Pesti Hírlap, 1892. február (14. évfolyam, 32-60. szám)
1892-02-01 / 32. szám
1892. február 1. PESTI HÍRLAP 3232 frt 87 krt tesz ki. A jövő évi költségvetést a közgyűlés a következőleg állapította meg: Bevételek 92605 frt, kiadások 92011 frt, fölösleg 594 frt. E költségvetésben 1000 frt van fölvéve az akadémia falába illesztendő Széchenyi emléktábla költségeinek fedezéséhez való járulék gyanánt. Ezután a választások következtek. Az igazgatósági és választmányi tagokra beadott szavazó iveket csak ülés után kezdték felbontani s az e hó 7-én tartandó hitelesítő közgyűlésen fogják az eredményt kihirdetni. Végül elhatározták, hogy az idei Széchenyi-lakoma az országgyűlés megnyitása után, február hó 21-én, délután öt órakor lesz. Károlyi István gróf fölkérte a tagokat, hogy alkalmas szónokot ajánljanak a Széchenyiserleggel elmondandó felköszöntőre. Az országos kaszinó tegnap tartotta még rendes évi közgyűlését gróf Széchenyi Béla elnöklete alatt. A választmánynak helyesléssel fogadott évi jelentéséből kitűnik, hogy az elmúlt évben 103-mal szaporodott a tagok száma, amivel a kaszinónak most 980 tagja van. Ez a szaporodás arra indította a választmányt, hogy a megvalósításhoz közelebb vigye azt a tervet, amely szerint a kaszinó elhelyezésére alkalmas épület emeltessék. A tervet részben törlesztéses kölcsön, részben pedig az emelendő épületre bekebelezendő jelzálogkölcsön igénybe vevésével fogják megvalósítani. Az évi kiadás 72.806 frt 77 kr volt, mig a tényleges bevétel 85.701 frt 29 krt tett ki. Az elmúlt év vagyonmérlege 65.480 frt 89 kr tiszta vagyonnal záródott; az 1891. év végével a pénztári készlet 26.485 frt 98 kr. A közgyűlés a felmentvényt megadván, kezdetét vette a szavazás a betöltendő 1 igazgatói, 15 rendes és 2 pótválasztmányi tagságra. A szavazás eredményét fél 7 órakor hirdette ki Széchenyi Béla gróf elnök. Igazgatóvá egyhangúlag Teleki Géza gróf választatott meg. Választmányi tagok lettek: Benke Gyula 237 szavazattal, Bernáth Gyula 243, Bernolák Sándor 237, Bornemisza Boldizsár 207, Fiáth Miklós báró 200, Graenzenstein Béla 241, Losonczy Antal 240, Máriássy Sándor 200, Meszlényi Lajos 202, id. Miklós Gyula 237, Splényi Ödön báró 243, Tomka Jenő 231, Viczián József 243, Vöröss László 234 és Zoltán Elek 247 szavazattal. Póttagok: Szalay Imre 194 és Szent-Iványi Zoltán 195 szavazattal. Az Erzsébetváros külterületének társasköre tegnap este tartotta rendes évi közgyűlését, mely alkalommal a választmány javaslatára Csíkvári Jákó tiszteletbeli elnökké választatott. Megválasztatott ezenkívül alelnökké: dr. Csengeri János, ellenőrzé: Töcze Sándor és könyvtárnokká: Goszleth Ferenc. — A Mária-Dorothea egyesület választmánya vasárnap Herich Károlyné alelnök elnöklete alatt rendes ülést tartott. — A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után György Aladár bemutatta az évi jelentést, mely örömmel konstatálja az egyesületnek a megalapítás idején alig remélt felvirágzását annyira, hogy az ma valósággal országos jótékony intézmény. Zirzen Janka pénztárosnő az évi pénztári kimutatást terjesztette elő, amelyből kiemeljük, hogy az elmúlt évnek bevétele 17,422 frt 05 krt, kiadása pedig 10 836 frt 28 krt tett ki; a felesleg e szerint 6535 frt 77 kr, amely összeggel az egyesület vagyona 75,000 frtra szaporodott fel. Ugyancsak ő mutatta be Hat óra tájt indultunk a hajóra. Zanella úr, a Lloyd-társulat ügynöke és több német úr kisért a „Mária Teréziára.