Pesti Hírlap, 1892. október (14. évfolyam, 271-301. szám)

1892-10-09 / 279. szám

1892. október 9. PESTI HÍRLAP Ha a baj nagyobb mérveket öltene s az illető ható­ságok kötelességüket nem teljesítik, nem fog késni szóló a szükséges rendszabályok foganatosításával. Nem most, hanem midőn a baj határainktól még igen messze volt, megtette a kormány a szükséges intézkedéseket. A kártalanítás tekintetében is meg­történtek az intézkedések s arra, hogy tovább men­jünk, ma még szükség nincs. — Arra nézve, hogy a szükséges intézkedések a kormány rendelkezésére álljanak, szóló megteendi a megfelelő lépéseket. — Gondoskodva van a fővárosban arról, hogy a szük­ségnek megfelelő ágyak álljanak rendelkezésre, a szükséges kocsikról és hordágyakról, orvosok­ról s azok folytonos szolgálatban lételéről is. Nagy bajt képeznek a túlzsúfolt lakások. Erre nézve is most már szigorúbb az ellenőrzés s e tekintetben is meg­történtek a szükséges rendelkezések. Intézkedés van téve, hogy a kocsik mindenkor rendelkezésre álljanak, hogy a fertőtlenítés a lehető legrövidebb idő alatt megtörténhessék, hogy az egyes városok kellő meny­­nyiségű szűrt vízzel legyenek ellátva s gondoskodás történt arról is, hogy a szükséges jég kapható legyen, hogy a szegényebbek népkonyhákban láttassanak el, stb. Hogy mennyiben leszünk képesek ezekkel a baj továbbterjedését elhárítani, senki sem tudhatja, de szóló minden körülmény közt a szükséges intézkedé­sekről s azok szigorú foganatosításáról gondoskodni, állásából folyó kötelességének tekinti. Horánszky kiemeli, hogy ha a kormány erélyes eljárást követ, a nagy hamburgi körszállítmány nem juthatott volna a fővárosba. Ez iránt csak az lehet felelős, aki a közlekedési eszközök adminisz­trációját vezeti. A fővárosban épen a végrehajtás folytán merülnek fel oly dolgok, aminő a fővárosban tegnap is előfordult, 8 napja tart a járvány s a szük­séges határozatok mégis csak tegnap hozattak. Szóló nézete szerint e bajjal szemben inkább többet s eset­leg feleslegeset is kell tenni, semmint valamit elmu­lasztani. Ismétli szóló, hogy az intézkedések időről időre egy vagy más módon az országgyűlés tudomá­sára lennének hozandók. Gróf Szapáry miniszterelnök kijelenti, hogy készséggel vállalkozik arra, hogy a történő intézkedé­sek teljes nyilvánosságra hozassanak, hogy azok cél­szerűségéről mindenki meggyőződhessék. Wahrmann Mór elnök csak annyit jegyez meg, hogy a bajjal szemben­yors, nem bürokratikus eljárás alkalmazandó. A hamburgi bőrök esete is a késedelmes bürokra­tikus eljárásra vezethető vissza. Gr. Szapáry mi­niszterelnök válaszolja, hogy a bürokratikus formák lehető mellőzésére gondja van, a­mit e tekintetben tenni lehet, mégis történik s épen ezért van meg­bízva a minisztériumban egy egyén, a­ki közvetlenül végzi a szükséges érintkezéseket. A tébolydás kiadásoknál Wahrmann elnök kérdi, hogy tekintettel az elmebetegek nagy számára, nem foglalkozik-e a miniszter új tébolyda létesítésé­nek eszméjével. Gr. Szapáry miniszterelnök vála­szolja, hogy új tébolydának Székesfehérváron való létesítése már célba is van véve. A bizottság megszavazza az előirányzatot. A közbiztonsági kiadásoknál Pázmánczy kiemeli, hogy az ország közbiztonsági állapotai egyátalán nem felel­nek meg az igényeknek s ez nem is lesz másként, a mig a csendőrség sokkal nagyobb mértékben nem szaporittatik s a kóbor cigányok kérdése meg nem oldatik. Szóló kén a miniszteri, vegye a kérdést elé­onnan