Pesti Hírlap, 1893. március (15. évfolyam, 60-89. szám)

1893-03-01 / 60. szám

____________________________ PESTI HÍRLAP 1893. március 1. folyamán összehivassék , hogy a kormány egy ily értelmű határozati javaslathoz már kijelentette volna hozzájárulását. — Mint értesülünk, e tárgyban tény­leg hasonló lépések létettek ugyan, azonban a kor­mány semmi irányban sem jelentette ki eddig hozzá­járulását, vagy másnemű elhatározását. A közadók kezeléséről szóló törvény — az 1883: 44 tc. értelmében a házadó három év tarta­mára való érvénynyel lévén kivetendő, felmerült kételyek eloszlatása végett kijelenti a pénzügyminisz­ter, hogy a folyó évre kivetett házbér- és házosztály­­adó — az idézett törvénycikk tizenkettedik szaka­szában megállapított megszorításokkal — az 1894-ike és 1895-ik évekre is ér­vény­nyel bír. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt február hó 28-án Eötvös Károly elnöklete alatt tartott ülésén tárgyalás alá vette a vallás- és közokta­tásügyi minisztérium költségvetését. Kiss Albert adta elő az egyházpolitikai részt s indítványozta: I. Mondja ki az értekezlet, hogy ezen tárgyban újabb határozat­hozatala nem szükséges, hanem ra­gaszkodik azon állásponthoz, amelyet a párt 1892-iki válaszfelirati javaslatában ekként formulázott: „Fölségeddel együtt mi is forrón óhajtjuk, hogy az egyház és az állam magasztos hivatásaikat kölcsö­nös érdekeik s jogkörük megóvása mellett békésen és összhangban teljesítsék, de ez csak úgy történhetik, ha egymás érdekeit és jogkörét kölcsönösen tisztelik. Lehetetlen helyeselnünk bármely oly mozgalmat, mely az államok fenhatóságát s a minden körülmények közt híven végrehajtandó törvény uralmát kétségbe vonni törekszik s elvárjuk a kormánytól, hogy úgy ezen, mint minden egyéb oly kérdésben, mely a felekezetek egyenjogúságát, a családok belső békességét s a polgárok jogait érinti, javaslatainak előterjesztésében s a törvény végrehajtásában egyedül az állam közérdeke s az igazság által engedi magát vezéreltetni és semmi más oldalról jövő illetéktelen beavatkozásnak tért nem enged. Szükségesnek tartjuk a vallásszabadságnak törvényben leendő kimondását, a házassági jognak a kötelező polgári házasságra alapítását s ezekkel kapcsolatban minden felekezet közt úgy a házasságra, mint az áttérésre, valamint az egyházak és hitközsé­gek szervezésére és kormányzására nézve a teljes egyenjogúság megállapitását s a felekezetek önkor­mányzati jogának biztosítását.“ II. A párt felszólaló tagjai sürgessék a kormány által megígért törvényjavaslatok minél, előbb való beterjesztését, hogy a felekezetek közt megzavart béke minél előbb helyre álljon. Vajay István, Helfy Ignác, Zichy Herman, Okolicsányi László, Eötvös Károly, Visontai Soma, Veres József, Kun Miklós, Thaly Kálmán, Simonfay János, Horváth Ádám felszólalásai után az értekezlet Kiss Albert mindkét indítványát egyhangúlag elfo­gadta. A további tárgyalást a holnapi értekezletre halasztották. ORSZÁGGYŰLÉS. I. A ház befejezte ma a földmivelésügyi mi­nisztérim budgetjének általános tárgyalását. Dá­niel Ernő előadó, Bethlen András gróf minisz­ter és Wekerle Sándor miniszterelnök záróbe­szédei előtt szólott még: Hortoványi József, ki a kisbirtokosok hitelviszonyainak szabályozá­sát; Baky István, ki a Duna szabályozását sür­gette; Kun Miklós egy gazdasági főintézet föl­állítását kívánta; Herich Károly a horvát-szla­­vén gazdasági