Pesti Hírlap, 1886. szeptember (8. évfolyam, 242-271. szám)
1886-09-18 / 259. szám
1886. szeptember 18. PESTI HÍRLAP gyár társulat fog megbizatni, a figyelem ismét egy gyár felé fordul. A hadügyi kormányzat ötven millió forintnál nem sokkal kevesebbet fog igényelni az új lőfegyverek beszerzése címén. Hír szerint a hadügyminisztérium arra akarja kötelezni az említett fegyvergyárat, hogy évenként annyi puskát állítson elő, amenynyit csak képes, tekintet nélkül arra, mily öszszeg lesz fölvéve évenként a költségvetésben e célra. Minden valószínűség szerint a fegyvergyár egy év alatt sokkal több puskát állíthat elő, mint amennyit a hadügyminiszter kifizethetne a rendelkezésére bocsátott egy évi részletösszeggel. Mi több, azt írják, hogy a fegyvergyár 800.000 darab puskát képes előállítani egy év alatt. Ha e hír való, akkor a gyár kénytelen lesz jelentékeny lebegő adósságot fölvenni, mert a hadügyminisztérium által évenként fizetett ráta nem lesz arányban a gyár nagy kiadásaival. Eddigelé a fegyvergyár-társulat az osztrák földhitelintézettel állott pénzügyi összeköttetésben. 111 Herlez Pál tőzsdebírósági Ügye. A tarnevölgyi vasút építési vállalkozói tudvalevőleg bepanaszolták Móricz Pál orsz. képviselőt, mint a taracvölgyi vasút engedményesét, a budapesti tőzsdebíróság előtt. Mai ülésében e bíróság végzésileg arra utasította alperest, hogy mutassa ki, váljon a 16.000 frtnyi általány összeget tényleg kifizette-e a vasúti munkásoknak. Részletesen ez ügyre vonatkozólag következőket jelentik : E pert az a körülmény teszi érdekessé, hogy Móricz Pál, Orelli Pasquale és Bignaghi Pietiro olasz vállalkozókkal a vasút kiépítésére vonatkozólag akkor kötötte meg a szerződést, midőn az építést előzőleg már más vállalkozóknak, a jelenlegi felpereseknek egységárak mellett átadta. Az új vállalkozók magukra vállalták a vasút kiépítését s az ehhez szükséges 575.000 frtnyi átalányösszegnek Móricz Pál helyett leendő beszerzését. Egy és ugyanazon munkálat teljesítésére tehát két külön vállalkozóval kötött szerződést, akik természetesen össze nem férhettek, annál kevésbbé, mert a jelenlegi felperesek a már előzőleg teljesített munkájukért járó összeget sem az új vállalkozóktól, sem Móricz Páltól meg nem kapták. Ez utóbbi ellen tehát 77000 frtnyi követelésük erejéig keresetet indítottak. Móricz Pál, hogy a felperesekkel kötött szerződésben előírt kötelezettségek teljesítése alól szabaduljon, ajánlata folytán köztük újabb egyezség jött létre, melynek értelmében a felperesek lemondtak 77000 frtnyi követelésükről és Orelli Pasquale és Bignaghi Pietro vállalkozókkal a vasút egy részének 160,000 frtért való kiépítésére társas viszonyba léptek. Ellenben kikötötték, hogy az általuk ez üzletbe készpénzben befektetett 19,800 frtnyi tőkét Móricz Pál köteles nekik részletekben visszafizetni és a 160.000 frtnyi átalányösszegből megtakarított összeget nekik átadni; — a további munkálatokért járó összeget pedig Móricz Pál közvetlenül a munkásoknak fogja fizetni. — Móricz Pál a részleteket az. évi július 31-én esedékessé vált 7.200 forint kivételével lefizette. E le nem fizetett 7.200 frt képezte a mai tőzsdei per tárgyát Alperes azzal védekezett, hogy ő a 160.000 frtnyi átalányösszeget a munkásoknak már kifizette, sőt a munkálat befejezéséig többet is fog kelleni fizetnie. A kereset tárgyát képező összeget tehát a vállalkozóknak ki nem adhatja. A