Pesti Hírlap, 1887. október (9. évfolyam, 269-299. szám)
1887-10-26 / 294. szám
a jogosult, hogy a tetten kapott csempészek elfogassanak. A bizottság elfogadta a szakaszt. A 23. §-nál Helfy elismeri az állam azon jogát, hogy az állam közegei a postánál, vasutaknál s gőzhajóknál a szállítmányokban kutathassanak, de minden hivatalnokát ezen intézeteknek rendőrré tenni s feljelentésre kötelezni és oly célra nem vezető, mint igazságtalan dolog. Hieronymiai igazságtalanságot sem lát itt, mert az alkalmazottak nem arra vannak feljogosítva, hogy a málhákat átkutassák, csak az tétetik kötelességükké, hogy ha a csempészetnek tudomására jutnak, ezt feljelentsék. Ily kötelezettség áll fenn pl. a tűzveszélyes tárgyakra nézve is. A bizottság elfogadta a szakaszt. A 24—26. §§-ok némi stiláris módosításokkal fogadtattak el. A 27. § nál többen a bizottság tagjai közül felszólaltak azon rendelkezés ellen, mely a szivarkahüvelyeknek áruba bocsátását eltiltja. A pénzügyminisztérium részéről hangsúlyoztatván, hogy ily után az államkincstárt érzékenyen megkárosítják, a szakasz elfogadtatott. Ezzel a bizottság tárgyalását a holilap d. e. 10 órakor tartandó ülésre halasztotta. Az ülés d. u. 2 órakor ért véget. Külpolitikai hírek. A francia kamara három havi szünet után ma kezdte meg az új ülésszakot, mely igen mozgalmasnak ígérkezik. A Caffarel-ügyet a monarchistapárt erősen fogja kiaknázni. Boulanger hívei is zajongni fognak és Wilsonnak baja lesz majdnem valamennyi párttal. De a helyzet mégsem veszélyes a kabinetre nézve. A képviselők a választók körében azt tapasztalták, hogy az ország nem akar válságot és ezt pl. erélyesen adták értésére Toulonban Clémenceaunak, amennyiben a tervezett bizalmi szavazatot a kitört zaj miatt fel se lehetett olvasni. A kormány egyébiránt jelentékeny sikereket mutathat fel; a raon-sur-plainei incidens alkalmával erélyesen védte a francia nemzet méltóságát, a kamara összejövetelét megelőző napon pedig a suezi csatorna ügyében kötött olyan egyezséget, mely megfelel a francia érdekeknek. A képviselőket 50 törvényjavaslat és 85 indítvány várja, de kérdés, hogy a magas politika és a botrányok mellett ezekre rá kerül-e a sor. Belgiumban miniszterválság volt, Thomssen belügyminiszter lemondott és helyét de Volder igazságügyminiszter foglalta el, akinek helyére viszont Lejeune ügyvédet nevezték ki. Ez az utóbbi kinevezés feltűnést kelt, mert Lejeune szabadelvű volt eddig. Azt következtetik ebből, hogy Beernaert az országban nyilvánuló szabadelvű áramlattal számolni akar és jó lábon állni a liberális kamarával. — okt. 25. Fővárosi ügyek. — A fővárosi egyesület mai értekezletét megelőzőleg a választmányi ülésen kiutalványozták a Mária Dorottya-egyesületnek már minap megszavazott 500 forintot; az elnöknő báró Nyáry Adolfné úrnő már köszönő iratot is intézett az egyesülethez, ígérvén, hogy az egylet e nemeslelkü adományát a fenséges védnöknőnek is tudomására juttatja. Több tag, mert nem fizeti a tagdíjat, az egyletből töröltetik. Ezután a holnapi fővárosi közgyűlés napirendjét beszélték meg s hozzájárultak a tanács előterjesztéseihez. A főváros költségvetésének tárgyalását a tanács ma befejezte és a mérleget felállította. A bevételi tételek közt fölemeltettek a következők: a legelőbérlet 1908 forinttal, a szemétkihordás 12,925 forinttal, a követési járulékok 30,600 forinttal, haszonbérek 1908 forinttal, különféle bevételek 12.925 forinttal, leszállíttattak a csatornaépítési járulékok 1908 forinttal. A szerint a rendes bevételi előirányzat teszen 8.182,107 forintot, a rendkívüli