viszonyokat ajánlja a miniszter figyelmébe. Molnár Józsiás a Romániából ho­zott búzára vámot kíván vetni. Mindeme kívánságokra reflektáltak Dániel Ernő, Bethlen földmivelési miniszter és Wekerle záróbeszédeikben. A földmivelési miniszter a tel­­jesíthetőknek teljesítését helyezte kilátásba, We­kerle pedig az utópiák pénzügyi oldalát világí­totta meg és azt igyekezett bebizonyítani, hogy a tizennégy millió is elég, ha célszerűen fel­használjuk. Kun Miklós Wekerlének egy tréfás meg­jegyzését — hogy bizonyos dolgokat nem lát — roppant zokon vette s azzal felelt személyes kérdésben nagy mérgesen : a miniszterelnök pedig nem látja, hogy nimbusza már fogytán van. Ezt azonban a haragos Kunon kívül nem látja és nem hiszi el senki. Külömben pedig Apponyi is prókátoroskodott Kim mellett, bizony meglehe­tős fölöslegesen, mert nem volt ok reá. Ha a szabadelvű párton akkor, midőn csak annyit mondanak az ellenzéken „ezt vagy amazt nem látja“ a párt egyik vagy másik tagja, mindjárt apprehendálnának, örökké panaszkodniok kellene a jobboldalon. De hát ily csekély gúnyt föl sem vesznek itt. S íme, az ellenzék mindjárt tűzbe lő, úgy látszik, jelszava : A mi az enyém, az az enyém és a mi a tied, az is­­ az enyém. Minden jogot magának, másnak semmit . . . Az ülés végén Bushach Péter interpellált az árvízveszély miatt, Bethlen András földmű­velési miniszter rögtön felelt, hogy intézkedé­seket tesz. Holnap a földművelésügyi tárca költségve­tése fölötti részletes vita következik. II. A képviselőház február 28-iki ülése. Elnök Bánffy Dezső dr. 10 órakor nyitja meg az ülést. Felolvasták és hitelesítették a múlt ülés jegyző­könyvét. Elnök : Bemutatja kübekházi és a rácmileticsi tanítók kérvényét fizetésük rendezése iránt. Kiadják a közoktatási bizottságnak. — Jelenti, hogy Busbach Péter sürgős interpellációt jelentett be az árvízveszély tárgyában. Következik: a földmivelési minisztérium költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Elsőnek szól Hortoványi József. Fejtegeti, hogy kisgazdáink valóságos kínai fallal vannak körülvéve s körülbelül harmadfél millió kétségbeesett ember vívja e falak alatt mindennapos harcát a megélhetésért. Ezt a kínai falat kell a kormánynak áttörnie, a kisgazdák termé­sének a piacot épen úgy megnyitnia, mint a nagy­gazdák termelésének s különösen olcsóbb hitelhez kell őket juttatnia, mert most tél idején a falusi uzsorások kötik le maguknak azt a hasznot, melyet a kisgazda a jövő nyár termésétől várhat. Meg kell menteni a kis­birtokost attól a sok veszélytől, mely most vég­pusztulással fenyegeti. E célból határozati javaslatot terjeszt be, mely­ igy hangzik: „Utasítja a ház a kormányt, hogy a kisbirtoko­sok mezőgazdasági és hitelszövetkezete egyöntetű szervezése és megalkotása tárgyában szükséges tör­vényjavaslatokat még ez ülésszak folyamán, lehetőleg a költségvetési tervezett benyújtásáig terjeszsze be.“ (Helyeslés a szélsőbalon.) Baky István: Az évről-évre ismétlődő árvizek által okozott károkra hívja fel a miniszter figyelmét, intézkedéseket sürgetvén, hogy különösen a Duna mentén ne kelljen a gazdáknak folyton az árvizek pusztításaitól rettegniük. (Helyeslés a szélső­balol­dalon.) Kun Miklós: Egy gazdasági főintézet felállítá­sát, a vámközösség dacára tapasztalható szabályta­lanság megszüntetését és a folyók szabályozását ajánlja a kormánynak figyelmébe. Egyébként a maga részéről is pártolja Szemere