá­mában. Petro­vics Soma „esp. jegyző“ a békési egyházmegyéből irja: Trefort miniszter ur ő nagy­­méltósága püspök urunkhoz még febr. 15-én kelt le­iratában ezt írja: „a szarvasi gimnáziumnál a magyar nyelvi dolgozatokra nézve értésemre esvén, hogy egy párban a 8. osztálybeliek közül oly kifejezések for­dulnak elő, melyek a magyar hazafiság esz­méjének az ifjúság lelkében való meg­gy­ökerezése elleni munkálkodás ered­ményei gyanánt tűnnek fel, — felkérem nagyságodat, szíveskedjék szigorúan felügyelni, hogy a jelzettem hazafiatlan törekvések és hatások jövő­ben ne ismétlődjenek.“ 11

Next