Pesti Hírlap, 1888. december (10. évfolyam, 332-360. szám)

1888-12-23 / 353. szám

6 odavaló főkapitány hathatós közreműködésével meg­indította a nyomozást. A kihallgatások folynak, s ezek nyomán szükségesnek látszott, hogy Fehér­­templom városára is kiterjeszszék a vizsgálatot. -------------­------------------------------------■"*.-------­ Napi hírek. — (Lapunk mai számához) egy iv mel­léklet van csatolva, mely a regényközleményt s a hirdetések egy részét tartalmazza. — (Személyi hír.) Szécsényi Jenő osz­tálytanácsos a vallás- és közoktatási minisztérium­ban, holnap szabadságra utazik és jövő év január 1-én kezdi meg újból hivatalos teendőit. — (Kiállítók a király előtt.) A király ma d. e. fogadta a bécsi iparkiállitás azon bizottsági tagjait és kiállítóit, kiket rendjellel vagy elismerő okmánynyal tüntetett ki. — (Viktória és Mária Terézia királynők.) A minap említettük, hogy Viktória királynő fütetlen szobában alszik s fagyban is nyitva tartatja lak­osztályának ablakait, úgy, hogy Windsorban min­denki legalább is náthát kap. Ez alkalomból egy bécsi lap közli Pichler Karolina emlékirataiból azt a részt, melyből kitűnik, hogy Mária Teréziának is hasonló természete volt. A nevezett írónőnek anyja leánykorában a királynő felolvasónője volt és segéd­kezett neki a toilettenél. Az emlékiratok illető része így hangzik: ,,A királynő mint nagy, termetes nő nem bírta a meleget elviselni. Fűteni alig lehetett nála. A léghuzamtól való félelmet nem ismerte, nem tudta, mi az a rheumatizmus, s gyakran télen is nyitva volt íróasztala mellett egy ablak, melyen keresztül a szél a havat arra a papirosra szórta, melyről felolvastam. A­mint a királynő egyszer egy úrnapi körmenetről Bécsből Schönbrunnba tért vissza, a forró nyári naptól fölhevülve, azonnal levetkőzött , csak egy szoknyát és egy fésülő­köpenyt hagyva magán, a szoba közepére ült, mely­nek szemközt levő ablakát és ajtaját kinyittatá, hogy léghuzam legyen; azután jégbehütött limoná­dét ivott , ugyancsak jégbehütött szamócát evett. Ezalatt, hogy időt ne veszítsen, megfésültette szép, hosszú haját. A királynőnél nagyon kínos volt télen a szolgálat, fagyos kezekkel kellett dolgozni, az ember teste csaknem reszketett a hidegtől, míg a királynő, ebből, úgy látszik, mit sem érzett.“ A meg­lehetősen elkényeztetett Kauniszról is beszélik, hogy mindig bundában jelent meg előterjesztésre a ki­rálynő előtt, hogy a hideg szobában meg ne haljön.­­ (A regálebérlők országos küldöttsége) tegnap délben tisztelgett Wekerle Sándornál, felkérve az államtitkárt, hogy a regále-törvény azon részének homályos pontjaira nézve, mely már 1889. február 1-én lép életbe, a még ezentúl hozandó miniszteri rendeletben adja meg a felvilágosítást. Az államtitkár szokott előzékenységével fogadta a küldöttséget, méltányolta a regálebérlők kívánságát és kijelentette, hogy kész egy kebelükből válasz­tandó szűkebb bizottság előterjesztését meghallgatni. A regálebérlők küldöttsége Popper Mór dr. deb­receni ügyvéd, a bizottság jegyzője vezetése mel­lett W­e­i­s­z Mór, P­o­lt­á­k Ármin, Weisz Sán­dor és R­o­s­e­n­f­e­l­d Mór urakat küldte ki, kik is ma délután megjelentek az államtitkárnál, ki R­á­c­z osztálytanácsos jelenlétében fogadta a kül­döttséget és figyelemmel hallgatta végig a regále­­bérlőknek előterjesztéseit és kilátásba helyezte, hogy aggályaik el lesznek oszlatva és a szerkesztendő miniszteri rendeletben jogos kívánalmaik kellő te­kintetben fognak részesülni. ■—■ (Szentgyörgyi Imre kúriai tanácsel­nök) a budapesti ügyvédvizsgáló-bizottság elnöksé­géről lemondott. Szentgyörgyi lemondását azzal in­dokolta, hogy a bírói teendők annyira igénybe veszik, hogy eme, már 14 év óta viselt nagyfon­­tosságú állásnak tevékenységét továbbra nem szen­telheti. Az igazságügyminiszter, elismeréssel amaz érdemek iránt, melyeket Szentgyörgyi e téren is szerzett és tekintettel arra, hogy már múlt évben is kérte felmentését, a lemondást elfogadta. Az ügyvéd­vizsgáló bizottság elnöke hír szerint V­a­j­k­a­y Ká­roly, a budapesti kir. tábla nagyérdemű elnöke lesz.