felperesek képviseletében megjelent dr. Mezei Sándor tagadta, hogy Móricz Pál a munkásoknak 160.000 forintot kifizetett volna. Alperes nem lehetett jogosítva már július 31-én beszüntetni a részletfizetéseket, mivel addig az időig az átalányösszegből a többletmunkák értékével együtt csakis 133,000 hrtot fizetett ki. Fölemlítette továbbá, hogy a felperesek 40,000 forintot meghaladó többletmunkát voltak kénytelenek teljesíteni, melyre nézve az építkezések befejezése után Móricz Pál ellen külön akarják követelésüket érvényesíteni. A tőzsdebíróság utasította alperes Móricz Pált annak beigazolására, hogy a 160.000 forintnyi átalányösszeget a munkásoknak csakugyan lefizette. * Csőd a fővárosban. A L. Lusztig bejegyzett cég, illetőleg annak egyedüli tulajdonosa Lusztig Lajos épületfa-kereskedő ellen (II. kerület főutca 89) a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél 1886. évi 45.648 szám alatt a csőd megnyittatott. Csődbiztos Bubla Ferenc törvényszéki biró. Tömeggondnok Höke László ügyvéd. Helyettes dr. Ladik Gusztáv ügyvéd. Bejelentési határidő 1886. november 4. Felszámolási határidő 1886. november 20. Csődválasztmány megválasztása 1886. november 23. * Egy osztrák kereskedelmi cég fizetésbeszüntetése nagy és természetesen kellemetlen feltűnést kelt üzleti körökben. A Rak és Petschttigg cég Radkersburgban (Stiria) ugyanis fizetésképtelennek nyilvánítá magát jelentékeny tartozásokkal. A hitelezők gyűlése f. hó 25-én lesz. Magyar és Közlekedésügy. * Az osztrák államvasutak üzleti eredményei 1885-ben. Az imént jelent meg az osztrák államvasutak által közzétett üzleti kimutatás az 1885-öi évről. E kimutatás adatai — s ezt sietünk konstatálni — meggyőzőn bizonyítják, hogy az államvasuti intézmény életrevaló. Lesz alkalmunk visszatérni az üzleti eredményből származó tanulságok megvilágítására bővebben is. Ezúttal csak a következő számokat emeljük ki: Az osztrák államvasutak, valamint az általuk kezelt idegen pályák összes bevételei és kiadásai következők voltak : * Új helyi érdekű vasút Torontál megyében. Az osztrák-magyar államvasuttársaság hír szerint azzal a tervvel foglalkozik, hogy Zsombolya és Módos között másodrendű vasutat létesítsen Torontál megyében. Az új vonal a már elkészített tervezet szerint Zsombolya állomásról kiindulva, Német-és Szerb-Cernya, Szerb- Ittebe, Párdány és Módos községeket érintse. Az említett vasúttársaság egyik főbb tisztviselője a napokban értekezett Zsombolyán az érdekelt birtokosokkal s a községek képviselőivel. * Vasúti vonal közigazgatási bejárása. Folyó hó 28-án fog megtartatni a közlekedési miniszter rendeletére a debrecen-füzesabonyi helyi érdekű vasút közigazgatási bejárása. A bizottság működését az említett napon délelőtt 10 órakor, Debrecen város tanácstermében fogja megkezdeni. * Miniszteri körrendelet az erdélyrészi ipar érdekében. A kereskedelmi miniszter a következő körrendeletét intézte az összes kereskedelmi és iparkamarákhoz. Tudomásomra jutott, hogy némely osztrák iparos a brassói és nagyszebeni posztógyártmányokat utánozva, azokat utazóik által az országban — mint erdélyi gyártmányt — terjesztik s hozzák forgalomba. Tekintettel az erdélyi iparosoknak jelenlegi, támogatást igénylő helyzetére, továbbá az erdélyi ipar pártolása iránt országszerte megindult mozgalomra, felhívom a kamarát, hogy ezen ügyét éber figyelemmel, kísérje s a kamara területén