Pesti Hírlap, 1892. június (14. évfolyam, 152-180. szám)

1892-06-01 / 152. szám

2 az igaz. Sokan azt hiszik, hogy ez a mostani nagy jó liberális akarat nem egyéb, mint egy kis vértolulás a politikusok fejében, a­mi után bágyadtság fog következni. A „haladásból“ csak egy araszt koncedálnak s nem egy mért­földet s egyáltalán nem hiszik, hogy a feleke­zeti szellemmel telve levő nemzet és törvényho­zása képes legyen a határozottan liberá­lis alkotásokra. Mi nem nézzük ezeket a dolgokat pesszi­mizmussal. Annyit mindenesetre tudunk, hogy csodák nem fognak történni. A „vallás­szabad­ság“ és a receptió, ha egyszer törvényjavaslatba kerül s az állam és egyház közötti viszony le­gális szabályozást nyer, nem lesz többé olyan rózsaszínű, a­milyennek ma látszik. A polgári anyakönyvezésnek is meg­lesznek a maga sötét oldalai. A felekezeti harc sem fog egészen le­csillapodni, bár a kath. klérus a lelkiismereti kérdést legott félreteszi, mihelyt az elkeresztelési rendelet helyett polgári anyakönyv állapítja meg az elkeresztelt gyermekek státusát. A polgári házasságból meg, mire készen lesz, jó, ha a fakultatív rendszer keresztül megy. Mindazonáltal a lefolyt vita s főképen a mai szavazás után annyit biztosan látunk, hogy sem a" klérus, sem a főrendiház nem képes többé és nem is fog jelentékeny barikádokat fölhalmozni a haladás diadalkocsija elé . Ma­gyarország egy év alatt akkorát fog haladni a liberális törvényalkotás útján, amekkorát 1869 óta sem haladott. Nem pusztán a liberalizmus jelszavának diadala az, a­mi ebben a gondolatban fölötte örvendetes. De ennél még sokkal örvendetesebb az, a­mit a hazára nézve ez a gondolat tartalmaz. Mert benne van ebben az osztály- és fe­lekezeti harc lecsillapodása ; a béke és hazafias összeforrás az egy nemzethez való tartozásban’; a különbségek leköszörülődése és a törvény előtti egyenlőség tovább­képződése ; az egyéni érdem nagyobb elismerése ; könnyebb házasság útján a lelkiismeret nagyobb szabadsága, gyor­sabban emelkedő népszám s talán a vagyon arányosabb oszlása is ; nagyobb lelki nyugalom mellett eredményesebb munka; haladása a mű­veltségnek, megszűnése sok előítéletnek s min­­denekfölött korunk politikai­­eszményének ,­­a magyar nemzeti egységnek gyorsabb és biztosabb fejlődése. Ez és sok más egyéb, igen kedvező ered­mény áll a jövőben. Vajha azok, a­kik a libe­rális intézményeket születésük, állásuk, vagyi meggyőződésüknél fogva nem szeretik, ez egy-­­szer oly tisztán fölismernék azok értékét, mint a­hogyan mi fölismerjük s hazafiasságuk legyőzné szívükben a politikai ambíciót, vagy ta­­lán a politikai boszúságot, amelyet a liberaliz­mus ezen verőfényes napjaiban kétségkívül élén­ken éreznek, tüntette fel­, végre pedig arany piros, bő palás­tot terítettek fölébe. E közben Ujlaky Miklós a királyi vőlegény széke elé járult, kezében a birodalmi almával és pálcával s a királyt a főoltárhoz a királynéig kisérte. Itt mind Mátyás, mind Beatrix térdre ereszkedett az oltár előtt, s a püspök a többi papokkal, a szokásos egyházi énekek és szertar­tások mellett áldotta meg. Miközben a királyné hitet tett a keresztény egyházra, jobb karját szentelt olajjal és balzsammal kenték meg s Guthy Ország Mihály nádor hangosan megkér­dezte a királyt: akarja-e, hogy a királyné meg­­koronáztassék ? s mikor Mátyás igennel felelt, a nádor és a többi főur Beatrix fejére tette a ko­ronát. Egész idő alatt szünetlen zengtek a har­sonák, úgy hogy senkinek szavát nem lehetett kivenni a zajban. Végre a király rajta a királyi koronával és palásttal, ismét helyére ült, s kezdetét vette a lovaggá ütés, mely szertartáson többek közt a nápolyi királyfi és Kristóf bajor herceg is ke­resztül ment. A mise végeztével pedig a király abban a rendben, a­hogy jött, vonult a maga szállására s Beatrix is visszatért termeibe. Még csak ezután vette kezdetét a vendég­ség. A királyné szállásán a boltives terem köze­pett jobbról négyszögü, balról kerek asztal volt elhelyezve. A négyszögühez ült a király s ki­rályné, Mátyás