­­ (Zólyom új tisztviselői.) Zólyomban e hő 20-án ment végbe Csipkay Károly alispán elnök­lete alatt a városi tisztviselő választás, a­mely a kö­vetkező eredmény­nyel végződött: polgármesternek megválasztották: Szalay Ágostot; főjegyzőnek: Katona Gyulát; tanácsnoknak: Mihálik Emilt; pénztárnoknak: Garz­s­ik Jánost; szám­vevőnek: Spilka Ferencet; ellenőrnek: Thom­­ka Adolfot.­­ (Egy lap jubileuma.) A párisi „Journal des Débats“ a jövő évben ünnepli fenállásának százéves évfordulóját. Ez alkalomból a kiadó a munkatársak és a lap barátainak segélyével egy művet fog kiadni, mely nagy vonásokban fogja tar­talmazni a lap történetét s azoknak lesz ajánlva, a­­kik tehetségüket a lapnak ajánlották. — (Zsigmondy Vilmos) holttestét, végaka­ratához képest ma déli 14 órakor boncolta fel dr. Portik Ottó egyetemi magántanár az elhunytnak külső-dob-utca 53. sz. a. lévő lakásán. A boncolás folyamán konstatálta, hogy az elhunytnak krónikus tüdőlobja volt, melyhez nagymérvű gyomorhurut járult. A légcsőoszlás m­egött pedig kezdődő bárzsingrák mutatkozott, a­mely annyira megakadályozta a táplálkozásban, hogy az utolsó 12 nap alatt a beteg csak pepton­­borral, borlevessel és kognókkal élt. A halál köz­vetlen oka az volt, hogy a táplálkozási zavarok miatt végképen kimerült. — Zsigmon­dy halála mély részvétet keltett a legszélesebb körben. Ma délelőtt Fabiny Teofil igazságügyminiszter s több orsz. képviselő tett részvétlátogatást a gyászoló családnál. Tisza Kálmán miniszterelnök és Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter levélben fejezték ki rész­vétüket. Selmecbánya város a következő táv­iratot küldte: „Selmec-Bélabánya város tanácsa a legőszintébb és legmélyebb részvétét nyilvánítja nagyrabecsült és felejthetetlen képviselőjének nagy­ságos Zsigmondy Vilmos urnak gyászos elhunyta felett. Ocsovszky polgármester.“ A Selmecbányai bányász- és erdész-akadémia a következő táviratot küldte: „Szomorú kötelességünknek tartjuk akadé­miánk nevében is őszinte részvétünknek kifejezést adni azon súlyos veszteség felett, mely szeretve tisztelt országgyűlési képviselőnk halálával úgy nagyságodat és családját, valamint a hazai bányá­szatot és egyáltalán véve a közügyeket érte. A m. kir. bányász- és erdész-akadémia igazgatósága: Farbaky.“ A kőszénbánya-és téglagyár-részvénytár­­sulat, melynek az elhunyt elnöke volt, külön gyász­­jelentést adott ki a haláleset alkalmából. A ravatalt a lakásban ma délután állították fel s eddig koszo­rúkat helyeztek rája. A gyászoló család, az or­szággyűlési szabadelvű pártkör, a képviselőház, a m. t. akadémia, a kőszénbánya- és téglagyár-társu­lat igazgatósága , tisztviselőkara, báró Mah­omes és neje, Fascho-Moys Sándor és neje. A temetés holnap d. u. 3 órakor lesz.­­ (A poliklinika küldöttsége a miniszte­reknél.) A budapesti poliklinika igazgató-választ­mánya legutóbbi ülésén elhatározta, hogy három tagú küldöttség által kérvényt nyújt be a kormány­hoz, méltányos segély kieszközlése végett. A kül­döttség, melynek tagjai voltak: Szapáry István gróf elnök, dr. Lichtenberg Kornél titkár és dr. Ullmann Sándor országgyűlési képviselő, ma déli 12 órakor tisztelgett Csáky Albin gróf közoktatásügyi és Or­czy Béla báró belügyminiszternél, továbbá Berze­­viczy Albert és Beniczky Ferenc államtitkároknál. A küldöttséget Szapáry István gróf elnök vezette s mind a négy helyen ő adta