Pesti Hírlap, 1892. november (14. évfolyam, 302-331. szám)

1892-11-01 / 302. szám

. Ez állandó hivatásának megoldása nélkül a szabadelvű párt nem teljesíthetné egyik fel­adatát sem. Ha Magyarország közjogi harcokba és vál­ságokba sodortatik, nemcsak belső reorgani­zációnk fog késni, de kiszámíthatlan bonyodal­makba juthat. Belső küzdelmek közepett élve, nemcsak a magyar nemzeti államot nem építhetjük fel, ha­nem megbonthatjuk itt-ott a magyar állam eddigi szilárdságát is. A­z Oly párt, mely bár a reformok egész sorozatának helyes keresz­tülvitelére a lángelmék egész cso­portját tudná felmutatni, de nem volna képes a koronához és Ausz­triához való jó v­is­z­on­y­u­nka­t fön­­ntartani, pusztán emiatt ki lenne zárva az ország ügyeinek intézé­séből.­­ A kettős feladat ma is a szabadelvű párt­ban egyesül. Mert e párt nem keresi a kalando­kat, nem jár a szélsőségek útján, nem igyekszik marokkal tépni az olcsó népszerűség virágait s nem ábrándozik a frázisok zöld és buja erdejé­ben. Nem ámítja önmagát, hogy önkéntelen ámítója legyen a közvéleménynek. A szabadelvű párt­iönmaradása és további megszilárdulása tehát közérdek. , 1. a nemzetnek, melyet, csábító frázisokkal csalogatnak a veszélyek útjára; és érdeke, 2. a koronának, mely őszintén akarja a nemzet és trón közt való teljes legbensőbb egye­sülést. " A szabadelvű párt bukása, a­mi szeren­csére ki van zárva, beláthatlak bonyodalmakat és zűrzavart idézhetne föl. Arra azonban, hogy a szabadelvű párt ne csak fennmaradjon, hogy egysége ne csak szét ne törjék, hanem hogy­ kettős hivatását megold­hassa, nem elég csak saját akarata. Nem elég a hivatásába vetett hit és bizalom sem. Kell, hogy a szabadelvű párt prestigeje felú­­juljon a közvéleményben. Kell, hogy felpezsdülő szellemével megragadja a nemzet szellemét. Kell, hogy nagy,.akaratot .és­.merész^j£Üfi£ŐUdailtás-~ son. Kell, hogy az ország minden kételyt ki­ságaink szuszogása. Egyszerűen felkoncolták Ra­­kovszky és Okolicsányi uraimékat s ezzel a két mandátum alaposan meg volt üresedve. Bocsáss meg barátom e kitérésért! Csak azt akarom, vele demonstrálni, hogy a világ nem lett azóta rosszabb, igaz, hogy jobb se. Csak a formák változtak. A nagy scénákat bizony nem Hentallerék találták fel. Micsoda szép cikkeket írhatott volna Kenedi barátunk, teszem azt az aradi országgyűlésről, a­mikor a II. Béla fele­sége kedvéért hatvannégy szélbalit leszúrtak a leyális mamelukok. Nem kellettek akkor szigorí­tott házszabályok; ott volt minden ember olda­lán a kard s kétszáz kard többet aprított, mint hatvan kard. Míg ellenben most hatvan nyelv is annyit és annyi ideig tud lefetyelni, mint kétszáz nyelv. És az el nem némítható kisebbség né­melykor szinte többségnek látszik a nagy lár­májával. De az efféle nagy scénák alkalmasint csak innen a tizenkilencedik század legvégéről látsza­nak olyan hajmeresztőknek. Hidd meg, hogy akkoriban egyszerű entrefiletben hozta volna a „Nemzet“ kompressz gázmonddal: „Azon hatvannégy követnek önvédelemből történt eltávolítása, a­mely incidens kétségkívül