Pesti Hírlap, 1889. október (11. évfolyam, 270-300. szám)
1889-10-03 / 272. szám
_________________________________ — (A temesvári lottóügyben) — sürgönyzi ottani tudósítónk — a temesvári kir. törvényszék tegnap határozott Niamessay Gyula ügyvéd felebbezése felett, melyet ez védence Farkas Menyhért nevében Vozáry János vizsgálóbíró azon határozata ellen adott be, hogy a híressé vált „lottókirály“ lefényképeztessék. A törvényszék így alakult meg: Elnök Risztics János, szavazóbíró Szecsey Iván, előadó Mayer Arthur. Felolvastatván a vizsgálóbíró végzése és indokolása, úgy a védő írásban indokolt felebbezése (amely különben a vizsgálóbíró határozatát csak azért tartja sérelmesnek, mert ez által a vizsgálat befejezése megint elhúzódik) a törvényszék a felebbezést elvetette s helybenhagyta a vizsgálóbíró intézkedését az általa felhozott és alaposaknak talált okokból . A határozatot nyomban kiadták s közölték a vizsgálóbíróval, úgy Farkas Menyhérttel is. Farkas első pillanatban meglepettnek látszott, izgatottá lett, de csakhamar összeszedte magát s a vizsgálóbíró azon kérésére, hogy most már ne akadályozza meg a fényképfelvételt, csak annyit mondott: „nem bánom.“ A vizsgálóbíró ennek folytán felhivatta Kossak József jónevű fényképészt, aki feladatát egy pár perc alatt sikeresen elvégezte. Azt beszélik, hogy a telt arcú vádlottat nagyon megviselte a vizsgálati fogság s az annak előtte feltűnően éles nézésű ember bágyadtan, némi apathiával nézett a camera obscura elé. A fényképész utasítást kapott, hogy a fényképekből több példányt készítsen, amiből világosan következik, hogy a vizsgálatot több irányban is terjesztették ki. Mikor első híre szivárgott ki a vizsgálóbíró intézkedésének, az optimisták ezt arra magyarázták, hogy most szabadlábra helyezik Farkas Menyhértet s a végtárgyaláson mint szabadlábon levő vádlott fog védekezni; fényképére pedig azért van szüksége a vizsgálóbírónak, hogy esetleges szökése esetére a nyomozáshoz meg legyen az útbaigazító arckép. De csakhamar a sokkal valószínűbb és elfogadható nézet kerekedett felül, hogy a készülő arcképeket külföldre (Ausztriába) fogja a vizsgálóbíró küldeni, hogy ezek felmutatása mellett legyenek az ottani tanuk kihallgatandók, akik Magyarországban nem kötelesek a vizsgálóbíró idézésére megjelenni. Ha ezeknek a tanuknak vallomásáról felvett jegyzőkönyvek beérkeznek — a mi 10—12 nap mulva megtörténhetik, — akkor a vizsgálat teljesen be lesz fejezve s az iratok át lesznek tehetők az ügyészséghez indítványtétel végett. — (Letartóztatott grófnő.) Passauból sürgönyzik . Hohenstadti Hoyos birodalmi grófnőt tegnap itt letartóztatták. A letartóztatás az itteni bajor törvényszék vizsgálóbirája által való kihallgatása után történt. Hoyos grófnő, ki jelenleg 24 éves, még rövid ■dő előtt tulajdonosnője volt a höhenstadti kénes-fürdőnek és egy, atyja ellen indított polgári perben esküvel bizonyította azt a tényt, hogy nem állott jól a fölperes követeléseiért, míg a fölperes képes volt ennek ellenkezőjét bebizonyítani. A grófnőt csendőrök tartóztatták le, azonban a biró több órás fogság után ismét szabadlábra helyezte. Az ügy azonban még korán sincs befejezve, sőt ellenkezőleg, a grófnőt már legközelebb vád alá helyezik és az érdekes bűnesetet Passauban fogják tárgyalni. Az is valószínű, hogy ugyanebben az ügyben még több bűntársat is le fognak tartóztatni. (A monori fekete-sárga zászló ügye.) Mint a B. Újság írja, Monoron nem egy, hanem két fekete-sárga zászlót szakítottak le. A szolgabiró s a király fogadására megjelentek közül többen a haragos uralkodónak a zászlók letépésének