“ Nagyszerű hajó! A nagy termet villamos világítás borítja fényárba. Az asztalok megvoltak terítve, még pedig nagyon ízlésesen. A ment osztrák, magyar és olasz étkekből volt összeállítva. Gieshübli víz sem maradt el, de a bor és a Dreherféle sör jobban fogyott. Pezsgő is került az asztalra. A kapitány szép fölköszöntőt mondott és a végén éltette a drága hazát. Éljent mondott ám és nem hochot. Micsoda viharos visszhangra talált, elképzelhetitek. Egészen belemelegedtünk az éljenzésbe. A lakoma után testvérünk a zongorához ült és rázendítette a lassút, majd a tüzes csárdást, és Hongkong kikötőjében jártuk a nemzeti láncot lelkesen, tüzesen. Mindenkinek táncolnia kellett és újráztunk, „hogy változtunk”" erősen. Majd a német urak daloltak néhány csinos kardalt, mire mi magyarok is hozzáláttunk a nótázáshoz. Kezdtük a szózaton. Hazádnak rendületlenül légy hive, oh magyar! Bizony kényertünk a hazafiság e szent zsolozsmájának éneklése közben; állva hallgatta meg mindenki; németek, olaszok, angolok oly áhítattal élvezték a mi énekünket, mintha egyházi kardal, mintha zsoltár hangzott volna ajkunkról. Mennyi erő, mennyi lelkesítés rejlik az ilyen dalban, csak az tudja megérteni, csak az érezheti igazán, ki távol van hazájától. Éjfél volt, mikor elbúcsúztunk, a hajó személyzetének ezer és ezer üdvözletét adva át szép Magyarország számára, a kolozsvári fiókegylet alapszabálytervezetét megerősítés végett. Ezzel az anyaegyesületnek a vidéken már ötödik fiókja van alakulóban. Tudomásul vették, hogy gróf Csáky miniszter már kihirdette a pályázatot arra az ingyenes helyre, amelyet az egyesület 4000 frtos alapítványi összeggel a „Tanítónők otthonában létesített. — A választmány a jövő évnek 10,700 frtban előirányzott kiadásával szemben, mint legkisebb összeget, 12,035 frtot remél a bevételekből. — Felolvasták végül az új alapszabálytervezetet, amelyet a február hó 21-én, Csáky Albinna grófnő elnöklete alatt, megtartandó közgyűlés fog tárgyalni. ___________________ Színház, zene, képzőművészet. * (Márkus Emilia mint Porticii néma.) A Porticli néma mai előadására, melyben Fenellának a néma halászleánynak szerepét, a nemzeti színház kitűnő művésznője Márkus Emilia fogja eljátszani — már mind elfogytak a jegyek és már a jövő pénteki előadásra is számos előjegyzés történt. A közönség érdeklődése és kíváncsisága teljesen indokolt, mert e szerepet, mely rendszerint a ballet körébe tartozik, másutt is csak igen ritkán, nálunk pedig most először játszsza elsőrangú drámai művésznő. A Márkus Emíliával ma színte kerülő operának tegnap volt a főpróbája, de mivel erre a hírlapok kritikusai meghíva nem voltak, tehát csak az operaház köréből értesülhetünk arról, hogy a mai előadáson a közönség Márkus Emilia genialitását és művészi sokoldalúságát ismét egy újabb válfajban fogja megismerhetni s megtapsolni. Másutt is képezte már több nagy művésznőnek becsvágyát, hogy eljátszsza a Porticii némát, de mivel e szerepben a pantomimika el nem választható a zenekisérettől s a művésznőnek csak annyi ideje van a történteknek, az indulatoknak és azok fejlődésének néma játékkal való elbeszélésére, amennyit a kisérő és magyarázó zene méretei megengednek, tehát e szerepben, bármily művésznő játszsza is azt, okvetlenül kell valamit kölcsön kérnie a ballettől, és a drámai pantomimikának, egy bizonyos határig bele kell illeszkedni a ballet kifejezési szabályaiba, — tehát a többi drámai művésznő is, aki a porticii néma eljátszására vállalkozott (mint Raabe Hedvig is), inkább csak csillogó részleteket