Pesti Hírlap, 1892. október (14. évfolyam, 271-301. szám)
1892-10-09 / 279. szám
1892. október 9. PESTI HÍRLAP Ha a baj nagyobb mérveket öltene s az illető hatóságok kötelességüket nem teljesítik, nem fog késni szóló a szükséges rendszabályok foganatosításával. Nem most, hanem midőn a baj határainktól még igen messze volt, megtette a kormány a szükséges intézkedéseket. A kártalanítás tekintetében is megtörténtek az intézkedések s arra, hogy tovább menjünk, ma még szükség nincs. — Arra nézve, hogy a szükséges intézkedések a kormány rendelkezésére álljanak, szóló megteendi a megfelelő lépéseket. — Gondoskodva van a fővárosban arról, hogy a szükségnek megfelelő ágyak álljanak rendelkezésre, a szükséges kocsikról és hordágyakról, orvosokról s azok folytonos szolgálatban lételéről is. Nagy bajt képeznek a túlzsúfolt lakások. Erre nézve is most már szigorúbb az ellenőrzés s e tekintetben is megtörténtek a szükséges rendelkezések. Intézkedés van téve, hogy a kocsik mindenkor rendelkezésre álljanak, hogy a fertőtlenítés a lehető legrövidebb idő alatt megtörténhessék, hogy az egyes városok kellő menynyiségű szűrt vízzel legyenek ellátva s gondoskodás történt arról is, hogy a szükséges jég kapható legyen, hogy a szegényebbek népkonyhákban láttassanak el, stb. Hogy mennyiben leszünk képesek ezekkel a baj továbbterjedését elhárítani, senki sem tudhatja, de szóló minden körülmény közt a szükséges intézkedésekről s azok szigorú foganatosításáról gondoskodni, állásából folyó kötelességének tekinti. Horánszky kiemeli, hogy ha a kormány erélyes eljárást követ, a nagy hamburgi körszállítmány nem juthatott volna a fővárosba. Ez iránt csak az lehet felelős, aki a közlekedési eszközök adminisztrációját vezeti. A fővárosban épen a végrehajtás folytán merülnek fel oly dolgok, aminő a fővárosban tegnap is előfordult, 8 napja tart a járvány s a szükséges határozatok mégis csak tegnap hozattak. Szóló nézete szerint e bajjal szemben inkább többet s esetleg feleslegeset is kell tenni, semmint valamit elmulasztani. Ismétli szóló, hogy az intézkedések időről időre egy vagy más módon az országgyűlés tudomására lennének hozandók. Gróf Szapáry miniszterelnök kijelenti, hogy készséggel vállalkozik arra, hogy a történő intézkedések teljes nyilvánosságra hozassanak, hogy azok célszerűségéről mindenki meggyőződhessék. Wahrmann Mór elnök csak annyit jegyez meg, hogy a bajjal szembenyors, nem bürokratikus eljárás alkalmazandó. A hamburgi bőrök esete is a késedelmes bürokratikus eljárásra vezethető vissza. Gr. Szapáry miniszterelnök válaszolja, hogy a bürokratikus formák lehető mellőzésére gondja van, amit e tekintetben tenni lehet, mégis történik s épen ezért van megbízva a minisztériumban egy egyén, aki közvetlenül végzi a szükséges érintkezéseket. A tébolydás kiadásoknál Wahrmann elnök kérdi, hogy tekintettel az elmebetegek nagy számára, nem foglalkozik-e a miniszter új tébolyda létesítésének eszméjével. Gr. Szapáry miniszterelnök válaszolja, hogy új tébolydának Székesfehérváron való létesítése már célba is van véve. A bizottság megszavazza az előirányzatot. A közbiztonsági kiadásoknál Pázmánczy kiemeli, hogy az ország közbiztonsági állapotai egyátalán nem felelnek meg az igényeknek s ez nem is lesz másként, a mig a csendőrség sokkal nagyobb mértékben nem szaporittatik s a kóbor cigányok kérdése meg nem oldatik. Szóló kén a miniszteri, vegye a kérdést eléonnan