Pesti Hírlap, 1886. december (8. évfolyam, 332-361. szám)
1886-12-01 / 332. szám
1886. december 1. PESTI HÍRLAP * (A m. kir. operaházi legközelebbi újdonsága Sárosi F. eredeti dalműve „Az utolsó Abencerage“ lesz, melynek előadására serényen folynak az előkészületek. Valószínű, hogy az első előadás december 15-én fog megtörténni. — Ami Goldmark „Merlin“-jét illeti: szinrehozatalát egyedül az „Abencerage“ előkészületei késleltetik. Nem lenne méltányos egy tehetséges hazai szerzőnk dalművének szinrehozatalát tovább elodázni, tekintve különösen azt, hogy Sárosi betegsége következtében az „Abencerage“ betanulása a folyó évben már egyszer félbeszakittatott és a szerző kivánságára az opera szinrehozatala elhalasztatott. A mint Sáros dalműve színre került, „Merlin“ előadására fognak megtörténni az előkészületek. — T u r o 11 a Emma k. a. tegnap érkezett fővárosunkba, hogy itteni szerződésének eleget tegyen. Régibb szerepein kívül be fogja mutatni Sárosi „Abencerage“ című operájában a fő női szerepet Zaraimar, melyet már tavaszkor tanult be nagy buzgalommal a szerző utasításai szerint. A művésznő sokat vár e szerepétől s az mint előre látható egyike lesz legkitűnőbb alkotásainak. Ellenben Goldmark „Merlin“-jében Viviane szerepéről, amelyet szintén Turella Emma kisasszonynak kellett volna minálunk adnia, a művésznő — hir szerint — lemondott. * (Müller Katalin k. a.) tehetséges hazai táncosnőnk a m. kir. operaház intendánsának ajánlatára és beleegyezésével három hónapra szerződtetve lett a velencei Fenice-színházhoz. Ugyanennyi időre a kisasszony szabadságot kapott, itteni szerződésének megújítása mellett. Az intendatúra alkalmat óhajt ugyanis adni Müller kisasszonynak, hogy a táncművészet magas iskoláiban a Feniceszínházban és a milánói Scala-ban kifejleszsze tehetségét, valószínű lévén, hogy operaházunk ily módon a nevezettben első rangú szóló-táncosnőre tehet szert. * (Az „ember tragédiájat“) a nemzeti színházban vasárnap Wilbrandt a bécsi Burgszínház igazgatója is végig nézte, hogy azt esetleg Bécsben színre hozza. * (A budai várszínházban) holnap — szerdán — egy fiatal magyar énekesnő, Szeyer Leona k. a. teszi legelső színpadi kísérletét, mint Agatha a „Bűvös vadász”ban. A kisasszony Bécsben és Prágában tanult, most két éve pedig föllépett a budai zeneakadémia egyik hangversenyében, ahol feltűnést keltett szép mezzo-sopránja és intelligens előadása. Keglevich István gr. intendánsát operánkhoz szerződtette. * (A K ra n csevics-féle) vonósnégyes-társulat pénteki hangversenyén D’Albert négyese nem kerülhet bemutatásra, mert a szólamok nem érkeztek meg. Helyette Haydn d-dur vonósnégyesét (op. 76.) adják elő. * (D’Albert Jenő) hangversenye csütörtökön, dec. 2-án esti 7 és fél órakor lesz a fővárosi Vigadó kis termében. Műsora ez: 1. Beethoven a Szonáta, Es-dur (op. 31. 3 sz.); b) Szonáta, C-dur (op. 53). 2. Chopin a) Nocturne (op. 62. 2. sz.); b) Imprompton, Fis-dur; c) Ballade (op. 23.) 3. Schumann Ábránd (op. 17.) 