Pesti Hírlap, 1893. március (15. évfolyam, 60-89. szám)
1893-03-01 / 60. szám
1893. március 1 PESTI HÍRLAP 3 oldalon) és kéri a házat, hogy azt ezúttal mellőzze. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás szélső balfelől.) Madarász József: Hiszen azt akarjuk, hogy intézkedés történjék! Bethlen András gr. földmivelésügyi miniszter, Bernáth Béla t. képviselőtársa határozati javaslata nem csak túllő a célon, hanem az államot oly bizonytalan financiális teherrel sújtaná, hogy be fogja ő is látni, hogy ezt az ügyet más módon is szolgálhatjuk, s ezért kéri a határozati javaslat mellőzését. Szemere Huba határozati javaslata találkozik saját intencióival is, amennyiben célba is vette, hogy a mezőrendőri és gazdasági törvényjavaslat tárgyalására külön speciális bizottság kiküldésére kérje föl a házat, ennélfogva ajánlja a határozati javaslatot elfogadásra. (Helyeslés.) Molnár Józsiás és Hortoványi József képviselő urak határozati javaslataira, miután azok szorosan a pénzügyminiszter resszortjával függnek össze, ő lesz szíves válaszolni. Kérik a házat a költségvetést általánosságban elfogadni. (Általános helyeslés.) Reitter János: Félremagyarázott szavainak helyreigazítása végett emel szót. Nem gyanúsította a minisztérium közegeit. Azt mondta, hogy ilyen meg ilyen visszásságok történtek, a legélesebb kritikát azonban nem ő gyakorolja a szakközegek eljárása fölött, hanem a kormánybiztos, szentmártoni Radó Kálmán. Ennek szavait idézte, midőn azt mondta, hogy az építkezési terep- és talajviszonyokat egyáltalán nem vizsgálták meg előre a szakközegek. Wekerle Sándor, miniszterelnök: A vita során felmerült pénzügyi kívánalmakra teszi megjegyzéseit. Az olcsóbb jelzálog-hitel iránt a megoldást akkorra helyezi kilátásba, mikor a közigazgatás reformja alkalmából az árvapénzek elhelyezéséről és gyümölcsöztetéséről lesz szó. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ezt minél előbb meg kell tenni !) Remete Géza: Le kell szállítani a törvényes kamatlábat ! Wekerle Sándor miniszterelnök. A t. képviselő úr, ha foglalkozott ezzel a törvényes kamatlábbal, akkor nem ilyen megoldási módokat fog választani. Mert hiszen, ha csak a törvényes kamatnak nagysága képezné ezen hitelnek elviselhetlenségét, akkor — azt merem mondani — hogy a hitel azon viszonyok között, amelyek közt az nyújtatik, nem olyan elviselhetetlen, hanem épen azért, mert a törvényes kamaton kiindutásbeli díjak és más költségek is vannak, ezek teszik elviselhetetlenné ezt a kölcsönt, akár leszállítjuk a kamatot, akár nem. (Úgy van jobbfelől.) A hitelszövetkezetek tárgyában már készen van egy törvénytervezet, melyet a jövő héten fog egy szaktanácskozmány elé bocsájtani; magát a törvény-javaslatot még ebben az ülésszakban le fogja tenni a láz asztalára. Hortoványi határozati javaslatát nem fogadja el, mert szerinte az egyoldalúlag, csak a kisbirtokosok érdekében akar hitelszövetkezeteket létesíteni, pedig ilyenekre egyformán szüksége van a mezőgazdaságnak és iparnak. Károlyi Sándor gr. képviselő, a regále-hasznosítással kapcsolatban azt a vádat emelte, hogy az iszákosságot nagyban előmozdítjuk és hogy a regále hasznosítása "meg nem felelő. Ezen kritikával szemben, csak azon kérelemmel fordul a házhoz, hogy ne oly kívánalmakat méltóztassék felállítani, mintha abszolút mérték szerint lehetne a kormány eljárását megítélni. Arra sohasem vállalkozott és nem is vállalkozhatnék e helyen senki, hogy az iszákosságot megszünteti, hogy mindenütt egészséges és olcsó italok fognak méretni és hogy a korcsmaügygyel kapcsolatos visszaéléseket képesek leszünk kiirtani mindenütt. Különösen nem vállalkozhatik erre senki a mi viszonyaink között, ha oly feladatokkal van ez összekötve, amelyek nem annyira a kormánynak, mint inkább a helyhatóságoknak feladatai (igaz! Úgy van! jobbfelől) és amelyek szintén oly pium desideriumok, amelyek felé törekedhetünk, de amelyeket tökéletesebben csak úgy leszünk képesek megoldani, ha azoknak előfeltétele, az adminisztráció rendezése az egész vonalon keresztül lesz vive. Justh Gyula : Mire való a főispán ? Wekerle Sándor miniszterelnök: A kérdés itt csak az, hogy elkövettünk-e ezen a téren is annyit, amennyit lehetett és hogy haladás, vagy visszaesés mutatkozik-e e tekintetben. És ha a t. képviselő úr valóban az élet viszonyai és