Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1887-03-04 / 62. szám
Jacobini bíbornok egész politikája ez egy szóban alatt összegezhető: várni. A várakozás e művészete különben tradicionális a Vatikán politikájában. Az Európában végbemenő evolúcióval szemben meg volt arról győződve, hogy a pápa nem követhet más magatartást; szentül hitte, hogy a kormányok, miután elmerültek a radikalizmusban, végre mégis csak maguk fognak visszatérni a szentszékhez. E programm, melynek kétségkívül megvan a maga jó oldala is, érteti meg velünk XIII. Leo politikájának folytonos határozatlanságát; ezért volt az gyakran ellentmondó, ezért haladt mindig tekervényes ösvényeken és sohasem az egyenes után. Jacobini programmja mindenben merő ellentéte volt XIII. Leo eredeti programmjának, melynek széles alapon való végrehajtását Fanchi bíbornok kezdte meg. E körülmény magyarázza meg, miért döcögtek a tárgyalások oly lassan előre, miért állottak meg gyakran végképen. Jacobini bíbornok, ahelyett, hogy folytatta volna az elődjei által megkezdett munkát, inkább félbenhagyta. Nézete az volt, hogy nem a szentszéknek kell közelednie a kormányokhoz, hanem ellenkezőleg: a kormányoknak a szentszékhez. * A hírlapok nem egyszer közölték, hogy a pápai államtitkár le akar köszönni méltóságáról. Tényleg úgy is volt, Jacobini fáradtnak, öregnek érezte magát és hogy magasratörő ambíciói nem voltak, többször is beadta lemondását. De ő szentsége mindig csak azt felelte neki: „Mi ketten majd csak együtt fogunk elmenni.“ Magánéletében Jacobini nagyon szigorú erkölcsű volt. Tán ezért is kedvelte a pápa oly nagyon. XIII. Leo, akinek szigorú nézetei általánosan ismertek, egyszer így nyilatkozott e pontra vonatkozólag: „Azt akarom, hogy bizalmas embereim olyanok legyenek, mint Caesar felesége.“ IX. Pius pápa e pontot illetőleg sokkal kevésbé volt skrupulózus, máskülönben Antonelli nem lett volna oly sokáig oldalán. Jacobini bíbornok nem nagyon szerette Németországot. Franciaországhoz sokkal inkább vonzódott, de leginkább lelkesedett Ausztriáért. Mint említik, sokáig volt Bécsben pápai követ és e minőségében az udvar kegyét teljes mérvben élvezte. Azt mondják, hogy neki köszönhető, hogy Ferenc József nem viszonozta Umberto király látogatását Rómában. Az elhalt államférfit XIII. Leó 1875. szept. 19-én nevezte ki bíbornokká. Feje volt a lauretani kongregációnak, tagja a római szent inquiziciónak, a püspökök kongregációjának, a Propaganda della Fidenek, a cerimoniák kongregációjának, stb. stáció-utca közti kis téren álltak, a Mátyás-térre helyeztessenek át. — A pancsovai magyar nyelvterjesztő egyesület kértére a tanács elhatározta, hogy előterjesztést intéz a közgyűléshez a fővárosnak ez egyesületbe 100 írttal alapitó tagul belépése iránt. — A Lanfranconi-féle hires térképgyűjtemény a fővárosnak megvételre felajánltatott, de mivel az erre kellő 16,000 frt most nem áll rendelkezésre, a tanács sajnálattal bár, de a házi pénztár kényszerítő viszonyai miatt az ajánlatot elejtette. A Deák-szobor gipszmintáját a szoborbizottság felajánlotta a fővárosnak, mert nincs helyisége, hova elhelyezze. A tanács hasonló indokból kénytelen volt az ajánlatot visszautasítani, mert ő se rendelkezik reá kellő helylyel. A mintát a városligeti iparcsarnokban tán a kormány őrizhetné meg. — Az ó-hegyi iskola kőfaragó munkáira az általános árlejtéskor vállalkozó nem találkozott. A szűkebb árlejtésen elért eredményhez