iramodott neki a keringőkben a terem hosszának. Ez a gyöngéje úgy belecsökönyösödött lassan kint, hogy kályha nélkül egyáltalában bele se fogott a keringésbe. Úri házaknál nagy fifiká­­val intézte úgy a dolgát, hogy karonfogva a kályháig vezette táncosnőjét s ott hirtelen deré­kon kapta. A­hol kályha volt a tánchelyiségben, ott nagyszerűen megfelelt a feladatának. * Még csupán egyet ezúttal. Igazi karakán bácskai fiúról éneklek. Mikor az egész juris­prudenciát beleszo­­ritva a kis ujjába, feljött Budapestre, hogy ta­núbizonyságot tegyen magáról az egyetem férfiai előtt, egyebek közt azt kérdezte tőle az egyik inkvizitor: — Mondja meg jelölt úr, hogyan áll az alispán a vármegye élén ? — Igenyessen ! — volt a hirtelen és ha­tározott felelet, mely ugyancsak megdöbbentette a hallgatóságot. A pénzügytan tanára az iránt talált ér­deklődni, hogy ugyan mennyi is az államadós­ságunk ? — Trük! az sok, nagyon sok ! vélekedett busán a jelölt, s reménytelenül legyintett hátra a kezével. Ez ellen bizony nem igen lehetett a tanár uraknak felszólalniok. S a „jelölt“ urnák most Zenta legszebb viszonya a felesége, Ivesen kezébe. A csendőrségnél szóló túlságos tiszti létszámot lát s azt, hogy az altisztek nincsenek kellő létszámmal alkalmazva. A jutalmak és jogdijak igen csekélyek s azokat is nagyon nehezen kapják meg az illetők. A tisztek túlhajtott szolgálati buzgalma igen sok egyént elidegenít a szolgálattól. A csendőröknek még ma sincs nyári ruhájuk. Az sem helyes, hogy a lovas csendőrök számát folyvást apasztják. Szóló ki­merítő jelentést óhajt az ország összes közbiztonsági viszonyairól. — Horánszky nem egészen osztja azokat, a­miket előtte szóló a közbiztonsági viszo­nyok rosszaságáról mondott, de annyi kétségtelen, hogy a kóbor cigányok ügyének rendezése égető kérdés. Gr. Szapáry miniszterelnök megjegyzi, hogy a közbiztonsági viszonyok javulását nem lehet tagadni s azt sem, hogy ez első­sorban a csendőrségi intéz­mény életbeléptetésének köszönhető. Bizonyos, hogy ezen intézményt fejleszteni kell, de ez fokoza­tosan, évről évre történik is. Nem tagadja szóló, hogy a kóbor cigányok kérdése nagy bajt képez, de ezt orvosolni vajmi nehéz. Szóló még a jelen költségvetés tárgyalása alatt fog a házban erre nézve nyilatkozni s reméli, hogy legalább bizonyos irányban célszerű intézkedést fog ez ügyben tehetni. Az előirányzat megszavaztatott. A fővárosi államrendőrségnél Pázmándy megjegyzi, hogy kívánatos lett volna, miként a főka­pitányi állás betöltésénél ezen állás rang- és fizetés­­emelésben részesült volna. Gr. Szapáry miniszter­­elnök válaszolja, hogy az elhunyt főkapitány hosszabb idejű és buzgó szolgálat után miniszteri tanácsosi rangot nyert s a jelenlegi is, ha állásának megfelel, meg fogja azt nyerhetni. A bizottság megszavazta az előirányzatot. A közjótékonysági kiadásoknak Horánszky meleg elismeréssel nyilatkozik a mentőegylet működé­séről s az egyletet a miniszter figyelmébe ajánlja. Gr. Szapáry miniszterelnök teljesen át van hatva ezen egylet működésének fontosságától s hozzá­teszi, hogy tisztán pénzügyi okok gátolták abban, hogy ezen egy­let segélyezésére nagyobb összeget nem vett fel. Az előirányzat megszavaztatott. , A képviselőházi kiadásoknál Pázmándy ki­emeli a választási ügyekben előforduló sokféle vissza­élést, felemlítvén a tápéi választásnál történteket is. — Szapáry miniszterelnök válaszolja, hogy ez ügyben interpelláció lévén hozzá intézve, a ház­ban fog