Pesti Hírlap, 1891. április (13. évfolyam, 89-118. szám)
1891-04-24 / 112. szám
6 ________ könyvet, melyet az úgynevezett „budapesti 1848/49-iki honvédegyleti" az ország honvédegyleteinek megküldött. A központi választmány határozatilag kimondta, hogy a nevezett „egylet“ vádjait feleletre érdemeseknek nem találja, de a vidéki honvédegyletekhez fölvilágosító nyilatkozatot küldenek. Ezután a választmány a fentebbi vádaskodó iratban foglalt támadások ellen Mikár Zsigmondnak bizalmát űzi ki. Egy bizottságot küldtek ki, mely a belügyminiszterhez intézendő föliratot szerkeszt a központi választmány részére rendszeresített kormánysegély teljes kiutalványozásáért. Végül az idei orsz. honvédgyűlés napját június hó 7-ére tűzték ki. Az országos kisdedóvó egyesület a P. Szathmáry Károly emlékünnepével összekötött ez évi rendes közgyűlését e hó 26-áról május hó 3-ára halasztotta, mivel az egyesület tagjai közül többen a virágkiállításon rendezett virágsorsjátéknál lesznek elfoglalva. A közgyűlés, amely után választmányi ülés lesz, az egyesület képzőintézetében (VII., szegényháztér 7. sz.ma ) délelőtt 10 órakor fog megtartatni. Tudomány. * (Tudományos munkálatok segélyezése.) A magyar tudományos akadémia mathematikai és természettudományi bizottsága f. hó 20-án tartott ülésében megállapította, hogy 1891-ben milyen tudományos munkálatokat részesít segélyben. A fizika és fizikai geográfia körébe vágó, nagyobb szabású tudományos kutatásra kitűzött 2000 írtból a földrajzi társaságot, mely a Balatonnak geográfiai, geológiai és vízrajzi tekintetből való tanulmányozását tűzte föladatul, e munkálatának megindithatása végett 1000 írttal támogatja. A másik 1000 irtot a saági hegyen és környékén végzendő, a fizika körébe vágó tudományos buvárlatra fordítja, melylyel a hegyen és a hegy környékén a nehézségi erő változása lesz megállapítandó. A kisebb terjedelmű tudományos buvárlatok segélyezésére szánt 1000 írtból a bizottság nyolc, különféle irányú vizsgálatot támogat, melyek mindannyian hazai érdekűek , nevezetesen: zoológiából hármat, botanikából kettőt, geológiából, mineralogiából és chemiából egyet-egyet. Sport, Bács, ápril 23. (Eredeti távirat.) A bécsi tavaszi lóverseny-meeting kilencedik napjának az eredménye következő volt: I. Máden-verseny. 1000 frt és 200 írt 3 é. lovak. 1100 méter. — Blaskovics B. Iga m. Botond nyakhoszszal biztosan 1-ső. Mr. Béke p. m. Zalán 2-ik , 41/a h. hátrább Duchessel Gerolstein 3-dik, aztán Babit, Contra. — Totalisateur: 5: 13. — Helyre: 25: 44 az elsőre, 25: 73 a másodikra. II. Verbena-verseny: 1000 frt és 200 frt. 3 é. és id. lovak 2000 méter. Gr. Hunyady Imre 3 é. p. m. TVellfit küzdelem után 1 h. első . Harkányi And. 3 é.p. m Hidalgo 2-ik, hat h. hátrább Cimbalmos 3-ik, hátul Hazafi. — Totalisateur : 5 : 32. — Helyre : 25 : 47 az elsőre, 25: 33 a másodikra. III. Bálvány-Handicap. 3000 frt. 3é. és id. lovak. 1800 méter. Blaskovics Bertalan 4é. p. k. Csalfa 1 h. könnyen 1-ső; Schindler László 3é. sp. m. Crosspow 2-ik; gróf Esterházy Móric 4á. iga m. Prado 1 hoszszal 3-ik; aztán Courage, Merész, Violetta, Atyafi, Eretnek, Rabbi. Total: 5:78.— Helyre: 25 : 92 az elsőre, 25 : 72 a másodikra, 25:57 a harmadikra. IV. Handicap. 1000 frt. 3é. és id. lovaknak. 