Pesti Hírlap, 1887. április (9. évfolyam, 90-117. szám)

1887-04-01 / 90. szám

. A nihilizmus nem az, nem lehet az, ami­nek az orosz lapok hivatalos megrendelésre hir­detik. A merénylők maguk lehetnek ugyan tár­sadalom­tagadó anarchisták. De elvégre is, va­lamely szenvedélyes politikai irány élén min­denkor a hasonló exaltált elemek viszik a fősze­repet, míg a kevésbbé rajongó tömegek szol­gáltatják a szellemi és anyagi tápot a meg-meg­­újuló erupciókhoz. A felkötött merénylőknek bizonyára sokkal több értelmi bűntársa van az orosz társadalom­ban, hogysem azt maga a cár környezete hiszi. III. Sándor tanácsosai aligha tévednének, ha a nihilisták titkos barátjai gyanánt a Péter-Pál erőd falai közé zárnák az egész szabadságsze­rető és alkotmányt emlegető Oroszországot. Milyen alakot vesz még föl a föld alá kény­szerültt szabadság küzdelme a cári trónussal, ki tudná azt megmondani. Tény, hogy a cárnak nincsen annyi akasztófája, a­mennyire e harc­ban szüksége volna. S tény, hogy azon elemek­nek, a­kiket bizonyára roszszul foglalnak össze a „nihilisták“ elnevezése alatt, nagyszerű tarta­lék-erejük van az orosz egyetemekben és a vá­rosi népességben. Ők a cárt, mint ilyent akar­ják meggyilkolni s talán 111. Sándor a legelső, a­ki azt hiszi, hogy az előbb-utóbb sikerülni fog nekik. S mi fog azután történni, azt csak azok tudnák megmondani, a­kik a föld alá látnak. A külpolitikában azonban fontossággal bír ezen meseszerü küzdelem. Oroszországban ma három politikai hatalom létezik. A cárizmus, mely dinasztikus politikát folytat s a háborút épen úgy a trón szem­pontjából ítéli meg, mint a békét. Azt választja, a melyik neki hasznosabb. A pánszlávizmus, melynek feje Kat­kov, épen most idéztetett Gazsinába a cár elé. Ez a szláv egységre tör s ebben keresi az orosz nemzet jövőjét és a boldogságát. Ez a föltétlen háború pártja. A nihilizmus, melyet csak az áltatás azonosíthat ma már az anarchizmussal. Ez a földalatti Oroszország, a szabadság erős sejtel­meivel és kiszámíthatatlan szenvedélyekkel. Ez csak egy háborút ismer: a cár ellen való háborút. Voltaképen Gazsinában tegnap ez az egész Oroszország összetalálkozott. A cárizmust III. Sándor képviselte; a pánszlávizmust Katkov ; az u. n. nihilizmust azon egyén, aki a dynami­­tot hozta el a találkozásra argumentum gyanánt. Ha a cár Katkov­val paktál, a háború ve­szedelme csakhamar előttünk fog állani, hamar s közelebbről mint egy hónap előtt. De a cár paktálhat az ú. n. nihilizmussal is. Ráléphet a belpolitikai refomok útjára. Al­kotmányt és parlamentet adhat az orosz nép­nek. Megteheti, hogy a nagy agyagszörnyeteget egy élő és érző szabad állammá alakíthatja át s akkor trónusát a légberöpitéstől s Európát a háború veszedelmétől hosszú időkre megmentheti. Vagy nem paktál a cár egyikkel sem. Kat­­kovot elkergeti, a nihilistákat felkötteti és ural­kodik tovább — a legközelebbi sikerült me­rényletig. És ez a legvalószínűbb. ---------pr-----------------------------------------------------------—---------- 1 ...................... ........ Faust (eléje veti magát.) A kedves térdel! Őt tekintsed! Megoldja a nyomorbilincset! Margit (melléje borul). Oh térdepeljünk! Kérd a szenteket! Ni! E falak megött, E küszöb alatt A pokol riad. S az ördög ádáz, Dühében lármáz És döngedez! Faust (fonnazéval). Margit! Margit! Margit (figyelve). Ki ez ? A kedves hangja ez! (Felszökik, a bilincs lehull). Hol van ? Szava szól fülemben! Szabad vagyok! Ki bánt engem? Hagyjatok nyakára hullnom, Keble fölött elborúlnom. Margit! szólt — az ajtón állott! Hangja poklon általszállott, A szörnyű gedennai kacajon át, Megismerem angyali, enyhe szavát! Faust. Én vagyok! Margit, ár * vagy! Mondd újra szt nekem! »M.egf©gj*.) Ö az? Mi vagy most, '»vfitrelera? Te, biertön kínja V Láncok lerha ! Tégy! mentsége ! Mentve vagyok! — Itt az utca már előttem, Hol láttalak legelsőben —, S a kert, hol Mártával járunk, S téged várunk. idust (eltörekedve). Jerünk, jerünk! Margit. Oh, még maradj — Hisz oly jó lennem, hol te vagy. (Cirógatja : Faust, Siess! Az idő lejár. Ha nem sietünk, Drágán fizetünk. Margit. Mit? Nem tudsz csókolózni már? Ily kurta idő múlva A csókból kitanulva? Ha megölelsz, mért érzek olyan kínt? Máskor szemedtől, egyetlen szavadnál Az ég nyílott é­s úgy csókoltál, miként« Ha agyonfojtani akarnál — Csókolj meg! Vagy én csókollak tégedet! (Átöleli.) Oh jaj — hideg az ajkad — Úgy hallgat. Nem tudsz szerelni! Szerelmedből Ki Telkekért ki ? * 'br - t'dss • - a * Margit (feléje fordul). S te vagy-e hát ? Te vagy-e igazán ? Faust. Én! Én! Jövel! Margit. A láncot leveszed, Ismét öledre fogadsz engemet. S nem iszonyodol tőlem: hát mi az ? Tudod-e, baj! hogy kit szabadítasz! Faust. Jer, jer, a hollóéj elsápad! Margit. Megöltem az édes anyámat, A vízbe dobtam gyermekem Ki neked született s neked . Úgy van! Neked! — Te vagy ? — Igaz ? Add a kezed! Nem álorr ! — Az! Édes kezed! De nedves félig. Törüld le, kérlek! Mer' úgy rémlik, Vért látok itten. Mit tettél ? Oh nagy isten ! Minek az a kard itt.? Hagyd hüvelyében! Kérlek, kérlek szépen! Faust. Ne bántsd, mi elmúlt! Megölsz, Margit i ittb 7 it. • Neket ghalröd nem szabad! V t.y..27 • Viiselö­m ! a sírokat. De mindjárt virradóra. PESTI HÍRLAP 1887. április 1. Belpolitikai hirek. — márc. 31. A képviselőházi házszabályok revíziója­­tárgyában kiküldött bizottságnak albizottsága befe­jezte a ház alakulására és a választások igazolására vonatkozó szabályok fölötti tanácskozásait. Az albi­zottság tárgyalásainál alapul vette s kevés módosítással el is fogadta azon munkálatot, melyet a házszabályok szóban forgó részének módosítása tárgyában T­e- r­e s­z k­y dolgozott ki, s melynek főbb rendelkezéseit lapunkban már ismertettük. Elhatározta az albizott­ság azt is, hogy a házszabályokba felvétessenek a polgári törvénykezési rendtartás azon rendelkezései, amelyek a kérvénynyel megtámadott választások iga­zolása körüli eljárásnál is irányadók; továbbá, hogy a vizsgálatra kiküldött képviselőt tíz forint napidíj ileti meg. Zichy Antalnak azon indítványát, hogy a költségvetési előirányzatot a bizottsággá átalakuló ház vegye előzetes tárgyalás alá, mellőzte az albi­zottság. Az országgyűlési szabadelvű párt Szath­máry Miklós elnöklete alatt tárgyalás alá vette s Darányi közlekedési bizottsági előadó felszólalása után vita nélkül tudomásul veendőknek határozta a közlekedési miniszternek a szilágysági, szigetkamara­­rónaszéki és sugatagi, budapest-cinkotai és csata­lévai helyi érdekű vasutakra vonatkozó jelentéseit, s elfogadta a Szent­ Annától Kisjenőig vezetendő