Pesti Hírlap, 1887. október (9. évfolyam, 269-299. szám)

1887-10-26 / 294. szám

a jogosult, hogy a tetten kapott csempészek elfogas­sanak. A bizottság elfogadta a szakaszt. A 23. §-nál Helfy elismeri az állam azon jogát, hogy az állam közegei a postánál, vasutaknál s gőzhajóknál a szállítmányokban kutathassanak, de minden hivatalnokát ezen intézeteknek rendőrré tenni s feljelentésre kötelezni és oly célra nem vezető, mint igazságtalan dolog. Hieronymi­ai igazságtalanságot sem lát itt, mert az alkalmazottak nem arra vannak feljogosítva, hogy a málhákat átkutassák, csak az tétetik köteles­ségükké, hogy ha a csempészetnek tudomására jut­nak, ezt feljelentsék. Ily kötelezettség áll fenn pl. a tűzveszélyes tárgyakra nézve is. A bizottság elfogadta a szakaszt. A 24—26. §§-ok némi stiláris módosításokkal fogadtattak el. A 27. § nál többen a bizottság tagjai közül felszólaltak azon rendelkezés ellen, mely a szivarka­­hüvelyeknek áruba bocsátását eltiltja. A pénzügyminisztérium részéről hangsúlyoz­­tatván, hogy ily után az államkincstárt érzékenyen megkárosítják, a szakasz elfogadtatott. Ezzel a bizottság tárgyalását a holilap d. e. 10 órakor tartandó ülésre halasztotta. Az ülés d. u. 2 órakor ért véget. Külpolitikai hírek. A francia kamara három havi szünet után ma kezdte meg az új ülésszakot, mely igen mozgal­masnak ígérkezik. A Caffarel-ügyet a monarchista­­párt erősen fogja kiaknázni. Boulanger hívei is za­­jongni fognak és Wilsonnak baja lesz majdnem va­lamennyi párttal. De a helyzet még­sem veszélyes a kabinetre nézve. A képviselők a választók körében azt tapasz­talták, hogy az ország nem akar válságot és ezt pl. erélyesen adták értésére Toulonban Clémenceaunak, amennyiben a tervezett bizalmi szavazatot a kitört zaj miatt fel se lehetett olvasni. A kormány egyébiránt jelentékeny sikereket mutathat fel; a raon-sur-plainei incidens alkalmával erélyesen védte a francia nemzet méltóságát, a ka­mara összejövetelét megelőző napon pedig a suezi csatorna ügyében kötött olyan egyezséget, mely meg­felel a francia érdekeknek. A képviselőket 50 törvényjavaslat és 85 indít­vány várja, de kérdés, hogy a magas politika és a botrányok mellett ezekre rá kerül-e a sor. Belgiumban miniszterválság volt, Thom­ssen belügyminiszter lemondott és helyét de Volder igaz­ságügyminiszter foglalta el, a­kinek helyére viszont Lejeune ügyvédet nevezték ki. Ez az utóbbi kinevezés feltűnést kelt, mert Lejeune szabadelvű volt eddig. Azt következtetik ebből, hogy Beernaert az országban nyilvánuló sza­badelvű áramlattal számolni akar és jó lábon állni a liberális kamarával. — okt. 25. Fővárosi ügyek. — A fővárosi egyesület mai értekez­letét megelőzőleg a választmányi ülésen kiutalvá­nyozták a Mária Dorottya-egyesületnek már minap megszavazott 500 forintot; az elnöknő báró Nyáry Adolfné úrnő már köszönő iratot is intézett az egye­sülethez, ígérvén, hogy az egylet e nemeslelkü ado­mányát a fenséges védnöknőnek is tudomására jut­tatja. Több tag, mert nem fizeti a tagdíjat, az egy­letből töröltetik. Ezután a holnapi fővárosi közgyű­lés napirendjét beszélték meg s hozzájárultak a ta­nács előterjesztéseihez.