bevételi előirányzat 93,240 forint, ingatlanok értékesítéséből befolyó jövedelem 140,000 forint, tehát a bevételek főösszege 8.415,317 forint (a főszámvevői tervezet szerint volt 8 372,374 forint). A kiadási tételek közül fölemeltettek: erdő- 63 mezőgazdaság 10,123 forint, állandó napszámosok 2000 forint, csatornák tisztántartása 2000 forint, közvágóhídi kezelési kiadások 549 forint, árvák és lelencek 1200 forint, egészségügyi kiadások 600 forint, közoktatási kiadások 240 forint, új követések 85,000 forint, csatornaépítések 27,000 forint; — ellenben leszállíttattak: napidíjak 3300 forint, iró- és nyomdai papír 4300 forint, nyomdai kiadások 700 forint, fűtők 548 forint, épületek jókarban tartása 1400 forint, üllői úti faiskola 300 forint, átkövezések 7700 forint, alapítványok 400 forint, polgári iskolák 900 forint, elemi iskolák 2000 forint, iparrajziskolák 3000 forint, partbérlet 600 forint, makadam utak 14,400 forint, városligeti és sétánykiadások 360 forint, a befásitások folytatása 4000 forint, közvágóhídi beruházások 5000 forint, templomépítések 25,000 forint, rendkívüli adóhivatali személyzet 23,500 forint, előre nem látható kiadások 54,457 forint, ennélfogva a rendes kiadások összege 7 millió 237,044 forint, a rendkívüli kiadásoké 1.046,857 forint, az ingatlanok értékesítéséből fedezendő 140,000 forint, tehát az összes szükséglet 8.423,898 forint (a főszámvevői tervezet szerint 8.435.272 forint volt). A fedezet és szükségletet egybevetve e szerint csupán 8551 forint hiány mutatkozik, mire külön fedezet kijelölése nem szükséges. Egy ipartelep kisajátításának kérdése fogja közelebb újra foglalkoztatni a főv. közgyűlést. A mai tanácsülés tárgyalta a Szabó és Schönwald-féle papirnemez gyár kisajátításának ügyét, mely több érdekes mozzanattal dicsekszik. Szabó és Schönwald a Rottenbiller-utcában mintegy 4 év előtt alapított papirnemez gyárt s erre neki a VII. ker. elöljáróság mint I. fokú iparhatóság a telep-engedélyt kiadta. Kevéssel utóbb kiütött a kolera s a már üzemben levő gyárat a járványbizottság rendeletéből a polgármester karhatalommal beszüntetette. A gyárosok ekkor befektetett tőkéiket megsemmisítve látván, kártalanítást követeltek s a belügyi, kereskedelmi és igazságügyi minisztériumok meg is állapították, hogy az ipartörvény értelmében a gyárosok kisajátítási eljárás megindítására bírnak igénynyel. A közgyűlés a jogi bizottság és tanács fölfogásának ellenére szintén oda nyilatkozott, hogy Szabó és Schönwaldnak kártalanítás adandó s a tanács utasíttatott a szabad egyezkedésre. A gyárosokat föl is hívták egyezkedésre, ők azonban a törvény értelmében kérték a kisajátítási eljárás megindítását. A kérdés azóta aludt, míg az ipar- és kereskedelmi minisztérium két rendbeli leirata nem érkezett, amelyekben a tanács a kisajátítás megindítására utasíttatik. A tanács azonban a főügyészségnek már első alkalommal kifejtett véleménye alapján kimondotta, hogy a szabad egyezkedés közgyűlési határozattal elrendeltetett ugyan, de a gyárosok kisajátítási kérelmükkel elutasítandók. E véleménynyel kerül az ügy a két hét múlva tartandó közgyűlés elé. Az illetőségi bizonyítványokat eddig a polgármester írta alá, ami nemcsak ő reá volt terhes (ily bizonyítványok ezerszámra állíttatnak ki), hanem a felekre is hátrányos volt, mert a kiállítást késleltette, annálfogva a tanács az ily bizonyítványok aláírásával mai ülésén Láng György tanácsost bízta meg. A Podmaniczky utcai gőzmozdony a közúti vasút tárgyában, a fővárosnál tett többszöri eredménytelen kérelem után a Teréz- és Lipótváros előkelő