képest a 2000 frtos munkát a tanács Müller József süttői kőbánya tulajdonosnak adta 7°/a felülfizetés mellett. A Mária Dorottya-egyesület számára, hogy elaggott és alkalmazás nélküli tanítónők részére menházat építhessen, a tanács a tisztviselői telep mögött egy 1000 négyszögöl kiterjedésű saroktelket kér a közgyűlés által ingyen átengedtetni. — Választási mozgalom a fővárosban. A terézvárosi szabadelvű „Busbach“ párt e hó 7-én este 6 órakor a VI—VII. ker. kör (Andrássy út 39. sz.) dísztermében értekezletet tart. Fővárosi ügyek: — A főváros szerdai közgyűlésének napirendjére 8 nappal előbb a következő tárgyak tűzettek ki: Előterjesztés az I. kerületi polgári körrel a Christen-féle telek iránti szerződés meghosszabbítása iránt, továbbá hasonló szerződés meghosszabbítása Kohn Jakab és Bach A. állatmutogatóval. — A tanács javallja, hogy dr. Szécsy Ignác árvaszéki jegyző az árvaszéki ülésekben szavazati joggal ruháztassék föl. — Bus vitéz (Matkovics Pál) tetemei számára a tanács ingyenes sírhelyet adott a kerepesiúti temetőben; a boldogultat a főváros életében is sokat segélyezte. Egészségrendőri kihágások miatt a tanács mai ülésén is számos háztulajdonost bírságolt meg. Az elöljárósági első fokú határozatok jóváhagyattak. Zatocsillék 25 forintos bírsága 100 forintra emeltetett föl. — A városligeti fasorban megnyitni szándékolt gyógyintézetre nézve Glück Ignác már bemutatta a programmot, a miből kitűnik, hogy az nem lesz valamely veszedelmes intézet. A programm vélemény adás végett a tiszti főorvosnak adatott ki. — Egy iskolaigazgató. Zimmermann Antal a tanácstól nemrég egy kis dorgatóriumot kapott „helytelenítő figyelmeztetés“ cím alatt, s ez ellen Zimmermann felebbezést nyújtott be ügyvéde Komjáthy Béla útján. A tanács ma azt mondta, hogy az ő helytelenítő figyelmeztetése ellen felebbezésnek helye nincsen, —• de fölterjeszti azt a közoktatási miniszterhez. — A kertészeti kiállításra, mely a folyó évben rendeztetik, a tanács három dijat tűzött ki, és pedig a virágkiállításra 20 drb aranyat, a gyümölcskiállitásra és konyhakertészetire pedig 10—10 aranyt.Teherkocsi-állomáshely megváltoztatása. A tanács elhatározta, hogy azok a fuvaros-szekerek, a melyek eddig a József-utca és f . b T 1 HÍRLAP 1887. március 4.4 Egyletek, és intézetek. — Az egyetemi ifjakból alakult „Miskolci kör“ ma sikerült felolvasó estélyt tartott. Sok tapsban részesültek: Kóródi S., Krausz M., Goldberger M., Horváth L. és Tors Kálmán orvosnövendék, kik felolvasást tartottak. A szépszámú közönség figyelemmel hallgatta végig az egyes műveket. Tudomány. * (Akadémiai tagajánlások.) A magyar tudományos akadémiánál jelenleg az I. osztályban egy tiszteleti, a II. osztályban három tiszteleti és egy rendes s a III. osztályban két tiszteleti és három rendes tag helye van üresedésben, melyeket a májusi nagygyűlésen fognak betölteni. Gyulai Pál helyettes főtitkár körlevélben hívta fel az akadémia tagjait, hogy amennyiben az említett helyekre, valamint levelező tagságra, a jelen évi nagygyűlésen való megválasztás végett tagokat ajánlani akarnak, indokolt ajánlataikat f. hó 31-ig az akadémia főtitkári hivatalához küldjék be. Színház, zene, képzőművészet * (A magyar kir.operaszínházban) szombaton Bizet „Carmen“-je kerül színre, Reich Irma kisasszonynyal a címszerepben, aki abban tudvalevőleg excellál. Az előadás érdekességét növeli az, hogy Mikaéla szerepében Seyer Leona k. a., operánk tehetséges