4. a) d’Albert négy zongoradarab (op. 5); b) Rubinstein Barcarolle, A-moll; c) Liszt „Don Juan“-ábránd. * (A bécsi udvari opera igazgatósága) újabban rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében ezentúl koszorúkat, bokrétákat vagy egyéb virágajándékokat a művésznek vagy művésznőnek a színpadon átnyújtani nem szabad, sem nyílt jelenetben, sem felvonás után. Ugyan e rendelet megtiltja az opera tagjainak, sőt még a vendégszereplő művészeknek is, hogy esetleges kihívások alkalmával a kapott koszorúkkal jelenjenek meg a közönség előtt. * (C o q u e 1 i n), aki tudvalevőleg megvált a Theatre Françaistől, társulatot szervezett és december 2-án Franciaországban körutat kezd meg. Először Nancyban lép föl. * (Hangszer-unikum.) Stradivariustól, a nagy hangszerkészítőtől, már csak egy gordonka létezik. Ez az unikum utolsó tulajdonosának Servais Józsefnek halála után Brüsszelben áruba bocsáttatott. Egy brüsszeli gyáros vette meg 50,000 frankért. Servais családja csak azért adta el ily olcsón a híres violoncellát a brüsszeli gyárosnak, hogy az országból ki ne vándoroljon. * (A nemzeti színházban) ma este Vörösmarty Mihály születésének évfordulóját ünnepelték meg. Előadták a nagy költő „Az áldozat“ című ötfelvonásos szomorújátékát. Nagyszámú közönség gyönyörködött Vörösmarty költészetének e gyöngyében, melynek nyelvi bájait még eddig kevesen érték utol, de fölül nem múlta senki. Az előadás méltó volt a darab érdeméhez. Jászay Mari (Zenő) és P. Márkus Emilia (Csillár) a női főszerepekben, Nagy Imre (Szabolcs), Szacsvay (Zaránd) és Pintér (Barang) a férfi főszerepekben teljesen megfeleltek a költő intencióinak. Az a mély áhitat, melylyel a közönség az előadást hallgatta és a kitörő taps a nagyobb jelenetek után, arról győzött meg bennünket, hogy nem ártana, ha elhunyt nagy költőnk e költői becsű művét többször látnák a nemzet első színpadján. Tudomány. * (A magyar történelmi társulat) december 2-án (csütörtökön) d. u. 5 órakor az Akadémia I. emeleti kistermében választmányi ülést tart. Tárgyai: 1. Schmiedt Vilmos: Bethlen Gábor összeköttetése Lengyelországgal. 2. Márki Sándor: Újabb adatok Dósa György életéhez. 3. Szilágyi Sándor jelentése a Jakabfalvy család néhány okleveléről. 4. Folyó ügyek. * (Az országos régészeti és embertani társulat) Pulszky Ferenc elnöklete alatt ma délután szakülést tartott. Első felolvasó a társulat titkára, Hampel József volt, ki az elmúlt nyáron tett oroszországi tanulmányainak eredményét adta elő, előrebocsátva, hogy míg a nyelvészek, etnográfusok Oroszország területén rég felismerték azokat a kapcsokat, melyek a mai és az ősmagyarok között fenforognak, addig a régészet terén e tekintetben kevés történt. Eltekintve Jerneytől, első volt Römer Flóris, ki a modern archeológia színvonalain kereste fel az orosz múzeumokat, felismerve nem egy olyan jelenséget, melyben a rokonság nyilatkozik. Míg Römer csak — úgyszólván — találomra érintette az összefüggést, addig Hampel előadásából látszik, hogy biztos nyomokon s öntudatos tervszerűséggel tanulmányozta az orosz régészetet. Előadásában különösen a magyar bronzkor összefüggését, ismertette az oroszországival, beszélt továbbá a szlávok szerepéről a bronz műveltségben, a déloroszországi népvándorláskori stilról stb. Az érdekes előadást kis, de szakemberekből álló közönség előtt tartotta, mely azt mindvégig feszült figyelemmel hallgatta. Utána Réthy László Iaavács Gyulának német-bogsáni régészeti ásatásairól beterjesztett jelentését olvasta fel, mire az ülés véget ért. Irodalom. ' * (A Pallas-könyvtár) legújabb kötete imént jelent meg s tartalmazza a „Szenvedések iskolája“ című francia regényt és Francesco Flores Garcia spanyol iró „Öld meg!