át a kérvényt rövid beszéd kíséretében, mig a küldöttség tagjai szak­szerű felvilágosításokkal szolgáltak. A miniszterek és államtitkárok szívélyesen fogadták a küldöttséget, érdeklődéssel vettek tudomást az egyesület hasznos és humánus működéséről s kilátásba helyezték, hogy a poliklinikát erkölcsi és anyagi támogatásuk­ban fogják részesíteni. — (Az Éden-színház) ma nyílt meg a Vi­gadóban. A takaros kis színpad a nagy terem buf­fet felőli oldalán van fölállítva. A közönség már az első előadás iránt is meglehetős érdeklődést tanúsí­tott s az ülőhelyek nagy része el volt foglalva úgy a nagy, mint a kis teremben, és Schenk igazgató már ezen az első előadáson bebizonyította, hogy megérdemli az érdeklődést. Megjelenése is kedve­zőbb benyomást tett, mint az utcaszögleteken lát­ható portrétja után következtetni lehetett volna. Ez egy durva, széles arcot mutat be, pedig Schenk voltaképen keskeny s némileg szatirikus arcélű, na­gyon szőke férű. Lengyel-német dialektusban, fo­lyékonyan a a körülményekhez képest elég szelle­mesen cseveg. A közönség eleinte meglehetős hideg­séggel fogadta mutatványait, később azonban mind sűrűbbek lettek a tetszést nyilvánító tapsok. Schenk ma este több ismert mutatványt vett föl program za­jába, de ezeket is oly meglepő ügyességgel adta elő s oly különféle kombinációkban, hogy szinte az újdonság ingerével hatottak. De nemcsak személyes ügyességét mutatta be, hanem technikai szerelvé­nyeinek sokféleségét és kitűnő voltát is. Nagyon tetszett különösen a rejtélyes szekrénynyel való mutatvány. A szekrényből, mely üresnek látszik, egymásután két nő és egy férfi, majd két szép kis kutya jön elő. A bűvész fölhívja a közönséget, hogy tekintse meg valaki a szekrényt. Egy vállal­kozó úriember föl is ment a színpadra s tanulmá­­nyos, komoly ábrázattal nézegette körül, sőt még bele is lépett. A következő pillanatban a közönség derültsége mellett rácsapódott az ajtó, s midőn ezt újra kinyitották, a kiváncsi úriember úgy eltűnt, akár Jónás a cétdalban. A szekrény egészen üres volt , a közönség között egy elfojtott „Jesszus!“ volt hallható — az aggodalmas feleség ajkáról. A szekrény ajtaja azonban újra becsapódott, s mire újra kinyílt, Jónás úr teljes épségben lépett ki belőle, s meg is éljenezték, — talán ezúttal először életé­ben. Igen szépek voltak a ködfátyolképek is. A teremben azonban oly temperatura volt, akár a windsori kastélyban, ahol tudvalevőleg mindenki náthát kap.­­ (Egy anya gyilkossága és öngyilkos­sága.) Borzalmas családi dráma játszódott le a napokban Versecen. Bittchen Ferenc ottani jómódú parasztember ugyanis, vadászkirándulásából haza­térve, zárva találta háza kapuját s midőn ezt laka­tossal fölnyitván, házába lépett, ott találta a szoba padlatán holtan fekve 25 éves feleségét s három éves kis lánykáját. Mindkettőnek nyaka el volt vágva , a holt asszony meghidegült keze görcsösen szorított egy véres kést. A helyzet kétségtelenül mu­tatta, hogy a fiatal asszony maga ölte meg gyerme­két s azután önmagát, de hogy e tettre mi vihette, nem is lehet gyanítani,­ mert a legjobb anyagi kö­rülmények között s kifogástalan jó viszonyban éltek egymással a házasfelek. Azt hiszik, hogy a szeren­csétlen asszony őrültségi rohamában követte el a szörnyű tettet. —­ (Meggyilkolt éjjeli őr.) Temesváron — mint tudósítónk sürgönyzi — P­­­­­ó­t Miklós éjjeli őrt józsefvárosi lakásán szétzúzott fejjel, meg­gyilkolva találták ma délben. A holttest mellett egy véres fejsze hevert s a lakásban sehol sem találták tegnap este felvett heti bérét, hét forint egynéhány krajcárt, a­miből rablógyilkosságra következtetnek. Annyit konstatált már a vizsgálat, hogy a tettes az ablakon át hatolt be s egyenesen Pilót ágyához lépett, a­kit aztán pár fejszecsapással megölt. A holttest mellett egy Focht Jakab névre kiállított munkakönyvet találtak s a vizsgálat során megálla­pították, hogy ez a Focht Jakab nevű csavargó már többször járt Piletnál, hogy szerezzen neki állást. Fochtot még nem sikerült elfogni.