Pesti Hírlap, 1888. március (10. évfolyam, 61-91. szám)
1888-03-01 / 61. szám
. Ezt az ajándékot adta Krausz Lajos a dunaszerdahelyi népnek a maga pénzével együtt már eddig is. Most mindenesetre nyakon csíptek egy tucat ügynököt, akik Krausz részére, — úgymondjuk hitfelekezeti szempontból — vesztegettek. Krausz részére s bizonyára megbízásából is. Mert olyan bolond ember már csakugyan nincsen az országban s legkevésbé van az izraelita hitfelekezethez tartozó polgártársaink közt, aki a maga pénzével is lelkesedjék egy olyan jelöltért, aki azért megy le egy vad idegen kerületbe, hogy ott tisztán csak pénzéért válaszszák meg az ő „tisztelt választó polgártársai.“ Hogy miképen „dolgozott“ e kerületben Krausz Lajos, s hogy miképen adott váltókölcsönöket azon ígéret mellett, hogy megválasztása esetén — kétségkívül örömében, — el fogja égetni a váltókat, ez mind ki fog derülni a biró előtt. S közben meg fog történni a harmadik mérkőzés is, melynek eredménye csakugyan drámai érdekkel bízhat mindenkire. A morálra azonban nem kell várni az utolsó felvonásig. Az már most is itt fekszik előttünk a maga egész undorítóságában. Ami Krausz Lajost illeti, arra nem haragszunk. Végre is, ahol valami eladó van, ott mindig akad rá vevő is. S tudva van, hogy a rongyokat is sokszor jó áron lehet értékesíteni , főképen ha ezek a rongyok a lelkiismeret rongyai. De lesújtó és rettenetes tanulság az egy nemzet életében, mikor a jobb érzületű emberek végig kénytelenek nézni, hogy minden becsületes törekvésük dacára, mint válik lassan az országban minden eladóvá s mint válik ezen adás-vevés a detail-üzletből lassankint en-gros kereskedéssé, mikor az emberek nyílt piacon, raktározva és tömegesen bocsátják áruba lelkiismeretüket s ezzel együtt a nemzet politikai és moralitási tőkéit. Mindenesetre vannak, akikaz adásverés eme nemében kiváló örömüket lelik , s ezek a vevők. Vannak, akik elnézik vagy leplezgetik, s ezek azon igen-igen sokak, akik közvetett hasznot vagy előnyt várnak belőle. De vannak még olyanok is, a kik e becstelen vásárosoknak fegyverrel és börtönnel való szétkergetését követelik. S ezek a tisztességes emberek, vak szertartásmester idézi elő, nem hiván meg gróf Zamoyski nejét az udvari bálra, minthogy az ősök hiányzanak nála. Legfelsőbb helyen jóvá akarják tenni az elkövetett sértést, de a grófné vonakodik az udvarhoz menni és iszonyú jeleneteket csinál férjének. Hogy egy gazdag házasságról lemondott, férje állásával vélvén kárpótolni magát és Crenneville eljárása által sértve érzi magát. Egy ízben a házaspár Rothschild Nathániel bárónál volt hivatalos, gróf Potockiékkal és báró Bourgoingékkal egyszerre. Gróf Zamoyskiné szokása szerint sokáig elbibelődvén öltözékével, félórával megkésett é— azt hitték, nem is jön már, leültek tehát az ebédhez, minthogy a hölgyek éhesek voltak. Zamosky grófné belép és szitokkal ajkán vissza akar fordulni. Az urak lecsillapítják s marad ; ebéd után sétát tesznek a kertben. Boszusága ismét kitör, sírni kezd és férjét legyezőjével arcon üti. Hát még oda haza! . . . Hasonló jelenetek gyakran ismétlődnek. A grófnőnek „gyors keze“ van és Zamoyski mindent türelemmel visel. Fárasztó lenne minden apró jelenetet elmondani. Csak rövid vonásokkal akarjuk a grófi pár házaséletének főbb eseményeit vázolni. Gróf Zamoyski politikai nagy cselszövényt indított meg Lengyelország helyreállítása érdekében és a koronát Valdemár dán hercegnek ajánlotta föl. A grófné valódi lelkesedéssel részese e játéknak. Ezen időben írta a leggyöngédebb leveleket is, melyeket férjéhez, az ő „kedves papá“-jához intéz (a házasság előtt történt megállapodás szerint férjét papának nevezi, míg ez őt leányának könyte- PESTI HÍRLAP Belpolitikai hírek, febr. 29. Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletén a izsonyi elnök megemlékezvén Ghyczy Kálmán elhunytéról, kijelenti, hogy intézkedett az iránt, miként a párt kegyeletes részvétének kifejezéséül koszorú tétessék a párt nevében az elhunyt ravatalára. (Általános helyeslés.) Ezután tárgyalás alá vette az értekezlet a cukoradó-ívjavaslatot, melyet a ház pénzügyi bizottsága részéről Hegedűs L. előadó tüzetes fejtegetés után elfogadásra ajánlott. Perlaky pártoló felszólalása után az értekezlet általánosságban elfogadta a tvjavaslatot. A részletes tárgyalás során a 9-ik §-nál Varasdy azon indítványt tette, hogy a termelvénynek adó nem fizetés esetében történő eladásánál a befolyt felesleg ne a tulajdonosnak, hanem a termelvény korábbi birtokosának adassák ki, végrehajtási zálogjog eseténél pedig az illetékes hatósághoz tétessék át. Neumann Ármin hasonértelmű felszólalása után Tisza m.-elnök és Wekerle államtitkár kijelentik, hogy a fölvetett kérdésre vonatkozólag a végrehajtási utasítás fog intézkedést tartalmazni. Ezek után a tvjavaslat részleteiben is elfogadtatván, az értekezlet véget ért. A képviselőház igazságügyi bizottsága Körösi Sándor elnöklete alatt tartott mai ülésében folytatta az öröklési jogról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását, a köteles rész iránti átalános határozatokat tartalmazó fejezetnél (65—85. §§.) A 65. §-nál, mely szerint, az örökhagyónak leszármazóit, atyját, anyját és házastársát, ha törvényes örökösödésre lennének hivatva, köteles rész illeti, melyet a törvényben megállapított kitagadás esetein kívül az örökhagyó se el nem vonhat, se meg nem csonkíthat. — Szivák előadó utalva azon mélyreható fejtegetésre, melyben a köteles rész kérdése az általános vita alkalmával részesült s arra, hogy nálunk csakis elszórva emelkedtek hangok a köteles rész ellen, elfogadja egészben véve a javaslatnak az eddigi jogfejlődéssel benső kapcsolatban levő álláspontját. Csak azon újítással szemben, mely a házastársat is bevonja a köteles részbe, vannak aggodalmai. Egészséges háztársaknál az elhunyt házastárs talál módot arra, hogy a túlélő házastársról gondoskodjék s hol ez nem történt, kérdés, van-e szükség arra, hogy a törvény imperative közbelépjen ? Az eltartási kötelezettség mindenesetre fennmarad az özvegy nőre nézve s csakis özvegységének tartamára s a köteles rész ezt szubstituálja, de az életben maradt férj törlendő lenne a köteles részre jogosítottak sorából. Teleszky, Horváth Lajos, Körösi, Bokros és Chorin hozzászólása után azonban a bizottság érdemleges módosítás nélkül elfogadta a §-t. Magyar közjog s a nemzetközi szerződések. A Bud. Corr. írja: Azon sajátságos gravaminális taktikát, melyet az ellenzék a Romániával kötött hittárrendezési szerződés tárgyalása alkalmából követ, a legtöbb ellenzéki szónok azzal indokolja, hogy a magyar kormány, valamint a közös külügyminisztérium nemzetközi szerződések megkötésénél szándékosan nem fordítanak kellő figyelmet Magyarország közjogi állására. Ezzel szemben csak azon tényre akarunk ráutalni, hogy az Olaszországgal rövid idő előtt kötött s már meg is szavazott kereskedelmi szerződés, több helyen, többek közt, ahol a határforgalomról és a tengeri halászatról van szó, határozottan az osztrák határ, magyar határ, osztrák állampolgárok, magyar állampolgárok, osztrák származás, magyar származás kifejezések használják s ennélfogva a monarchia két államának közjogi állása teljesen figyelembe van véve és a Romániával kötött szerződésben előforduló inkorrekt kifejezések csupán csak tévedésen alapulhatnak. len tekinteni) és melyeket ő, — már amenynyit anyósa el nem lopott tőle, — le is nyomatott. A terv nem sikerült, minthogy Keresztély király nem akarja Lengyelországot helyreállítani és ezzel újra kezdődik a régi családibaj. Minden párisi látogatás új súrlódások okozója. A Massonnéhoz való barátság valódi botránynyá fajul, az anyós mindent elkövet, hogy leányát elválaszsza férjétől, kinek az anyja háta mögött még mindig gyöngéd leveleket irogat (az egyik a Rómában megindított válóper kezdete után három nappal kelt) s végre megkapja a búcsúlevelet, melyben neje azt írja, hogy kolostorba vonul: „Elhatároztam, hogy széttépem azt a házasságot, mely mint ön jól tudja, soha sem jött teljesen létre...