Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-01 / 59. szám

1887. március 1. PESTI HÍRLAP kiábrándítani ez iránti reményükből. Határozott nyilatkozatot kivon az igazságügyminisztertől, he­­lyesli-e a differenciális üzérkedést. Ismételve kéri indítványának tárgyalását. (Helyeslés a bal és szél­sőbalon.) Fabiny Tenfil igazságügyminiszter kijelenti, hogy nem helyesli a differenciális üzérkedést, de mondhatja, hogy a börzebíróság előtti perekben 8—10 százalékra megy az ily címen követelt összeg. A ház többsége Polónyi indítványát nem kí­vánta tárgyalás alá venni. Ezután vita nélkül elfogadtatott a Ludovika Akadémia kiépítésénél felmerült 40.000 frtnyi költ­ségtöbbletről szóló törvényjavaslat. A kereskedelmi minisztérium palotája, Széchenyi Pál gr. miniszter válaszolt ezután Olay Szilárd interpellációjára a kereskedelmi minisz­térium palotájának építésénél állítólag előfordult visz­­szaélések tárgyában. Az építést elejétől fogva egy, részint a minisztérium közegeiből, részint pártatlan szakférfiakból összeállított bizottság ellenőrzi. E bi­zottság a képviselő interpellációjának megtétele után vizsgálatot tartott és konstatálta, hogy az épület ösz­­szes falainak fölépítéséhez kivétel nélkül a Drasche­­féle és a kőbányai téglagyárból szállított legjobb mi­nőségű tégla használtatott. A többi anyagok, mint mész, homok, a fedéshez használt cserepek, a kőfa­ragó munkák, valamint a fa, a vastartányok és kötő­­vasak csak a legelső gyárak gyártmányai és ezen anyagok kifogástalan minőségben szállíttattak. A szerkezeti és egyéb falak falazása mindenütt szorga­lommal és a műszaki körülményeknek megfelelőleg van teljesítve és műszaki tekintetben nem kifogásol­hatók. A képviselő által felsorolt hiányok sehol sem voltak konstatálhatók. Megemlítendő, hogy a kőműves munkák vállalkozója a szállított anyagért és teljesí­tett munkáért 33.000 frtos biztosítékkal, azonkívül pedig a kereseti kimutatásokból levonandó és a fe­lülvizsgálat befejeztéig visszatartott 10 százalékos fe­lülvizsgálati összeggel is szavatol. Olay Szilárd : Ki van aláírva ? Széchenyi Pál gr.: Alá van írva: Ybl Mik­lós műépítész, Steindl Imre műépítész 63 műegye­temi rendes tanár, Müller Béla országos középíté­­szeti felügyelő, Bukovich Gyula művezető építész. Ezek közül Ybl Miklós és Steindl Imre teljesen ér­dektelenek, mert e munkával nincsenek elfoglalva s tisztán csak az ellenőrzésre vannak hivatva. Szóló kéri a házat, hogy válaszát tudomásul venni méltóz­­tassék. (Helyeslés jobbfelől.) Olay Szilárd kijelenti, hogy csak alkalmat akart adni a miniszternek a keringő hírek megcáfo­lására. Különben a választ tudomásul veszi. (De­rültség.) A ház tudomásul veszi a választ. A választási visszaélések, kérvény által megtámadott választások érvényessége fölött ? A t. képviselő úr, midőn ezen interpellációt előterjesztette, hivatkozott arra, hogy a múlt ülés­szakban ezen irányban ígéretet tettem. Egyikre nézve, azt hiszem, téved a t. képviselő úr, mert a Kúria bíráskodása iránti javaslatnak beadását, nem gondolnám, hogy megígértem volna , sőt akkor is a házszabályok illető részének revíziójára gondoltam, a másikra nézve tökéletesen igaza van a t. képviselő úrnak. Annyira tu­dom és érzem, hogy ebben ígéretet tettem, hogy ha nem interpelláltattam volna is, kö­telességemnek tar­oltam volna a t. ház előtt ez irány­­ben nyilatkozni. Most az interpelláció alkalmából van szerencsém ezt megtenni. (Halljuk!) Mindenekelőtt, — hogy