Pesti Hírlap, 1887. április (9. évfolyam, 90-117. szám)

1887-04-01 / 90. szám

1887. április 1. PESTI HÍRLAP­ ­ek között dr. Gautsch is ott van, a ki a jobb párt egy töredéke, a cseh klub ellen nem rég állást fog­lalt, az egyebet nem jelenthet (a Klas Národa sze­rint), mint hogy most már dr. Gautsch is késznek nyilatkozott a Taaffe-rendszerhez alkalmazkodni. A­minek már jelét is adta. A Hlas Národa szerint nagy jelentősége volna a kitüntetésnek, ha azt a magyar miniszter­­ hasonló kitüntetése nem követné, mert ezen esetre azt lehet hinni, hogy a korona bátorí­totta az osztrák minisztereket, hogy a kiegyezésnél a magyar miniszterek „túlzó" követeléseivel szem­ben helyt álljanak. A Národni Listy kiemeli, hogy a Tatfip-kormány nem párt-kormány, hanem pártok fe­lett úszó kormány s hogy tagjainak kitüntetése azt jelenti, hogy Ausztriában ilyen nem alkotmányos kor­mány állandósíttatik. Országgyűlés. 1. A főrendiház mai ülésében elfogadta a chilei nemzetközi egyezményről, a vám- és ke­reskedelmi szövetség meghosszabbításáról és az általános vámtarifáról szóló törvényjavaslatokat. II. A főrendiház ülése márc. 31. Szlávy József koronaőr az ülést délelőtt 11 órakor megnyitván, előterjeszti a beérkezett iro­mányokat. A chilei nemzetközi egyezmény becikkelyezé­séről szóló törvényjavaslatot a főrendiház felszólalás és változás nélkül elfogadta. Következett a gazdasági bizottság jelentése, melyet a főrendiház tudomásul vett. Tárgyalás alá kerül a vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat. Ezen törvényjavaslat 1. §-ánál a bizottság azon módosítást ajánlja, hogy a 2. sorában levő ezen szavak : „még mielőtt XXII. cikke értelmében fel­mondása megtörtént volna" hagyassanak ki, miután időközben a felmondás — az esetre, h ha az új tör­vény ezen ülésszakban szentesítés alá nem kerül­hetne — megtörtént. A főrendiház a javaslatot a bizottság által tett stiláris módosítással elfogadja. Következik a főrendiház közjogi, pénzügyi és közgazdasági bizottságának jelentése, az osztrák-ma­gyar vámterület általános vámtarif­áról szóló 1882. évi XVL törvénycikk módosításáról szóló törvényja­vaslat tárgyában. Dassewffy Aurél gr. fölemlíti azon mozgalmat mely Csehországban a magyar liszt kiszorítása te­kintetében megindult és azon dijakat, melyeket Bécs­ben a Magyarországból érkező állatokra vetnek; ez­zel kapcsolatban felkéri a kormányt, igyekezzék a magyar nyersterményeknek és állatoknak akadály nélküli s könnyű bevitelére Ausztriába gondot fordí­­ta­n s e tekintetben az osztrák kormánynál fellépni, mert azon előnyökkel szemben, melyeket a közös vámterületnél fogva az osztrák ipar Magyarországon élvez, méltán megkövetelhető, hogy a magyar nyers­termények és állatok viszont Ausztriában minden akadály nélküli piacot találjanak. Anyámnak a legjobb helyet, A bátyámat melléje tedd, Engem kis’ félreesve, Csakhogy ne messze, S jobbik emlőmre a kicsit, Más nem lesz vélem senki. Te melletted pihenni, Oh, nem volt édesb álmom ennél! De az többé nem sikerül, Úgy érzem, erőmbe kerül, Miként ha visszalöknél, Pedig te vagy, s oly jó szemed ! Fatest. Kövess tehát, ha érezsd! Margit. Mit? Ide ki? Faust. A szabadságba! Margit. Ha ott künn meg van ásva A sírom, r­ám jövünk. Csak a halálba, Tovább én nem mák! Te mégy! Oh Henrik, bár veled mehetnék! Faust. Jöhetsz! Akarj! Ajtód kitárom én! Margit. Kimennem nem szabad. Számomra nincs remény. Mihaszna szökném? Csak kilesnék! Oly sanyarú a koldus élet, Kivált ha bánt a lelkesméret. Oly rész, kimenni a