Pesti Hírlap, 1893. március (15. évfolyam, 60-89. szám)

1893-03-01 / 60. szám

____________________________ PESTI HÍRLAP 1893. március 1. folyamán összehivassék , hogy a kormány egy ily értelmű határozati javaslathoz már kijelentette volna hozzájárulását. — Mint értesülünk, e tárgyban tényleg hasonló lépések létettek ugyan, azonban a kormány semmi irányban sem jelentette ki eddig hozzájárulását, vagy másnemű elhatározását. A közadók kezeléséről szóló törvény — az 1883: 44 tc. értelmében a házadó három év tartamára való érvénynyel lévén kivetendő, felmerült kételyek eloszlatása végett kijelenti a pénzügyminiszter, hogy a folyó évre kivetett házbér- és házosztályadó — az idézett törvénycikk tizenkettedik szakaszában megállapított megszorításokkal — az 1894-ike és 1895-ik évekre is érvénynyel bír. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt február hó 28-án Eötvös Károly elnöklete alatt tartott ülésén tárgyalás alá vette a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetését. Kiss Albert adta elő az egyházpolitikai részt s indítványozta: I. Mondja ki az értekezlet, hogy ezen tárgyban újabb határozathozatala nem szükséges, hanem ragaszkodik azon állásponthoz, amelyet a párt 1892-iki válaszfelirati javaslatában ekként formulázott: „Fölségeddel együtt mi is forrón óhajtjuk, hogy az egyház és az állam magasztos hivatásaikat kölcsönös érdekeik s jogkörük megóvása mellett békésen és összhangban teljesítsék, de ez csak úgy történhetik, ha egymás érdekeit és jogkörét kölcsönösen tisztelik. Lehetetlen helyeselnünk bármely oly mozgalmat, mely az államok fenhatóságát s a minden körülmények közt híven végrehajtandó törvény uralmát kétségbe vonni törekszik s elvárjuk a kormánytól, hogy úgy ezen, mint minden egyéb oly kérdésben, mely a felekezetek egyenjogúságát, a családok belső békességét s a polgárok jogait érinti, javaslatainak előterjesztésében s a törvény végrehajtásában egyedül az állam közérdeke s az igazság által engedi magát vezéreltetni és semmi más oldalról jövő illetéktelen beavatkozásnak tért nem enged. Szükségesnek tartjuk a vallásszabadságnak törvényben leendő kimondását, a házassági jognak a kötelező polgári házasságra alapítását s ezekkel kapcsolatban minden felekezet közt úgy a házasságra, mint az áttérésre, valamint az egyházak és hitközségek szervezésére és kormányzására nézve a teljes egyenjogúság megállapitását s a felekezetek önkormányzati jogának biztosítását.“ II. A párt felszólaló tagjai sürgessék a kormány által megígért törvényjavaslatok minél, előbb való beterjesztését, hogy a felekezetek közt megzavart béke minél előbb helyre álljon. Vajay István, Helfy Ignác, Zichy Herman, Okolicsányi László, Eötvös Károly, Visontai Soma, Veres József, Kun Miklós, Thaly Kálmán, Simonfay János, Horváth Ádám felszólalásai után az értekezlet Kiss Albert mindkét indítványát egyhangúlag elfogadta. A további tárgyalást a holnapi értekezletre halasztották. ORSZÁGGYŰLÉS. I. A ház befejezte ma a földmivelésügyi minisztérim budgetjének általános tárgyalását. Dániel Ernő előadó, Bethlen András gróf miniszter és Wekerle Sándor miniszterelnök záróbeszédei előtt szólott még: Hortoványi József, ki a kisbirtokosok hitelviszonyainak szabályozását; Baky István, ki a Duna szabályozását sürgette; Kun Miklós egy gazdasági főintézet fölállítását kívánta; Herich Károly a horvát-szlavén