ez iránt nyilatkozni — Horánszky a bajt nemcsak a törvény végrehajtásában, hanem a törvényben is látja s szükségesnek ítéli a választási törvény reformját, türhetlen lévén, hogy a választási eljárás elvan maradjon, a minővé az utolsó időben kifejődött. Ez iránti nézeteit szóló egyébiránt a ház­ban fogja kifejteni. A tárca költségvetésének többi tételei vita nél­kül megszavaztatván, az igazságügyi tárca költségve­tésének tárgyalása kedden d. e. 11 órára tűzetett ki. Ezzel az ülés véget ért. megyék és városok. Egyetemi építkezések Kolozsvárt. A ko­lozsvári egyetem központi épülete, mely hajdan az erdélyi gubernium hivatalos helyiségéül szolgált s még régebben jezsuita­ kolostor volt, egyálta­ln nem felel meg az egyetem igényeinek s hozzá még nagyon is elégtelen, úgy hogy a könyvtár évi szaporulatát benne elhelyezni teljesen lehetetlen s a jogi kar számára is a szomszédos r. kath. lyceumban kellett helyiségeket bérelni. Ezen állapotokon segítendő, elhatározta a köz­oktatási miniszter, hogy egyelőre legalább a jogi kar és a könyvtár elhelyezéséről új építkezésekkel gon­doskodik Az épület felállítását aként tervezi, hogy mellette a kormányszéki épület használható karban levő részei még egy ideig megmaradhassanak, azon­ban a terv már most aként készül, hogy idővel fo­kozatosan az egész jelenlegi, régi központi épületet új s az egyetem céljainak teljesen megfelelő épület váltsa fel, melynek egészébe a most épülő rész harmoniku­­san bele fog illeszkedni. A jogi kar s a könyvtár céljaira most tervbe vett építkezés mintegy kétszáz­ezer forintot fog igényelni. * Békésvármegye árvaügye. A békésmegyei munkászavargások folyamán gróf Szapáry miniszter­­elnök az ország színe előtt lesújtó kritikát mondott Békésmegyéről, mely az egész országban kínos fel­tűnést keltett. Nem mondott kevesebbet a miniszter­­elnök, mint azt, hogy Békés megye a legkorrumpál­­tabb megye az egész országban. Hiszen igaz, a sik­kasztások napirenden voltak a megyében. Szarvason az árvagyám sikkasztott el egy egész vagyont, Gyu­­lán az adóhivatalnál, Csabán a népbanknál tűntek el százezrek. Akkor ezek képezték a miniszterelnök kri­tikáját. Azóta több mint egy év múltéi­­a megye új főispánt kapott Reiszig Ede személyében, kinek kormánybiztosi működésétől a fellépett múlt évi munkászavargások bajainak orvoslását várták. A kellő felügyelet és ellenőrzés mellett, dacára, hogy ez­ év a munkásokra sokkal kedvezőtlenebb, mint a múlt évi, a megye területén zavargás nem volt. De nem egyedül erre terjedt ki a főispán figyelme. A házi ipar fejlesztésére, a gyors és pontos közigazga­tásra fektette a fősúlyt s azonkívül rendezni kezdte a megye teljesen elhanyagolt árvaügyét. A helyzetnek szomorú képét tárta fel a legutóbb tartott őszi köz­gyűlésen az árvavagyon kezeléséről Reiszig Ede főispán. A megtartott vizsgálat folyamán kitűnt, hogy az árvaszékek oly pontos nyilvántartást vezettek, hogy 25 adat közül alig egy van helyesen vezetve. Az egyik árvának pénzt tart nyilván, tényleg pedig in­gatlana van, a másiknak meg ingatlant tart nyilván, holott tőkéje van. Az árvaszék az egész megye terü­letén csak 30 számadásra kötelezett gyámot ismer s nem tudja, mily összegre megy az árvavagyon. Nyil­vántart az árvaszék 1847, 1850-ben született árvákat mint kiskorúakat — köztük Kammermayert s 15,000 frtos függő tömegét — s ezen függőtömegek teszik lehetővé a sikkasztást. Az árvák ingatlanai bérbe vannak adva, de negyven