értelmi szerzőjéül Förster Aurélt, a monori függetlenségi párt elnökét nevezték meg s hozzátették, hogy Förster egyúttal kiszolgált huszárhadnagy is. Az uralkodó erre a következőket jegyezte meg : „Csak azt restellem, hogy Förster szolgált a hadseregben“. (Kitüntetett magyar kiállítók.) A már közlötteken kívül még a következő magyar kiállítókat tüntették ki a párisi világkiállításon : Bronzérmet nyertek: Adam A. Budapest, Boross János Budapest, Csáki Ármin Budapest, Fischer Mór fia (Tata), Girgl H. Budapest, Gyürky Pál (Tiszolc), Janovitz S. (Rózsahegy), Racz Lajos (Debrecen), Nemeskéri Kiss Miklós (Veghles), Lang és fia (Illők), Laumann József Budapest, Letzter és Keglevich Szeged, Link J. Budapest, Magyar testvérek Temesvár, Pilát Pál Budapest, dr. Pécsy Dániel Turkeve, Radkovics József Zágráb, Taussig Zsigmond Pécs, Tanczer Imre Budapest, Varjú és Horváth Budapest. — Dicsérő elismerést : Becher János Budapest, Blazek Adolf Budapest, Csató (Villány), Herczky A. Nagykanizsa, Littmann Sándor Kassa, Unger János Resica, Schröder Lajos Gyöngyös, Schwarczkopf Géza Szegzárd, Ferenczy Károly Veszprém. — (Megkerült szerencsésen) az a vasúti pénztárnok, kinek eltűnéséről a pozsonyi lapok egész defraudació-litániákat zokogtak el. Két napi csöndes mulatozás után — mint tudósítónk sürgönyzi, maga jelentkezett ma Messmer Ede állomásfőnöknél, elmondva, hogy esze ágában sem volt sikkasztást követni el, s oda nyújtotta a kasszája kulcsát. Az állomásfőnök azonban még tegnap este megvizsgálta a pénztárt a vasúti igazgatóságtól érkezett másodkulcs segélyével s minthogy mindent rendben talált: a fiatalembertől nem vette el a kulcsot, hanem visszaküldte őt hivatalába, ahol ez ma már foglalatoskodott is. (Száműzött bookmaker.) Bécsi sporkörökben néhány nap óta sokat beszélnek arról, hogy a Jokey-klub egy Murat nevű bookmakertől elvonta az engedélyt és hogy az már az októberi meetingen nem jelent meg a furfon. A bookmakereknek szóló engedélyt minden évben meg szokták úyítani. Muraival közölték, hogy a jövő évre nem adják meg neki az engedélyt és így ez jobbnak vélte, üzletével már most felhagyni. Murai csak tavai óta szerepel a bécsi gyepen. A bookmakereknek azelőtt óvadékot kellett a jokey-klubnál letenniük, amit egy idő óta nem követelnek tőlük. A bookmaker-üzlet gyakorlásához sok pénz, a gyepnek alapos ismerete, a lovak nyerési kilátásainak helyes megítélése és a különböző fogadások ügyes kiegyenlítése szükséges. A lefolyt év a bécsi bookmakerekre nézve nagyon kedvező volt, miután az arisztokraták és egyéb sportmanek által favorizált lovak jobbára megverettek. A legtöbb futásban nem a favorizált lovak jöttek be elsőknek és a bookmakerek ez által igen sokat nyertek. Murat egymaga az idén 200.000 forintnál többet nyert és így igen tekintélyes vigaszt visz magával a száműzetésbe. Azt beszélik, hogy Murat, miután eltökélte magát, hogy már most visszavonul, megjelent a jokeyklubban, hol egy csomó ezrest tett az asztalra, azt mondva: „Az utolsó meetingből 39.000 írttal tartozom , itt van, ellenben nekem 187.000 frt jár , kérem ezt az összeget nekem kifizetni.