1000 méter. Br. Springer G. 3é. sga k. Tifl 1 h. biztosan 1-ső. Mr. Remenber 5é. p. m. Viktor 2-dik; gr. Erdődy K. 6é. sga m. Swift 3-ik, 1 h. hátrább Merlin 4-ik, aztán Mace, Orphan, Spiegelberg, Lauretta, Edelweiss. Total: 5:66. — Helyre: 25: 110 az elsőre, 25: 125 a másodikra, 25:94 a harmadikra. V. Ooliath-verseny. Eladóverseny. 2000 frt. 3 évesek. 1200 méter. Gr. Esterházy Móric sgak. Almádi S. h. biztosan első; gr. Apponyi A. p. m. Alfonso 2-dik, 2 h. hátrább Remus 3-dik, hátul Judica. Győztest 4650 frton a gr. Batthány-Keczerszövetség vette meg. Totalisateur: 5 : 47. — Helyre: 25 : 97 elsőre, 25 : 33 másodikra. VI. Reichenau-gátverseny: 3000 frt és 300 frt, 2000 méter. Hg. Auersperg F. 4 é. sga m. Lovelace 5 h. nagyon könnyen első; őrgróf Pallavicini B. 4é. p. m. Sürgöny 2-dik; 6 h. hátrább Schönbrunn 3-dik ; Kate utolsó. Total.: 5 : 12. — Helyre : 25 : 31 elsőn*, 25 : 31 a másodikra. VII. April-akadályverseny: 1000 frt és 200 frt. Táv: 4800 méter. Gr. Eszterházy Móric 5é. p. k. Pistache föltartva 3 hoszszal első; Gapt-George pá. f. h. Jago második, Szent-Gellért elbukott. Totalisateur : 5:7. — Helyre: 25 : 33 elsőre, 25 : 34 a másodikra. Vad-elárusító orsz. szövetkezet. Az „országos m. vadászati védegylet“, mely már eddig is figyelemreméltó tevékenységet fejtett ki a hazai vadászati érdekek emelése körül, újabban ismét egy hasznos intézménynyel fogja előmozdítani a vadászközönség érdekeit. Az egyesület elnöksége ugyanis már hosszú idő óta foglalkozik vad-elárusító országos szövetkezet eszméjével s ez irányban az előmunkálatok PESTI HÍRLAP 1891 április 24. annyira haladtak, hogy a szövetkezet már f. évi május hó 3-án d. e lli/2 órakor meg fogja tartani a lassuló gyűlését az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár helyiségében. (Dorottya és Wurm utca sarokház 1. emelet.) A szövetkezet az általa értékesítendő vad után csekély kezelési százalék leszámítával semminemű anyagi haszonra nem számítván, a vad-elárusításból befolyó összeget teljesen a vad beküldőjének fizeti ki és így tagjai számára biztosítja a vadaspiacokon elérhető legjobb árakat; e mellett nyerni fog vele a fogyasztó közönség is, mert ez után mérséklése remélhető. Színház, zene, képzőművészet. * (A m. bír. operaházban) ma egy régi ismerőst láttunk viszont. Komáromi Mariska k. a., operánk egykori soubretteje, több évi távollét után, amely alatt Párisban, Marchesi asszonynál képezte magát — mint drámai énekesnő tért vissza és a „Parasztbecsület“ Santuzza szerepében mutatta be magát a fővárosi közönségnek. Hogy csakugyan igazi drámai énekesnő lett volna belőle, azt mai föllépése után nem mernék állítani. Hangja ugyan semmit sem vesztett hajdani üdeségéből. Az még mindig a régi, egészséges, tisztán csengő magas soprán. Sőt annyiban még nyert, hogy a jó iskola lecsiszolta élességét, amelynek csak a magas hangokban maradt meg a nyoma. Ellenben a középső regiszternek nagyon kellemes, lágy timbreje van. Mélysége azonban egyáltalán nincs. És ez egyik hiánya orgánumának. A másik pedig az, hogy nincs meg a kellő tömörsége és intenzív ereje, amelyet a nagyobbszabású drámai szerepek megkívánnak. Santuzza szerepében az utóbbi hiány kevésbbé volt érezhető, mint az előbbi , de nem képzelhetjük, hogy például Valentinával, vagy Rechával, vagy Giocondával hogyan birkóznék meg a művésznő, akinek alakja sem olyan, hogy megjelenésével imponálhatna. Különben Santuzzát a kisaszszony igen szépen énekelte és hévvel játszotta. Igazi olasz vér látszott ereiben lüktetni, sőt kezdetben játéka szinte túl volt terhelve, de Turidduval, még