világnak, Aztán úgy is reám találnak. Faust. Veled maradok! Margit. Hamar, ha leheti Oh mentsd ki szegény kis gyermekedet! Szaladj! Ez az út, Hol az ér lefut, Csak átal a bűrün, Be a sűrűn, A sövényen alól van, Az erdei tóban. Fogd! Fogd ki hamar! Kapkod! Ki akar! Vergődik! Éi! Segélj ! Segélj ! Faust. Ocsúdj föl! Eszmélj! Egy lépést és szabad lehetnél! Margit. Csak ott ne mennénk el a hegynél! Ott guggol anyám egy kövön, A hideg rázza üstököm! Ott guggol a kövön az édes anyám És biceg a fejével. Nem integet ám! Nem bólogat ám! Csak nem bir a fejével. De sokat aludt! Ébredni se tud! Elaludt a szegény, de miértünk! De boldog időket is éltünk! Faust. Ha kérő szónak haszna nincsen, Erővel harcollak ki innen. Margit. Ereszsz! Nem tűrök erőt felettem! Ne fogj meg olyan gyilkosan! Hisz mindent a kedvedre tettem. Faust. A nap már szürkül! Margit! Margit! Margit. A nap ! Igen! A nap! ítélet napja ez ! Azt hittem, nászom napja lesz. A koszorúm! Oh jaj! Már megesett a baj ! Majd meglátsz nemsokára! Majd visznek, de nem táncra. A nép tódul. Se szó, se zaj. Telik az utca, a tér. Mind oda se fér. Szól a harang. A pálca törik. Megfognak. A kezemet kötözik. Már minden ember nyakán érzik Az él, melytől az enyém vérzik. És mint a sír, oly néma a világ. Faust. Oh, bár születlen lehetnék! Mefiszto (kívül mutatkozik). Előre! Vagy itt vesztek még. Mit késtek, haboztok, fecsegtek ! A paripáim szűgye reszket ! A hajnal szürkül­­t Széchenyi Pál gr. közgazdasági miniszter megjegyezte, hogy a csehországi mozgalom tisztán magánjellegű, a Bécsben kivetett illeték pedig a vá­ros által vettetik ki és pedig nem csupán a Magyar­or­szágból, hanem kivétel nélkül Bécsbe érkező min­den, tehát osztrák állatra is. Ha oly akadályok me­rülnének fel, melyek ellen a magyar kormány a szö­vetség alapján felszólalhat, biztosítja a házat, a fel­szólalás meg fog történni, a­mint egy alkalommal már meg is történt s az osztrák kormány vissza­vonta azon rendeletet, mely ellen a magyar kor­mány felszólalt. A magyar kormány mindent meg fog tenni, hogy a magyar áruk kivitelének Ausztriába a lehető könnyítések biztosíttassanak. A ház ezután úgy általánosságban, mint rész­jeleiben elfogadta a vámtarifát. Elnök boldog ünnepeket kíván a tagoknak s a főrendek az elnök éltetésével oszlottak háromne­gyed 1 órakor szét.______________________ _ Külpolitikai hirek. — márc. 31. A­ francia kormány tegnap a kamarában je­lentékeny diadalt aratott, melyet távirataink már jeleztek és melyről most részletes tudósítások fek­szenek előttünk. A 800.000 franknyi póthitel megszavazásáról volt szó és Faure képviselő, a­ki elismerte a kívánt hitel indokolt voltát, mégis azt indítványozta, hogy a kamara a pénzügyminiszter eljárása felett fejezzen ki rosszalást. Goblet miniszterelnök erre kijelentette, hogy az egész kabinet szolidaritást vállal a pénzügyminisz­terrel, hogy a hitel kérdése másodrendű jelenleg, a­mely mögött más kérdés rejlik, melyről le kell tépni a fátyolt A támadásokkal szemben, igy folytatá a szó­nok, a kabinetnek szüksége van, hogy nyilvánosan vitassék meg azok oka. Már kormányraléptekor azt mondták a kabinetről, hogy nem életképes s már utódját is emlegették. Szóló hiszi, hogy voltak csel­­szövények, de nem hiszi, hogy hatásuk lett volna. A szabadság, a suffrage universel országában a po­litikát nem a szalonokban, nem a folyosókon, hanem világos nappal a törvényhozás termében, a szószé­ken csinálják. A kabinetet egy ideig békében hagy­ták, míg az ország sajátságos, nehezen