Pesti Hírlap, 1891. április (13. évfolyam, 89-118. szám)

1891-04-03 / 91. szám

1891. április 3. PESTI HÍRLAP A pályázat eredményét e hó 4-ikén, szombaton este 7 órakor hirdetik ki a nemzeti zenedében e célból tartandó ülés alkalmával. * (Zichy Géza gróf) 25 éves írói és művészi jubileuma alkalmából Debrecenben rendkívül érdekes és szépen kiállított album jelent meg Karczag Vilmos szerkesztésében. Az album elején Zichy Géza gr. kezeírásával a következő mottó olvasható: „Boldog vagyok, hogy a szegényeit és szerencsétlenek szolgálatában állhatok és arcom verejtékével kereshetek kenyeret — mások számára. Gr. Zichy Géza:“ Következik azután Zichy Géza gr. sikerült arcképe Ezenkívül Zichy grófnak még két arcképe van az albumban. Az egyik 25 év előtti időből való, a másik mint 13 éves ifjút tünteti őt fel, a mikor meg volt még mind a két keze. A többi illusztrációk közül különösen ki kell emelnünk Munkácsy Mihály vázlatát, mely Mozart halálát ábrázolja. Az album irodalmi közleményei közül megemlítjük dr. Váradi Antal ünnepi költeményét, továbbá Komócsy József, Zichy Géza gr. és K. Tóth Kálmán költeményeit, Zichy Géza gr. életrajzát, Zichy Géza gr. elbeszélését : „Hogyan vesztettem el jobbkezemet.“ Ezeken kívül dr. Závori Sándor, Ráday Ferenc, Vértesi Arnold és mások közleményei gazdagítják az albumot, amelyhez Zichy Géza grófnak „Rákóczy“ című zeneszerzeménye is mellékelve van. * (Reményi körútja.) Esztergomból sürgönyzik. Reményi Ede Bodó Alajossal ma délelőtt érkezett a nánai pályaudvarhoz, hol Földváry István főügyész és nagy számú előkelő közönség fogadta. A bencések házában szállt meg. A fürdő-vendéglőben tartott hangversenyét díszes közönség hallgatta. Elkelt minden jegy. A dalárda nő tagjai babérkoszorúval tisztelték meg. Reményi és Bodó játékát nagy lelkesedéssel fogadta a közönség. A hangverseny után a művészek tiszteletére társas vacsora volt. * (Új zeneművek.) Győrött, Maxa Ferenc könyv- és műkereskedésében megjelent: 10 eredeti dal, énekhangra zongorakisérettel szerző Angyal Armand. A csinos kiállítású füzet néhány igen sikerült számot tartalmaz. — Budapesten Zipser és Kánig kiadásában megjelent: „Schatzerl“ népdal, Hirsch A.-lól.* (Calderon operett a színpadon.) A „Zalameai biró“ mint operettem elég furcsán hangzik, de azért tény, hogy a basszeli színházban közelebb előadnak egy „Don Alvaro“ című operettet, melyet Calderon nevezett drámája után írt Duroy A. A zenét Bázelt Frigyes nürnbergi komponista szerzette. * (Magyarok hangversenye külföldön.) Berlinben e hó 7-én hangversenyt rendez Horváth Attila zongoraművész. Közreműködik majd Torday Erzsi is, ki szavalni fog. Irodalom. * (A „Fetöfi-társaság)“ e hó 4-én, szombaton délután 5 órakor az írók és művészek társaságának helyiségében ülést tart. * (Simor János bibornok hercegprímás emlékezete.) Irta: dr. Valter Gyula. A nagy negyedrétű munka 172 lapon 6 képpel (a címkép Simor fénynyomása arcképe) a Simor életére, elhunytéra vonatkozó adatokat rendezi külön. Előrebocsájtja Simor chorologikus életrajzát, alkotásait s jellemrajzát. Azután betegsége és halála leírása, a részvétiratok, hirlapi cikkek és hasonló közlemények következnek. Az album könyvkereskedés utján is kapható. * (A magyar korona országainak térképe) az uj megyei beosztás tekintetbe vételével (1881. 