inkább pedig Alfioval való jelenete művészileg volt megjátszva. Az utóbbi jelenet után a közönség a művésznőt nyílt színen kétszer s az előadás végén is több ízben kitapsolta. A többi szereplőkről nincsen semmi följegyezni valónk. A „Parasztbecsület“ után a „Sevillai borbély“ következett Bianchi Bianka kisasszonynyal, Takácscsal, Hegedűssel, Ódryval és Deszkasevvel a főbb szerepekben. * (A népszínházban) ma Ibsen tiszteletére adták elő a „Piros bugyellárist“. A költő, ki egy földszinti páholyban foglalt helyet, érdeklődve nézte azokat a jóízű magyar típusokat, melyek e népszínműben kerülnek színpadra. Természetesen Blaha Lujza asszony tetszett neki legjobban, amit sűrű tapssal eleget nyilvánított. Mikor a népszínmű „csalogánya“ a Csingilingi-nótát énekelte és dévasan, kackiásan sejtette hozzá a lassút, Ibsen rendesen komoly arca széles mosolygóvá derült, kihajolt a páholyból s tapsaival ő vezette a közönséget, mely háromszor is elénekeltette a művésznővel ezt a dalt. A második fölvonás alatt Ibsen meglátogatta a művésznőt öltöző szobájában s kezet csókolva neki, néhány szóval elragadtatásának adott kifejezést tűzről pattant játéka s különösen éneke fölött. — Oh, kezdé Blaha Lujza kifogásolhatlan józsefvárosi németséggel, van is ebben a darabban nóta! Alig egy pár. Jöjjön el minél előbb még egyszer Magyarországba, akkor majd egy olyan népszínművet adunk elő, amelyben nótával beszélünk, táncolunk, még eszünk is. A művésznő vidám csevegéssel mulattatta különben hallgatag vendégét, aki föl is kísérte a színpadra, ahol Ibsennek bemutatták a többi szereplőket is. Ibsen egyáltalán, úgy látszik, jól érezte magát, mindvégig a színházban maradt s megtapsolta még a népszínművek rendes záradékát, az utolsó általános csárdást is. A ház egészen telve volt. * (A népszínházban) holnap, pénteken „Az első és a második“-at, Rákosi Jenő és Szabados Béla új operettejét adják, s ugyancsak holnap délelőtt 10-től 1-ig lehet jegyet váltani a „Miss Heliett“-nek, Audran operettejének szombaton megtartandó premierjére. Vasárnap szintén a „Miss Heliett“-et adják. Szombattól kezdve az előadásokat fél 8-kor kezdik. * (Károly Lajos) főherceg f. hó 25-én, szombaton meg fogja látogatni az operát. * (Főúri hangverseny.) A miniszterelnöki palota dísztermében április hó 27-én este 8 órakor tartandó jótékonycélú hangverseny műsora következő: 1. „Hármas“ Schuberttől, előadják Szapáry Ilma gróf- ] nő, Grünfeld Vilmos és Bürger Zsigmond. 2. a) ,Gesänge des Hufners, b) Tsehajkovszkytól „Nur wer die Sehnsucht kennt“, c) Zichy Géza gróftól „Isten hozzád“, énekli Pallavicini őrgrófnő. 3. a) Wagner Liszttől, „Isolde szerelmi halála“, b) Heuselttől „Eroica Etude“,, zongorán előadja Zichy Margit grófnő. 4. a) Wieniavszkytől „Legende“, b) Ráfitól „Cavatina“ hegedűn játszó gróf Hunyady József, zongorán kiséri Szapáry , Ilma grófnő. 5 Beethoven dalciklus : ,,A távollevő kedveshez“, énekli Takács Mihály. 6. Lisztik„Rapszódiá“-ja, zongorán négy kézre. Előadják Zichy Irma és Margit grófnők. 