Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-04 / 62. szám

Jacobini bíbornok egész politikája ez egy szó­ban alatt összegezhető: várni. A várakozás e mű­vészete különben tradicionális a Vatikán politikájában. Az Európában végbemenő evolúcióval szemben meg volt arról győződve, hogy a pápa nem követhet más magatartást; szentül hitte, hogy a kormányok, mi­után elmerültek a radikalizmusban, végre mégis csak maguk fognak visszatérni a szentszékhez. E programm, melynek kétségkívül megvan a maga jó oldala is, érteti meg velünk XIII. Leo poli­tikájának folytonos határozatlanságát; ezért volt az gyakran ellentmondó, ezért haladt mindig tekervé­­nyes ösvényeken és sohasem az egyenes után. Jaco­bini programmja mindenben merő ellentéte volt XIII. Leo eredeti programmjának, melynek széles alapon való végrehajtását F­anchi bíbornok kezdte meg. E körülmény magyarázza meg, miért döcögtek a tár­gyalások oly lassan előre, miért állottak meg gyak­ran végképen. Jacobini bíbornok, ahelyett, hogy folytatta volna az elődjei által megkezdett munkát, inkább félbenhagyta. Nézete az volt, hogy nem a szentszéknek kell közelednie a kormányokhoz, hanem ellenkezőleg: a kormányoknak a szentszékhez. * A hírlapok nem egyszer közölték, hogy a pá­pai államtitkár le akar köszönni méltóságáról. Tény­leg úgy is volt, Jacobini fáradtnak, öregnek érezte magát és hogy magasratörő ambíciói nem voltak, többször is beadta lemondását. De ő szentsége min­dig csak azt felelte neki: „Mi ketten majd csak együtt fogunk elmenni.“ Magánéletében Jacobini nagyon szigorú erköl­csű volt. Tán ezért is kedvelte a pápa oly nagyon. XIII. Leo, a­kinek szigorú nézetei általánosan ismer­tek, egyszer így nyilatkozott e pontra vonatkozólag: „Azt akarom, hogy bizalmas embereim olyanok le­gyenek, mint Caesar felesége.“ IX. Pius pápa e pon­tot illetőleg sokkal kevésbé volt skrupulózus, máskü­lönben Antonelli nem lett volna oly sokáig oldalán. Jacobini bíbornok nem nagyon szerette Német­országot. Franciaországhoz sokkal inkább vonzódott, de leginkább lelkesedett Ausztriáért. Mint említik, sokáig volt Bécsben pápai követ és e minőségében az udvar kegyét teljes mérvben élvezte. Azt mond­ják, hogy neki köszönhető, hogy Ferenc József nem viszonozta Umberto király látogatását Rómában. Az elhalt államférfit XIII. Leó 1875. szept. 19-én nevezte ki bíbornokká. Feje volt a lauretani kongregációnak, tagja a római szent inquiziciónak, a püspökök kongregációjának, a Propaganda della Fide­­nek, a cerimoniák kongregációjának, stb. stáció-utca közti kis téren álltak, a Mátyás-térre he­lyeztessenek át. — A pancsovai magyar nyelvter­j­e­s­z­t­ő egyesület kértére a tanács elhatározta, hogy előterjesztést intéz a közgyűléshez a fővárosnak ez egyesületbe 100 írttal alapitó tagul belépése iránt. — A Lanfr­ancon­i-f­éle hires térképgyűj­temény a fővárosnak megvételre felajánltatott, de mivel az erre kellő 16,000 frt most nem áll rendel­kezésre, a tanács sajnálattal bár, de a házi pénztár kényszerítő viszonyai miatt az ajánlatot elejtette.­­ A Deák-szobor gipszmintáját a szo­bor­bizottság felajánlotta a fővárosnak, mert nincs helyisége, hova elhelyezze. A tanács hasonló indok­ból kénytelen volt az ajánlatot visszautasítani, mert ő se rendelkezik reá kellő helylyel. A mintát a vá­rosligeti iparcsarnokban tán a kormány őrizhetné meg. — Az ó-hegyi iskola kőfaragó munkáira az általános árlejtéskor vállalkozó nem találkozott. A szűkebb árlejtésen elért eredményhez képest a 2000 frtos munkát a tanács Müller József süttői kő­bánya tulajdonosnak adta 7°/a felülfizetés mellett.