Pesti Hírlap, 1888. november (10. évfolyam, 302-331. szám)

1888-11-22 / 323. szám

. Szervi hibája, benső betegsége van ennek a darabnak. Az alap a hibás. Ott van elvétve, a bol kezdődik. Valóban a szerzőnek bele kell törődnie abba a gondolatba, hogy a kísérletezés, a javítgatás nem használ, s az ő darabja sok szép része dacára sem életrevaló. A leányzó — ha nem is mérgezi meg magát­­— meghalt. * (A m. kir. operaházban) ma este tartot­ták meg a jelmezes főpróbát Kreutzer Konradin „A granadai éjjeli szállás“ című dalművéből, mely­nek holnap — csütörtökön — lesz a bemutatója. Mahler Gusztáv igazgató Alszeghy Kálmán főrendezővel és Újházi Ede játékmesterrel karöltve nagy gondot fordított a mű betanítására. A két főszerepet Ábrányiné W. Margit­­asszony (Gabriela) és Takács Mihály (vadász) éneklik. A többi szerepek Stoll, Láng, Szendrői és V­á­r­a­d­i kezeiben vannak. Az előadást Erkel Sándor vezényli. A díszletek igen szépek és hatá­sukat különösen emeli az, hogy szuffiták alkalma­zása nélkül, egészen szabadon állanak. A világítási effektusok is meglepően sikerültek. Általában az egész előadásnak előreláthatólag nagy sikere lesz. Az opera után „A négy kérő“ című új ballet ke­rül színre. * (A népszínházban) ma tartották meg Bá­tor Szidor, Hegyi Béla és Lukácsy Sándor új ope­rettjéből, a „Titkos csók“-ból a rendelkező próbát. — A népszínház műsora Németh József betegsége miatt oly módon változott meg, hogy pénteken a „Szép Heléna“ kerül szinre, szombaton pedig a „Szedrevette nagysám“-ot adják. Vasárnap a „Mag­­duska örökségé“-t ismétlik. * (IX. Tamara-zeneestélyét) adta ma este a Krancsevics vonósnégyes-társulata a Vigadó­ban nagyszámú közönség jelenlétében. A jelen tár­sulat örvendetes módon nyer népszerűségben mind­inkább tökéleteskedő összjátéka és gondos előadása által. Ez esetben is tiszta élvezetet nyújtott Schu­bert A-moll és Schumann F-dúr négyesének szabatos és emellett lendületes előadásával, dereka­san kiérdemelve a közönség sűrű tapsait. Különösen tetszett a Schubert-négyes gyönyörű menuetto-ja, ellenben Schumann négyesének echerzo-jában a gyors ütem rovására nélkülöznünk kellett a kellő érthetőséget, mely a zenei humort kifejező eme részben elengedhettek Újdonság volt T s­c­h­a­i­­kovezky A-moll hármasa (zongorára, hegedűre és gordonkára), melynek csak a befejező „Coda andante“-jében jut némi karakterisztikus kifejezésre az, a­mit a szerző hármasa élére tett, t. i. a „Ru­binstein emlékére.“ Kü­önben nem hatástalan szer­zemény, nem egy szellemes, bár bizarr ötlet által érdekessé téve, azonban bőviben az olyan banális részleteknek, melyekből nagyon is élesen ü ki az olcsó hatásvadászat. A technikai nehézségektől duz­zadó zongorarészt Deutsch Vilmos játszotta bravourral, helylyel-közzel túlságos erélylyel. * (Sarah Bernhardt és a fehér kereszt.) A fehérkereszt jótékony egyesület köréből egy fölvilá­gosító közleményt vettünk, melyben elő van adva, hogy az egyesület a művésznőt Hubay Jenő és Jusc­h Zsigmond által csakugyan fölkérte a jóté­­konycélú matinéra. A művésznő előttük, Grau im­­prezárió pedig Tabódy egyesületi elnök előtt tény­leg megígérte a részvételt s csakis ily alapon jutott az egyesület ah­oz, hogy Jászai asszonyt és Vízvárit is fölkérje, valamint hogy falragaszokat tegyen közzé. Grau imprezárió azonban egyszere megvál­toztatta elhatározását s ezzel az egyesületnek tény­leg 200 frt kárt okozott. Az egyesület részéről dr. Szalárdi főorvos irt Sarah Bernhardt-hoz, de e levélben semmi követelés nem foglaltatott. Az orvos a művésznő jóindulatát köszönte