Huba és Sizs Gyula ha­tározati javaslatait. Egy körülményre kénytelen kiter­jeszkedni. (Halljuk ! Halljuk !) Az 1893. évre vonat­kozó első indemnitás tárgyalása alkalmával, múlt esz­tendei november hó 28-án, Szalay Imre képviselőtársa a kormány elleni bizalmatlansági szavazatát indokol­ván, azt részben a kormány közgazdasági politiká­jára alapította és azt mondta, hogy a Magyarország­ból Vorarlbergbe és Tirolba szállítandó gabona után ezen cím alatt, hogy „Landeszoll“, a búzának ás ku­koricának 100 hliterje után 38 frt vámot szednek. (Felkiáltások: Talán 38 krajcár!) Engedelmet kér, mert idéz. Wekerle Sándor miniszterelnök: Száz hekto­liter után! Kun Miklós: Igen, száz hektoliter után. (Az más !) A rozsnak és hajdinának 100 hl.-je után 45 frt, a zab 100 hl.-je után 67 forint vám szedetik. Miután erre a kormány eddig nem nyilatkozott, da­cára annak, hogy az indemnitás tárgyalása alkalmá­val a kormány több tagja jelen volt, nem tudja, mi­ben áll a dolog, ezért azt az egyenes kérdést intézi a földmivelésügyi miniszter úrhoz és a kormányhoz, való-e az, hogy a Vorarlbergbe és Tirolba szállítandó gabona után úgy, mint előbb mondotta, ezen vám „Landeszoll“ címén kivettetik s beszedetik. A költ­ségvetést, miután gazdasági önállóság nélkül földmi­velési ügyünk felvirágzását nem remélheti, nem fo­gadja el. (Helyeslés a szélsőbalon.) Herich Károly: Abból az elvből indulva ki, hogy egy erős magyar kormánynak a magyar korona területén levő összes országokra ki kell terjesztenie figyelmét, kultúrpolitikát követel Horvát- és Szlavon­­országok számára is. Horvátországban még nagyon kezdetlegesek a földmivelési viszonyok s igy ott a kulturmérnökségnek nagy feladata nyílnék. Molnár Józsiás : A következő határozati javas­latot terjeszti be: „Utasítja a ház a földmivelési minisztert, tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a romániai búza vámmentes behozatala azonnal megszüntettessék“. Elnök : Több szónok nem lévén följegyezve, a vitát bezárja. Dániel Ernő előadó: Reflektál az ellenzéki felszólalásokra, melyekkel szemben arra utal, hogy a legszükségesebb intézkedésekről gondoskodik a költ­ségvetés, a túlzott követelések pedig a mi helyzetünk­ben nincsenek helyükön. Malmaink csak úgy képesek őrleményeiket s a lisztet a külföldi piacokon jutányos áron áruba hozni, ha az a mód és az az alkalom nyujtatik ne­kik, hogy olcsó gabonát is őröljenek. (Egy hang bab­­étól : Rosszat!) mert annyira elszaporodott már e téren is a verseny, hogy ha malmaink ezt a lisztet kedvező áron a külföldi piacokra nem vihetik, egyál­talában nem lesznek képesek teljes működéssel dol­gozni. Pedig, ha az a lehetőség, hogy olcsó gabonát őrölhessenek, tőlük elvonatik és kénytelenek volná­nak a sokkal drágább, mert sokkal jobb magyaror­szági gabonát egyedül őrölni, úgy már oly jutányos áron őrleményeiket a külföldi piacon többé nem ér­tékesíthetik. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon. Felkiáltá­sok : Miért fizesse ezt a gazdaközönség!) Pedig, ha malmaink őrleményeinek lehetetlenné tétetnék külföldi piacokon jutányosan értékesítése, kénytelenek lenné­nek őrleteket megszorítani. Kovács József: Ezért emelkedtek a részvé­nyek 3—400 percenttel. Dániel Ernő: És így épen a legnagyobb fo­gyasztótól fosztjuk meg magunkat, pedig ennek meg­tartására kellene a legnagyobb súlyt helyezni. Áttér arra az egész vita folyamán végig hangoztatott