volt képes nyújtani, mint az egésznek összhangzó és jellemzetes kivitelét. Márkus Emilia, mint halljuk, oly nagy gondot és oly sok fáradságot fordított Fenella szerepére, hogy a tanulásban a legnagyobb drámai szerepe sem fárasztotta úgy ki, mint ez a porticii — néma. S akik az operaház tagjai közül a tegnapi főpróbát látták, meg voltak lepve attól a könnyűségtől, melylyel Márkus Emilia a hallétnek minden eszközeit elsajátította, anélkül, hogy a drámai jellemzést, arcjátékot s természetes gesztust annak alárendelte volna. S épen ebben rejlik a probléma nehézsége, mert amily szűkre van szabva a zenekiséret által a határ és az idő, melyek közt az arcjáték és pantomimika a történteket és az indulatokat kifejezheti: olyannyira sok és változatos az a tartalom, melynek e szerep akciójában kifejezésre kell jutnia. S maga Márkus Emilia sem nélkülözhette a tanulásban a balletmesternő segélyét, mert a némajáték fordulatai és pointjei kell, hogy a zenei árnyalásokkal sőt néha a ritmusokkal is együtt haladjanak. Márkus Emíliának balletmesternője Piloné volt, operánk balletjének egyik jeles tagja, aki nemcsak nagy buzgalommal, hanem fényes sikerrel is oldotta meg mesternői föladatát s megadta a keretet, melybe Márkus Emilia a drámai kifejezéseket a maga önálló fölfogásával beleilleszthette. Az operaházban is kiváló gondot fordítottak erre az előadásra és a próbákat mindig maga az intendáns is végignézte. Márkus Emilia az első felvonásban nagy bravúrt fog bemutatni a ballet és drámai pantomimika egyesítésében , míg a második és harmadik felvonásban több ízben nyílik alkalma a lelki küzdelmek megható ábrázolására. Ma az opera főszerepeit Maleczkyné és Runcio éneklik, de a jövő héten az opera már Sianchi és Perotti közreműködésével fog színre kerülni. * (A nemzeti színházban) vasárnap az „Ember tragédiáját”" adták; a nézőtér egészen megtelt, mint rendesen, ha Madách örökszép művét adják. * (Az operaházban) tegnap először adták együtt a Mascagni két dalművét igen díszes hallgatóság jelenlétében. Minden jegy elkelt. Az előadást a ,.Fritz barátunkkal kezdték meg, melyet nagyon jól fogadtak. A Parasztbecsület mit sem vesztett hatásából. Mindkét opera „intermezzóját“ megismételtették. * (A Mi molnámé) vasárnap este harmadszor került sorra a népszínházban. Zsúfolt padok, harsogó kacajok, a karzaton zajos tapsviharok jelentették, hogy a közönség megszerette a darabot és hálás látogatója lesz. A derültség N Németh József és Kassai érdeme. Ez utóbbi (a vén Bicsky András főpohárnok) különösen a második felvonásban excellál, midőn mint tudtán kívüli titkos férj, az egész udvar hóméri kacaja közt sompolyog ki a „menyasszonyai" szobájából. Hegyi Arankát valósággal kitüntette a közönség. A második felvonásbeli remek madárdalát megismételtették, de megujrázták azt a palotást is, melyet a harmadik felvonásban táncol; olyan elragadóan, délcegen járta, hogy orkánszerű taps tört ki utána és meg sem nyugodtak addig, mig meg nem ismételte. Többször megismételtették Margó Célia dalait is, akinek vállán a legnehezebb szerep van és aki elismerésre méltó sikerrel oldotta meg feladatát Általában a közönség egyaránt gyönyörködött Stojanovits zenéjében és Radó Antal poetikus nyelvezetében, mely különösen a nóták szövegében nyilatkozik s rendkívül előnyére válik a dallamnak. A harmadik felvonásbeli „Rózsa, rózsa, rózsaszál11 gyönyörű versét és dalát egy pár nap múlva bizonyára egész Budapest dalolni fogja. A szerzőket az első - második felvonás