iramodott neki a keringőkben a terem hosszának. Ez a gyöngéje úgy belecsökönyösödött lassan kint, hogy kályha nélkül egyáltalában bele se fogott a keringésbe. Úri házaknál nagy fifikával intézte úgy a dolgát, hogy karonfogva a kályháig vezette táncosnőjét s ott hirtelen derékon kapta. Ahol kályha volt a tánchelyiségben, ott nagyszerűen megfelelt a feladatának. * Még csupán egyet ezúttal. Igazi karakán bácskai fiúról éneklek. Mikor az egész jurisprudenciát beleszoritva a kis ujjába, feljött Budapestre, hogy tanúbizonyságot tegyen magáról az egyetem férfiai előtt, egyebek közt azt kérdezte tőle az egyik inkvizitor: — Mondja meg jelölt úr, hogyan áll az alispán a vármegye élén ? — Igenyessen ! — volt a hirtelen és határozott felelet, mely ugyancsak megdöbbentette a hallgatóságot. A pénzügytan tanára az iránt talált érdeklődni, hogy ugyan mennyi is az államadósságunk ? — Trük! az sok, nagyon sok ! vélekedett busán a jelölt, s reménytelenül legyintett hátra a kezével. Ez ellen bizony nem igen lehetett a tanár uraknak felszólalniok. S a „jelölt“ urnák most Zenta legszebb viszonya a felesége, Ivesen kezébe. A csendőrségnél szóló túlságos tiszti létszámot lát s azt, hogy az altisztek nincsenek kellő létszámmal alkalmazva. A jutalmak és jogdijak igen csekélyek s azokat is nagyon nehezen kapják meg az illetők. A tisztek túlhajtott szolgálati buzgalma igen sok egyént elidegenít a szolgálattól. A csendőröknek még ma sincs nyári ruhájuk. Az sem helyes, hogy a lovas csendőrök számát folyvást apasztják. Szóló kimerítő jelentést óhajt az ország összes közbiztonsági viszonyairól. — Horánszky nem egészen osztja azokat, amiket előtte szóló a közbiztonsági viszonyok rosszaságáról mondott, de annyi kétségtelen, hogy a kóbor cigányok ügyének rendezése égető kérdés. Gr. Szapáry miniszterelnök megjegyzi, hogy a közbiztonsági viszonyok javulását nem lehet tagadni s azt sem, hogy ez elsősorban a csendőrségi intézmény életbeléptetésének köszönhető. Bizonyos, hogy ezen intézményt fejleszteni kell, de ez fokozatosan, évről évre történik is. Nem tagadja szóló, hogy a kóbor cigányok kérdése nagy bajt képez, de ezt orvosolni vajmi nehéz. Szóló még a jelen költségvetés tárgyalása alatt fog a házban erre nézve nyilatkozni s reméli, hogy legalább bizonyos irányban célszerű intézkedést fog ez ügyben tehetni. Az előirányzat megszavaztatott. A fővárosi államrendőrségnél Pázmándy megjegyzi, hogy kívánatos lett volna, miként a főkapitányi állás betöltésénél ezen állás rang- és fizetésemelésben részesült volna. Gr. Szapáry miniszterelnök válaszolja, hogy az elhunyt főkapitány hosszabb idejű és buzgó szolgálat után miniszteri tanácsosi rangot nyert s a jelenlegi is, ha állásának megfelel, meg fogja azt nyerhetni. A bizottság megszavazta az előirányzatot. A közjótékonysági kiadásoknak Horánszky meleg elismeréssel nyilatkozik a mentőegylet működéséről s az egyletet a miniszter figyelmébe ajánlja. Gr. Szapáry miniszterelnök teljesen át van hatva ezen egylet működésének fontosságától s hozzáteszi, hogy tisztán pénzügyi okok gátolták abban, hogy ezen egylet segélyezésére nagyobb összeget nem vett fel. Az előirányzat megszavaztatott. , A képviselőházi kiadásoknál Pázmándy kiemeli a választási ügyekben előforduló sokféle visszaélést, felemlítvén a tápéi választásnál történteket is. — Szapáry miniszterelnök válaszolja, hogy ez ügyben interpelláció lévén hozzá intézve, a házban fog