levő kereskedőket és fogyasztó közönséget ezen esetleges visszaélésekre figyelmeztesse. * Az oroszországi gabonapiacok kedvezőtlen helyzetéről ír egy odesszai tudósíló. Jelentése szerint Oroszország idei termése messze mögötte marad a tavalyinak, és jó termést csupán a kukorica ígér. A gabonakereskedelemben csupán oly üzletek bonyolíttatnak le, melyek már előbb lettek megkötve. Ezen üzletek is igen alacsony árak mellett létesülnek, úgyhogy az eladók óriási veszteséget szenvednek. A veszteség az árpa üzletnél legnagyobb. Oroszországból a legtöbb gabona ez időszerint Olaszországba megy, de az exportőrök ezzel érzékeny veszteségeket szenvednek, mivel a szállítmányok nagy része romlott állapotban érkezik meg. Szóval az orosz gabonapiac helyzete jelenleg igen szomorú. * Mezőgazdasági és iparkiállítás Békésen. A békés megyei gazdasági egylet Békésen jövő hó 3. és 4-én állat-, termény- és iparkiállítást rendez. Az egylet 1881-ben 9 éves ciklust állapított meg az egész megyére, kiállítások rendezésére járásonként váltakozó sorrendek Állatokon kívül az idén még termény, gyümölcs s a házi és gazdasági cikkek is ki fognak állíttatni. Csak örömmel említhetjük, hogy a békésmegyei gazdasági egylet ily buzgó tevékenységet fejt ki és e kiállítások által ébren tartja gazdáink ambícióját. * Budapesti sertésvásár (A kőbányai sertés-kereskedelmi csarnok jelentése.) szept. 17 Az üzlet valamivel kellemesebb. Magyar, urasági öreg. —.— forint, fiatal, nehéz 43-5—44, közép 44—44’5 könnyű 45—46 közönséges szedett nehéz —.—.— —, köép 43—44, könnyű 44—45. Romániai bakonyi, átmeneti, nehéz---------, közép ------.— könnyű------.—, eredeti (Stachel) nehéz —.—, közép —.—. Szerbiai nehéz 40—41, közép 41— 42, könnyű 41—42. Hízó egy éves —. Hízó ké éves makkos —.— írt * Budapesti árutőzsde, szept. 17. A készáruüzletben búzát gyengén kínáltak, a kereslet mérsékelt volt, szilárd irányzat mellett mintegy 12 ezer méter mázsa adatott el legmagasabb árakon. Más magvakban csekély forgalom, változatlan árakon. Elkelt: Búza, Tiszavidéki: 100 mm. 81 k. 8 frt 90 kr, 100 mm. 80 k. 8 frt 90 kr, 200 mm. 80.5 k. 8 frt 90 kr, 700 mm. 81 k. 9 frt — kr, 100 mm. 80.5 k. 9 frt — kr, 100 mm. 80.5 k. 9 frt 05 kr, 300 mm. 80.5 k. 8 frt 95 kr, 100 mm. 80.5 k. 9 frt — kr, 600 mm. 80.5 k. 8 frt 92 5 kr, 200 mm. 80.5 k. 9 frt — kr, 700 mm. 80 k. 8 frt 925 kr, 100 mm. 80 k. 8 frt 95 kr, 100 mm. 79.5 k. 8 frt 85 kr, 100 mm. 79.5 k. 8 frt 80 kr, 100 mm. 78 k. 8 frt 80 kr, mind időre. — Pestmegyei: 100 mm. 79 5 k. 8 frt 85 kr, 2200 mm. 78.5 k. 9 frt — kr, 100 mm. 79.5 k. 8 frt 80 kr, 100 mm. 78 k. 8 frt 80 kr, mind időre. — Bánsági: 2600 mm. 78.3 k. 8 frt 90 kr, mind időre. — Felsőtiszai: 100 mm. 79 k. 8 frt 80 kr, 100 mm. 78.8 k. 8 frt 80 kr, mind időre. — Északmagyarországi : 100 mm. 78 k. 8 frt 60 kr, mind időre. — Erdélyi: 300 mm. 77.5 k. 8 frt 525 kr, mind időre. Árpa: 200 mm. 6 frt 35 kr, 300 mm. 6 frt 45 kr, mind készfizetéssel. — Zab: 100 mm. 6 frt 10 kr, 200 mm. 6 frt 30 kr, mind készfizetéssel. — Tengeri: 1300 mm. 6 frt 30 kr, 600 mm. 6 frt 05 kr, 300 mm. 6 frt 10 kr, 300 mm. 6 frt 10 kr, mind készfizetéssel. — A határidőüzletben szilárd irányzat uralkodott és a jegyzések zab kivételével néhány krajcárral emelkedtek. — A határidők hivatalos jegyzése: Búza tavaszra 9.38—9.40 forinton. Búza őszre 8.80—8.82 írton. Tengeri 1887. május—júniusra 6.58—6.60 forinton. Zab tavaszra 6.69—6.71 írton. Zab őszre 6.23—6.25 frton. Káposztarepce aug.