végén ma is hittük és Sztojánok is meg is jelent a lámpák előtt. * (A gyermekszínházban) vasárnap premiere volt, a ,,Jégkirálynő“ című új tündérregét mutatták be, melyet egy német színdarab után írt Komor Gyula. A rege bővelkedik humoros megindító jelenetekben, nóta van benne untig elég, a díszletek és jelmezek pompásak, nem csoda tehát, ha a közönség, mely színültig töltötte meg a termet, a legkitűnőbb fogadtatásban részesítette az újdonságot. A jégkirálynőt, ki megjutalmazza a könyörületes szivüeket és hózuhataggal sújtja a gonoszok házait, Kápolnáig Irénke adta nagyon kedvesen. Dalait megismételtették. A Feld-testvérek (Irén, Mátyás, Aurél), Füredi Róza, Jungvirth Kareim, Steinert Flóra, Dormay Ilona és megannyi apró művész és művésznő Hosszú A. rendezővel együtt kitettek magukért. Feld igazgató kisebbik színháza tehát újabb vonzóerejű darabot nyert. * (Kepies hangverseny.) A vigadóban vasárnap d. u. volt a tizedik „concert populaire“, melyre csak oly sokan jöttek el, mint az előzőkre. A műsoron Walter Gusztáv és Altdörfer Viktor nevei szerepeltek. Előbbi, a jó nevű énekes, ízléssel énekelte Schubert több dalát; a „Wohin“ címűt megismételtették ; utóbbi, ki nagyon szép technikával rendelkező zongoraművész, Schumann, Henselt, Moszkovszki egy-egy szerzeményét és Liszt 9 rhapsodiáját adta elő. A hallgatóság szívélyesen fogadta a hangversenyzőket. * (Kis madaram) Gerő Károly ily című új népszínművét eddig tizenhat vidéki igazgató rendelte meg. * (A színkörök) A városligeti színkör igazgatója már szervezi új társulatát. A primadonna Cserváry Ilona lesz. Rendezőnek Kövesy Albert komikust szerződtette, kinek neje, mint énekesnő fog működni. Másik énekesnő lesz Iványi Mariska. A naiva szerepkört Tárnoky Gizával vagy Várady Rózsikéval tölti be. Szerződtette Vendrey Ferencet is, ki már szép sikerrel működött a fővárosban — Krecsányi budai társulatának,Ser&Zr Sarolta és Ledofsky Mariska lesznek a primadonnái. Az igazgató szerződtette Szép Olgát is, ki néhány év előtt már játszott Budán, valamint Berzsenyi Júliát, Barts Arankát, Szigethy Lujzát, Rónayné Balogh Etelt, Pintér Imre népszínműénekest és Réthey Lajost. Krecsányi társulata ma reggel utazott át Budapesten Pozsonyba, hol már nagyban várják a magyar szezont. * (Új zeneművek.) Káldy Gyula, a régi magyar nóták derék gyűjtője, most hat eredeti duhajnótát tesz közzé, melyeket Bartalus Istvánnak ajánlott. — Seufferi E. Illúziók című keringőt irt. — Mindkét szerzemény a Rózsavölgyi és társa cégnél jelent meg. * (Krancsevica utolsó vonósnégyes játéka) szerdán, február 3-án fejezi be négy estére terjedő évadját a vigadó kistermében. Beethoven négyese (18. mű, 4. sz.) után Chován Kálmán tanár hármasát adja elő, a szerző zongora kíséretével; ezt Schubert nyolcasa követi, melyben Tintner (nagybőgőn), Böhm (pásztorsipon), Frank (dugósippal), Drescher (kürttel) is közreműködnek. * (Magyar operaszerző sikere.) E címen röviden értesítettük már olvasóinkat, hogy Mannheimer Gyula „Marijana11 című dalműve Prágában menynyire tetszett. Most jut kezünkbe a „Prager Tagblatt11 bírálata, mely a fiatal zeneköltőt e dalművéért a legvérmesebb reményekre jogosító tehetségnek mondja, telve drámai erővel és tudással, de aki sokkal zeneibb természetű (muzikálisabb), semhogy szertelenségekbe, Wagner-majmolásba tévedne. Nagy érdeme Mannheimernek, hogy a kevéssé tisztes hőst ( a francia kaland-vígjáték híres Don César de Bazan-ját) felfogásával és kitűnően sikerült zenei jellemzésével .