zavarólag hatott a mai tanácskozás rendjére és nyugodtságára nézve, tudósítónk szerint — ne­hogy ellenzéki laptársaink ferde irányban hasz­nálják ki — midőn felséges asszonyunk szavaiba zárva lássa, hogy a kettős feladatra, a békés belviszonyok fentartására és a reformokra egyedül, kizárólag csak a szabadelvüpárt képes. N.eJB£S.uk..a. közigazgatási reformról van itt szó. Magukról—az egy­házpolitikai kérdésekről sem egyedül és kizárólag. A belső reorganizáció, a nemzeti munka összességéről. A teremtő és alkotó reform-szel­lem hatalmas lüktetéséről. Tehát nem a félrendszabályokkal megelé­gedő, halasztgatásokból tengődő, a várt szeren­csés fordulatok alamizsnáját koldulóó opigiortuniz­­mus az, melyről most és jövőre szó lehet. A szabadelvű pártból kisugárzó hatalmas szelemnek­ át­­kell fognia, fel kell ráznia az egész, országot.­­Es,.ez csak­ a megalkuvást és halasztgatást nem tűrő liberális refo­rm-szellem lehet. " ""*■ ~~ " _­­ Minden csorba, mely a szabadelvű párt liberális prestigejében esnék, csorbája volna ma­gának a pártnak. Minden vereség, mely a re­formok terén az eszméket érné,. ..csapág , .j.olna egyszersmind a szabadelvű pártra. H - - A liberalizmusnak uj alkotásokra, uj fény árasztására fellobbanó tüze összeforrasztja és hatalmassá teszi a szabadelvű pártot. Ellen­ben a liberális eszmék cserbenhagyása — ami lehetetlen — okvetlenül bomlasztólag hatna azon pártra, mely, bár neve liberális, mégis megen­gedné, hogy más parlamenti pártok liberálisab­­bak legyenek nála. ^ ^ s, v' Az egyházpolitikai kérdések képezik a reformok, sőt az egész politikai helyezet kulcsát. 'W* Ha ezek a kérdések a liberalismus szelle­mének megfelelő megoldást nyernek — mint okvetlenül fognak nyerni — akkor a többi re­form magától következik. És akkor a reformok egész iránya hosszú időre ki van jelölve, szel­lemük ki van bontva. A szabadelvű párt új fényben, hivatásának új bizonyítékaival és büszke jelvényeivel lép a közvélemény elé.­­ Az eszmék hatalmával fog uralkodni a parlamentben , erkölcsi fölényével legyőzi ennek zavargó elemeit. A liberális alkotások történeti tradícióit kifényesítő, tetterős és eszméivel imponáló illetlen és botrányos közbeszólásokkal vakmerős­­ködtek élni bizonyos urak, az erre támadt zűr­zavarban a fékvesztett ellenzék megvadulására vezethető vissza, a­mennyiben — egyes alig konstatálható esetek kivételével — kölcsönösen egymást döfték le, összevissza hadonászván a kardjaikkal. Reméljük, hogy a kedélyek ország­szerte mihamar le fognak csillapodni.* * * * De már messze is mentem a tárgyamtól, így van az, ha az ember bele­kezd a fecsegésbe. Pedig csak egy ici-pici levélkében akartam megírni, a­mit voltaképen mondani akarok a sárospataki országgyűlés fent jelzett egyik ülé­séről. A vérről beszéltem, pedig a pénz most a thémám. Napirenden van az átalányok megszava­zása. Rákóczi Ferencnek „az ő sok fáradsá­gáért“ évenkint 100 ezer forintot. (Aha, most tudjuk már, hogy a stréber Répássy mért híresztelte az ülésben Heves cso­dálatos panaszát, az adó keveslését.) Nagy