a kisebbel végezzek, — azt, mit az igazolásokra nézve, mint pozitívumot, kilátásba helyeztem, hitem szerint, megtettem, a­mennyiben indítványoztam, hogy a házszabályok ál­talában, de különösen rámutatva épen az igazolási részre is, a szükséges módosításon keresztül menje­nek , és e célból a t. ház már el is határozta a bi­zottság megválasztását. (Helyeslés jobbfelől) A­mi a másikat illeti, én már akkor rámutat­tam a nehézségekre, melyek az iránt fennforognak, hogy a különféle irányú visszaélések egyaránt meg­­torolhatók legyenek, mert elítélendő valamennyi irá­nyú, de egyik iránynyal szemben fejleszteni a szi­gort, a másikkal szemben semmit sem tenni, azt hi­szem, nem volna helyeselhető eljárás. Tenni pedig azon irányban,­­ a­mi illeti úgy az állam érdekét, mint a felekezeti vagy a népfajok elleni izgatási visszaéléseket, melyek, hogy előfordultak, senki ta­gadni nem fogja, — igen nehéz a nélkül, hogy az, kivált a választási időszakban szükséges szabad mozgást és véleménynyilvánítást ne nyűgözze. Minél inkább foglalkoztam ezen nehézségekkel, — mert biztosíthatom a t, házat, hogy hosszasan foglalkoztam e tárgygyal, — annál nagyobbaknak tűn­tek fel előttem és én részemről ma csak annyit va­gyok bátor nyilvánítani, hogy azt hiszem, hogy a házszabályoknak az igazolásokra vonatkozó része, úgy, mint én célozom és a­mint a ház 1. bizottsá­gának és később a háznak módja lesz ez iránt nyi­latkozni, kellőleg szabályoztatni fog és ha különösen ezen alkalommal gondoskodás történik arról, hogy a bármely irányban történt visszaélések kipuhatolása nagyobb biztosítékot nyerjen, mint az eddigi eljárás szerint, akkor igen sokat tettünk arra nézve, hogy sem az egyik, sem a másik visszaélés elő ne for­duljon. Mert ha a házszabályok átdolgozása foly­tán, a visszaélések útján történt választások ér­vénye kétségessé, sőt érvénytelensége bizonyossá válik, akkor azon visszaéléseknek, a­mennyiben lé­teztek, legnagyobb része okvetlenül meg fog szűnni. (Helyeslés.) Ha ez megtörténik, egy rövid pár sza­kaszból álló törvényjavaslatot lennék bátor pro­ponálni, a­mely törvényjavaslat azonban nem tar­talmazna nézetem szerint egyebet, mint törvény­ben kimondását annak, hogy a­ki visszaélés útján választatta meg magát, az bizonyos számú évekig fosztassék meg azon jogtól, hogy megválasztathassék. (Helyeslés.) Továbbá, ha azok ellen, a­kik választók, ilye­nek bebizonyultak, azok is bizonyos ideig veszít­sék el választási jogukat és végül (Halljuk! Halljuk!) A felséges Néva egész szélességében befagyott és a rajta itt-ott kimagasló jég­hegyek hasonlóvá te­szik a chamounix-i „mer de glace“-hoz, melyet azonban nagyszerűségre még felülmúl. A jégen át számos út visz a folyam túlsó oldalára, melyeken egyre ezer meg ezer ember nyüzsög. A rakodó partok kivált délutáni két és négy óra közt telnek meg elegáns sétáló közönséggel; a téli palotától a nyári kertig vivő gyönyörű után ilyenkor valósággal ember-ember hátán jár. A rak­part rózsaszínű, gránátoszlopos korlátjainak támasz­kodva pedig száz vagy száz „flaneur“ álldogál, szemlélve a járó­kelőket, kik között az orosz high­­life majdnem valamennyi kiváló tagja meg szokott fordulni. A rendes sétáló­közönség soraiban láthatni Nikolajevics Mihály és Alexandrovics Vladimir nagy­hercegeket is, kiknek palotái is ezen a rakparton állnak. Itt nyílik a legjobb alkalom gyönyörködni a pompásnál­ pompásabb fogatokban is. A Newski- Prospekten és a Morskoi-úton