ez iránt nyilatkozni — Horánszky a bajt nemcsak a törvény végrehajtásában, hanem a törvényben is látja s szükségesnek ítéli a választási törvény reformját, türhetlen lévén, hogy a választási eljárás elvan maradjon, a minővé az utolsó időben kifejődött. Ez iránti nézeteit szóló egyébiránt a házban fogja kifejteni. A tárca költségvetésének többi tételei vita nélkül megszavaztatván, az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása kedden d. e. 11 órára tűzetett ki. Ezzel az ülés véget ért. megyék és városok. Egyetemi építkezések Kolozsvárt. A kolozsvári egyetem központi épülete, mely hajdan az erdélyi gubernium hivatalos helyiségéül szolgált s még régebben jezsuita kolostor volt, egyáltaln nem felel meg az egyetem igényeinek s hozzá még nagyon is elégtelen, úgy hogy a könyvtár évi szaporulatát benne elhelyezni teljesen lehetetlen s a jogi kar számára is a szomszédos r. kath. lyceumban kellett helyiségeket bérelni. Ezen állapotokon segítendő, elhatározta a közoktatási miniszter, hogy egyelőre legalább a jogi kar és a könyvtár elhelyezéséről új építkezésekkel gondoskodik Az épület felállítását aként tervezi, hogy mellette a kormányszéki épület használható karban levő részei még egy ideig megmaradhassanak, azonban a terv már most aként készül, hogy idővel fokozatosan az egész jelenlegi, régi központi épületet új s az egyetem céljainak teljesen megfelelő épület váltsa fel, melynek egészébe a most épülő rész harmonikusan bele fog illeszkedni. A jogi kar s a könyvtár céljaira most tervbe vett építkezés mintegy kétszázezer forintot fog igényelni. * Békésvármegye árvaügye. A békésmegyei munkászavargások folyamán gróf Szapáry miniszterelnök az ország színe előtt lesújtó kritikát mondott Békésmegyéről, mely az egész országban kínos feltűnést keltett. Nem mondott kevesebbet a miniszterelnök, mint azt, hogy Békés megye a legkorrumpáltabb megye az egész országban. Hiszen igaz, a sikkasztások napirenden voltak a megyében. Szarvason az árvagyám sikkasztott el egy egész vagyont, Gyulán az adóhivatalnál, Csabán a népbanknál tűntek el százezrek. Akkor ezek képezték a miniszterelnök kritikáját. Azóta több mint egy év múltéia megye új főispánt kapott Reiszig Ede személyében, kinek kormánybiztosi működésétől a fellépett múlt évi munkászavargások bajainak orvoslását várták. A kellő felügyelet és ellenőrzés mellett, dacára, hogy ez év a munkásokra sokkal kedvezőtlenebb, mint a múlt évi, a megye területén zavargás nem volt. De nem egyedül erre terjedt ki a főispán figyelme. A házi ipar fejlesztésére, a gyors és pontos közigazgatásra fektette a fősúlyt s azonkívül rendezni kezdte a megye teljesen elhanyagolt árvaügyét. A helyzetnek szomorú képét tárta fel a legutóbb tartott őszi közgyűlésen az árvavagyon kezeléséről Reiszig Ede főispán. A megtartott vizsgálat folyamán kitűnt, hogy az árvaszékek oly pontos nyilvántartást vezettek, hogy 25 adat közül alig egy van helyesen vezetve. Az egyik árvának pénzt tart nyilván, tényleg pedig ingatlana van, a másiknak meg ingatlant tart nyilván, holott tőkéje van. Az árvaszék az egész megye területén csak 30 számadásra kötelezett gyámot ismer s nem tudja, mily összegre megy az árvavagyon. Nyilvántart az árvaszék 1847, 1850-ben született árvákat mint kiskorúakat — köztük Kammermayert s 15,000 frtos függő tömegét — s ezen függőtömegek teszik lehetővé a sikkasztást. Az árvák ingatlanai bérbe vannak adva, de negyven