meg benne s függelékül megjegyezte, hogy a művésznőn állana, nem lehetne-e az imprezárió által okozott kárt jóvá­tenni? — A tényállás ezen leírása természetesen csak enyhébb alakban való ismétlése annak, amit mi is irtunk. Az mindenesetre sajnálatos, hogy Grau, a­ki az egésznek oka volt, szárazon menekült s a kárt a jóté­­onycélú egyesület szenvedi. * (Az őszi kiállítás második sorozatát) a műcsarnokban ma 2 órakor Klotild főhercegnő, Mária Dorottya 6s Margit főhercegnőkkel megláto­gatta. A magas vendégeket Telepy Károly műtárnok fogadta, egy órán túl időztek a kiállítási termekben s nagy érdeklődéssel szemlélték meg az ott levő műtárgyakat. Klotild főhercegnő Munkácsy festmé­nyéhez ismételve visszatért s távozásakor kilátásba helyezte, hogy legközelebb megint meg fogja nézni a „gyönyörű kiállítást“. — Megjelent a gazdagon kiállított képes tárgymutató is, mely a kiválóbb mű­veknek összesen 64 sikerült reprodukcióját tartal­mazza s a jegykiadó pénztárnál kapható. * (Matejko legújabb képe.) Matejko, a híres lengyel festő legújabb nagy képe, mely most a bécsi Künstlerhausban van kiállítva, az öregedő művész legfényesebb alkotásaival versenyez. A festmény címe „Koszciuszko Tádé a Rad­avics mellett az oroszokon kivívott győzelem után i­s azt a törté­nelmi tényt ábrázolja, midőn Koszciuszko Rad­avice mellett négyezer, nagyobbrészt rosszul fegyverzett lengyellel megvert hatezer muszkát. A rendkívül hatásos kép szerkezetében egyszerű, de bővelkedik szép, szellemes és korrekt részletekben, sőt egyes detailok, alakok, fejek, motívumok rajzban, rövidí­tésben és elrendezésben mesterieknek mondhatók. A kép hangulata egységes, színei erőteljesek és egészségesek. A kilátás a párázatos síkságra, a­hol a megvert oroszok menekülnek és a nyugvó nap viszfénye a lehámozott tölgyfatörzseken kitűnően van megcsinálva. Ezt a természetes keretet egy a győzelem örömétől szenvedélyesen felizgatott, tarka tömeg tölti ki, mely a hadvezért körülujjongja, az elfoglalt ágyukat utoljára szolgálja ki, a sebesülteket ápolja s foglyokat visz magával. Mindez szép és igaz s valódi történeti szellem lengi körül. * (Művészeti rövid hírek) Sarah Bernhardt elutazása alkalmával a népszínház munkásainak 100 frankot adományozott. — Wal­ter Saroltával Barnay igazgató alkudozáso­kat folytat, hogy a művésznőt megnyerje a „Berli­ner Theater“-nál való két havi vendégszereplésre. — W­i­l­t M­á­r­i­a, mint Grácból, a­hol most ven­dégszerepelt, jelentik, még ez évben visszavonul a színpadtól s ezentúl csak hangversenyekben fog részt venni. — P­á­lf­i­k Béla, a festő-tenorista, a­ki jelenleg Tatán lakik, néhány nap előtt a bécsi operában Jahn igazgató előtt Lohengrinben próbát énekelt. — Rubinstein Antal Averkiev szövegéhez egy „Gorinszka“ cimü uj operát ir, melynek fele már kész. PESTI HÍRLAP 1888. november 22. Gróf Bánffy Béla temetése. (Távirati tudósítás.) Kolozsvár, nota 21. És­félül Ani két órakor szállították az elhunyt Bánffy Bála gróf tetemeit Kolozsvárra és a belfar­­kas utcai református templomban helyezték rava­talra, a templom belsejét gyászlepellel vonták be, a ravatalt pedig valóságos pálmaerdő vette körül, tarkítva délszaki növényekkel. Tizenegy órakor megjelent a ravatalnál a képviselőház küldöttsége. Eszterházy Kálmán a ház koszorúját a következő szavakkal tette le : ,,A magyar országgyű­lés megbízásából és nevében helyezzük el e koszorút elhunyt alelnöke ravata­lára. E hamvaknak végső megtisztelése csak része azon emlékezésnek és gyásznak, a melylyel a ház a haza nevében a méltóért, méltóan viseltetik.