fiatal tagja, aki eddig csak a várszínházban énekelt egy párszor, legelőször fog a magyar kir. operaház színpadján föllépni. * (A történelmi élőképek) előkészületei serényen folynak. Különös érdekességet kölcsönöz a képeknek az is, hogy az azokban előforduló történelmi nevezetességű főurakat ezeknek még élő családtagjai fogják ábrázolni. A régi ősmagyar kosztümök teljes eredetiségükben lesznek láthatók s több előkelő család a családi ereklyéket képező jelmezeket a bizottságnak már is rendelkezésére bocsátotta. Az előadásokat kisérő zene összeállítását id. Ábrányi Kornél vállalta el. Ez alkalommal a tárogatót, e régi magyar hangszert is hallani fogjuk. * (M ü v é s z e s t é ly.) A március hó 24-ikén a fővárosi Vigadó összes termeiben tartandó művészestélyre szóló meghívók már szétküldettek. Mindazok, kik tévedésből esetleg nem kaptak meghívót, Grill udvari könyvkereskedésében és a „Harmonia“ zeneműkereskedésében reklamálhatják azokat, a nagy hangverseny műsora körülbelől már meg van állapítva. Közre fognak működni: Montigni Remaury de Serres asszony a hírneves zongoraművésznő, Spiess Hermina k. a., Németország ünnepelt dalénekesnője, Hohenfels kisasszony, a bécsi Burgszínház naivája, Jászay Mari asszony, a nemzeti színház tagja, aki Kiss József „Simon Judit“ című balladáját fogja zenekíséret mellett szavalni. A festőművészekből álló bizottság jövő héten tartja ülését a Vigadó kistermének díszítése tárgyában. * (K. Jászay Mari asszony), aki Aradon igen meleg ovációkban részesült, elutazása előtt megígérte az aradiaknak, hogy legközelebb ismét lerándul közéjük. Hir szerint ,,Phaedra“-ban és „Spartacus“-ban fog föllépni. * (Krecsányi Ignác igazgató) holnap Budapestre érkezik, hogy véglegesen megállapodjék Keglevich István gróf intendánssal és Paulay Ede igazgatóval a pozsony-temesvári színtársulat ügye iránt. * (Arad város színházát), amelyért Gerőfi, Csóka, Ditrói és Mosonyi pályáztak, Ditrói Mór, a „Thalia“-szövetkezet igazgatója nyerte el. Társulatának primadonnája Réthy Laura k. a. lesz. A többi tagok is a vidéki színészet legkiválóbb erői. * (Hangverseny Szegeden.) Szegedi írók, fiatal emberek, zenészek és színészek közelebb népes értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy az Írói segélyegylet és orsz. szinész-egylet javára előadást rendeznek. Az estély március 19-én lesz a színházban. Műsora öt számú. Tartalmaz férfi esetleg női karéneket is, Tolnai Andorné asszony szavalatát, Fr a 11 a Vilma kisasszony és Egri Kálmán duettjét, Pósa Lajos felolvasását, a színház három komikusának humorisztikus előadásait. A közreműködésre külön felkérik a zenekedvelők egyletét és a színtársulatot. Ezenkívül egy alkalmi lap kiadását is elhatározták, melyet Pósa Lajos költőnk szerkeszt. A lap a főváros és a vidék neves íróitól és Szeged hölgyeitől közöl apróságokat, mi bizonyára kapóssá fogja tenni. A rendezőség már serénykedik a dicséretes célú estély sikere érdekében és toborzza a közönséget. * (Munkácsy Mihály) itt időzése alatt az ifjú művésznemzedék több tagját fogadta azzal a bátorító szívélyességgel, mely nagy hazánkfiának egyik legszeretetreméltóbb jellemvonását képezi, így a többi közt egy szép tehetségű ifjú magyar művésznő , Lichtenstein Georgette kisasszony is tisztelgett nála, akinek sokat ígérő művészi fejlődése a mestert annyival inkább érdekli, mivel az ifjú művésznő annak idején a mesternek „Krisztus Pilátus előtt“ című képét