—szeptemberre 9.87—10 írton. — Terményekben gyenge forgalom. Zsiradék megtartotta árát; disznózsír, városi áru hordóstul 53.25—53.50 frt. Szilva csendesebb; szerbiai zsákáru szokványmin. okt.—nov. 6.50 frt, boszniai zsákáru 85 dbos 11.50 frt, 80 dbos 13 frt, 56 kilónként. — A délutáni forgalomban búza őszre 8.81— 8.83, búza tavaszra 9.41—9.43, tengeri 1887. május —júniusra 6.59—6.61. * Budapesti értéktőzsde, szeptember 17. Az értéktőzsdén ma játékpapirok és járadékok lanyha irányzatot követtek és kurzusok csökkent, mig a forgalom korlátolt, maradt. Vasuti értékek el voltak hanyagolva. Élénk forgalom fejlődött leszámítoló bankrészvényekben, emelkedő kurzusok mellett. Helyi papírokban malomrészvények olcsóbbodtak. Kereskedelmi bank-, jelzálogrészvények emelkedtek. Az előtőzsdén szilárd irányzat mellett osztrák hitelrészvény 278.10—278.30 frton, magyar hitelrészvény —.— frton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 107.15—107.20 forinton, magyar papírjáradék 94.775 forinton, magyar leszámítoló és pénzváltóbank 96.50—97 forinton került forgalomba. — A déli tőzsdén magyar 4 százalékos aranyjáradék 107.12—106.95 frton, magyar 5 százalékos papir- járadék 94.625 forinton, magyar jelzálog-hitelbank 138.50—137.90 frton, magyar leszámítoló és pénzváltóbank 97.50—97.25 frton, osztrák hitelintézet 278.10—277.90 frton, pesti magyar kereskedelmi bank 647 frton, Konkordia-malom 500 forinton, Gschwindt-féle gyár 375 frton, rima-murányi vasmű 85.38—85.63 frton köttetett. — Hivatalos felszámolási árfolyam: Magyar hitelrészvény 287.—. Osztrák hitelrészvény 278.—. — A délutáni magánforgalomban osztr. hitelrészvény 278.10, 4 százalékos m. aranyjár. 107, 5 százal, magy. papirjár. 94.70, m. leszám. és váltób. részv. 97.50. Az esti tőzsdén osztrák hitelrészv. 278.30, 4 százalékos m. aranyjáradék 107.10, 6 százalékos magy. papirjár. 94.70, m. lesz. 98. Mezőgazdaság és ipar. Bevételek Kiadások nyereség 1885 42 814,573 27.516,426 -4 15.298,147 1884 41.896,501 27.122,944 + 14.773,557 1883 40.831,021 24.273,115 + 16 557,906 1882 40.161,000 23.321,752 + 16.839,248 gráci cégek vannak érintve e bukás által. Megjegyzendő, hogy a bukott cég csak hét hónap előtt alapíttatott. * Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegylet szept. 16-tól következő fizetésképtelenségekről ad hírt: Apostoleanu G. Bukarest; Reichenstein Jakab Ó -Radna; Luegmayer Ferenc Gumpoldskirchen ; Radziwile Izsák Brody ; Beier Ede Kecskemét; ifj. Schwarz Simon Békés Gyula; Bornstein Saul Przemysl. Megyék és városok. A szarvasi főgimnázium a pánszlávizmus vádja alatt. Meglepő dolgokat olvasunk a szarvasi gimnáziumra vonatkozólag a Pozsonyban megjelenő „Evangélikus egyház és iskola“ I. évi szept. 11-iki számában. Petrovics Soma „esp. jegyző“ a békési egyházmegyéből irja: Trefort miniszter ur ő nagyméltósága püspök urunkhoz még febr. 15-én kelt leiratában ezt írja: „a szarvasi gimnáziumnál a magyar nyelvi dolgozatokra nézve értésemre esvén, hogy egy párban a 8. osztálybeliek közül oly kifejezések fordulnak elő, melyek a magyar hazafiság eszméjének az ifjúság lelkében való meggyökerezése elleni munkálkodás eredményei gyanánt tűnnek fel, — felkérem nagyságodat, szíveskedjék szigorúan felügyelni, hogy a jelzettem hazafiatlan törekvések és hatások jövőben ne ismétlődjenek.“ 11