“ A számos koszorú közt megemlítendő Tisza miniszterelnök nagy díszes cserfájévá!-koszorúja „Gróf Bánffy Bélának, ifjúkori barátjának“ felirat­tal, az országgyűlési s szabadelvű pártkörnek ara­nyozott szalaggal ellátott rózsakoszorúja, az E. M. K. E. választmánya és Ferencz József unitárius püspök koszorúi. A bánfi­hunyadi választókerület, melyet 12 tagú küldöttség képviselt Gyarmathy Zsigmond vezetése alatt, szintén igen díszes koszo­rút helyeztetett nagyérdemű képviselőjének ra­vatalára. Délutáni három órakor vette kezdetét a te­metési szertartás. A tágas templom belseje zsúfolva volt közönséggel; a templom felé vezető utakat az emberek megszámlálhatatlan sokasága állotta el. A kolozsvári dalegylet meghaló gyászdala után Szász Domokos püspök mondott szívhez szóló beszédet. „Te mindent cselekedhetsz, a­mit elvégeztél, senki el nem fordíthat attól téged“. E bibliai idézettel kezdte meg beszédét a püspök, megemlékez­vén az elhunytnak kiváló érdemeiről. A püspök könyörgése a jelenlevőket mélyen meghatotta. Köz­vetlenül a ravatal mellett a képviselőház küldött­sége állott, jobbra tő­­k a megyei és városi hiva­talnokok, élükön Béldi főispánnal és Albach polgár­mesterrel, balra a tisztikar élén Mádi Kovács altá­­bornagygyal foglaltak állást, míg a koporsó mellett lévő padsorban a zokogó özvegy és a családnak főtagjai ültek. A gyászmenetet a ref. főiskola több száz fő­ből álló küldöttsége nyitotta meg, a halottas kocsi előtt haladt az a külön kocsi, melyen a megszámlál­hatatlan sokaságú koszorút szállították. A gyászko­csi után az elhunytnak öcscse, Bánffy György gróf haladt, követve a család férfitagjaitól és a képvise­lőház küldötteitől. Szépen sorakozott rendben kö­vették a menetet a bánffy-hunyadiak és Kolozs me­­gye küldöttei; ezeket követte a fogatok beláthatat­lan sora. A merre a menet elhaladt, a nép ezrei állottak sorfalat, az erkélyek és ablakok tömve nézőkkel. Negyed öt órakor ért a menet a sírkertbe. Az elhunyt sírját néhai Kendeffy Ádám­ gróf hatal­mas négy kőoroszlános síremléke alján ásták meg. A sírpödörnél a képviselőház képviseletében D­á­r­d­a­y Sándor képviselő mondott búcsúbeszédet. „Eljöttünk — úgymond — hogy a tisztelet adóját lerójuk azon férfi iránt, ki nagyratörő lelke dacára a politikai kísértések sűrán hangjainak ellen tudott állani és tántorithatlan híve maradt a törvény által szentesített ap­ának, amaz uniónak, melynek ő egyik oszlopa lett. És ime, Erdély uniójának ez oszlopa kidőlt, megtört, de megtört, midőn az unió műve, melyért szivének maiden dobbanásával, b­ika minden tehetségével sőt kész lett volna vérével is harcolni, be van fejezve és szilárdan áll úgy, hogy képes az idők viszontagságaival dacolni, hogy azt immár a viharok kitörései sem képesek megingatni. A tisztelet adóját rójuk le azon férfi iránt, kit jel­lemszilárdsága és a köztisztelet oly magas polcra emelt, mely őt a pártok küzdelmei fölé helyezte. Ezért jelentünk meg pártkülönbség nélkül, hogy a polgári erények koszorújának legbecsesebbjét lerakjuk ravatalodra és itt, a nyílt sír tá­tongó úrja előtt mondhassuk el neked az egyesült haza nevében: „Isten veled!“ — A hazafiasság, a kötelességérzet, a törvénytisztelet pé­l­­ja, melyet te adtál, ragyogjon a bérces haza minden fia előtt. Isten veled! Nyugodjál békében az egyesült haza földjében. Isten veled! ... Őrt állunk mi a Kárpátoktól az Adriáig eszményképed védelmére, melyért küzdőnél. Nyugodj békében .... Isten véled! A szónok beszédének ez utolsó részét mélyen meghatva mondotta. A beszéd végeztével a kopor­sót a koszorúkkal a sirgödörbe helyezték, aztán elhantolták. Napi hirek.