Pesti Hírlap, 1891. április (13. évfolyam, 89-118. szám)

1891-04-24 / 112. szám

6 ________ könyvet, melyet az úgynevezett „budapesti 1848/49-iki honvédegyleti" az ország honvédegyleteinek megkül­dött. A központi választmány határozatilag kimondta, hogy a nevezett „egylet“ vádjait feleletre érdemesek­nek nem találja, de a vidéki honvédegyletekhez föl­világosító nyilatkozatot küldenek. Ezután a választ­mány a fentebbi vádaskodó iratban foglalt támadá­sok ellen Mikár Zsigmondnak bizalmát ű­zi ki. Egy bizottságot küldtek ki, mely a belügyminiszterhez intézendő föliratot szerkeszt a központi választmány részére rendszeresített kormánysegély teljes kiutalvá­nyozásáért. Végül az idei orsz. honvédgyűlés nap­ját június hó 7-ére tűzték ki.­­ Az országos kisdedóvó egyesület a P. Szathmáry Károly emlékünnepével összekötött ez évi rendes közgyűlését e hó 26-áról május hó 3-ára halasztotta, mivel az egyesület tagjai közül többen a virágkiállításon rendezett virágsorsjátéknál lesznek el­foglalva. A közgyűlés, a­mely után választmányi ülés lesz, az egyesület képzőintézetében (VII., szegényház­tér 7. sz.ma ) délelőtt 10 órakor fog megtartatni. Tudomány. * (Tudományos munkálatok segélyezése.) A magyar tudományos akadémia mathematikai és természettudományi bizottsága f. hó 20-án tartott ülé­sében megállapította, hogy 1891-ben milyen tudomá­nyos munkálatokat részesít segélyben.­­ A fizika és fizikai geográfia körébe vágó, nagyobb szabású tudo­mányos kutatásra kitűzött 2000 írtból a földrajzi tár­saságot, mely a Balatonnak geográfiai, geológiai és vízrajzi tekintetből való tanulmányozását tűzte föl­adatul, e munkálatának megindithatása végett 1000 írttal támogatja.­­ A másik 1000 irtot a saági he­gyen és környékén végzendő, a fizika körébe vágó tudományos buvárlatra fordítja, melylyel a hegyen és a hegy környékén a nehézségi erő változása lesz megállapítandó.­­ A kisebb terjedelmű tudományos buvárlatok segélyezésére szánt 1000 írtból a bizottság nyolc, különféle irányú vizsgálatot támogat, melyek mindannyian hazai érdekűek , nevezetesen: zoológiá­ból hármat, botanikából kettőt, geológiából, mineralo­­giából és chemiából egyet-egyet. Sport, Bács, ápril 23. (Eredeti távirat.) A bécsi tavaszi lóverseny-meeting kilencedik napjának az ered­ménye következő volt: I. Máden-verseny. 1000 frt és 200 írt 3 é. lovak. 1100 méter. — Blaskovics B. Iga m. Botond nyakhoszszal biztosan 1-ső. Mr. Béke p. m. Zalán 2-ik , 41/a h. hátrább Duchessel Gerolstein 3-dik, az­tán Bab­it, Contra. — Totalisateur: 5: 13. — Helyre: 25: 44 az elsőre, 25: 73 a másodikra. II. Verbena-verseny: 1000 frt és 200 frt. 3 é. és id. lovak 2000 méter. Gr. Hunyady Imre 3 é. p. m. TVellfit küzdelem után 1 h. első . Harkányi And. 3 é.p. m Hidalgo 2-ik, hat h. hátrább Cimbalmos 3-ik, hátul Hazafi. — Totalisateur : 5 : 32. — Helyre : 25 : 47 az elsőre, 25: 33 a másodikra. III. Bálvány-Handicap. 3000 frt. 3é. és id. lovak. 1800 méter. Blaskovics Bertalan 4é. p. k. Csalfa 1 h. könnyen 1-ső; Schindler László 3é. sp. m. Crosspow 2-ik; gróf Esterházy Móric 4á. iga m. Prado 1 hoszszal 3-ik; aztán Courage, Merész, Vio­letta, Atyafi, Eretnek, Rabbi. Total: 5:78.— Helyre: 25 : 92 az elsőre, 25 : 72 a másodikra, 25:57 a har­madikra. IV. Handicap. 1000 frt. 3é. és id. lovaknak. 