7. „Népdalok“ cimbalmon előadja Szapáry Pál gróf. * (Reményi körútja.) Reményi tegnap este Kagyenyeden hangversenyzett — mint nekünk sürgönyzik — zsúfolt ház előtt és zajos tetszés mellett. Holnap megy Szászvárosra, s Dévára. * (Pauli Rikhárd) kolozsvári vendégszereplé- séről, melyről már rövid távirati tudósítást közöltünk, , a következőket írja ottani levelezőnk: Nálunk ritkaság számba megy egy-egy operai előadás, a mint hogy nem is lehet kivárni, hogy a kolozsvári társulat operához is alkalmas legyen. Mindamellett évenkint kivételes alkalmakkor esik egy-két operaelőadás. Ily kivételes alkalom volt az, hogy Paali Richárd lejött Kolozsvárra, hol hétfőn este a színházban harminc éves művészi jubileumát ünnepelték. Ezúttal a „Sevillai borbélyit” adták. A színház zsúfolásig megtelt elegáns közönséggel. Mindenki vágyott még egyszer hallani Paulit, aki 1859-ben Kolozsvárt kezdte meg pályáját s innen szerződött 1861-ben Budapestre. Az előadást megelőzőleg a színpadon a társulat tagjai összegyűltek s miután Ditrói Mór igazgató lelkes beszédet intézett az ünnepekhez, babérkoszorút nyújtottak át, Pauli Almavivát adta.A közönség kiléptekor lelkesen fogadta, hosszasan tapsolták és éljenezték. A taps és éljenzés előadás közben is gyakran megújult. A zenekarból babérkoszorúkat és bokrétákat nyújtottak föl, s felvonásokár többször hívták a lámpák elé. Rosinát Küry Klára, Pauli ügyes tanítványa adta. Jól iskolázott hangjával a legnehezebb részleteket is sikerülten, hatásosan énekelte, a betétekül előadott dalokkal pedig sűrű tapsokat aratott. A többi szereplők gyönge voltát a két főszereplő miatt szívesen elnézte a közönség. * (Párisi élet) Ritt és Gailhard, a párisi nagy opera volt bérlői, mint már jeleztük, elestek a bérlettől. A közönség ennek nagyon örül, mert a nevezett urak rendkívül fukarkodtak a maguk zsebe javára. Az opera habttáéi következő élcet faragták : „A kulisszák mögött mindig tudjuk, hogy melyik direktor van közel. Ahol Ritt úr haladt el, ott a gáz félig le van csavarva, ahol Gailhard járt, ott egészen.“ * (A Soniller díj.) Berlinből írják, hogy az ezer aranytalléros Schiller-díjat Fontane Tivadar és Groth Kolozs költőknek ítélték oda. Emiatt nagy az elégületlenség német írói körökben, mert a díjjal csak akkor lehet írót általában jutalmazni, ha a legutóbbi három év alatt nem jelent meg kitüntetésre méltó drámai mű, Fontane és Groth pedig elsősorban lírikusok. Elektra-láz a vidéken. — Saját levelezőnktől. — Kolozsvár, ápr. 22. A kolozsvári Elektra-láz elérte azt a fokát, amikor a publikumnak okvetlenül be kell adni ebből a tragédiából egy, vagy lehetőleg két adaggal. A láz tünetei már ezelőtt hetekkel észlelhetők voltak. Hölgytársaságban kezdetben azzal rohantak meg a legnagyobb határozottsággal: — Hozzon egy „Budapesti Szemlét.“ Minthogy a füzetet nem mertem a kezükbe adni, hajlandónak nyilatkoztam elmondani az Elektra bírálat tartalmát olyanformán, hogy Jászai asszonynak a kíp nyegén némi domborúság látszott. Ennyiből is megértették azonban, hogy fölösleges lesz a Budapesti Szemlét olvasni. Később a színigazgatót gyötörték a már nem szokatlan utón névtelen levelekkel és a helyi lapokban : — Mi lesz Elektrával? Hát soh’se lesz Elektra? Már minden nagyobb város megélvezte Elektrát, csak mi nem. Hát ezért kapja a szubvenciót? Elektra! Elektra! Elektra! Szalon, bondok, étterem, utca, sétány, kávéház, vendéglő . . . mind csupa Elektra. Ditrói, a színigazgató, végre is fölrakott a fővárosba, találkozott Jászai Mari asszonynyal. Ígért négyszáz és ötven forintokat, hogy jöjjön le és elektrázza meg ezt az éhes publikumot kétszer. Jászai Mari megígérte és a következő napon már csupa Elektra-plakátokkal volt teletapasztva a város. Ettől a perctől kezdve már „Operettünk Menyí nyei Égből Alászállott Mannája“ (mint ahogy Küty)