“ cimü elbeszélését. Napi hírek. — (Báró Kemény János) belső titkos tanácsost, a képviselőház volt alelnökét s egyik legkiválóbb tagját— képviselői körökben ma este elterjedt hir szerint — szélhüdés érte erdélyi p.kamarási birtokán. Mély részvéttel regisztráljuk e hirt s óhajtjuk, ne bizonyuljon szomorú valóságnak. — (Személyi hírek.) T a a f f e gróf osztrák miniszterelnök ma reggel Budapestről Bécsbe utazott. — Zichy Ágost gróf fiumei kormányzó ma reggel székhelyéről Budapestre érkezett. — (A budapesti orosz főkonzul.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Basily Sándor orosz császári főkonzullá Budapestre kinevezett államtanácsosnak megbizó leveléhez az exequaturt megadta. (A király vadászaton.) A szentendrei szigeten a Monostorsziget közelében fekvő királyi fácánosban ma vadászat volt, a melyen a király ő felségén kívül mint meghívott vendégek Széchenyi gr. és Fejérváry báró miniszterek, herceg Hohenlohe Konstantin főudvarmester, Ráth Károly főpolgármester, Török János főkapitány, Tormay Béla miniszt. tanácsos, a fóthi uradalmi igazgató, a pomázi szolgabiró és ő felsége két szárnysegéde vettek részt. A vadászok valamennyien Dunakesztől északra gyűltek össze a korányi csárdához vezető kompnál s itt a Dunán átkelve, azonnal hozzáfogtak a vadászathoz. A szerencse kedvezett a vadászoknak, minthogy a társaság 400-nál több darab vadat — nagyobbrészt fácánt s nyulat — ejtett el. Vadászat után a szabadban egyszerű reggeli volt. — (Az adópanaszok.) Vasárnapi számunkban egy kis közleményt hoztunk, mely a fővárosi adófelügyelőség adminisztrációjának rendetlenségéről szól. Ez a dolog nem új már s egyike évről-évre húzódó bajainknak, amelyek az adózó polgároknak nem éppen teszik kellemesebbé „e siralom völgyében“ való időzésüket. De ennek dacára is örömmel vettük imént Balog Samu főv. kir. adófelügyelő levelét, melyben készségesen kijelenti, hogy minden ismétlődhető panasz esetében legszívesebben készen áll az adózó közönség jogos panaszainak ellátására, mégpedig nem a fővámházban, hanem kalap utca 4. sz. a. hivatalos helyiségében. Valóban mi is azt hiszszük, hogy az adófizetők leghelyesebben teszik, ha elsősorban közvetlenül és személyesen az adófelügyelőhöz fordulnak, elkerülésével a keveset érő hivatalos formaszerűségeknek, amelyek elvégre is elnyújtják, de nem orvosolják a panaszt. Az adófelügyelő által követelt „szóbeliség és közvetlenség“ pedig mindenesetre legjobb orvossága lesz az adókezelés botlásainak. (Görgey mint választó.) Görgey Arthur honvédtábornok, ki eddig elvonulva élt visegrádi nyaralójában, s a közügyekben nem igen vett részt, újból kilépett a nyilvánosság terére s a szabadságharc lezajlása óta ez évben vétette fel magát először Visegrádon a képviselő-választók névjegyzékébe. A véletlen épen a babonás 13 számot juttatta neki a választásra jogosult polgárok névsorában. (Öngyilkos tudós.) Jelentettük, hogy Seckendorf-Cudent Arthur báró udvari tanácsos, a bécsi gazdasági főiskola tanára s erdészeti író tegnap Bécsben öngyilkos lett. Öngyilkosságának részleteiről a következőket írják : A földmivelési minisztérium kisérleti osztályának egyik irodájában tegnap délután 1 óralátt Beumerle tanársegéd és Wachtel főerdész tartózkodtak, midőn egyszerre erős dörejt hallottak. Eleinte azt hitték, hogy talán gázrobbanás történt, de mikor benyitottak az udvari tanácsos szobájába, rémületes látvány tárult eléjük. Íróasztala előtt, karosszékében hátradőlve főnöküket pillantották meg, ki erősen hörgött, egy ötlövetű forgópisztoly, mely a földön hevert, szomorú bizonysága volt a történteknek. Seckendorf báró öngyilkosságot követett el. A közben szintén