­­ A főváros költségvetésének tárgyalá­sát a tanács ma befejezte és a mérleget felállította. A bevételi tételek közt fölemeltettek a követ­kezők: a legelőbérlet 1908 forinttal, a szemétkihor­­dás 12,925 forinttal, a követési járulékok 30,600 fo­rinttal, haszonbérek 1908 forinttal, különféle bevéte­lek 12.925 forinttal, leszállíttattak a csator­naépítési járulékok 1908 forinttal. A szerint a ren­des bevételi előirányzat teszen 8.182,107 forintot, a rendkívüli bevételi előirányzat 93,240 forint, ingatla­nok értékesítéséből befolyó jövedelem 140,000 fo­rint, tehát a bevételek főösszege 8.415,317 forint (a főszámvevői tervezet szerint volt 8 372,374 forint). A kiadási tételek közül fölemeltettek: erdő- 63 me­zőgazdaság 10,123 forint, állandó napszámosok 2000 forint, csatornák tisztántartása 2000 forint, közvágó­­hídi kezelési kiadások 549 forint, árvák és lelencek 1200 forint, egészségügyi kiadások 600 forint, köz­oktatási kiadások 240 forint, új követések 85,000 forint, csatornaépítések 27,000 forint; — ellenben leszállíttattak: napidíjak 3300 forint, iró- és nyomdai papír 4300 forint, nyomdai kiadások 700 forint, fű­tők 548 forint, épületek jókarban tartása 1400 fo­rint, üllői­ úti faiskola 300 forint, átkövezések 7700 forint, alapítványok 400 forint, polgári iskolák 900 forint, elemi iskolák 2000 forint, iparrajziskolák 3000 forint, partbérlet 600 forint, makadam utak 14,400 forint, városligeti és sétánykiadások 360 fo­rint, a befásitások folytatása 4000 forint, közvágó­­hídi beruházások 5000 forint, templomépítések 25,000 forint, rendkívüli adóhivatali személyzet 23,500 forint, előre nem látható kiadások 54,457 fo­rint, ennélfogva a rendes kiadások összege 7 millió 237,044 forint, a rendkívüli kiadásoké 1.046,857 fo­rint, az ingatlanok értékesítéséből fedezendő 140,000 forint, tehát az összes szükséglet 8.423,898 forint (a főszámvevői tervezet szerint 8.435.272 forint volt). A fedezet és szükségletet egybevetve e szerint csupán 8551 forint hiány mutatkozik, mire külön fe­dezet kijelölése nem szükséges.­­ Egy ipartelep kisajátításának kérdése fogja közelebb újra foglalkoztatni a főv. közgyűlést. A mai tanácsülés tárgyalta a Szabó és Schönwald-féle papirnemez gyár kisajátításának ügyét, mely több érdekes mozzanattal dicsekszik. Szabó és Schönwald a Rottenbiller-utcában mintegy 4 év előtt alapított papirnemez gyárt s erre neki a VII. ker. elöljáróság mint I. fokú iparhatóság a telep-enge­délyt kiadta. Kevéssel utóbb kiütött a kolera s a már üzemben levő gyárat a járványbizottság rende­letéből a polgármester karhatalommal beszüntetette. A gyárosok ekkor befektetett tőkéiket megsemmisítve látván, kártalanítást követeltek s a belügyi, kereske­delmi és igazságügyi minisztériumok meg is állapí­tották, hogy az ipartörvény értelmében a gyárosok kisajátítási eljárás megindítására bírnak igénynyel. A közgyűlés a jogi bizottság és tanács fölfogásának el­lenére szintén oda nyilatkozott, hogy Szabó és Schönwaldnak kártalanítás adandó s a tanács uta­­síttatott a szabad egyezkedésre. A gyárosokat föl is hívták egyezkedésre, ők azonban a törvény értel­mében kérték a kisajátítási eljárás megindítását. A kérdés azóta aludt, míg az ipar- és kereskedelmi minisztérium két rendbeli leirata nem érkezett, a­melyekben a tanács a kisajátítás megindítására uta­­síttatik. A tanács azonban a főügyészségnek már első alkalommal kifejtett véleménye alapján kimon­dotta, hogy a szabad egyezkedés közgyűlési határo­zattal elrendeltetett ugyan, de a gyárosok kisajátí­tási kérelmükkel elutasítandók. E véleménynyel ke­rül az ügy a két hét múlva tartandó közgyűlés elé.­­ Az illetőségi bizonyítványokat eddig a polgármester írta alá, a­mi nemcsak ő reá volt terhes (ily bizonyítványok ezerszámra állíttatnak ki), hanem a felekre is hátrányos volt, mert a kiál­lítást késleltette, annálfogva a tanács az ily bizonyít­ványok aláírásával mai ülésén Láng György taná­csost bízta meg.