ellen­vetésre, mely szerint ezen költségvetés kerete túl­­szűkre lett szabva, minélfogva eredménydús földmive­lési politika inaugurálása nem lehetséges. Ezen költ­ségvetés elment azon határig, a­meddig egyáltalán elmehetett a­nélkül, hogy a már eddig helyreállított egyensúlyt újra megbolygatta volna. Pedig, nézetem szerint, ezt tartanám a legnagyobb bajnak és vesze­delemnek, mert a helyreállított egyensúly újból való megbolygatása épen a gazdaközönségre volna a leg­károsabb. Károlyi Gábor gr.: Tudjuk, hogy nem szere­tik, ha magukat megbolygatják, de azért mégis meg lesznek bolygatva! (Zaj.) Dániel Ernő: Különös nyomatékkal hangoztat­ták a vita folyamán, hogy ezen 400 millió forintra menő költségvetésből földművelési érdekekre alig for­dítottak 13 milliót,, sőt ha azt tekintjük, hogy ezen 13 milliónak legnagyobb része üzemi költségekre for­­díttatik, ezeket leütve, alig marad 2—3 millió a fent­­említett célra. A dolgot így odavetni egyáltalában nem lehet. Hoitsy Pál: Miért ne lehetne! ? (Derültség hallétel.) Dániel Ernő: Mert ha tekintetbe veszszük azon összegeket és költségeket, a­melyeket az állam fentartásának és tételének legprimitívebb feltételei igénybe vesznek, azokat, a­melyeket az államadóssá­gok kamatainak fedezésére kell fordítani, melyeket a véderő vesz igénybe . . . Károlyi Gábor gr.: Ott a nagy hiba. (Zaj.) Dániel Ernő: . . . ha tekintetbe veszszük azon összegeket, a­melyeket egy helyes és minden érde­ket kielégítő adminisztráció vesz igénybe, ha tekin­tetbe veszszük a jogszolgáltatás, a­ pénzügyi adminisz­tráció, a vasút, posta és távirda stb. üzemek költsé­geit és mindezeket levonjuk az összes költségvetés­ből, akkor azt találjuk, hogy a fenmaradó összeg tisztán és kizárólag a földművelés céljaira fordíttatik. Elfogadásra ajánlja a költségvetést. (Élénk helyeslés jobbról.) Bethlen András gróf földmivelési miniszter: Kilátásba helyezi, hogy az ellenzéki oldalról hallott méltányos kívánságok teljesítése elől nem fog elzár­kózni. A határozati javaslatodra nézve nyilatkozik. A­mi Reitter képviselő azon vádját illeti, mely arra vonatkozik, hogy a szabályozásnál egyesek kor­tesszolgálatért lettek alkalmazva, alapos meggyőző­dést szerzett arról, hogy a képviselő úr nincs helye­sen informálva, amennyiben ily eset nem fordult elő. (Helyeslés jobbfelől.) Holtter József: Nem is állítottam ezt, csak felemlítettem, hogy beszélik, de magam­ sem hiszem Bethlen András gr. földmivelési miniszter. Akkor örül, hogy egy véleményen van Reitterrel. Siós Gyula határozati javaslatának intenciója ellen kifogása nincs, de az határozott intézkedést kíván, azért időszerűnek nem véli. (Zaj a szélső bal) A nemzeti párt f. hó 28-án Horánszky Nán­dor elnöklete alatt tartott értekezletén a napirendre kitűzött három kisebb törvényjavaslattal foglalkozott, azután megkezdték a vall. és közokt.-ügyi tárca tár­gyalását, mely a holnap 5 órakor tartandó értekez­leten fog folytatólagos tárgyalás alá vétetni. Képviselőjelölés: A csabai szabadelvű párt tegnapi pártértekezletén Lánczy Leót, a pesti keres­kedelmi bank igazgatóját, képviselőjelöltnek kikiáltotta. A jelölt, ki Smialovszky Valér és Sipeky Sándor or­­szágyűlési képviselők s Popper Ármin báró, a kerület­­ volt országgyűlési képviselője kíséretében érkezett oda, kifejtette szabadelvű párti program­mját, melyet tet­széssel fogadtak. A megválasztatás — ellenjelölt nél­kül — biztos.

Next