­­ A Mária Dorottya-egyesület szá­mára, hogy elaggott és alkalmazás nélküli tanítónők részére menházat építhessen, a tanács a tisztviselői telep mögött egy 1000 négyszögöl kiterjedésű sarok­telket kér a közgyűlés által ingyen átengedtetni. — Választási mozgalom a fővá­rosban. A terézvárosi szabadelvű „Busbach“ párt e hó 7-én este 6 órakor a VI—VII. ker. kör (And­­rássy­ út 39. sz.) dísztermében értekezletet tart. Fővárosi ügyek: — A főváros szerdai közgyűlés­é­­n­e­k napirendjére 8 nappal előbb a következő tár­gyak tűzettek ki: Előterjesztés az I. kerületi polgári körrel a Christen-féle telek iránti szerződés meg­hosszabbítása iránt, továbbá hasonló szerződés meg­hosszabbítása Kohn Jakab és Bach A. állatmu­­togatóval. — A tanács javallja, hogy dr. Szécsy Ig­nác árvaszéki jegyző az árvaszéki ülésekben szava­zati joggal ruháztassék föl. — Bus vitéz (Matkovics Pál) tetemei szá­mára a tanács ingyenes sírhelyet adott a kerepesi­­úti temetőben; a boldogultat a főváros életében is sokat segélyezte.­­ Egészségrendőri kihágások miatt a tanács mai ülésén is számos háztulajdonost bírságolt meg. Az elöljárósági első fokú határozatok jóváhagyattak. Zatocsil­lék 25 forintos bírsága 100 forintra emeltetett föl. — A városligeti fasorban meg­nyitni szándékolt gyógyintézetre nézve Glück Ig­nác már bemutatta a programmot, a miből kitűnik, hogy az nem lesz valamely veszedelmes intézet. A programm vélemény adás végett a tiszti főorvosnak adatott ki. — Egy iskola­igazgató. Zimmermann Antal a tanácstól nemrég egy kis dorgatóriumot ka­pott „helytelenítő figyelmeztetés“ cím alatt, s ez ellen Zimmermann felebbezést nyújtott be ügyvéde Komjáthy Béla útján. A tanács ma azt mondta, hogy az ő helytelenítő figyelmeztetése ellen felebbe­­zésnek helye nincsen, —• de fölterjeszti azt a köz­oktatási miniszterhez. — A kertészeti kiállításra, mely a folyó évben rendeztetik, a tanács három dijat tűzött ki, és pedig a virágkiállításra 20 drb aranyat, a gyümölcskiállitásra és konyhakertészetire pedig 10—10 aranyt.­­Teherkocsi-állomáshely meg­változtatása. A tanács elhatározta, hogy azok a fuvaros-szekerek, a melyek eddig a József-utca és f . b T 1 HÍRLAP 1887. március 4.4 Egyletek, és intézetek. — Az egyetemi ifjakból alakult „Miskolci k­ö­r“ ma sikerült felolvasó estélyt tartott. Sok tapsban részesültek: Kóródi S., Krausz M., Goldberger M., Horváth L. és Tors Kálmán or­vosnövendék, kik felolvasást tartottak. A szépszámú közönség figyelemmel hallgatta végig az egyes műveket. Tudomány. * (Akadémiai tagajánlások.) A magyar tu­dományos akadémiánál jelenleg az I. osztályban egy tiszteleti, a II. osztályban három tiszteleti és egy rendes s a III. osztályban két tiszteleti és három rendes tag helye van üresedésben, melyeket a má­jusi nagy­gyűlésen fognak betölteni. Gyulai Pál he­lyettes főtitkár körlevélben hívta fel az akadémia tagjait, hogy a­mennyiben az említett helyekre, va­lamint levelező tagságra, a jelen évi nagygyűlésen való megválasztás végett tagokat ajánlani akarnak, indokolt ajánlataikat f. hó 31-ig az akadémia főtit­kári hivatalához küldjék be. Szí­nház, zene, képzőművészet * (A magyar kir.operaszínházban) szombaton Bizet „Carmen“-je kerül színre, Reich Irma kisasszonynyal a címszerepben, aki abban tud­valevőleg excellál. Az előadás érdekességét növeli az, hogy Mikaéla szerepében S­e­y­­­e­r Leona k. a., operánk tehetséges