lépést hajtó kocsik itt a rakparton neki eresztik a gyeplőt és isten cso­dája, hogy mindennap el nem gázolnak egy pár embert. Különösen érdekesek a prisztyáska-fogatok, melyeket a szentpétervári úri körök nagyon kedvel­nek és melyeket a délutáni korzó-sétákon nagy számmal lehet látni. Ez a sajátságos orosz jármű szemre nagyon csinos, de a lónak valóságos tor­túra. Az elliptikus hajlású, három­féle duga alatt a paripának majd mindig a legkeményebb „trab“-ban kell haladnia, míg a baljához egészen lazán oda kö­t mely kerületekben ismételten, vagy más mérvben fordultak elő ilyen visszaélések, azok maguk veszít­sék el a választási jogot. (Élénk helyeslés.) Ennyit a házszabályok igazolási részének kom­binálásával, én magam részéről ma is megtehe­­tőnek és egyúttal, nagyban és egészben kielégítő­nek tartok. Mert törvényeink és maga a választási­ törvény különben is akár a megvesztegetés ellen, akár megvesztegetési szándékból való itatás ellen, akár hivatali hatalommal való visszaélés ellen, elég szigorú rendelkezéseket tartalmaznak, a­melyeknek­ végrehajtásával, azt hiszem, annak, hogy visszaélések legalább nagyobb mértékben ne történjenek, elejét venni lehet. (Helyeslés jobbfelől.) Ez az, a­mit a képviselő úrnak válaszolhatok, kérve a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni­ méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Apponyi Albert gr.: T. ház! (Halljuk! Hall­­­juk!) A miniszterelnök úr válasza engem ugyan tö­kéletesen ki nem elégít, de elismerem azt, hogy tar­talmaz több oly pontot is, mely ha valósul, lényege­sen hozzájárulhat a fenálló bajnak enyhítéséhez. En­gedje meg azonban a t. ház, hogy már ez alkalom­mal is rámutassak arra, a­mit hézagosnak találok a miniszterelnök úr válaszában.­­Igaz! ügy van­­ bal­­felől.) Különösen egy dolgot nélkülözök benne, a­mely a mi választásainknak egyik meggyökerezett és szé­gyenteljes betegségére vonatkozik és ez: a választá­soknak úgy előkészítésével, mint vezetésével megbí­zott közegek visszaélései elleni erélyes intézkedésnek kilátásba helyezése. Azon intézkedések közé, melyek okvetlenül szükségesek, ha oly választásokat akarunk létesíteni, melyek az ország valódi többségének véleményét ki­fejezésre juttatják, első­sorban magának a választás­nak előkészítésére és vezetésére vonatkozó eljárás­nak reformja tartozik, még pedig az egész vonalon. (Igaz ! balfelől) A választók névjegyzékének össze­írásáról az országnak némely megyéjében, — nem mondom, mindenütt, nem mondom, hogy a megyék legnagyobb részében, de némely megyében, — ezt merem saját felelősségem mellett mondani, célzato­san a választó­község jellegének teljes megváltozta­tására irányuló eljárás követtetik és ezzel szemben a felszólamlásnak, az apellációnak a joga kellő biz­tosítékot nem nyújt. A felszólamlásnak joga biztosí­tékot nyújt egy különben nagyban és egészben kor­rekt eljárásnál is előfordulható egyes tévedésekkel szemben, de nem nyújthat biztosítékot azzal szem­ben, hogy ha az egész eljárás egy bizonyos célza­tossággal pártszempontoknak szolgálatába hajtatik. De még magának a felszólamlásnak nehézségei is oly nagyok — ámbár elismerem, hogy egyes előfor­dult esetekben, a t. miniszterelnök úr azok elhárítás­­ához hivatalos tevékenysége körében hozzájárult — de mondom a bizonylatok beszerzése, mely a fel­szólamlások alapját képezheti, oly nehéz, e bizony­latok minéműsége iránt oly kevéssé praecis határo­zatokat tartalmaz a mi törvényünk, (Úgy