64. t. c.) iskolán és magán használatra Hatsek Ignác kivitelében megjent Lampel Róbertnál, 1:2.500,000 mértékarányban. * (Azz ifjúság testi neveléséről két jelentés.) írták: dr. Dollinger Gyula egyetemi magántanár és Suppan Vilmos állami tanítóképezdei igazgató. Megjelent az Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadásában 152 lapon. A szerzőket Berzeviczy Albert államtitkár bízta meg az 1889-ben megindult iskolai termizás és testedzés kérdésében fölmerült eszmecserék anyagánakfeldolgozásával. A szerzők ezen anyagon túl is az egész kérdést átkutatták s ebben a könyvben ászmolnak be nyomozásaik eredményéről, még pedig Dollinger orvosi, Suppan pedig paedagogiai szempontból. * (A választási elv a külföldi közigazgatásban) cím alatt Vázsonyi Vilmostól 158 lapra menő alkalomszerű adminisztratív tanulmány jelent meg Singer és Wolfner kiadásában. A fiatal szerző kissé túlzott igényekkel közigazgatási reformunk alkalmából Anglia, Franciaország és Oroszország valamint Belgium, Hollandia, Spanyolország, Portugál, Svédország, Norvégia, Dánia, Svájc és a Balkán államok közigazgatási rendszereit ismerteti meg mai állásukban. Párhuzamot von az orosz és porosz önkormányzat közt is. Bevallott célja, hogy a választási elv mai állását ismertesse meg az elősorolt külföldi államok adminisztrációjában s tagadhatatlanul nagy szorgalommal sok törvényes anyagot kutatott át és ismertetett meg röviden, kevesebb rendszerességgel bár, de több pontossággal. Ki is mutatja, hogy az európai államok adminisztrációjában újabban a választási elv ■ nagy tért hódított, de ebbeli törekvésében a választási elv utján létrejöt testületeknek tulságos fontosságot tulajdonit s azok hatáskörét és rendeltetését nem különzi el a kinevezett tisztviselők túlnyomó hatóságától. Ítéletei és levezetései épen ezért kevesbbé megbízhatók mint adatai, ami különösen az 1888. évi angol reform és a francia adminisztráció megismertetésénél, de különösen az előbbinél tűnik ki, melynél a kinevezettek hatáskörét homályban hagyja s csak arra fektet súlyt, hogy az angolok 1888. óta szintén választott megyetanácsokkal bírnak s hogy nálunk az angol rendszert 1888. óta nem ismerik. A könyv sok becses ismertetést tartalmaz s a közigazgatási vitához figyelemreméltó összehasonlító anyagot szolgáltatott. * (A csillagászati és fizikai földrajz elemei.) A polg. fiúiskolák IV. osztálya s az elemi tanítóképzők I. és II. osztálya számára Írták: Babó József és Miklós Gergely tanárok. Megjelent 180 lapon a Franklin Társulatnál. A tankönyv a tantervhez és az iskola igényeihez van alkalmazva s helyes berendezéssel bir. Anyagát kimeríti s elég vonzóan adja elő. A szöveget 75 világos kis és nagy tábla magyarázza. Ez utóbbiak igen világosak s a legjobb magyarázó minták után készültek. * (Unitáriusok Magyarországon.) Tekintettel az unitarizmus általános történetére. Irta : Kanyaró Ferenc. Megjelent Kolozsvárt Lehmann és Baldi kiadásában 229 lapon, Servelius Mihály arcképével. A könyv voltaképen az unitarizmus vallástörténete, még pedig oly módon előadva, hogy a magyar unitarizmus tererete az általános történet után bőven és nagy részletességgel van előadva. A könyv nagy buzgalommal s igen messzemenő adatnyomozással van ben. * (A magyar ponyva.) Dr. Ferenczy József tanár, aki még Trefort megbízásából és támogatása mellett kezdette meg a maszlagos ponyvairodalom kiszorítását a szerkesztése alatt megjelent apró „irodalmi ponyvaművekkel“ a