1000 méter. Br. Springer G. 3é. sga k. Tifl 1 h. biztosan 1-ső. Mr. Remenber 5é. p. m. Viktor 2-dik; gr. Erdődy K. 6é. sga m. Swift 3-ik, 1 h. hátrább Merlin 4-ik, aztán Mac­e, Orphan, Spiegelberg, Lau­retta, Edelweiss. Total: 5:66. — Helyre: 25: 110 az elsőre, 25: 125 a másodikra, 25:94 a harmadikra. V. Ooliath-verseny. Eladóverseny. 2000 frt. 3 évesek. 1200 méter. Gr. Esterházy Móric sga­k. Almádi S. h. biztosan első; gr. Apponyi A. p. m. Alfonso 2-dik, 2 h. hátrább Remus 3-dik, hátul Judica. Győztest 4650 frton a gr. Batthány-Keczer­­szövetség vette meg. Totalisateur: 5 : 47. — Helyre: 25 : 97 elsőre, 25 : 33 másodikra. VI. Reichenau-gátverseny: 3000 frt és 300 frt, 2000 méter. Hg. Auersperg F. 4 é. sga m. Love­lace 5 h. nagyon könnyen első; őrgróf Pallavicini B. 4é. p. m. Sürgöny 2-dik; 6 h. hátrább Schön­­brunn 3-dik ; Kate utolsó. Total.: 5 : 12. — Helyre : 25 : 31 elsőn­*, 25 : 31 a másodikra. VII. April-akadályverseny: 1000 frt és 200 frt. Táv: 4800 méter. Gr. Eszterházy Móric 5é. p. k. Pistache föltartva 3 hoszszal első; Gapt-George pá. f. h. Jago második, Szent-Gellért elbukott. Tota­lisateur : 5:7. — Helyre: 25 : 33 elsőre, 25 : 34 a másodikra.­ Vad-elárusító orsz. szövetkezet. Az „orszá­gos m. vadászati védegylet“, mely már eddig is figyelemreméltó tevékenységet fejtett ki a hazai vadá­szati érdekek emelése körül, újabban ismét egy hasz­nos intézménynyel fogja előmozdítani a vadászközönség érdekeit.­­ Az egyesület elnöksége ugyanis már hosszú idő óta foglalkozik vad-elárusító országos szö­vetkezet eszméjével s ez irányban az előmunkálatok PESTI HÍRLAP 1891 április 24. annyira haladtak, hogy a szövetkezet már f. évi május hó 3-án d. e­ lli/2 órakor meg fogja tartani a lassuló gyűlését az egyesült budapesti fővárosi taka­rékpénztár helyiségében. (Dorottya és Wurm­ utca sarokház 1. emelet.) A szövetkezet az általa értékesí­­tendő vad után csekély kezelési százalék leszámítá­­val semminemű anyagi haszonra nem számítván, a vad-elárusításból befolyó összeget teljesen a vad beküldőjének fizeti ki és így tagjai számára biztosítja a vadaspiacokon elérhető legjobb árakat; e mellett nyerni fog vele a fogyasztó közönség is, mert ez után mérséklése remélhető. Színház, zene, képzőművészet. * (A m. bír. operaházban) ma egy régi is­merőst láttunk viszont. Komáromi Mariska k. a., operánk egykori soubretteje, több évi távollét után, a­mely alatt Párisban, Marchesi asszonynál képezte magát — mint drámai énekesnő tért vissza és a „Parasztbecsület“ Santuzza szerepében mutatta be magát a fővárosi közönségnek. Hogy csakugyan igazi drámai énekesnő lett volna belőle, azt mai föllépése után nem mernék állítani. Hangja ugyan semmit sem vesztett hajdani üdeségéből. Az még mindig a régi, egészséges, tisztán csengő magas soprán. Sőt annyiban még nyert, hogy a jó iskola lecsiszolta éles­ségét, a­melynek csak a magas hangokban maradt meg a nyoma. Ellenben a középső regiszternek na­gyon kellemes, lágy timbreje van. Mélysége azonban egyáltalán nincs. És ez egyik hiánya orgánumának. A másik pedig az, hogy nincs meg a kellő tömörsége és intenzív ereje, a­melyet a nagyobbszabású drámai szerepek megkívánnak. Santuzza szerepében az utóbbi hiány kevésbbé volt érezhető, mint az előbbi , de nem képzelhetjük, hogy például Valentinával, vagy Rechával, vagy Giocondával hogyan birkóznék meg a művésznő, a­kinek alakja sem olyan, hogy megje­lenésével imponálhatna. Különben Santuzzát a kisasz­­szony igen szépen énekelte és hévvel játszotta. Igazi olasz vér látszott ereiben lüktetni, sőt kezdetben já­téka szinte túl volt terhelve, de Turidduval, még inkább