meghatároz­ható válságon ment keresztül, mely bizonyos mér­tékben nyugtalanította a közvéleményt, de Francia­­ország a mi kezeinkben mit sem vesztett erejéből és méltóságából. (Zajos taps.) Hozzáteszem, hogy Fran­ciaország nem kormányzóinak érdeméből, hanem önbizalma s törhetetlen hidegvérűsége által szerzett érdemeinél fogva nyerte ki újból a nemzetek tisz­teletét. (Ismételt tetszés.) De most, mikor a külügyi gondok megszűntek s tekintetünk szabadabban for­dulhat a belpolitika felé, most újból megindulnak a támadások. Nem panaszkodom e miatt, a miniszte­rek arra vannak teremtve, hogy megtámadtassanak (Tetszés és derültség.), de nem védhetik magukat a folyosókon. Az ügyet a ház elé kell vinni. Mi pénzügyi és adminisztratív reformokat ígér­tünk. Reformjaink természetesen nem találkoztak kedvező fogadtatással. De lehetett-e ez máskép ily megosztott kamarában ? Némelyek a javaslatokat elégteleneknek, mások viszont messze menőknek ta­lálták. Ha hiszik önök, hogy képesek vagyunk tekin­­télylyel vezetni az ország ügyeit, úgy szolgálatukra állunk. Ha azonban tudnak hivatottabb, tehetsége­sebb egyéneket, mondják meg s mi engedelmeskedni fogunk. A választások mutatják, hogy az ország tá­mogatja a haladó kormányt. A kamarában is kitűnő elemek léteznek, melyek elvi többséget alkothatná­nak, azoknak azonban síkra kell szálliok. Megelégedéssel látja, hogy a majoritáshoz a j­o­b­b p­á­r­t tagjainak egy része csatlakozik. (Közbe­szólások jobbról és balról. Tartós mozgás.) Igen, a balpárt többségéhez a jobbpárt néhány oly tagja, a­ki felismeri, hogy a köztársaság az a kormányforma, mely a honfiakat legkevésbé nyugtalanítja és való­ban szabad. (Zaj jobbról.) E beszédet oly zaj követte, hogy az ülést fel kellett függeszteni. A szünet után Clémenceau szólalt fel, he­vesen megtámadta a kormányt, kijelentette, hogy a kormány nem törődik a kamara kivonatával, mely megtakarításokra irányul; a kormány által javasolt reformok nem elegendők és most a miniszterelnök már a jobboldalhoz közeledik. (Egy hang a jobboldalról: a kormány meghitt ugyan ebédre, de mi a meghívást nem fogadtuk el!) Mondja meg a kormány, hogy milyen politikát akar, mert ha a jobboldallal akar menni, menten elveszti a baloldal bizalmát, ha pedig a baloldallal megy és fölveszi a harcot a papság ellen, akkor az összes republikánus párt vezére lesz. Goblet visszautasította azt a szemrehányást, hogy ő, ki a liberális iskola­törvényeket meghiúsí­totta, a republikánus programm rovására szövetkezik a jobboldallal. Juli­en a radikális baloldal nevében kijelenté, hogy pártja megszavazza a hitelt, mert nem akar miniszterválságot. Gasaagnao állítólag a jobboldal nevében kije­lenti, hogy az a jobboldali, a­ki a köztársasági párt­tal megy, árulást követ el. (Egy hang a jobboldal­ról: Beszéljen a saját nevében, ne pe­dig az egész jobboldal nevében!) A jobboldal részéről Duguné de la Fauconnerie, Roche és Grneo d’Or­­n­a­n­o csakugyan kijelentik, hogy Cassagnac nem kapott a jobboldaltól semmiféle megbízást, megjegy­zik továbbá, hogy nem fogják kikaparni a geszte­nyét a tűzből az opportunisták részére, a­kik sze­retnék a kormányt megbuktatni. Ezután következett a szavazás, melynél a kormánypárthoz harminc jobboldali képviselő is csatlakozott. A kormány előterjesztése 290 szavazattal 220 ellen, tehát hetven szavazatnyi többség­­g­e­l fogadtatott el. Oroszország és monarchiánk közeledéséről vél hírt adhatni egy párisi lap londoni levelezője, aki azt állítja, hogy Lobanov-Rostovski herceg na- 8

Next