tétel közül csak hat esetben találták nyilvántartva, hogy ki a bérlő. Azt, hogy mikor fizetett a bérlő haszonbért, egyetlen egy esetben sem s így tovább. A főispán egész új árva­ügyi szabályrendeletet alkotott s most annak alapján folyik a vizsgálat s lesz rendezve az árvaügy botrá­nyos helyzete. US városi kapitány. Esztergom város rend­őrkapitányává, mint levelezőnk Írja, Majláth György gróf főispán Niedermann József városi fő­jegyzőt, nevezte ki. A megüresedett városi főjegyzői állás miként való betöltése a közönség körében élénk vita tárgyát képezi. Eddig 3 pályázó van: Bartha, Ármin megyei t. főjegyző, Burián Lajos kapitányi segéd és Kollár Károly városi aljegyző. A választás november elején lesz. Fővárosi ügyek. A fővárosi közmunkák tanácsából (Az október 6-ki ülés.) Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésével Dr. Fascno- Moys Sándor és Kármán Lajos tanácstagok bízat­tak meg. Az elnök előterjeszti a fő- és székváros átira­tát, melyben a IV. ker. hatvani­ utcát Kossuth Lajosról kéri elneveztetni. Az elnök utalván arra az elvre, melynél fogva a tanács már ismételve ki­mondotta, hogy élőkről utcákat nem nevez el, kéri a tanácsot, hogy a fő- és székváros jelen indítványa felett a vita teljes kizárásával titkos szavazással dönt­sön. Az eljárásnak ez a módja egyhangúlag elfogad­tatván, a tanács a nyomban megejtett titkos szavazás eredményéhez képest a fő- és székváros kívánságát 8 szavazattal 6 ellenében mellőzte. Erről a fő- és székváros átiratban fog értesiltetni. A kereskedelmi miniszter az 1895-diki országos kiállítás végrehajtó bizottságába a tanács részéről képviselő kiküldését kívánván, a tanács Rupp Imre min. tanácsost küldi ki. A főváros a VI. kér. váci-ut és aréna-ut sar­kán tervezett teret oly nagyra kívánja venni, hogy az élelmi piac is lehessen. A szabályozás ennek megfe­lelő módosítását a tanács elfogadta. A főváros VI. kér. váci-uti iskolatelkének ren­dezése, Molnár Sándor és Selmayer Károly III. ker. szemlőhegyi telkeinek rendezése ellen kifogás nem merült fel. A IX. ker. boráros téren a villamos vasúthoz a várócsarnokot a tanács a járdára kívánta volna helyezni, úgy, mint a körút más részén történt, mint­hogy azonban a kérdéses csarnok a vágányok vég­pontján tényleg már feláll­ttatott s különben is csak ideiglenes jelleggel bir, a tanács belenyugszik, hogy ideiglenesen itt maradjon. Klugmann Bruno gyufaárusító szekrények fel­állítására kér engedélyt, a tanács azonban eltérőleg a középítési bizottmány javaslatától, az engedélyt már elvi szempontból nem találja megadhatónak , mert gyu­fát a közönség különben is kényelmesen, könnyen szerezhet, a szekrények tehát közérdeket nem szol­gálnának s igy a járda, mint közterület azok felállí­tására nem engedhető át. A VIll. ker. alföldi-utca egy részének csatorná­zása, a II. ker. rózsahegyen levő tudor- és kut-utca kőolajvilágítása és a II. gyorskocsi-utca a kőolaj vilá­gítás javítására vonatkozó tervek ellen nincs észrevé­tel, mégis felkéri a tanács a fővárost, hogy a gyors­kocsi-utcának légszeszszel való világítására találjon mielőbb módot. Német Katalin, Pruhászka Ignác, Welliseh Al­fréd, Weck József, Müller József, Freisz Károly, Hosztalek Károly, Pucher József, Hatschek Sándor, Temesváry Lipót, Ackerl József, Herz Ármin fiai, dr. Kürti József, Bőhm Samu és Biermann Henrik felfo­lyamodásának elintézése után elnök bejelenti, hogy időközben a következők nyertek építési engedélyt: 3

Next