jobbján a nápolyi király fiával. A kerek asztal főhelyén a nápolyi érsek foglalt helyet, mellette a nápolyi király követei, túl fe­lől pedig Lajos és Ottó bajor hercegek követei. Az ételhordók és felszolgálók is csupa főneme­sek és zászlós urak voltak. Az ebéd huszonnégy fogásból állt, de az idő rövidsége miatt nem adták mind fel. Lakoma után Frigyes liegnitzi herceg mér­kőzött meg a lovagtornán páncélosan és dísz­­öltözetben egy cseh úrral s a­mint lándzsáik összecsaptak, mindketten lefordultak lovaikról. Péntek hajnalban aztán Mátyás és Beatrix elindultak Budára, útközben Buda és Fehérvár között haltak meg s vasárnap nagy pompával vonultak be a királyi lakba, hol még hosszú sora következett a dáridóknak és vigasságoknak. Félszázaddal később I. Ferdinánd és neje Anna, II. Ulászló leánya megkoronázása végleg a Habsburg-házra ruházta Szent István koroná­ját. Impozáns díszszel vonult fel ekkor is a koro­názási menet, mely csupán lovas sereget három­ezer, gyalogságot pedig hétezer főt számlált so­rai közt. Hatszáz lándzsás nyitotta meg e nagy­szerű menetet, mindegyik még egy-egy paripát vezetvén magával; utánok Hardegg gróf ezer lovassal, s Reichenberg gróf török muzsikával, síppal és apró dobokkal, kisérve ötven lánd­­zsástól, kiknek kezeiben zászlók és gerelyek vol­tak. A következő csapatot Auersperg gróf és a stájer főnemesség képezte, összesen százharminc lóháton, mindannyi fegyverbe öltözve. Jött aztán Lichtenstein, a hadsereg fővezére, százötven lo­vassal, az uralkodó család több tagja száz lovas kíséretében, a királyi testőrök és a főrangú ne­mes ifjúság, kilencvenen fényes díszöltönyben, török és thrák lovakon ülve és Salm Miklós gróf, sok főur és kétszáz lovas élén, kik közül ötven lovastól együtt tetőtől talpig páncélba volt öltözve. Csak most következett még a tábori zászló s mögötte Mansfeld gróf a leichtenbergi és hen­­nebergi uralkodó fejedelmekkel, továbbá spanyol főurakkal és a királyi család többi tagjaival, mintegy kilencvenen, kik mindannyian arany és selyem ruhában tündököltek, lóval és fegyvere­sen. Még nagyobb hatást tett a büszke és ha­talmas, rendkívül gazdag Ungnad András, kísé­retében húsz lovassal, ruháik és lószerszámaik az arany, drágakő és keleti gyöngyök pazar pom­pájában ragyogva. Négy külön csapatot képezett ezután: a tábori zene, a királyi udvari személy­zet, a korlátnok, a kincstárnok s a magyar urak, fénybe vonva és lóháton. Közvetlen a ki­rály előtt lépdeltek a magyar püspökök lóháton, majd a magyar országnagy (valószínüleg az or­­­szág címerével) egymaga, arany és ezüst tün­döklésével kápráztatva, továbbá a nádor, Báthory István és György brandenburgi fejedelem. Lóháton ülő magyar egyházfők által emelt arany kárpit alatt lovagolt végül Ferdinánd, fe­hér ménen, aranyos díszruhában, jobbról mel­lette testvére, Mária, a Mohácsnál elesett Lajos király özvegye szintén lovon s hátul a király s királyné udvari személyzete, lóháton vagy gyaloghintókban. Az özvegy királyné udvartar­tása talpig gyászba öltözve vett részt a menet­ben, melyet hatezernyi gyalog, huszár és lovas­­sereg zárt be. Történt ez 1527. október utolsó napján, csütörtökön. A felvonulás órákig tartott, pedig csak másnap érkezett meg Várday Pál eszter­gomi érsek lóháton 250 főből álló főnemesség­­gel a következő nap, szombaton Perényi Péter erdélyi vajda, szintén erős lovas sereggel, a ko­ronát hozva. A korona iránti tiszteletből a ná­dor, néhány püspök és főnemes, mielőtt még Perényi megérkezett volna, elébe lovagolták s úgy kisérték be. PESTI HÍRLAP 1892. junius 1. Belpolitikai hírek. A képviselőhöz holnap előre láthatólag befejezi a vallás- és közoktatásügyi tárca költségve­tésének tárgyalását. Azon esetre, ha kilátás lenne rá, hogy a kereskedelmi tárca budgetjét még a héten le lehet tárgyalni, a ház, mint értesülünk, csütörtökön túl is ülésezni fog s a koronázási ünnepélyek utáni első ülését pénteken, június hó 10-én fogja tartani­ A cseng­eri mandátum. A képviselőház ki­lencedik bíráló bizottsága Lukács László