gazdasági viszonyokat ajánlja a miniszter figyelmébe. Molnár Józsiás a Romániából hozott búzára vámot kíván vetni. Mindeme kívánságokra reflektáltak Dániel Ernő, Bethlen földmivelési miniszter és Wekerle záróbeszédeikben. A földmivelési miniszter a teljesíthetőknek teljesítését helyezte kilátásba, Wekerle pedig az utópiák pénzügyi oldalát világította meg és azt igyekezett bebizonyítani, hogy a tizennégy millió is elég, ha célszerűen felhasználjuk. Kun Miklós Wekerlének egy tréfás megjegyzését — hogy bizonyos dolgokat nem lát — roppant zokon vette s azzal felelt személyes kérdésben nagy mérgesen : a miniszterelnök pedig nem látja, hogy nimbusza már fogytán van. Ezt azonban a haragos Kunon kívül nem látja és nem hiszi el senki. Külömben pedig Apponyi is prókátoroskodott Kim mellett, bizony meglehetős fölöslegesen, mert nem volt ok reá. Ha a szabadelvű párton akkor, midőn csak annyit mondanak az ellenzéken „ezt vagy amazt nem látja“ a párt egyik vagy másik tagja, mindjárt apprehendálnának, örökké panaszkodniok kellene a jobboldalon. De hát ily csekély gúnyt föl sem vesznek itt. S íme, az ellenzék mindjárt tűzbe lő, úgy látszik, jelszava : A mi az enyém, az az enyém és a mi a tied, az is az enyém. Minden jogot magának, másnak semmit . . . Az ülés végén Bushach Péter interpellált az árvízveszély miatt, Bethlen András földművelési miniszter rögtön felelt, hogy intézkedéseket tesz. Holnap a földművelésügyi tárca költségvetése fölötti részletes vita következik. II. A képviselőház február 28-iki ülése. Elnök Bánffy Dezső dr. 10 órakor nyitja meg az ülést. Felolvasták és hitelesítették a múlt ülés jegyzőkönyvét. Elnök : Bemutatja kübekházi és a rácmileticsi tanítók kérvényét fizetésük rendezése iránt. Kiadják a közoktatási bizottságnak. — Jelenti, hogy Busbach Péter sürgős interpellációt jelentett be az árvízveszély tárgyában. Következik: a földmivelési minisztérium költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Elsőnek szól Hortoványi József. Fejtegeti, hogy kisgazdáink valóságos kínai fallal vannak körülvéve s körülbelül harmadfél millió kétségbeesett ember vívja e falak alatt mindennapos harcát a megélhetésért. Ezt a kínai falat kell a kormánynak áttörnie, a kisgazdák termésének a piacot épen úgy megnyitnia, mint a nagygazdák termelésének s különösen olcsóbb hitelhez kell őket juttatnia, mert most tél idején a falusi uzsorások kötik le maguknak azt a hasznot, melyet a kisgazda a jövő nyár termésétől várhat. Meg kell menteni a kisbirtokost attól a sok veszélytől, mely most végpusztulással fenyegeti. E célból határozati javaslatot terjeszt be, mely igy hangzik: „Utasítja a ház a kormányt, hogy a kisbirtokosok mezőgazdasági és hitelszövetkezete egyöntetű szervezése és megalkotása tárgyában szükséges törvényjavaslatokat még ez ülésszak folyamán, lehetőleg a költségvetési tervezett benyújtásáig terjeszsze be.“ (Helyeslés a szélsőbalon.) Baky István: Az évről-évre ismétlődő árvizek által okozott károkra hívja fel a miniszter figyelmét, intézkedéseket sürgetvén, hogy különösen a Duna mentén ne kelljen a gazdáknak folyton az árvizek pusztításaitól rettegniük. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kun Miklós: Egy gazdasági főintézet felállítását, a vámközösség dacára tapasztalható szabálytalanság megszüntetését és a folyók szabályozását ajánlja a kormánynak figyelmébe. Egyébként a maga részéről is pártolja Szemere Huba és Sizs Gyula határozati javaslatait. Egy körülményre kénytelen kiterjeszkedni. (Halljuk ! Halljuk !) Az 1893. évre vonatkozó első indemnitás tárgyalása alkalmával, múlt esztendei november hó 28-án, Szalay Imre képviselőtársa a kormány elleni bizalmatlansági szavazatát indokolván, azt részben a kormány közgazdasági politikájára alapította és azt mondta, hogy a Magyarországból Vorarlbergbe és Tirolba szállítandó gabona után ezen cím alatt, hogy „Landeszoll“, a búzának ás kukoricának 100 hliterje után 38 frt vámot szednek. (Felkiáltások: Talán 38 krajcár!) Engedelmet kér, mert idéz. Wekerle Sándor miniszterelnök: Száz hektoliter után! Kun Miklós: Igen, száz hektoliter után. (Az más !) A rozsnak és hajdinának 100 hl.-je után 45 frt, a zab 100 hl.-je után 67 forint vám szedetik. Miután erre a kormány eddig nem nyilatkozott, dacára annak, hogy az indemnitás tárgyalása alkalmával a kormány több tagja jelen volt, nem tudja, miben áll a dolog, ezért azt az egyenes kérdést intézi a földmivelésügyi miniszter úrhoz és a kormányhoz, való-e az, hogy a Vorarlbergbe és Tirolba szállítandó gabona után úgy, mint előbb mondotta, ezen vám „Landeszoll“ címén kivettetik s beszedetik. A költségvetést, miután gazdasági önállóság nélkül földmivelési ügyünk felvirágzását nem remélheti, nem fogadja el. (Helyeslés a szélsőbalon.) Herich Károly: Abból az elvből indulva ki, hogy egy erős magyar kormánynak a magyar korona területén levő összes országokra ki kell terjesztenie figyelmét, kultúrpolitikát követel Horvát- és Szlavonországok számára is. Horvátországban még nagyon kezdetlegesek a földmivelési viszonyok s igy ott a kulturmérnökségnek nagy feladata nyílnék. Molnár Józsiás : A következő határozati javaslatot terjeszti be: „Utasítja a ház a földmivelési minisztert, tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a romániai búza vámmentes behozatala azonnal megszüntettessék“. Elnök : Több szónok nem lévén följegyezve, a vitát bezárja. Dániel Ernő előadó: Reflektál az ellenzéki felszólalásokra, melyekkel szemben arra utal, hogy a legszükségesebb intézkedésekről gondoskodik a költségvetés, a túlzott követelések pedig a mi helyzetünkben nincsenek helyükön. Malmaink csak úgy képesek őrleményeiket s a lisztet a külföldi piacokon jutányos áron áruba hozni, ha az a mód és az az alkalom nyujtatik nekik, hogy olcsó gabonát is őröljenek. (Egy hang babétól : Rosszat!) mert annyira elszaporodott már e téren is a verseny, hogy ha malmaink ezt a lisztet kedvező áron a külföldi piacokra nem vihetik, egyáltalában nem lesznek képesek teljes működéssel dolgozni. Pedig, ha az a lehetőség, hogy olcsó gabonát őrölhessenek, tőlük elvonatik és kénytelenek volnának a sokkal drágább, mert sokkal jobb magyarországi gabonát egyedül őrölni, úgy már oly jutányos áron őrleményeiket a külföldi piacon többé nem értékesíthetik. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Miért fizesse ezt a gazdaközönség!) Pedig, ha malmaink őrleményeinek lehetetlenné tétetnék külföldi piacokon jutányosan értékesítése, kénytelenek lennének őrleteket megszorítani. Kovács József: Ezért emelkedtek a részvények 3—400 percenttel. Dániel Ernő: És így épen a legnagyobb fogyasztótól fosztjuk meg magunkat, pedig ennek megtartására kellene a legnagyobb súlyt helyezni. Áttér arra az egész vita folyamán végig hangoztatott ellenvetésre, mely szerint ezen költségvetés kerete túlszűkre lett szabva, minélfogva eredménydús földmivelési politika inaugurálása nem lehetséges. Ezen költségvetés elment azon határig, ameddig egyáltalán elmehetett anélkül, hogy a már eddig helyreállított egyensúlyt újra megbolygatta volna. Pedig, nézetem szerint, ezt tartanám a legnagyobb bajnak és veszedelemnek, mert a helyreállított egyensúly újból való megbolygatása épen a gazdaközönségre volna a legkárosabb. Károlyi Gábor gr.: Tudjuk, hogy nem szeretik, ha magukat megbolygatják, de azért mégis meg lesznek bolygatva! (Zaj.) Dániel Ernő: Különös nyomatékkal hangoztatták a vita folyamán, hogy ezen 400 millió forintra menő költségvetésből földművelési érdekekre alig fordítottak 13 milliót,, sőt ha azt tekintjük, hogy ezen 13 milliónak legnagyobb része üzemi költségekre fordíttatik, ezeket leütve, alig marad 2—3 millió a fentemlített célra. A dolgot így odavetni egyáltalában nem lehet. Hoitsy Pál: Miért ne lehetne! ? (Derültség hallétel.) Dániel Ernő: Mert ha tekintetbe veszszük azon összegeket és költségeket, amelyeket az állam fentartásának és tételének legprimitívebb feltételei igénybe vesznek, azokat, amelyeket az államadósságok kamatainak fedezésére kell fordítani, melyeket a véderő vesz igénybe . . . Károlyi Gábor gr.: Ott a nagy hiba. (Zaj.) Dániel Ernő: . . . ha tekintetbe veszszük azon összegeket, amelyeket egy helyes és minden érdeket kielégítő adminisztráció vesz igénybe, ha tekintetbe veszszük a jogszolgáltatás, a pénzügyi adminisztráció, a vasút, posta és távirda stb. üzemek költségeit és mindezeket levonjuk az összes költségvetésből, akkor azt találjuk, hogy a fenmaradó összeg tisztán és kizárólag a földművelés céljaira fordíttatik. Elfogadásra ajánlja a költségvetést. (Élénk helyeslés jobbról.) Bethlen András gróf földmivelési miniszter: Kilátásba helyezi, hogy az ellenzéki oldalról hallott méltányos kívánságok teljesítése elől nem fog elzárkózni. A határozati javaslatodra nézve nyilatkozik. Ami Reitter képviselő azon vádját illeti, mely arra vonatkozik, hogy a szabályozásnál egyesek kortesszolgálatért lettek alkalmazva, alapos meggyőződést szerzett arról, hogy a képviselő úr nincs helyesen informálva, amennyiben ily eset nem fordult elő. (Helyeslés jobbfelől.) Holtter József: Nem is állítottam ezt, csak felemlítettem, hogy beszélik, de magam sem hiszem Bethlen András gr. földmivelési miniszter. Akkor örül, hogy egy véleményen van Reitterrel. Siós Gyula határozati javaslatának intenciója ellen kifogása nincs, de az határozott intézkedést kíván, azért időszerűnek nem véli. (Zaj a szélső bal) A nemzeti párt f. hó 28-án Horánszky Nándor elnöklete alatt tartott értekezletén a napirendre kitűzött három kisebb törvényjavaslattal foglalkozott, azután megkezdték a vall. és közokt.-ügyi tárca tárgyalását, mely a holnap 5 órakor tartandó értekezleten fog folytatólagos tárgyalás alá vétetni. Képviselőjelölés: A csabai szabadelvű párt tegnapi pártértekezletén Lánczy Leót, a pesti kereskedelmi bank igazgatóját, képviselőjelöltnek kikiáltotta. A jelölt, ki Smialovszky Valér és Sipeky Sándor országyűlési képviselők s Popper Ármin báró, a kerület volt országgyűlési képviselője kíséretében érkezett oda, kifejtette szabadelvű párti programmját, melyet tetszéssel fogadtak. A megválasztatás — ellenjelölt nélkül — biztos.