­ ­ (Személyi hirek.) Vajda Jánost, mint részvéttel értesülünk, súlyosabb baleset érte. A költő jobb karja csontját eltörte s most betegen fek­szik Vámház-körut 2. szám alatti lakásán. — P­r­e­­peliczay Gyula m. kir. jószágigazgató, ki a gö­döllői korona-jószágok igazgatójává neveztetett ki, tegnap utazott el Mármaros-Szigetről. Tiszteletére barátjai bucsu-bankettet rendeztek. — (A „Jó-sziv“ pénztárába) 1888. novem­ber 10-ig befolyt 146,957 forint 63 kr. Azóta: a Pesti Hírlap gyűjtése 271 frt 21 kr, a Bazár folytatólagos jövedelme, Csávossy Béla kiz. pénz­tárnok utján 942 frt 50 kr, apróbb bevételekből 93 frt 31 kr, együtt 1307 forint 2 kr; e szerint összesen befolyt 148 264 frt 65 kr. — (Tisza Kálmán miniszterel­nöimért tisz­telgett ma az „Országos nűképzű-egyet“-nek Veres Pálné Beniczky Hermin elnök vezetése alatt álló küldöttsége, Majthényi Alajosné, Csiky Kálmánná, Darázsy Albertné, megköszönni a pénzügyminiszter­nek, hogy részeltette az egyesületet az „államsors­­jrték“ jövedelméből. A miniszterelnök szívélyesen fogadta a küldöttség tagjait s az egyesület iránti jóindulatát és támogatását továbbra is kilátásba helyezte. — (Az újszülött főhercegnő) keresztelése — mint nekünk Pozonyból sürgönyzik — holnap délelőtt megy végbe 11 óra után. A keresztelést Heiller városi püspök-plébános fogja teljesíteni, W­e­s­s­e­l­y plébános, G­r­o­f­c­s­i­k tábori pap jelen­létében és Fellner, Ribány, Stössner káplánok segéd­lete mellett. A keresztelőre hivatalosak: Esterházy István gróf főispán, Mergl polgármester, Kozsehuba városi kapitány, Catty hadtestparancsnok, Forinyák, Gustaf tábornokok, Wimmer ezredes, Benoist br. és dr. Tauscher városi főorvos, továbbá Herberstein gr. főudvarmester, Prónay br. szárnysegéd, Széchen és Chetek grófnők és Luksch titkárnő­k az udvar­ból. Az újszülött főhercegnő neve lesz: Izabella (Mária Terézia Krisztina, Eugénia.) Keresztanya: Mária Terézia (von Würtemberg) hercegnő lesz. — Várják még Erzsébet főhercegnőt, Aueraperg grófnő udvarhölgyét, Taaffe grófné udvarhölgyet is. — A mai orvosi jelentés szerint, melyet dr. Tauscher adott ki, s melyet alájegyeztek Desasse grófnő és Heiller püspökplébános is, Izabella főhercegnő és az újszülött főhercegnő teljes és tartós egészségnek örülnek s igy több orvosi jelentés nem lesz kiadva.­­ (Hazafias alapítványok.) Frohner Já­nos, volt budapesti polgár, jelenleg a bécsi „Impe­rial“ szálló tulajdonosa, levelet intézett dr. Fálk Miksához, a magyarországi hírlapírók nyugdíjintéze­tének elnökéhez, melyben ő felsége 40 éves uralko­dói jubileumának örvendetes tányéra utalva, első­sorban a hírlapírók nyugdíjintézetéről emlékezik meg, abba mint alapító tag 2000 forint befi­zet­é­s­s­e­­ belép s az igazgatóságban résztvevő helyettese gyanánt dr. Deutsch Izidor budapesti ügyvédet nevezi meg.­­ Ugyancsak Frohner a ju­bileum alkalmából egy 10.000 forintos alapítványt tett oly rendelkezéssel, hogy ezen töke évi kamatjai segély gyanánt fizettessenek ki a bécsi egyetem egy­­egy hallgatójának, a ki születésére nézve osztrák, de kötelezi magát a magyar nyelvet szóban és írásban tökéletesen elsa­játítani.­­ Egy harmadik nevezetes alapítványt tett Frohner János, ugyancsak a jelzett alkalomból születési helyén, az alsó-ausztriai Gross-Inzersdorf községben, a­hol egy kórházat és szegényházat építtetett. — (Sport-kiállítás) lesz a jövő év június, július és augusztus hónapjaiban Kasselben. Henrik porosz herceg lesz a protektora s fel fogja ölelni a sport összes nemeit.

Next