“ Ezt a furcsa követelést természetesen visszautasították, miután nem a Jokey-klub dolga tagjainak veszteségét fedezni. (Intermezzo egy bankettnél.) Múlt szombaton a francia kormány a régi párisi iparpalotában a vasúti kongresszus tagjai tiszteletére díszebédet adott, melyen Rouvier és Yves Guyot elnököltek. Jelen voltak Spuller külügyminiszter, Rothschild Alfonz és a francia vasutak összes vezetői, sok magasrangú hivatalnok s a kül- és belföld számos előkelő egyénisége, összesen 700 személy. Az ebéd alatt a köztársasági gárda valamennyi képviselt nemzet himnuszát eljátszotta. Valahányszor egy-egy nemzeti himnuszt megkezdtek, fölemelkedett az egész gyülekezet. Mielőtt a felköszöntőkre került a sor, az osztrák képviselők egyszerre elhagyták a termet, mert az ő himnuszukat (értsd: a Gott erhaltét) nem játszották. Rouvier miniszter észrevette távozásukat, utánuk sietett, hogy sajnálkozását kifejezze és maradásra bírja őket. A tévedés abból származott, hogy a gárdazenekar a Rákóczy-indulót, melyet tényleg eljátszottak, az osztrák himnusznak tartotta. Mikor az osztrák küldöttek visszatértek a terembe, a Gott erhaltéval fogadták őket. — Egy tudósítás szerint az osztrákokkal együtt a magyarok is elhagyták a termet. Erre pedig a magyaroknak semmi okuk nem volt. — (Vadkacsa-fogás.) Az ősz kezdetével az északi tengeren megkezdődött a vadkacsa-fogás, s jó eredménynyel űzik Bohr, Sylt, Amrum stb. szigetek körül. Az édes vizi tavakra nagy rajokban elkalandozó vadkacsákat szelíd rucák segélyével a hálókkal megrakott elzárt mellékcsatornára csalják s ott öszszefogdossák őket. Egyes rucára hajszoló csoportok a saisonban 10 ezer egész 40 ezer kacsát is fognak össze. (A württembergi vasúti szerencsétlenségről) újabban a következőket távirják : Az újabb megállapítás szerint a sebesültek száma 39, kik közt 11 súlyosan sebesült. Kivált egy áldott állapotban levő asszony van szomorú helyzetben s a szerencsétlennek még a nevét se tudják. Meghaltak Mark gépvezető, egy washingeni korcsmáros, Schneider katonaújonc, Pongrácz asszony, egy nő, kinek fehérneműje C. S. betűkkel van megjegyezve, egy rottweili húsz éves leány és Strobel sütő. A sebesültek nagy része Stuttgartból és környékéről való. (Dijtekézés.) A stáció utcai 23.000 forintos dijtekézést a „Rácsos kapuhoz“ címzett kerti helyiségben a kedvezőtlen idő dacára is szorgalmasan, de annál kevesebb eredménynyel folytatják. A Reibl Pál zongoragyáros által ütött nyolc báb még eddig a legtöbb, s így a 16000 frtos díjra neki van eddig a legtöbb kilátása. A második, 3000 forintos dijtekézésnél egy kecskeméti tekematodor ütötte a legtöbb babát. Eddig körülbelül 2000 jegyet adtak el. (A Pozsonyban létesítendő gyermekmenháznak tervezetét — mint nekünk sürgönyzik — a minisztérium helybenhagyta. A díszes és nagy kiterjedésű épület költsége az „előmérték-költségvetés“ szerint hatvanezer forintra rúg. Régóta sürgetik már az épület felállítását. — (Az egyetemről.) A király neve napján az egyetem összes fakultásain szünetel az előadás. Úgyszintén az ezt követő napon is, amikor a rektor által engedélyezett szünnap lesz. — (Tisztviselők lakbére.) Félhivatalos részről cáfolják azt a hírünket, mintha a kormány az államtisztviselők lakbérét emelni, drágasági pótlékát pedig megszüntetni szándékoznék. E cáfolatta szemben annyit konstatálunk, hogy a jelzett intézkedés igenis tervbe volt véve, arról, mint bizonyosról az érdekelt körökben általánosan beszéltek s így a bir nem volt alaptalan. Egyébiránt a cáfolat az érdekelt körökre nézve kétségkívül a legjobb hatást gyakorolta , bár megcáfolnák azt a szállongó hírt is, hogy az államtisztviselők fizetésének fölemelése helyett, — miben egyedül a pénzügyi helyzet akadályozza a kormányt, — illetékes részről a rang- és napidijosztályok megfelelő leszállítását tervezgetik. (Halálozások.) Ballai idősb Krémer Sámuel gőzmalom- és szeszgyártulajdonos, a m. kir. aranykorona érdemkereszt tulajdonosa, Szolnok-Dobokavármegye törvényhatóságának s Deés város képviselőtestülete és iskolaszékének tagja, a deési kereskedő-társulat 40 éves elnöke, a szamosvölgyi vasút részvénytársaság és a deési takarékpénztár alelnöke s a deési róm. kath. egyház főgondnoka, életének 73-ik, boldog házasságának 39-ik évében, szeptember 29-én, szivhűdés következtében elhunyt Deésen. — Hazai Gyuláné, szül. Takács Laura szept. 