vitát követte a százezer forintos in­dítványt. — Gróf Bercsényi Miklósnak ötven­ezer forint évenkint — ajánlta az előadó. Erre már némi mozgás is támadt, Csáky István grófnak 25 ezer, Vay Ádámnak húsz­ezer. . . , szabadelvű párttal szemben nem képzelhető ob­­strukció. Ellenkező esetben, a­mi szinte ki van zárva, minden bizonytalan, az egész jövő homályos. A kettős hivatást..jegyft(toU,smbadely.iti)azt oldhatja­­meg. De ha a szabadelvű kérdésekben vereséget szenved, nem oldhatja meg ez sem. Tehát mindkét feladat a bizonytalanság esélyei­nek lesz odavetve. BáTOLO JLy t­é­n­y­e­z­ő g­á­t­o­ln­á e­k­­kép azt, hogy a Szapáry-k­ormány és a szabadelvű párt a liberal­­­izmus teljes fényében jelen­jék meg a parlamentben, magá­nak a szabadelvű pártnak lét­alap­j­a­i­t inga­t­n­á m­e­g. A­ki megfosztaná a szabadelvű pártot a liberalizmus prestigejétől, lelkétől fosztaná meg. A­ki megtenné azt, hogy a szabadelvű párt ne lehessen liberális, az ország belbékéjének osz­lopait és nyugodt fejlődésünk biztosítékait dön­tené le. hp azért nincs sem elég alacsony, sem elég magas hely, a­hol a liberalizmus iránt táp­ 1­á­lt aggodalmaknak és b­i­z­a­r-megszűnni nem ma­t­l­a­n­sá­g­na­k kellene. A szabadg­yű­ j­árt és a Szapáry-kormány, liberális programmjának teljes és határozott' érvényesülése tehát nemcsak pártérdek, hanem ] érdeke a nemzetnek és koronának egyaránt., Belcsics Gusztáv. ~r­ ~ T« S'' Darvas Ferenc közbeszólott durva, ördeg hangján : ~ — Még se illendő tán, hogy arany hegye­ket szavazzanak meg kegyelmetek és pedig önmaguknak. Bercsényi indulatosan felelt fel: — Hát ki szavazhatja meg más ? Csak nem küldhetjük tán át az egész paksamétát elintézés végett az Úristenhez? Vagy elviszi nedd odáig Darvas uram ? ! Darvas uram elsápadt. Mert akkor vol­tak még ilyen kiküldetések. (A tornai hóhér hozzátartozott a Ház segédszemélyze­téhez.) Miután a nagy urak eképen ellátták ma­gukat, Klobusitzky Ferenc uram állott fel, ékes szavakban kifejtvén, hogy a közönséges kö­vetek számára is diurnumok volnának meg­­állapitandók. Csáky István gúnyosan kiálta közbe : — Épen alkalmas rá az idő ! Nem tu­dunk a pénzünkkel mit csinálni. Hellenbach is felfortyant: — Foglalják vissza kegyelmetek előbb a bányáikat a némettől, majd aztán én is ásat­ok kegyelmeteknek aranyat. Megröstelkedve a diffikultások hallatára, unisono kiálták az ablegátusok : ■ — Nem kell, nem kell diurnum ! Mire fenséges urunk kimondá a határosa- PESTI HÍRLAP 1892 november II Belpolitikai hírek.­ ­A helyzet tisztázása.­­A„Bud. _Carr. bizto­sítása szerint a Tstormani" megfogja ragadni az első alkalmat, hogy a képviselőházban az összes egyházpolitikai kér­dések rendezése felől a legszaba­­tosabb formában nyilatkozzék. Magyar miniszterek Bécsben, Bécsből sür­­gönyzik akpimntFalt: 'l Séra p'atip‘ Gyula' gróf miniszter­­elnök, ki ma délelőtt Kautz bankkormányzóval érke­­zett, délutáni 1 órakor ő felsége által 1 órai magán­­kihallgatáson fogadtatván, délután 4 órakor a gyors­vonattal Budapestre visszautazott. Hieronymi Károly.

Next