mesék és históriákból egy fogást összveszedett s külön kötetben, emlékirattal ellátva terjesztette Csáky Albin gr. miniszter elé. A „Magyar Mesemondó“ gyüjtőiv alatt megjelenő apró népies füzetkék potom áron világgá mentek s kétségkívül sokat kiszorítottak az igazi ponyva rémhistóriákból. Irodalmunk és szakembereink közül igen sokan írtak a „ponyvára“ apró műveket, meséket, miniature beszélyeket, verseket, didaktikai közleményeket stb, íme pl. a névsorból egy töredék: Komócsy, Váradi, Tolnai, Endrődi, Gabányi, Dömötör, Jakab Ödön, Dalmady, Herman Ottó, Pósa, Vargha Gyula stb. Ez emlékiratban a szerző még igen nagynak jelzi a tért, amelyet a hasonló ponyvával még csak ezután kell meghódítani. * (Az ausztriai magánjog rendszere.) Hézagpótló munka megírásáért illeti dicséret dr. Bozóky Alajost, a nagyváradi jogakadémia igazgatóját. Az ausztriai magánjog rendszeréről írt könyvet, melynek első része a napokban jelent meg a „Pallas“ társaság kiadásában. A magyar jogásznak szüksége van az osztrák magánjog ismeretére, és azért a hazai jogiskolák tantervében jelentékeny szerepet játszik az osztrák polgári törvénykönyv. Különösen a jogászifjúság tartozik köszönettel a szerzőnek a rendkívül világosan, könnyen áttekinthető modorban írt műért, melynek már régen érezték szükségét. A Raintner 1864-ben megjelent könyve régen kikerült a forgalomból, a Sághy „Kötelmi joga“, ha jeles munka is, csak csekély részét adja a tárgynak. A művet befejező második rész még az idén fog megjelenni. Tudomány. * (A magyar történelmi társulat) ma délután tartott ülésén, amelyen Pulszky Ferenc elnökölt, Kracsala János dr. tartott fölolvasást Rákóczy György fejedelem bizalmas emberéről Bisterfeldről. Az értekezés rajzolja a XVII. század kezdetének szellemi mozgalmait, Bisterfeld képeztetésének különféle oldalait, majd Gyulafehérvárra való meghivatását, ahol is 1630-tól apjával, Alstedttel — aki azonban bejövetelük után 8 évvel meghalt — buzgalommal és szakismerettel vezették az iskolát. 1634-ben a fehérvári zsinat kívánatosnak találta az evangélikusokkal való uniót s tervet dolgozott ki ennek életbeléptetésére, ami azonban csak óhaj maradt. Bisterfeld az 1637—1645 közötti időszakban nemcsak Erdélyben, hanem a külföldön is a fejedelem diplomáciájának lelke volt s a legfontosabb küldetésekben eljárt Svédországban, Hollandiában, Németországban, Párisban és Velencében s a fejedelemre való befolyását azok, a kikkel érintkezésbe lépett, oly nagynak vették, hogy az 1644- es 45-diki dicsőséges fölkelést egyenesen neki tulajdonították. Bisterfeld az öreg fejedelem halálával is megmaradt e tekintélyében, az osnabrücki béke tartósságában nem bízva, folyton várt még egy nagy, az evangélikusoknak kedvező fordulatot, de a rajongók ellen, akik a fejedelmet meggondolatlanul harcba akarták sodorni, szavának egész súlyát vetette latba. E mellett Bisterfeld az egyházpolitikai és családi ügyekben mindig meghallgatott tanácsadója volt a Rákóczyaknak; közbelépése nem egy viszálynak vetett véget. Az 1658-ik évben be-,következett halála pótolhatlan veszteség maradt az erdélyi fejedelmi házra. Az értekezés végül Bisterfeld theológiai neveléstani és filozófiai műveit ismerteti. A fölolvasást megelőzőleg--választmányi ülés-volt,. ______________________________ , amelyen a társulatot közelebbről érdeklő folyós ügyeket intéztek el. Amerikai párbajok: '***'"’ Alig múlik el hét, hogy a fővárosban előforduló öngyilkosságok egyikére rá ne fognák, hogy annak oka amerikai párbaj. Addig azonban, amíg csakugyan kisütik azt, hogy valaki az öngyilkosságot amerikai párbaj következtében követte el, évtizedek múlnak el. Engem, akit már régóta érdekel ez a dolog, egyátalában nem vezethetnek félre a lapok, mert egyszerűen nem hiszem el, hogy azt a rettenetesen sok öngyilkosságot mind az amerikai párbajok idéznék elő. Épen úgy nem hiszem ezt, mint nem ama bizonyos farkas históriákat, amelyeknek a vége olyan egy pár bocskor, amelyből a drótosok lábfejét már nem tudták kienni a vérengző bestiák. Mikor egy-egy ilyen amerikai párbaj okozta öngyilkosságról olvasok hírt a lapokban (mint épen ma is), mindig azon tépelődöm,hogy miféle különös paszsziója telik a szerkesztőségekben dolgozó uraknak abban,hogy az öngyilkossági újdonság után odabigygyeszszék:„A tettoka amerikai párbajban keresendő.“ Ma azután időt szakítottam magamnak és kivallattam egy újságíró ismerősömet, aki így felelt: — Először is ön tévedésben van. Mert azokat az újdonságokat nem mi írjuk itt a szerkesztőségben. — Hanem ? — Az úgynevezett kőnyomatos lapokból vágjuk ki. Ezek a kőnyomatos lapok szereznék be legtöbb rendőri hírt, ők írják meg számunkra és mi csak kiadjuk szedés végett. Vettem a kalapom és ajánltam magam. A helyett azonban, hogy ebben a válaszban megnyugodtam volna, elindultam egy kőnyomatos lap szerkesztősége felé. Noha az ajtón kopogtattam, noha zajjal léptem is be, nem vettek észre. Két úr dühösen irt, egy felolvasott, egy pedig hallgatta ezt a felolvasót. Akartam, nem akartam, végig kellett hallgatnom a felolvasott hírt, amely így hangzott: — Szenzációs öngyilkosság. Ma délután 3 óra 13 perckor egy elegánsan öltözött intelligens úr szállt meg a Hungária szálló harmademeleti, Dunára néző szobájában s azon kijelentéssel, hogy fázik, visszavonult és az ajtót magára zárta. A szobapincér előtt gyanúsnak tűnvén föl a dolog, az ajtónál hallgatózott. Pár perc múlva azután durranást és zuhanást hallott. Három perc múlva az ajtót már feltörték s az intelligens urat halva, átlőtt szívvel találták. A rendőrség konstatálta, hogy az öngyilkos Zágrábból való és hogy a neve Zdravetz Iván. A jelek arra mutatnak, hogy tettét életuntságból követte el. — Hm — szólt a hallgató úr — ez az életuntság nem igen érdekes. Jobb lesz, ha reménytelen szerelmet ir oda. — Az tegnapelőtt volt. — Hát mondja, hogy zilált anyagi viszonyok késztették e tettre. — Ilyen tegnap volt. .— Legyen hát amerikai párbaj. — Nem lehet. Épen ma rukkoltunk ki ilyennel. — Persze, hogy akkor nem lehet. De mondja, mit nem használtunk már régen ? — Azt hiszem, hogy családi viszálykodást. — Ez kellemetlenséggel járhat. Találjon valami jobbat. A felolvasó úr korrigált a kéziraton s a vég mondatot így olvasta föl: „A jelekről arra lehet következtetni, hogy Zdravetzet gyógyíthatlan betegség kergette a halálba.” — Helyes. Ez hatni fog — hangzott a hallgató principális beleegyezése. . . . Kinyitottam az ajtót és eltűntem. Minek kérdezősködtem volna, mikor rájöttem a tömérdek amerikai párbaj történetére és mikor már tudtam, hogy ilyen öngyilkosságra legfölebb csak egy hét múlva kerül megint a sor. Napi hírek. — (Személyi hír ) Tyndall tanár, a hírer természettudós — mint Londonból távirják — komolyan megbetegedett. — Wekerle Sándor pénzügymi-