fiatal tagja, a­ki eddig csak a várszínházban énekelt egy párszor, legelőször fog a magyar kir. operaház színpadján föllépni. * (A történelmi élőképek) előkészü­letei serényen folynak. Különös érdekességet kölcsö­nöz a képeknek az is, hogy az azokban előforduló történelmi nevezetességű főurakat ezeknek még élő családtagjai fogják ábrázolni. A régi ősmagyar kosz­tümök teljes eredetiségükben lesznek láthatók s több előkelő család a családi ereklyéket képező jelmeze­ket a bizottságnak már is rendelkezésére bocsátotta. Az előadásokat kisérő zene összeállítását id. Ábrá­nyi Kornél vállalta el. Ez alkalommal a tárogatót, e régi magyar hangszert is hallani fogjuk. * (M ü v é s z e s t é l­y.) A március hó 24-ikén a fővárosi Vigadó összes termeiben tartandó művész­­estélyre szóló meghívók már szétküldettek. Mindazok, kik tévedésből esetleg nem kaptak meghívót, Grill udvari könyvkereskedésében és a „Harmonia“ zene­­műkereskedésében reklamálhatják azokat, a nagy hangverseny műsora körülbelől már meg van álla­pítva. Közre fognak működni: Montigni Remaury de Serres asszony a hírneves zongoraművésznő, Spiess Hermina k. a., Németország ünnepelt dalénekesnője, Hohenfels kisasszony, a bécsi Burgszínház naivája, Jászay Mari asszony, a nemzeti színház tagja, a­ki Kiss József „Simon Judit“ című balladáját fogja zenekíséret mellett szavalni. A festőművészekből álló bizottság jövő héten tartja ülését a Vigadó kistermé­nek díszítése tárgyában. * (K. Jászay Mari asszony), a­ki Ara­don igen meleg ovációkban részesült, elutazása előtt megígérte az aradiaknak, hogy legközelebb ismét le­­rándul közéjük. Hir szerint ,,Phaedra“-ban és „Spar­­tacus“-ban fog föllépni. * (Krecsányi Ignác igazgató) holnap Budapestre érkezik, hogy véglegesen megállapodjék Keglevich István gróf intendánssal és Paulay Ede igazgatóval a pozsony-temesvári színtársulat ügye iránt. * (Arad város színházát), a­melyért Gerőfi, Csóka, Ditrói és Mosonyi pályáztak, Ditrói Mór, a „Thalia“-szövetkezet igazgatója nyerte el. Társulatának primadonnája Réthy Laura k. a. lesz. A többi tagok is a vidéki színészet legkiválóbb erői. * (Hangverseny Szegeden.) Szegedi írók, fiatal emberek, zenészek és színészek közelebb népes értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy az Írói segélyegylet és orsz. szinész-egylet ja­vára előadást rendeznek. Az estély március 19-én lesz a színházban. Műsora öt számú. Tartalmaz férfi esetleg női karéneket is, Tolnai Andorné asszony szavalatát, F­r a 11 a Vilma kisasszony és Egri Kálmán duettjét, P­ó­s­a Lajos felolvasását, a szín­ház három komikusának humorisztikus előadásait. A közreműködésre külön felkérik a zenekedvelők egyletét és a színtársulatot. Ezenkívül egy alkalmi lap kiadását is elhatározták, melyet Pósa Lajos köl­tőnk szerkeszt. A lap a főváros és a vidék neves íróitól és Szeged hölgyeitől közöl apróságokat, mi bizonyára kapóssá fogja tenni. A rendezőség már se­rénykedik a dicséretes célú estély sikere érdekében és toborzza a közönséget. * (M­u­n­k­á­c­s­y M­i­h­á­l­y) itt időzése alatt az ifjú művésznemzedék több tagját fogadta azzal a bátorító szívélyességgel, mely nagy hazánkfiának egyik legszeretetreméltóbb jellemvonását képezi, így a többi közt egy szép tehetségű ifjú magyar mű­vésznő , Lichtenstein Georgette kisasszony is tisztel­gett nála, a­kinek sokat ígérő művészi fejlődése a mestert annyival inkább érdekli, mivel az ifjú mű­vésznő annak idején a mesternek „Krisztus Pilátus előtt“ című képét megkapó