­­ (Uzsorások áldozata.) Beil Adolf, az osztrák-magyar bank hivatalnoka, ki e hó 11-ike óta eltűnt bécsi lakásáról, mint tegnap kiderült, a Dunába ugrott. Az észak-nyugati vasút dunai híd­­jánál tegnap kifogott holttest ignoszkálása után kitűnt, hogy ez Beil holtteste, ki öngyilkossági szán­dékát unokatestvérének írt levelében azzal indokolta, hogy jelenlegi körülményei között az élet reája nézve elviselhetetlen. Az osztrák-magyar banknál Beitt, ki varasdi születésű volt, mint pontos és szorgalmas hivatalnokot nagyrabecsülték. Az hiszik, hogy uzsorások körmei közé került s közülök me­nekült a halálba.­­ (Halálos döfés egy ajtón keresztül.) Bécs Liesing külvárosában tegnapelőtt éjjel borzal­mas eset történt. Bauer József korcsmájába éjfél- után két suhanc lépett be s egy liter sört kértek. A korcsmában már senki sem volt, csak a tulajdo­nos, a­ki a vendégeket ki is szolgálta. Mikor azon­ban még egy litert kértek, kijelentette, hogy többet már nem adhat, mert a záróra elmúlt s ha üzletét be nem zárja, megbüntetik. Az egyik suhanc 6ot be is látta és eltávozott s társát is hívta. Ez azonban követelőleg lépett föl, úgy, hogy a vendéglős karon fogta s kilóditotta az üvegajtón, a­mit hirtelen be­zárt. A következő pillanatban csörömpölve hulltak be az üvegtáblák s a korcsmáros egy kiáltással összerogyott. A kidobott ember, Bremböck Károly bodnárlegény az ajtó üvegtábláján keresztül egy nagy kést döfött Bauer arcába, épen jobb szeme alá. Az orvos alig bírta kivenni a kést, melynek markolata a jobb szem alatt látszott ki, pengéje pedig a szájban. A seb életveszélyes.­­ (Gázmérgezés.) A világító gázzal való gondatlan bánásmódnak ma reggel csaknem két emberélet esett áldozatul. Schufler Vilmos köz­raktári gondnoknak Csepel-rakpart 2-ik sz. a. lévő lakásán a két cseléd: Bárány Mari, kunszent­­rajk­ósi születésű 19 éves és M­o­c­ó Juli budapesti születésű 20 éves hajadon leányok ma hajnalban világot akartak gyújtani fölkelés után. Egyikük ki­nyitotta a gázcsapot, de gyufa nem lévén kéznél, keresgélni kezdett. Ez alatt a nyitott csapból kiömlő gáz annyira betöltötte a szűk cselédszobát, hogy mind a két leány elveszítette eszméletét. A házbe­liek azonban a szétterjedő gáz­szag nyomán figyel­­messé lettek a dologra, s még idejekorán kihozták az ájult leányokat a gyilkos légkörből. Gyorsan a mentő-társulatot hívták, melynek kiküldöttei eszmé­letre térítették a cselédleányokat, a­kiket most gaz­dájuk lakásán ápolnak.­­ (Hóhér, mint fölolvasó.) Londonból ír­ják: Worcesterben a múlt héten egy Csarter Sá­muel nevű 71 éves embert akasztottak föl gyilkos­ság miatt. A szerencsétlen ember a gyöngeségtől nem birt menni s vinni kellett őt az akasztófa alá. Az akasztás után Berrey hóhér több vendéglőbe látogatott el s mindenütt nagy enthuziasmussal fogadták. A vendéglők egyikében Berrey hosszú előadást tartott a rövid vagy hosszú kötéllel való akasztás előnyeiről, a nyak megfordításánál való műfogásokról s hasonló, tudományosan érdekes dolgokról. Végre emlékül névjegyét osztotta szét a jelenlevők közt. A felolvasás híre villámgyorsan elterjedt s százával tolongott a közönség abba a vendéglőbe, melyben Berrey épen tartózkodott. Egy vállalkozó imprezárió azzal az ajánlattal for­dult a hóhérhoz, hogy tartson jó honoráriumért egy felolvasási ciklust. Ebből azonban aligha lesz valami, mert a hóhér fölebbvalói nem fogják megengedni. PESTI HÍRLAP 1888. december 23.

Next