polgárai és háztulajdonosai, most a közlekedésügyi miniszterhez fordultak egy 300-nál több aláírást tartalmazó kérvénynyel. Panaszkodva, sőt elkeseredve említik fel, hogy dacára a miniszter több rendbeli leiratának, s az építésre már január hóban kiadott engedélyének, a főváros még most sem kötötte meg a szerződést a vállalkozókkal s igy a már két év óta vajúdó vasutügy ma is ott áll, hogy a lakosság nem tudja, mikor fog az tényleg kiépülni. Pedig e vasút nemcsak a közlekedési tekintetben legelhanyagoltabb két kerület: a Teréz- és Lipótváros forgalmi érdekeit van hivatva hathatósan előmozdítani, hanem a Budáról jövő közönségnek is egyedüli útja lesz a városliget felé. A vasútépítés reményében a Podmaniczky utca környékén oly élénk volt az építés, hogy egész új utcasorok, paloták keletkeztek, de e késedelem rendkívül leverőleg hat az építő háztulajdonosokra, ami nem csak a telekérték csökkenésében, hanem a közforgalom hanyatlásában, az ipar és kereskedelem pangásában is mutatja káros hatását. Kérik ennélfogva a minisztert, aki a főváros közlekedésügyét oly kiváló figyelemben részesíti s vitális érdekeit minden lehető módon előmozdítani törekszik, hogy ezen már oly hosszú idő óta függőben levő ügy elintézését s a Podmaniczky utcai vasútnak mielőbbi kiépítését a fővárosi tanácsnál sürgesse meg. — Budapest főváros 1. főorvosi hivatalának kimutatása a heveny-ragályos kórok állásáról 1887. október hó 16-ikától október hó 23-ikáig. a) Betegedés: himlő 8, vörheny 17, roncsoló toroklob 17, croup 2, hagymáz 14, kanyaró 143, kökhurut 2, ál- és bárányhimlő 16. b) Halálozás: himlő 2, vörheny 2, roncsoló toroklob 10, croup 6, hagymáz 2, kanyaró 3. Az üllői úti laktanyából származik 1 kanyaró, atról jött 1 himlő és 1 hagymáz. A betegek elkülönítése a lehetőségig, a fertőtlenítés, valamint egyéb óvintézkedések megléteztek. A lakásokban, ahol a halálesetek előfordultak, úgy a fertőtlenítés, valamint egyéb óvintézkedések minden egyes esetben hatóságilag eszközöltettek. PESTI HÍRLAP 1887 október 26. Egyletek és intézetek. — Az első magyar harcoskar egy- et a Mária-Terézia-tér 16. sz. alatt volt egyleti helyiségét, József-körut 75. sz. alá október hó 30-án teszi át, mikor is az egyleti diszzászlót délután 2 órakor zeneszóval és az egyenruhás tagok kíséretével fogja áthelyezni; felkéretnek az összes egyleti tagok, hogy az ünnepélyesség emelése végett tömegesen megjelenni szíveskedjenek. A VII. ker. erzsébetvárosi kör október 31-én, hétfőn esti 7 órakor saját helyiségében, külső dob utca 5 sz., rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyát az alapszabályok módosítása képezi. A Beszterce-Selmecbányai Társaskör f. hó 22-én tartotta meg a Drechsler-féle vendéglő külön helyiségében évi alakuló közgyűlését, amelyen tisztikarát, választmányát és felügyelő-bizottságát alakította meg. Megválasztottak: Reisz Mór elnök, Jelenszky Kálmán alelnök, Goldner Fülöp titkár, Kovács Mihály pénztáros, Wieszt Károly jegyző, Bautrok József ellenőr, Svehla János háznagy. Színház,zene, képzőművészet * (A m. kír. opera műsora) erre a hétre következőleg van megállapítva: holnap — szerdán — „Excelsior.