hűséggel lemásolta és e másolat ma, midőn a remek eredeti Amerikában van és aligha fog Sedelmayer kezéből kikerülni, a híres festmény egyedüli művészi becsű képmása Magyar­­országon. * (B­e­l­i­c­z­a­y Gyula) zeneszerzőnk újab­ban ismét nagy elismerésben részesült a külföldön. Mint t. i. értesültünk, Beliczaynak zongora-, hegedű- és gordonkára irt Es dur hármasa (30-ik mű) újab­ban Párisban került előadásra és pedig a „Société des trios anciens et modernes“ című művésztársulat első ez idei hangversenyén. Ezen társulat díszel­­nöke: Massenet Gyula, a „Lahore királya“ és ,,He­­rodiás“ dalművek szerzője. Beliczay hármasa a leg­nagyobb tetszésben részesült, egyes tételeit zajos taps követte és egyik tételét (a bájos ,,Scherzo“-t) közkívánatra ismételni kellett. A­mint értesülünk, ezen mű nagy sikere után Beliczay-nak egy zene­karra írt műve is legközelebb elő fog adatni ugyan­csak Párisban egy ottani elsőrendű zenekar által. * (A B­ü­­­o­w-b­o­t­r­á­n­y) még mindig foglal­koztatja a német lapokat és Hochberg gr. intendáns brutális eljárását általánosan elítélik. Az eset annál feltűnőbb, mert Bülow ama famozul megjegyzés óta, a­melyben „Hülsen-cirkusz“-nak nevezte a ber­lini operaházat, már két ízben volt a megcsúfolt színházban, a­nélkül, hogy valakinek eszébe jutott volna a sértést megtorolni. Különben azóta a mester fényes elégtételt kapott a berlini énekakadémia hang­versenyén. A­mint a zongorához lépett, a közönség percekig tartó tapsviharban tört ki, mely azután az est folyamán minden egyes szám után ismétlődött. Hir szerint Bülow kihívta Hochberg grófot. * (A híres meiningeni színtársu­lat) hosszabb időre Berlinben fog letelepedni. Szeptember 1-től kezdve egy évre kibérelte az ottani Vittoria-színházat. * (Az orosz színházakról) érdekes statisztikai összeállítást közöl egy pétervári újság. E szerint az orosz császári színházaknál összesen 1500 egyén van alkalmazva, s ezek közül 600 zenész. A chorushoz tartozik mintegy 100 ember, a halléthez pedig, mely nagyrészt francia és német hölgyekből áll, 300 ballerina. A többiek a kezelő személyzethez és szolgaszemélyzethez tartoznak. Az átlagos évi bruttó bevétel 1.200,000 rubelre tehető. A színészek, ballerinák és muzsikusok havi fizetése 100,000 ru­belt tesz ki s igy jóformán erre fölmegy az egész évi bevétel. A kezelés költsége a császári udvar mi­nisztériumának pénztárából jelentékenyen többet vesz igénybe. Az utóbbi két év alatt a két császári város színigazgatóságainak dficitje évenként mintegy két millió rubelre rúgott. * (Győri színpad.) Jókai-Schnitzer Strauss operettje a „Cigánybáró“ — írja levelezőnk — nagy hatást keltett a győri színpadon. Háromszor került előadásra, a felemelt helyárak dacára zsúfolt ház előtt. Olyan jó előadás volt, a­milyen ritka a vidéki színpadon. Krecsányi Sarolta (Saffi), Kissné Árpási Katica (Gipra), S­z­i­d­a Teréz (Arzéna) ked­vencei közönségünknek. A címszerep nem nő kezé­ben van nálunk. Nógrády János tenoristánk Ba­­rinkay-ja jeles alakítás. Ének és játék dolgában egy­aránt kifogástalan. Hétfőn, febr. 28-án a népszínház volt tagja. Aranyossyné vendégszerepelt Somo­gyi színtársulatánál, „Rip van Winkle“-ben mint Lisbet. Közönségünk rokonszenvesen fogadta és za­jos tapsokkal jutalmazta Kiss Ferenccel együtt, kinek Rip­je legjobb szerepei közé tartozik. Ma, ked­den régi történeti színmű került szinre Dugonicstól (1800-ban íratott): „Matskássy Juliánna és az Arany karnarecek“, szinte alkalmazta Takács Ádám

Next