helyi érdekű vasút engedélyezése iránti felhatalmazásra vo­natkozó tvjavaslatot. Ezután Trefort miniszter terjeszte elő a tar­talmát a válasznak, melyet Madarásznak a ref. ál­lami tisztviselőknek az egyházi és iskolai adóban való részesedése iránti interpellációjára adni szán­dékozik. A válasz helyeslő tudomásul vétetett. F­a­b­i­n­y miniszter adta ezután elő tartalmát a válaszoknak, melyeket b. Andreánskynak a szen­vedő váltóképesség korlátozása, s Szemnecznek a hitelszövetkezetek alakulására vonatkozó szabályok módosítása iránti interpellációk­,?, adni szándékozik. A válaszok helyeslő tudomásul vevésével az értekezlet véget ért. A quota. A közösügyi költségekhez való hoz­zájárulási aránynak újból megállapítása céljából ki­küldött országos bizottság Szlávy József koronaőr elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak: a kormány részéről Tisza Kálmán miniszterelnök és Wekerle Sándor államtitkár, továbbá a bizottsági tagok kö­zül Szlávy elnök, Falk előadó, Hegedűs Sándor, Széll Kálmán, Haynald Lajos, Bárfi­ Béla gr., Lu­kács Antal, Horánszky Nándor és Vizsolyi Gusztáv. Szlávy elnök hivatalosan jelenti az osztrák üzenet megérkezését és felszólítja a tagokat nyilat­kozásra. Faik előadó arra figyelmezteti a bizottságot, hogy az osztrák deputáció számításának alapjául nem 9 év — 1876—1884 — hanem 10 év — 1876—1885 — átlagát vette és hogy ennek követ­keztében a magyar pénzügyminisztérium szives volt a magyar deputáció elé régebben terjesztett kimuta­tásokat az 1885-re vonatkozó adatokkal kiegészí­teni, mely újabb kimutatások azonnal elő is terjesz­tettek. Másodszor, hogy az osztrák üzenethez mellé­kelt tabellák szélén található hivatkozások sehogy sem vágnak össze a magyar bizottság elé terjesztett kimutatásokkal. Hozzá­teszi szóló, hogy ő ennek kö­vetkeztében a bizottság helyeslésének reményében azonnal az osztrák üzenet megérkezése után magán utón fordult Jávorszky lovaghoz, mint az osztrák deputáció előadójához azon kéréssel, hogy az oszt­rák deputáció elé terjesztett és az ottani számítások alapját képező kimutatásoknak egy példányát átkül­deni szíveskedjék. Részletes tárgyalás alá vétetett ezután az osztrák deputáció üzenete. Az előadón kívül részt vettek a vitában Tisza miniszterelnök, Haynald bí­­bornok-érsek, Széll Kálmán, Hegedűs Sándor és Horánszky Nándor. Végre abban történt megállapo­dás , hogy az osztrák deputációhoz a magyar depu­táció részéről lehetőleg rövid idő alatt egy újabb üzenet fog küldetni, melyben ezen magyar deputáció némely elvi kérdésekre nézve az osztrák deputáció­­éival ellentétes álláspontját igazolja. Az osztrákok számítását illetőleg ezen újabb magyar üzenet rész­letekbe nem fog bocsátkozni, hanem a magyar bi­zottság az osztráknak azt az ajánlatot fogja tenni, hogy az e feletti tárgyalások a húsvéti ünne­­nepek után szóbeli után folytathassanak. A magyar bizottság ezen újabb üzenete remélhetőleg még az ünnepek előtt lesz hitelesíthető és e végre a bizottság a jövő hét közepe felé ismét ülést fog tartani. A cseh lapok az osztrák miniszterek kitün­tetését különbözőképen magyarázzák. Az ó-cseh la­pok egyetértőleg azt hiszik, hogy a kitüntetés a ka­binet szilárd állását és a Taaffe-rendszer továbbra való fentartását jelenti. Hogy a kitüntetett miniszte­

Next