“ Csütörtökön Wilt Mária asszony, Spányi Irma k. a. és Pero 11 i vendégjátékául „Aida“; szombaton Spányi Irma k. a. és Pero 11 i vendégjátékául „Sába királynője“; vasárnap Wilt Mária és Nádayné Katalin asszonyok vendégjátékául „Don Juan,“ * (A legközelebbi operai újdonságok) a magyar kir. operaszínházban Delibes „Lakmé“-je és Verdi „Cielo“ ja lesznek. Mind a kettő november hónap folyamán kerül színre. „Lakmé“ szereposztása a következő: Lakmé—Bianchi Bianka k. a. (váltakozva Maléckyné asszonynyal), Malika— Freiswig Mariska k. a., Ellen—Kordin Mariska k. a., Róza—Henszer Helén k. a., Mistress Benston—Saxfehner Emma asszony, Gerald— Brouik, Fridrik—Takács, Nilakantha—Ódry (és Ney), Hadfi—Bodányi, Dombén—Hegedüs, Khinai kereskedő—Danoki, Karavár—Szekeres. Az operából a színpadi próbák már megkezdődtek és naponkint folynak. * (Az őszi kiállítás) képeinek kelendősége örvendetes tanúbizonyságot tesz a műártók mindinkább élénkülő érdeklődéséről. Újabban ismét többet megvásároltak a kiállítás festményeiből. Johanns Hyacinthe belga művész „Lóvásár“ című képét dr. Ullman Sándor orsz. képviselő vette meg; Bartó Ede „Vásárfiá“-t Buchwald Jónás; Margitay Tihamér „Légyotton“ c. képét Koller Károly udvari fényképész, s Terepy Károly „Zalabéri malom“ c. tájfestményét egy ismert műpártoló, ki nem kívánja, hogy megnevezzék. Az őszi kiállítás első sorozatát, mely már csak e hó végéig marad nyitva, a múlt vasárnapon közel ezer személy látogatta meg. * (A debreceni színházban) szombaton játszotta először a „Királyfogás“ operetta Flóra szerepét Margó Cália k. a. és föllépését teljes siker koszorúzta. Könnyed játékával és szép énekével kimagasló alakja volt az előadásnak. Kapott is tapsot lépten-nyomon és énekszámait majdnem mind meg kellett ismételnie. * (A kolozsvári nemzeti színházban) e hó 31-én lesz „Uff király“ bemutatója, melyben a női főszerepet Serédi Sarolta k. a., a kolozsváriak kedvence adja. A tavaszszal Serédi k. a. ismét vendégszerepelni fog a budapesti népszínházban. * (Cservári Ilona), Feleki budai színtársulatának egykori tagját, a berlini „Friedrich-Wilhelmstaedlisches Theater“-hez szerződtették. * („Lambach grófnő“). Lubliner Hugó négy felvonásos színműve tegnapi bemutatója alkalmával a bécsi Burgszínházban megbukott. * (Sarah Bernhardt Magyarországon.) Sarah Bernhardt megbízta Drenker párisi színházi ügynököt, hogy vendégszerepléseit Ausztria-Magyarországon közvetítse. A művésznő mindenütt Sardou új drámáját, „Tosca“-t akarja játszani, amelynek előadási jogát mesés összegen szerezte meg a költőtől. * (A milánói Scala-színházban) az évadot Goldmark „Saba királynője“ című operájával fogják megnyitni. A címszerepet Kupfer-Berger, a bécsi udvari opera egykori tagja énekli. * (Linzben) tegnapra ki volt tűzve „Tartuffe mintaképe“, Guzkopf ismeretes vígjátéka, da a darabot az utolsó percben állítólag egy magas állású személy kívánságára levették a műsorról, minthogy az tendenciájánál fogva megbotránkoztathatta volna a papságot. * (Perfast), a müncheni udvari színházak főintendánsa, a Schack és Beyse-ügy következtében benyújtotta lemondását, de nem hiszik, hogy azt a régens-herceg elfogadja. * (Nagy színházi botrány) volt a minap Marseilleben. „Teli Vilmos“-t adták, Gui 11 e tenorista és Chanoreau baritonista fölléptével. Már az első felvonás végén zajongni kezdett a közönség, a híres terzett után pedig egész erővel kitört a vihar, s az előadás onnan kezdve folytonos zaj és fütyülés közt folyt tovább. Végre a rendőrségnek kellett közbelépnie és a termet kiüríteni. * (Az „Opera Domigna“ katasztrófája) ügyében most foly az eljárás azon színházi alkalmazottak ellen, akik a tűz keletkezése körül mulasztással vannak vádolva. A vizsgálat során kiderült, hogy a tűz egy szabálytalanul elhelyezett légszeszlángtól keletkezett, amelynél egy, a levegőben függő díszlet tartó kötél tüzet fogott. Ekkor még könnyen el lehetett volna fojtani a tüzet, ha a szolgálattevő tűzoltó a helyén van, ahelyett, hogy az előadást.