tétel közül csak hat esetben találták nyilvántartva, hogy ki a bérlő. Azt, hogy mikor fizetett a bérlő haszonbért, egyetlen egy esetben sem s így tovább. A főispán egész új árvaügyi szabályrendeletet alkotott s most annak alapján folyik a vizsgálat s lesz rendezve az árvaügy botrányos helyzete. US városi kapitány. Esztergom város rendőrkapitányává, mint levelezőnk Írja, Majláth György gróf főispán Niedermann József városi főjegyzőt, nevezte ki. A megüresedett városi főjegyzői állás miként való betöltése a közönség körében élénk vita tárgyát képezi. Eddig 3 pályázó van: Bartha, Ármin megyei t. főjegyző, Burián Lajos kapitányi segéd és Kollár Károly városi aljegyző. A választás november elején lesz. Fővárosi ügyek. A fővárosi közmunkák tanácsából (Az október 6-ki ülés.) Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésével Dr. Fascno- Moys Sándor és Kármán Lajos tanácstagok bízattak meg. Az elnök előterjeszti a fő- és székváros átiratát, melyben a IV. ker. hatvani utcát Kossuth Lajosról kéri elneveztetni. Az elnök utalván arra az elvre, melynél fogva a tanács már ismételve kimondotta, hogy élőkről utcákat nem nevez el, kéri a tanácsot, hogy a fő- és székváros jelen indítványa felett a vita teljes kizárásával titkos szavazással döntsön. Az eljárásnak ez a módja egyhangúlag elfogadtatván, a tanács a nyomban megejtett titkos szavazás eredményéhez képest a fő- és székváros kívánságát 8 szavazattal 6 ellenében mellőzte. Erről a fő- és székváros átiratban fog értesiltetni. A kereskedelmi miniszter az 1895-diki országos kiállítás végrehajtó bizottságába a tanács részéről képviselő kiküldését kívánván, a tanács Rupp Imre min. tanácsost küldi ki. A főváros a VI. kér. váci-ut és aréna-ut sarkán tervezett teret oly nagyra kívánja venni, hogy az élelmi piac is lehessen. A szabályozás ennek megfelelő módosítását a tanács elfogadta. A főváros VI. kér. váci-uti iskolatelkének rendezése, Molnár Sándor és Selmayer Károly III. ker. szemlőhegyi telkeinek rendezése ellen kifogás nem merült fel. A IX. ker. boráros téren a villamos vasúthoz a várócsarnokot a tanács a járdára kívánta volna helyezni, úgy, mint a körút más részén történt, minthogy azonban a kérdéses csarnok a vágányok végpontján tényleg már felállttatott s különben is csak ideiglenes jelleggel bir, a tanács belenyugszik, hogy ideiglenesen itt maradjon. Klugmann Bruno gyufaárusító szekrények felállítására kér engedélyt, a tanács azonban eltérőleg a középítési bizottmány javaslatától, az engedélyt már elvi szempontból nem találja megadhatónak , mert gyufát a közönség különben is kényelmesen, könnyen szerezhet, a szekrények tehát közérdeket nem szolgálnának s igy a járda, mint közterület azok felállítására nem engedhető át. A VIll. ker. alföldi-utca egy részének csatornázása, a II. ker. rózsahegyen levő tudor- és kut-utca kőolajvilágítása és a II. gyorskocsi-utca a kőolaj világítás javítására vonatkozó tervek ellen nincs észrevétel, mégis felkéri a tanács a fővárost, hogy a gyorskocsi-utcának légszeszszel való világítására találjon mielőbb módot. Német Katalin, Pruhászka Ignác, Welliseh Alfréd, Weck József, Müller József, Freisz Károly, Hosztalek Károly, Pucher József, Hatschek Sándor, Temesváry Lipót, Ackerl József, Herz Ármin fiai, dr. Kürti József, Bőhm Samu és Biermann Henrik felfolyamodásának elintézése után elnök bejelenti, hogy időközben a következők nyertek építési engedélyt: 3