“ Zamoyski gróf nejéhez akar jutni. Annak rokonai elutasítják őt. Goluchowski Agenor gróf, ki a távollevő Hoyos grófot helyettesíti a nagykövetségnél, „nem védője, hanem elfogult tanácsadója“ . Hohenlohe német nagykövet jóakarata semmit sem használ, minthogy ő nem német állampolgár. Charcot azt mondja neki, hogy felesége hisztérikus és sohsem lehet anyává; értelmes, de eszelős (maniaque) s azt tanácsolja neki: „Szöktesse meg nejét!“ Ha csak rajta állna.. . Következtek kísérletek, küzdések, összeütközések, kalandok, pörök. Midőn minden szelíd rábeszélés nem használt, elhatározta, hogy nejét vagy csellel, vagy erőszakkal hódítja vissza. Párisba utazott dr. Dunieckivel, bécsi jogtanácsosával. Zamoyski-Malakos Lujza grófné a l’Assomp-Bejelentések. Féchy Tamás elnök az ülést délelőtt 10 órakor megnyitván, a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bemutatja a beérkezett irományokat. Baross Gábor közmunka- és közlekedési miniszter javaslatot nyújt be a Kis-Újszállás-Dévaványa közt építendő helyi érdekű vasút engedélyokmányára vonatkozólag s beadja jelentését a budapest-lajosmizsei helyi érdekű vasútra nézve. tion kolostorban volt Auteuilben, Páris mellett. Anyja és elvárhatatlan barátnője Massonné is vele volt... Zamoyski gróf és barátai úgyszólván körülzárták a kolostort. Egyedül és csoportosan mentek Auteuilbe. Megjelenésük a rendőrség figyelmét fölkelte, mely párbajt sejtve, utánuk fürkészett. Gróf Zamoyski a nap és éj különböző óráiban kísérletet tett a zárdába hatolni. A grófné ott a legnagyobb kényelemben élt. Saját, fényesen berendezett lakosztálya volt és igen buzgó volt, legalább naponkint órahosszat bezárkózott Massonnéval — imádkozni. Látva a gróf, hogy kísérletei nem vezetnek célhoz, barátcsuhába öltözve akart bejutni, de elutasították, mert a legnagyobb éberséggel őrködtek a kapunál. A grófné egy napon kikocsizott és a gróf feltartóztatta kocsiját. Segély kiáltás, zaj, az őrség odasiet, a kocsis a lovak közé csap és a grófné eltűnik az őrjöngő férj szeme elöl. Zamoyski belátva kísérletei hasztalanságát, visszatért Bécsbe. Egy reggel egy idegen lepi meg Salm utcai palotájában, mr. Balázsinak mutatja be magát és azt az ajánlatot teszi neki, hogy segítségére lesz a grófné visszahódításában. „És miként lenne ez lehetséges?“ kérdi a gróf. Az idegen minden felelet helyett iratcsomót vett ki a zsebéből. Belix jezsuita páter és Wilson képviselő levelei voltak. Mr. Balázsi ezen levelekkel be tudta igazolni római és párisi előkelő összeköttetéseit. A gróf bizott benne és magától értetődik, hogy anyagi kívánságait teljesité. Ezen összeköttetés Balázsi elfogatásával végződött, miután 80,000 frankot és 1888. március 1. Országgyűlés t. A képviselőházat ma is a Romániával kötött határrendezési szerződés foglalkoztatta. Az ellenzék részéről Szederkényi Nándor, Madarász József és Grünwald Béla szóltak a törvényjavaslat ellen, míg Steinacker Ödön, Schvarcz Gyula, Tisza Lajos gróf és Horváth Gyula a törvényjavaslatot pártolták. Érdekes mozzanata volt a vitának a kabinetkérdésre nézve Tisza miniszterelnök és Apponyi Albert gróf közt folyt rövid szóváltás. Több szónok nem lévén feljegyezve, elnök a vitát bezárta, de a zárbeszédek holnapra maradtak. Az ülés végén Meszlényi Lajos a dunaszerdahelyi választásnál állítólag előfordult vesztegetések tárgyában interpellálta a belügyi- és igazságügyminisztereket, akik kijelentették, hogy ez ügyben a vizsgálat már el van elrendelve. Ezután pedig Szendrey Gerzson kérdezte a pénzügyminisztert, igaz-e, hogy az aradi Neumann szeszgyáros-cégnek 2 millió forint adót engedtek el? Mire Tisza miniszterelnök mint pénzügyminiszter, általános derültség közt megjegyezte, hogy bár volna Magyarországon olyan szeszgyár, amelynek 2 millió forint adót lehet elengedni. .. A képviselőház ülése febr. 29.