pedig Alfioval való jelenete művészileg volt megjátszva. Az utóbbi jelenet után a közönség a művésznőt nyílt színen kétszer s az előadás végén is több ízben kitapsolta. A többi szereplőkről nin­csen semmi följegyezni valónk. A „Parasztbecsület“ után a „Sevillai borbély“ következett Bianchi Bianka kisasszonynyal, Takácscsal, Hegedűssel, Ódryval és Deszkasevvel a főbb szerepekben. * (A népszínházban) ma Ibsen tiszteletére adták elő a „Piros bugyellárist“. A költő, ki egy földszinti páholyban foglalt helyet, érdeklődve nézte azokat a jóízű magyar típusokat, melyek e népszín­műben kerülnek színpadra. Természetesen Blaha Lujza asszony tetszett neki legjobban, a­mit sűrű tapssal eleget nyilvánított. Mikor a népszínmű „csa­logánya“ a Csingilingi-nótát énekelte és dévasan, kac­­kiásan sejtette hozzá a lassút, Ibsen rendesen komoly arca széles mosolygóvá derült, kihajolt a páholyból s tapsaival ő vezette a közönséget, mely háromszor is elénekeltette a művésznővel ezt a dalt. A második fölvonás alatt Ibsen meglátogatta a művésznőt öltöző szobájában s kezet csókolva neki, néhány szóval el­ragadtatásának adott kifejezést tűzről pattant játéka s különösen éneke fölött. — Oh, kezdé Blaha Lujza kifogásolhatlan józsefvárosi németséggel, van is ebben a darab­ban nóta! Alig egy pár. Jöjjön el minél előbb még egyszer Magyarországba, akkor majd egy olyan nép­színművet adunk elő, a­melyben nótával beszélünk, táncolunk,­­ még eszünk is. A művésznő vidám csevegéssel mulattatta kü­lönben hallgatag vendégét, a­ki föl is kísérte a színpadra, a­hol Ibsennek bemutatták a többi szerep­lőket is. Ibsen egyáltalán, úgy látszik, jól érezte magát, mindvégig a színházban maradt s megtapsolta még a népszínművek rendes záradékát, az utolsó általános csárdást is. A ház egészen telve volt. * (A népszínházban) holnap, pénteken „Az első és a második“-at, Rákosi Jenő és Szabados Béla új operettejét adják, s ugyancsak holnap délelőtt 10-től 1-ig lehet jegyet váltani a „Miss Heliett“-nek, Audran operettejének szombaton megtartandó premi­erjére. Vasárnap szintén a „Miss Heliett“-et adják. Szombattól kezdve az előadásokat fél 8-kor kezdik. * (Károly Lajos) főherceg f. hó 25-én, szom­baton meg fogja látogatni az operát. * (Főúri hangverseny.) A miniszterelnöki pa­lota dísztermében április hó 27-én este 8 órakor tartandó jótékonycélú hangverseny műsora következő: 1. „Hármas“ Schuberttől, előadják Szapáry Ilma gróf- ] nő, Grünfeld Vilmos és Bürger Zsigmond. 2. a) ,­Ge­­­­sänge des Hufners, b) Tsehajkovszkytól „Nur wer die­­ Sehnsucht kennt“, c) Zichy Géza gróftól „Isten hoz­­­­zád“, énekli Pallavicini őrgrófnő. 3. a) Wagner­ Liszttől, „Isolde szerelmi halála“, b) Heuselttől „Eroica Etude“,, zongorán előadja Zichy Margit grófnő. 4. a) Wieni­­avszkytől „Legende“, b) Ráfitól „Cavatina“ hegedűn játszó gróf Hunyady József, zongorán kiséri Szapáry , Ilma grófnő. 5 Beethoven dalciklus : ,,A távollevő kedveshez“, énekli Takács Mihály. 6. Liszt­­ik„Rap­­szódiá“-ja, zongorán négy kézre. Előadják Zichy Irma és Margit grófnők. 