­­ A Podmaniczky­ utcai gőzmoz­dony a k­özúti vasút tárgyában, a fővárosnál tett többszöri eredménytelen kérelem után a Teréz- és Lipótváros előkelő polgárai és háztulajdonosai, most a közlekedésügyi miniszterhez fordultak egy 300-nál több aláírást tartalmazó kérvénynyel. Pa­naszkodva, sőt elkeseredve említik fel, hogy dacára a miniszter több rendbeli leiratának, s az építésre már január hóban kiadott engedélyének, a főváros még most sem kötötte meg a szerződést a vállalko­zókkal s igy a már két év óta vajúdó vasutügy ma is ott áll, hogy a lakosság nem tudja, mikor fog az tényleg kiépülni. Pedig e vasút nemcsak a közleke­dési tekintetben legelhanyagoltabb két kerület: a Teréz- és Lipótváros forgalmi érdekeit van hivatva hathatósan előmozdítani, hanem a Budáról jövő kö­zönségnek is egyedüli útja lesz a városliget felé. A vasútépítés reményében a Podmaniczky­ ut­ca környé­kén oly élénk volt az építés, hogy egész új utcaso­rok, paloták keletkeztek, de e késedelem rendkívül leverőleg hat az építő háztulajdonosokra, ami nem csak a telekérték csökkenésében, hanem a közforga­lom hanyatlásában, az ipar és kereskedelem pangá­sában is mutatja káros hatását. Kérik ennélfogva a minisztert, aki a főváros közlekedésügyét oly kiváló figyelemben részesíti s vitális érdekeit minden lehető módon előmozdítani törekszik, hogy ezen már oly hosszú idő óta függőben levő ügy elintézését s a Podmaniczky­ utcai vasútnak mielőbbi kiépítését a fővárosi tanácsnál sürgesse meg. — Budapest főváros 1. főorvosi hi­vatalának kimutatása a heveny-ragályos kórok állásáról 1887. október hó 16-ikától október hó 23-ikáig. a) Betegedés: himlő 8, vörheny 17, roncsoló toroklob 17, croup 2, hagymáz 14, kanyaró 143, kökhurut 2, ál- és bárányhimlő 16. b) Halá­lozás: himlő 2, vörheny 2, roncsoló toroklob 10, croup 6, hagymáz 2, kanyaró 3. Az üllői úti lakta­nyából származik 1 kanyaró, atról jött 1 himlő és 1 hagymáz. A betegek elkülönítése a lehetőségig, a fertőtlenítés, valamint egyéb óvintézkedések meglé­teztek. A lakásokban, a­hol a halálesetek előfordul­tak, úgy a fertőtlenítés, valamint egyéb óvintézkedé­sek minden egyes esetben hatóságilag eszközöltettek. PESTI HÍRLAP 1887 október 26. Egyletek és intézetek. — Az első magyar harcoskar­ egy-­­ e­t a Mária-Terézia-tér 16. sz. alatt volt egyleti he­lyiségét, József-körut 75. sz. alá október hó 30-án teszi át, mikor is az egyleti diszzászlót délután 2 órakor zeneszóval és az egyenruhás tagok kíséreté­vel fogja áthelyezni; felkéretnek az összes egyleti tagok, hogy az ünnepélyesség emelése végett töme­gesen megjelenni szíveskedjenek.­­ A VII. ker. erzsébetvárosi kör október 31-én, hétfőn esti 7 órakor saját helyiségé­ben, külső dob­ utca 5 sz., rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyát az alapszabályok módosítása képezi.­­ A Beszterce-Selmecbányai Tár­saskör f. hó 22-én tartotta meg a Drechsler-féle vendéglő külön helyiségében évi alakuló közgyűlését, a­melyen tisztikarát, választmányát és felügyelő-bi­zottságát alakította meg. Megválasztottak: Reisz Mór elnök, Jelenszky Kálmán alelnök, Goldner Fü­­löp titkár, Kovács Mihály pénztáros, Wieszt Károly jegyző, Bau­trok József ellenőr, Svehla János háznagy. Színház,zene, képzőművészet * (A m. kír. opera műsora) erre a hétre következőleg van megállapítva: holnap — szerdán — „Excelsior.