elősielő dr. Cisler gyorsan báró Horoch orvosért futott, ki megérkezvén, már csak a bekövetkezett halált konstatálhatta. Nemsokára megjelentek a helyszínen a rendőrség küldöttei is dr. Wimmer rendőrorvossal s megállapították, hogy a golyó a negyedik borda alatt hatolt a testbe s okozta az öngyilkos halálát. Seckendorf báró déli 12 órakor lakásán még villásreggelit evett neje társaságában s azután mint rendesen, hivatalába ment, hol az öngyilkosságot elkövette. Tettének indokául az ismerősök ideges izgatottságát mondják. Seckendorf báró, ki igen szép férfi volt s ki életének 41-ik évében állott, gyakran szenvedett ideges fejbántalmakban, s igy valószínű a föltevés, hogy e testi fájdalmak fölötti elkeseredésében határozta el magát a végzetes tettre. Neje, midőn értesítették a szomorú esetről, elájult. Seckendorf báró 1845-ben született, már évek óta tanár a gazdasági főiskolán. Az osztrák földmivelési minisztériumban az erdészeti osztály vezetése volt rábízva. Az erdészet terén elsőrangú tekintélynek volt elismerve s e téren jelentékeny irodalmi tevékenységet is fejtett ki, szaklapot is szerkesztett. Seckendorf báró több olasz, szász és spanyol rendjel tulajdonosa volt. Nem hagyott hátra semmi írásbeli följegyzést, mely tettét megmagyarázná. — Az öngyilkos tudós hulláját ma délelőtt boncolták s az agyvelőn rendellenségeket konstatáltak, mi azt bizonyítja, hogy az öngyilkos báró őrültség pillanatában fordította maga ellen a gyilkos fegyvert. — (Nagy postalopás.) A belgiumi nagy postalopás részleteiről a következőket jelentik: „A lopást Verviersben konstatálták. A postaszállítmány egy külön e célra szerkesztett, A-B jelzéssel ellátott kocsiba volt elzárva, mely kocsi két részből áll; az egyikben az utasok márkái, a másikban a postaküldemények szoktak elhelyeztetni. Megjegyzendő, hogy a postaküldeményeket bőrrel bélelt erős vászonból készült zacskóba zárják, melyeket gondosan lepecsételnek és mególmoznak. Az A-B kocsi ajtaját az Ostende-ből való elinduláskor nagy lakatokkal elzárták, ezeket a lakatokat Verviersben szokták felnyitni. A vonat, melyhez a postakocsit csatolták, melyből a lopás történt, Ostendeltől szombaton reggel 3 óra 15 perckor indult el. Midőn Verviersben a német vonalra szóló küldeményeket a kocsiból ki akarták venni, több postazacskót kiürítve találtak. A szolgálatban levő Paternoster alfőnök azonnal lepecsételte a kocsit s gyorsan értesítette a dologról a verviersi postakiadó. A zacskók megolvasásánál kitűnt, hogy huszonkettő ki van üresítve és pedig a kék ragasztó cédulákkal ellátottak, melyek értékeket tartalmaztak. 18 zacskó, melyekben az egyszerű levelek és a hírlapok voltak, érintetlenek maradtak. A módot, hogy a tettesek miképen hatoltak be a postakocsiba, lapunk most számában már közöltük. Az ellopott értékek nagy összeget képviselnek, mert a szerdai és szombati vonatokkal szokták a legnagyobb pénzküldeményeket továbbítani. A mostani vonalon 41 doboz gyémánt 13 volt, mely küldeményt New Yorkban adták fel Alexandrovskba. Több angol bankár is e vonattal küldött óriási összegeket különböző címekre. A belga állam, melyet a felelősség terhel, több mint egy millió frank kárt szenved e lopás folytán. A vonat kisérő személyzete felül áll minden gyanún, Verviersben a lopás felfedezése után, azonnal ők maguk kérték, hogy motozzák meg őket. A tolvajok az utasok közt voltak. Az azonnal megindított vizsgálatot Garaud főpostafelügyelő, Marchal .