7. „Népdalok“ cimbalmon előadja Szapáry Pál gróf. * (Reményi körútja.) Reményi tegnap este K­agyenyeden hangversenyzett — mint nekünk sür­gönyzik — zsúfolt ház előtt és zajos tetszés mellett. Holnap megy Szászvárosra, s Dévára. * (Pauli Rikhárd) kolozsvári vendégszereplé-­­ séről, melyről már rövid távirati tudósítást közöltünk, , a következőket írja ottani levelezőnk: Nálunk ritka­ság számba megy egy-egy operai előadás, a mint hogy nem is lehet kivárni, hogy a kolozsvári társulat ope­rához is alkalmas legyen. Mindamellett évenkint kivé­teles alkalmakkor esik egy-két operaelőadás. Ily ki­vételes alkalom volt az, hogy Paali Richárd lejött Kolozsvárra, hol hétfőn este a színházban harminc éves művészi jubileumát ünnepelték. Ezúttal a „Se­villai borbélyit” adták. A színház zsúfolásig meg­telt elegáns közönséggel. Mindenki vágyott még egy­szer hallani Paulit, aki 1859-ben Kolozsvárt kezdte meg pályáját s innen szerződött 1861-ben Budapestre. Az előadást megelőzőleg a színpadon a társulat tag­jai összegyűltek s miután Ditrói Mór igazgató lelkes beszédet intézett az ünnepekhez, babérkoszorút nyúj­tottak át, Pauli Almavivát adta.A közönség kiléptekor lelkesen fogadta, hosszasan tapsolták és éljenezték. A taps és éljenzés előadás közben is gyakran meg­újult. A zenekarból babérkoszorúkat és bokrétákat nyújtottak föl, s felvonások­­ár többször hívták a lámpák elé. Rosinát Küry Klára, Pauli ügyes ta­nítványa adta. Jól iskolázott hangjával a legnehezebb részleteket is sikerülten, hatásosan énekelte, a beté­tekül előadott dalokkal pedig sűrű tapsokat aratott. A többi szereplők gyönge voltát a két főszereplő miatt szívesen elnézte a közönség. * (Párisi élet) Ritt és Gailhard, a párisi nagy opera volt bérlői, mint már jeleztük, elestek a bérlet­től. A közönség ennek nagyon örül, mert a nevezett urak rendkívül fukarkodtak a maguk zsebe javára. Az opera habttáéi következő élcet faragták : „A ku­lisszák mögött mindig tudjuk, hogy melyik direktor van közel. A­hol Ritt úr haladt el, ott a gáz félig le van csavarva, a­hol Gailhard járt, ott egészen.“ * (A Soniller díj.) Berlinből írják, hogy az ezer aranytalléros Schiller-díjat Fontane Tivadar és Groth Kolozs költőknek ítélték oda. E­miatt nagy az elégületlenség német írói körökben, mert a díjjal csak akkor lehet írót általában jutalmazni, ha a leg­utóbbi három év alatt nem jelent meg kitüntetésre méltó drámai mű, Fontane és Groth pedig első­sorban lírikusok. Elektra-láz a vidéken. — Saját levelezőnktől. — Kolozsvár, ápr. 22. A kolozsvári Elektra-láz elérte azt a fokát, amikor a publikumnak okvetlenül be kell adni ebből a tragédiából egy, vagy lehetőleg két adaggal. A láz tünetei már ezelőtt hetekkel észlelhetők voltak. Hölgytársaságban kezdetben azzal rohantak meg a legnagyobb határozottsággal: — Hozzon egy „Budapesti Szemlét.“ Minthogy a füzetet nem mertem a kezükbe adni, hajlandónak nyilatkoztam elmondani az Elektra bírálat tartalmát olyanformán, hogy Jászai asszonynak a kíp nyegén némi domborúság látszott. Ennyi­ből is megértették azonban, hogy fölösleges lesz a Bu­dapesti Szemlét olvasni. Később a színigazgatót gyötörték a már nem szokatlan utón névtelen levelekkel és a helyi la­pokban : — Mi lesz Elektrával? Hát soh’se lesz Elektra? Már minden nagyobb város megélvezte Elektrát, csak mi nem. Hát ezért kapja a szubvenciót? Elektra! Elektra! Elektra! Szalon, bondok­, étterem, utca, sétány, kávéház, vendéglő . . . mind csupa Elektra. Ditrói, a színigazgató, végre is fölrakott a fővá­rosba, találkozott Jászai Mari asszonynyal. Ígért négy­száz és ötven forintokat, hogy jöjjön le és elektrázza meg ezt az éhes publikumot kétszer. Jászai Mari megígérte és a következő napon már csupa Elektra-plakátokkal volt teletapasztva a város. Ettől a perctől kezdve már „Operettünk Meny­í nyei Égből Alászállott Mannája“ (mint ahogy Küty)

Next