30-án reggel hosszú szenvedés után élete 32-ik évében elhunyt Sümegen. — (Díjkiosztás a párisi világkiállításon.) Párisi levelezőnk írja szept. 30-ki kelettel: A párisi világkiállításnak még egy teljes hónapja van, de azért a tulajdonképeni zárünnepélyt már tegnap megtartották. A főbb jutalomdíjak ünnepélyes kiosztása volt ez a „Palais de lndustrie“-ben. A kiállítóknak rendezett karácsonyfa-ünnepély, ahol az arany dió arany érmek képében hullott szerte. Az ünnepély két órakor kezdődött. Egy tribünt az elnök és udvara s az ország kitűnőségei, meg a diplomáciai kar foglaltak el, a másikat a sajtó képviselői. Az elnök bejövetelekor a zenekar a „Marseillais“-et húzta, amely után megkezdődött a kiállításban résztvevő nemzetek képviselőinek nemzeti lobogóik mellett való felvonulása. E rendkívül érdekes és festői menet háromnegyed óráig tartott, ami alatt egy hatalmas zenekar Saint- Saens hősi indulóját, Thomas „Hamlet“ indulóit stb. húzta. A közönség leginkább tapsolta az orosz lobogót, de sok tapsot kapott a mienk és Ausztráliáé is. A felvonulás után Carnot tartotta meg , magasztaló beszédjét, amelyre Alfand, a kiállítás főembere felelt. E beszédeket a táviratok már ismertették. Ezután Berger felolvasta a főbb jutalmak nyerteseinek a névsorát. Grand prixt kaptak 903-an, aranyérmet 5153, ezüst érmet 9690, bronzot 9323. Dicsérő felemlítést 8070. A mi kiállítóink közül grand prixt csupán Munkácsy Mihály, Pietre és Smyth & Meynier (Fiume) papírgyárosok, Lotz (Bécs) üvegei kaptak. Az ünnepély 4 órakor véget ért. Az estére tervezett fényes „féte de nuit“ a kiállítás területén a hideg, esős idő teljesen elmosta. (Egyiptomi szembetegség Pozsonyban.) A pozsonyi hidász-zászlóalj legénysége között kiütött egyiptomi szembetegség terjedését — mint levelezőnk sürgönyzi — szigorúan ellenőrzik. Chinay Emil dr. és Jakobi dr. felváltva ügyelnek a betegség tüneteire, a katonaságra s mihelyt gyanús esetet fedeznek föl a kaszárnyában, azonnal intézkednek, hogy az illető katona haladéktalanul kórházba kerüljön. Frigyes főherceg naponta tudakozódik a beteg katonák állapotáról és a betegség terjedésének miben állásáról. — (Tűzoltó kispapok.) A budapesti központi papnevelő intézet nyolcvannégy növendéke ma este váratlanul felcsapott — önkénytes tűzoltónak. Hanem persze csak pro domo, mert ott ütött ki a tűz a fejük fölött, az intézeti ház padlásán. És pedig úgy esett a dolog, hogy mikor a vacsora utáni imádság végeztével kijöttek az oratóriumból, rögtön észrevették, hogy az intézeti padlásról nagy füsttömeg gomolyog ki s közbe-közbe sziporkák is szállonganak fel az égre a kémény mellől. Nyolcvannégy, kórusfegyelemhez szokott érces torokból harsant föl egyszerre, a legszebb „férfi négyesében (mert a „sopran“ és „alt“ száműzve van növendékpapi körökből,) a vészkiáltás, hogy: a Tűz van!11 Egyidejűleg akcióba lépett a „nyolcvannégy.“ — Szempillantás alatt bezúzták a padlás ajtaját s berobogott az újdonsült tűzoltó-gárda, mely nagyhamar kihámozódott a mozgást akadályozó posztó-csuhákból és pongyola „civil “-ben esett neki a tűzoltásnak. Kancsókban, dézsákban, mosdótálakban — a gyöngébb testalkatuak kalapokban és csizmákban — hordták a vizet a padlásra s dicséretükre legyen mondva, csaknem elnyomták a tüzet, mire a belvárosi és ferencvárosi igazi tűzoltók meg PESTI HÍRLAP 1889 október 3.