elnöklete alatt tartott ülésében folytatta a Papp Béla, Szat­­már megye csengeri választókerületében megválasztott képviselő választása ellen benyújtott kérvénynek a megtartott vizsgálat alapján való folytatólagos tár­gyalását. A felek meghatalmazottjai által tett nyilat­kozatok meghallgatása után a bizottság tanácskozásra vonult vissza. Közel egy órai tanácskozás után Lu­kács László elnök kijelente, hogy a bíróság ítélete holnap délelőtti fél 12 órakor fog kihirdet­­tetni. Ezzel az ülés véget ért. Ellenzéki képviselői körökben elterjedt hír sze­rint a bíráló bizottság holnapi ülésében a csengeri kerületben történt képviselőválasztást érvény­telennek fogja kimondani. A képviselőhöz közlekedésügyi bizottsága­­. Nikolics Fedor elnöklete alatt tartott mai ülésében tárgyalás alá vette a Janjicstől Bugojnáig vezetendő keskenyvágányú vasútnak a Dolnyi-Vakuftól Jajceig vezető szárnyvonallal együtt való építéséről szóló tör­vényjavaslatot. Remenyi Ambrus előadó mindenek előtt arra utal, hogy épenséggel nem volt isazolt az a nagyfokú skepticizmus, mely régebben a képviselő­­házban nyilvánult, mikor arról volt szó, hogy a meg­szállott tartományok vasúti kölcsöneiket a közös ak­­­tiváknak megtérítik. Részletesen ismerteti azon fon­tosságot, melyet Bosznia és Hercegovina újabb idő­ben a magyar kivitel tekintetében nyertek. A törvény­­javaslatot elfogadásra ajánlja. — Kolozsvári­ Kiss István igen vérmeseknek tartja az e vasút jövedelme­zőségéhez kötött reményeket. Egyébbként maga is belátja e vasút szükséges voltát s megszavazza a tör­vényjavaslatot, de arra nézve tisztában van, hogy ezzel bizony áldozatot hozunk. Tolnay Lajos nem osztja a jövedelmezőségre nézve előtte szóló által ki­fejezett aggályokat. A tapasztalat az eddigi boszniai vasutakra nézve ellenkezőt bizonyít. S a völgy, me­lyen vasút átmegy, különben is egyike a legterméke­nyebbeknek, Szóló elfogadja a törvényjavaslatot, csakis azt jegyzi meg, hogy a költségeket igen ma­gasaknak tartja Frey Ferenc szintén felette nagy­nak tartja az építési tőkét. Bot­lik megjegyzi, hogy az építési tőke szerinte is igen magas, de erről a bizottságnak nem­­lehet tiszta képet alkotnia. A ja­vaslatot különben elfogadja. Wekerle miniszter az építési költségekre nézve utal arra, hogy nehéz hegyi pályáról van itt szó, melyen egy kilométert megha­ladó alagút építtetik s öt kilométeren fogaskerekű rendszer alkalmaztató. Technikailag nehezen megold­ható pálya építése forog itt szóban, a­melyet for­galmi eszközökkel erősen el kell látni. Minden körül­mény arra vall, hogy e vasút nemcsak rentábilis, ha az eddigi boszniai vasutaknál még jövedelmezőbb lesz. A bizottság ezek után úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta a törvényjavaslatot s előadásával Keményi Ambrust bízta meg. Ezzel az ülés véget ért. A pénzügyi bizottságnak június hó 1. d. u. 5 órára kitűzött ülése, közbejött akadály miatt jú­nius hó 1-én d. u. 6 órakor fog megtartatni. Tárgy: a valuta-törvényjavaslatok. Országgyűlés. 1. A képviselőház ma Irányi Dániel zár­beszéde után egyhangúlag elfogadta a szélső­bal­oldal vezérének a vallás szabad gyakorlatára és a felekezetek egyenjogúságára vonatkozó határo­zati javaslatát. Ezután kezdetét vette a közoktatásügyi budget részletes tárgyalása, melynek folyamán T­h­a­­­y Kálmán a tankönyvek gondosabb felül­­bírálatát sürgette. Berger Ignác és O­k­o­­­i­­csányi Ödön a tanfelügyelőségek reformja érdekében szólaltak fel. Hasonló értelemben nyi­latkozott Madarász József és T­h­a­l­y Kál­mán a budapesti tudomány­egyetem autonómiá­jának kelt védelmére. C­s­á­k­y Albin gr. minisz­ter minden egyes kérdésre nézve megnyugtató választ adott. Öt percnyi szünet után S­á­g­h­y Gyula hosszasabban foglalkozott az egyetem ügyeivel. Körösi Sándor főleg az egyetemi tankönyvek magyartalanságát szatirizálta és szigorúbb elmé­leti államvizsga behozatalát kívánta. A tárgyalást holnap folytatják. Az ülés végén Horváth Gyula kérdést intézett az elnökhöz aziránt, hogy a holnap élet­

Next