“ Csütörtökön Wilt Mária asszony, S­p­á­­n­y­i Irma k. a. és P­e­r­o 11 i vendégjátékául „Aida“; szombaton S­p­á­n­y­i Irma k. a. és P­e­r­o 11 i ven­dégjátékául „Sába királynője“; vasárnap Wilt Má­ria és N­á­d­a­y­n­é Katalin asszonyok vendégjáté­kául „Don Juan,“ * (A legközelebbi operai újdonságok) a magyar kir. operaszínházban Delibes „Lakmé“-je és Verdi „Cie­lo“ ja lesznek. Mind a kettő novem­ber hónap folyamán kerül színre. „Lakmé“ szerep­­osztása a következő: Lakmé—Bianchi Bianka k. a. (váltakozva Ma­léc­ky­né asszonynyal), Malika— F­r­e­i­s­w­i­g Mariska k. a., Ellen—K­ordin Mariska k. a., Róza—H­e­n­s­z­­­e­r Helén k. a., Mistress Benston—S­a­x­f­e­h­n­e­r Emma asszony, Gerald— B­r­o­u­­­i­k, Fridrik—T­a­k­á­c­s, Nilakantha—Ó­dry (és Ney), Hadfi—B­o­d­á­n­y­i, Dombén—H­eged­üs, Khinai kereskedő—D­a­­­n­ok­i, Karavár—S­zeke­­res. Az operából a színpadi próbák már megkezdőd­tek és naponkint folynak. * (Az őszi kiállítás) képeinek kelendősége örvendetes tanúbizonyságot tesz a műártók mindin­kább élénkülő érdeklődéséről. Újabban ismét többet megvásároltak a kiállítás festményeiből. J­o­h­­­a­nn­s Hyacinthe belga művész „Lóvásár“ című képét dr. Ullman Sándor orsz. képviselő vette meg; B­a­rt­ó Ede „Vásárfiá“-t Buchwald Jónás; Margitay Tihamér „Légyotton“ c. képét Koller Károly ud­vari fényképész, s T­e­r­e­p­y Károly „Zalabéri ma­lom“ c. tájfestményét egy ismert műpártoló, ki nem kívánja, hogy megnevezzék. Az őszi kiállítás első so­rozatát, mely már csak e hó végéig marad nyitva, a múlt vasárnapon közel ezer személy látogatta meg. * (A debreceni színházban) szombaton ját­szotta először a „Királyfogás“ operetta Flóra szere­pét Margó Cália k. a. és föllépését teljes siker koszorúzta. Könnyed játékával és szép énekével kimagasló alakja volt az előadásnak. Kapott is tapsot lépten-nyomon és énekszámait majdnem mind meg kellett ismételnie. * (A kolozsvári nemzeti színházban) e hó 31-én lesz „Uff király“ bemutatója, melyben a női főszerepet S­e­r­é­d­i Sarolta k. a., a kolozsváriak kedvence adja. A tavaszszal Serédi k. a. ismét ven­dégszerepelni fog a budapesti népszínházban. * (Cservári Ilona), Feleki budai színtársula­tának egykori tagját, a berlini „Friedrich-Wilhelm­­staedlisches Theater“-hez szerződtették. * („Lambach grófnő“). Lubliner Hugó négy felvonásos színműve tegnapi bemutatója alkalmával a bécsi Burgszínházban megbukott. * (Sarah Bernhardt Magyarországon.) Sarah Bernhardt megbízta Drenker párisi színházi ügynököt, hogy vendégszerepléseit Ausztria-Magyar­­országon közvetítse. A művésznő mindenütt S­a­r­d­o­u új drámáját, „Tosca“-t akarja játszani, a­melynek előadási jogát mesés összegen szerezte meg a költőtől. * (A milánói Scala-színházban) az évadot Goldmark „Saba királynője“ című operájával fogják megnyitni. A címszerepet Kupfer-Berger, a bécsi udvari opera egykori tagja énekli. * (Linzben) tegnapra ki volt tűzve „Tartuffe mintaképe“, Gu­zkopf ismeretes vígjátéka, da a da­rabot az utolsó percben állítólag egy magas állású személy kívánságára levették a műsorról, minthogy az tendenciájánál fogva megbotránkoztathatta volna a papságot. * (Perfast), a müncheni udvari színházak fő­intendánsa, a Schack és Beyse-ügy következtében benyújtotta lemondását, de nem hiszik, hogy azt a régens-herceg elfogadja. * (Nagy színházi botrány) volt a minap Marseilleben. „Teli Vilmos“-t adták, G­u­i 11 e teno­rista és Chanoreau baritonista fölléptével. Már az első felvonás végén zajongni kezdett a közönség, a híres terzett után pedig egész erővel kitört a vihar, s az előadás onnan kezdve folytonos zaj és fütyülés közt folyt tovább. Végre a rendőrségnek kellett közbelépnie és a termet kiüríteni. * (Az „Opera Domigna“ katasztrófája) ügyében most foly az eljárás azon színházi alkalma­zottak ellen, a­kik a tűz keletkezése körül mulasz­tással vannak vádolva. A vizsgálat során kiderült, hogy a tűz egy szabálytalanul elhelyezett légszesz­­lángtól keletkezett, a­melynél egy, a levegőben függő díszlet tartó kötél tüzet fogott. Ekkor még könnyen el lehetett volna fojtani a tüzet, ha a szolgálattevő tűzoltó a helyén van, a­helyett, hogy az előadást.

Next