megkapó hűséggel lemásolta és e másolat ma, midőn a remek eredeti Amerikában van és aligha fog Sedelmayer kezéből kikerülni, a híres festmény egyedüli művészi becsű képmása Magyarországon. * (Beliczay Gyula) zeneszerzőnk újabban ismét nagy elismerésben részesült a külföldön. Mint t. i. értesültünk, Beliczaynak zongora-, hegedű- és gordonkára irt Es dur hármasa (30-ik mű) újabban Párisban került előadásra és pedig a „Société des trios anciens et modernes“ című művésztársulat első ez idei hangversenyén. Ezen társulat díszelnöke: Massenet Gyula, a „Lahore királya“ és ,,Herodiás“ dalművek szerzője. Beliczay hármasa a legnagyobb tetszésben részesült, egyes tételeit zajos taps követte és egyik tételét (a bájos ,,Scherzo“-t) közkívánatra ismételni kellett. Amint értesülünk, ezen mű nagy sikere után Beliczay-nak egy zenekarra írt műve is legközelebb elő fog adatni ugyancsak Párisban egy ottani elsőrendű zenekar által. * (A Büow-botrány) még mindig foglalkoztatja a német lapokat és Hochberg gr. intendáns brutális eljárását általánosan elítélik. Az eset annál feltűnőbb, mert Bülow ama famozul megjegyzés óta, amelyben „Hülsen-cirkusz“-nak nevezte a berlini operaházat, már két ízben volt a megcsúfolt színházban, anélkül, hogy valakinek eszébe jutott volna a sértést megtorolni. Különben azóta a mester fényes elégtételt kapott a berlini énekakadémia hangversenyén. Amint a zongorához lépett, a közönség percekig tartó tapsviharban tört ki, mely azután az est folyamán minden egyes szám után ismétlődött. Hir szerint Bülow kihívta Hochberg grófot. * (A híres meiningeni színtársulat) hosszabb időre Berlinben fog letelepedni. Szeptember 1-től kezdve egy évre kibérelte az ottani Vittoria-színházat. * (Az orosz színházakról) érdekes statisztikai összeállítást közöl egy pétervári újság. E szerint az orosz császári színházaknál összesen 1500 egyén van alkalmazva, s ezek közül 600 zenész. A chorushoz tartozik mintegy 100 ember, a halléthez pedig, mely nagyrészt francia és német hölgyekből áll, 300 ballerina. A többiek a kezelő személyzethez és szolgaszemélyzethez tartoznak. Az átlagos évi bruttó bevétel 1.200,000 rubelre tehető. A színészek, ballerinák és muzsikusok havi fizetése 100,000 rubelt tesz ki s igy jóformán erre fölmegy az egész évi bevétel. A kezelés költsége a császári udvar minisztériumának pénztárából jelentékenyen többet vesz igénybe. Az utóbbi két év alatt a két császári város színigazgatóságainak dficitje évenként mintegy két millió rubelre rúgott. * (Győri színpad.) Jókai-Schnitzer Strauss operettje a „Cigánybáró“ — írja levelezőnk — nagy hatást keltett a győri színpadon. Háromszor került előadásra, a felemelt helyárak dacára zsúfolt ház előtt. Olyan jó előadás volt, amilyen ritka a vidéki színpadon. Krecsányi Sarolta (Saffi), Kissné Árpási Katica (Gipra), Szida Teréz (Arzéna) kedvencei közönségünknek. A címszerep nem nő kezében van nálunk. Nógrády János tenoristánk Barinkay-ja jeles alakítás. Ének és játék dolgában egyaránt kifogástalan. Hétfőn, febr. 28-án a népszínház volt tagja. Aranyossyné vendégszerepelt Somogyi színtársulatánál, „Rip van Winkle“-ben mint Lisbet. Közönségünk rokonszenvesen fogadta és zajos tapsokkal jutalmazta Kiss Ferenccel együtt, kinek Ripje legjobb szerepei közé tartozik. Ma, kedden régi történeti színmű került szinre Dugonicstól (1800-ban íratott): „Matskássy Juliánna és az Arany karnarecek“, szinte alkalmazta Takács Ádám