van! Úgy van! balfelől.) hogy egy­részt valóságos hősies küz­delem szükséges azok részéről, kik mindezen, lép­­ten-nyomon ujjukba gördülő akadályokat­­ legyő­zik és a felszólamlás megtételéig eljutnak, (Úgy van ! balfelől,­ másrészről a bizonylatok minőségi kellő meghatározásának hiányában meglepő ítéletek­kel találkozunk, az egyszer már megtörtént felső Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház! (Hall­juk! Halljuk!) Gr. Apponyi Albert t. képviselő úr a következő interpellációt intézte hozzám: „1. Szándé­kozik-e a miniszterelnök úr még ezen ülésszak alatt a választás szabadságának és tisztaságának biztosí­tására célzó törvényhozási intézkedéseket kezdemé­nyezni ? 2. Szándékszik-e még ezen ülésszak alatt törvényjavaslatot benyújtani a Kúria bíráskodásáról, — A lovát. — Elő a lovát. A vendéglős nem vette tréfára a dolgot s a leendő lovastisztek közül kettőt úgy oldalba botozott, hogy az a kettő menten eleresztette. Kevés vártatva az egész kompánia útnak indult, s amint egymásba fogózva, meg-megbo­­tolva, nagy lassan előre haladtak, a legmélyebb elkeseredés vett rajtuk erőt a miatt, hogy az a nyomorult korcsmáros nem adta elő a lovas­tiszt lovát. És a hazavonulók közül még jó da­rabig kihallatszott egy borizú hang : — A lovamat! Murai Károly. Szentpétervári téli idény.­­ — febr. hó. (Szánkázás a Néva partján. — A pétervári korzó. — A prisztyáska és a trojka. — Éji kirándulás a szi­getekre. — Orosz cigánybandák. — A szép Andre­­jevna Olga. — A báli saison.­ Az orosz fővárosban javában folynak a téli saison mulatságai. Az orosz karácsony elmúltával rendesen fokozott elevenséggel szokott lüktetni a szentpétervári társas élet. Az utcákon oly nagy az elevenség, a minő­ségen nem volt látható és az északi metropolisz tízezer „izvoscsik“-ja annyira föl­­csigázta a bérkocsi-árszabályt, hogy az engedélye­zett díjaknak hat-hétszeresét is követelik. A szár­­nyak kitűnőek és mindenfelé lehet látni az orosz arisztokrácia gyönyörű lovait, a­mint más nagy vá­rosban meg nem engedett sebességgel végig vágtat­nak utcán és téren. Jött másik ló majdnem földig csüggesztett feji legkényelmetlenebb helyzetben vágtat mellette, kínos pozíció a trojka-hintónál két lónak jut, közül az egyik a tulajdonképen befogott ló dalán, a másik pedig baloldalán kénytelen mészetes, hogy a szegény állatok a lehet rültebben szoktak céljukhoz érni. A trojka kivált éji kirándulásokná at­ban. Ha egy vig asztaltársaság felkel­t dac­kok mellől, hogy hazafelé induljon, eset­ben akad valaki, a­ki ezt a jó szándék meghiu­sítja. „Trojkázzunk a szigetekre !“ ez vagy amaz, és a jókedvű kompánia e zajos helyesléssel fogadja a propozíciói­kat . küldöttet menesztenek a legközelebbi bi máshoz és édes álmodozásukból fölriaszt izvoncsikok csakha­mar sebes­ ügetve indulnak uh; n cseng a sok csörgő az éjszakai némasáv:: latók négyéves* hátával felülnek a szánkák; kövér borravaló ígéretétől föllelkesített ko­r kiabálással haj­szolják lovaikat őrült va­gy haladnak végig a puszta utcákon, a­mi , mig el nem érnek a folyam két ágától Upezott apró szigetekig. A lovak, fárad ,­nyolc kilométernyi út­tól, prüszkölve, fuj . ..k meg ama nagy mula­­tóhelyiségek előtt . nen ilyenkor ugyancsak nagy lármával v jó szentpéterváriak. A most érkezettek belű . pl. a „Livádiá“-ba: „Van-e cigányasszony , első kérdésük. Az orosz fő­város ugyan­ szereti a cigányzenét, melyről azonban itt­­ barna fiúk, hanem barna leányok .

Next