a történtek szerint ítéli meg a helyzetet, akkor egyet nem fog ignorálhatni és ez az, hogy a bor- és sörre nézve a szabad italmérés úgy, amint a regále-törvényben kontemplálva volt, végre van hajtva, mert erre vonatkozólag a kizárólagosság meg van szüntetve. Hol a korcsmák számát leszállította, hány helyről fordulnak hozzá oly kérelemmel, hogy legalább átmenetileg nagyobb számban engedélyezzen korcsmákat. Nem megy messzebb, csak azon kérvényeket hozza fel, amelyeket képviselő urak ajánlottak nekie a végből, hogy ne szállítsa le a korcsmák számát. (Általános derültség. Felkiáltások a baloldalon : Közvetítő ügynökség !) Ez nem tartozik a közvetítési ügyhöz , mert nem azon képviselő urakra hivatkozott, akik nekik a regále hasznosítását ajánlották, mert ilyet is ajánlottak s nem is közvetítés mellett, hanem azért, mert az illető vidék jogosult érdekeit érvényre kívánták juttatni, hanem szól azokról, akik azon korcsmától megfosztott korcsmárosokat támogatták azért, hogy kenyérkeresetük továbbra is megmaradjon. (Közbeszólások a szélsőbaloldalon : Ez is közvetítés!) Ezek nem közvetítést teljesítettek és nem saját magánérdekeiket képviselték, hanem a humánizmus szolgálatába szegődtek, amikor azt ajánlották. De épen ezen humánizmus által szolgáltatnak bizonyítékot arra, hogy ezen a téren is megtörtént ott és annyi, ahol és amennyit tenni lehetett és kellett is tenni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Bartha Miklós: Ki kell nyomatni az illetők névsorát! (Zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök: A határidőüzlet korlátozását, melyet szintén ajánlottak, nem tartaná helyesnek, mert a határidő-üzlet sokszor emelőleg hat a gabonaárak alakulására. (Igaz! Úgy van jobbfelől.) Az emelkedés után, igaz, nagy dekadance, hanyatlás állott be, de az ügygyel behatóan foglalkozó embert, aki ebben az árleszorítás eszközét látta volna, még eddig sohasem talált. (Helyeslés jobbfelől. Zaj a szélsőbalon.) Justh Gyula: Baissere is dolgozhatnak, nemcsak haussera ! Wekerle Sándor miniszterelnök: Aki csak annyit tud a tőzsdéről, hogy haussera is dolgoznak meg baissere is, és ebből mindjárt meg akarja ítélni a tőzsdei üzlet közgazdasági hatását, annak elég lehet annyit mondani, hogy baissere is dolgozhatnak, nemcsak haussera. (Derültség jobbfelől.) Kilátásba helyezi, hogy mérsékelt tőzsdeadóval fog segíteni, azonban egészen eltiltani a határidőüzleteket nem lehet. Mert mi következnék abból, ha a határidőüzleteket mind eltiltanék ? (Felkiáltások a szélsőbalon : A differenciális üzletet !) Hát a differenciális üzleteket! Visontai Soma: Németországban tárgyalják! Wekerle Sándor miniszterelnök: Ha a t. képviselő úr azt keresi, hogy hol tárgyalják, hát Amerikában is tárgyalták, meg is próbálták . (Élénk derültség jobbfelől) de épen azért, mivel tárgyalták, próbálták és eredményre nem jutottak, ő nem tárgyalja és nem próbálja. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Megnehezítheti a kereskedelmet egyes oly viszonylatokban, amidőn ezekre az üzletekre csakugyan szüksége van, — mert ilyen viszonylatok is vannak — de a maga elé tűzött célt el nem éri azon egyszerű okból, mert a gabnaárak alakulása végett hiába teszünk itt prohibitív, tiltó intézkedéseket. Mi a malomipart illeti, aki ebben a mezőgazdaságnak ellenségét látja . . . Kun Miklós: Ezt senki sem látja ! Wekerle Sándor miniszterelnök: Hát ezt ő sem tételezi fel a képviselőről, sőt inkább azt hiszi, hogy semmit sem lát benne. (Zaj és nagy derültség a jobboldalon. Mozgás a bal- és szélsőbaloldalon.) Kun Miklós : Szép, ezért gratulálok a miniszterelnök úrnak ! (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Kéri, hallgassák meg nyugodtan, akkor ő is békét hagy mindenkinek. (Zaj.) Tisztában kell lennünk azzal, hogy a magyar malomipar nemcsak ipari jelentőséggel bír, hanem a mezőgazdaságnak egyik leghatályosabb emeltyűje és tényezője, ipari szempontból a legjelentősebb iparunk, mely számos más iparággal függ össze és igen fontos közgazdasági érdekek szólnak mellette, hogy az legalább oly terjedelemben, mint ma van, fentartassék. Nézete szerint, viszonyaink közt határozottan elégséges az az összeg, amelyet mezőgazdasági célokra fordítunk. Nem arra kell tekintettel lenni, hogy mekkora a dotacio, amelyet egy és más célra fordítunk, hanem legyünk tisztában azzal, hogy lehet nemcsak hatékony, hanem eredményes politikát folytatni, nagy eredményt felmutatni anélkül, hogy azzal együttjárna a pénzügyi áldozatok növekedése. Kun Miklós: Csak látjuk! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor miniszterelnök : Jelentékeny összegek kiadása még nem jelent annyit, hogy jó politikát folytatunk. Elfogadásra ajánlja a költségvetést. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Bernáth Béla : Kijelenti, hogy a miniszterek felszólalásai nem tudták meggyőzni és ennélfogva fentartja határozati javaslatát. Elnök: Sizs Gyula képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások : Nincs itt!) Molnár Józsiás képviselő urat illeti szó. (Felkiáltások a jobboldalon: Eláll!) Vajay István : Micsoda türelem és nagyszerű liberalizmus az „eláll“ kiáltozás utálatos szokása. (Zaj.) Molnár Józsiás: Panaszolja, hogy a romániai, búzának beözönlése olcsó árakat idéz elő Magyarországon ! Wekerle Sándor miniszterelnök: Megfordítva: megdrágítják. Molnár Józsiás: Engedelmet kér, elhiszi, hogy a miniszterelnök úr minden tekintetben szakember, de azt, hogy ezen a téren olyan jártassága volna, mint amilyen neki van, azt nem hiszi el. (Derültség. Felkiáltások a szélsőbalon : Legyen előbb molnár!) Kijelenti, hogy határozati javaslatát föntartja. Elnök: Szavazásra bocsátva a kérdést és konstatálja, hogy a ház többsége a költségvetést általánosságban elfogadja, a határozati javaslatokat pedig Szemere Hubáét kivéve — mellőzi és előadva, hogy a részletes vitát holnap megkezdik, jelenti, hogy Busbach Péter interpellációja előtt Kun Miklós kiván személyes ügyben szólani. (Halljuk, halljuk.) Személyes ügy: Kun Miklós: A miniszterelnök úr az imént beszédje alatt azt mondá, „aki a malomiparban nálunk a mezőgazdaság ellenségét látja“ ... erre én bátor voltam tán nem is igen nagy hangon, vagy ha nagy hangon is ezt mondani közbe: „ezt senki sem látja.“ Erre a miniszterelnök úr beszédjét így folytatta: „Ezt én sem tételezem fel a t. képviselő úrról, sőt inkább azt hiszem, hogy semmit sem lát benne.“ No hát megengedem, hogy a miniszterelnök úr dolgaiba vajmi keveset lehet belátni, megengedem, hogy ő sokat lát be, de ha nem látom én, megtörténhetik a t. miniszterelnök úron is, hogy ő sem lát. Pl. ő még mindig azt hiszi, hogy az a nimbusz, amely kineveztetése alkalmával környezte . . . (Élénk, hoszszas éljenzés a jobboldalon. Felkiáltások : Meg is van!) . . . pedig, ha jól látna, bizony nem láthatná. (Úgy van a szélső baloldalon.) Szász Károly: Nagyszerű volt! Apponyi Albert gróf: Akár nagyszerű, akár nem, de jogosult volt. Ezt a hangot nem engedjük itt meghonosítani. (Nagy zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök : Ezt nem öntől kérdjük! (Zaj.) Interpelláció: Busbach Péter: A következő interpellációt intézi a földmivelési miniszterhez: 1. Van e tudomása az igen t. földmivelési miniszter úrnak arról, hogy a fajszi dunaszakasz a bogyiszlói átmetszés alatti dunakanyarok közötti és körüli vidék, hová Fadd, Gerjén, Bogyiszló stb. falvak és a közbenső vidék nagybirtokosai tartoznak, részben teljesen elpusztultak az őket elárasztott Duna hullámai alatt, részben pusztulás alatt állanak ? 2 Van-e tudomása arról, hogy e helyeken nemcsak a vagyon ment tönkre, de számos ember élete is veszélyben forog ? 3. Van-e tudomása arról, hogy az árvizek e vidéket — csekély kivétellel — már majdnem évtizedek óta látogatják, hol több, hol kevesebb kárt okozva? 4. Van-e tudomása az igen t. miniszter úrnak arról, hogy Tolna megye már több egy évtizedénél, hogy e baj orvoslását sürgeti és az előbb fennállott m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium 1883- ban egy ily sürgetésre 36674 számú leiratában tudatta, „hogy a folyammérnöki hivatal jelentése szerint, a Bogyiszló és Baja közötti folyamrész csakugyan igen elfajult állapotban levőnek találtatott“ és ennek rendezése céljából „már készülnek nagyobbszabásu tervek.“ 5. Mi az oka, hogy e tervek kivitele tíz év óta meg sem kezdetett és ez által e szorgalmas és takarékos lakosságú vidék ily katasztrófa elé jutott ? 6. Mit szándékozik az igen t. miniszter úr tenni, hogy jövőre hasonló szerencsétlenséget e vidékről elhárítson? Bethlen András gr. földmivelési miniszter: Minthogy a vésztől sújtott vidék megnyugtatásáról van szó, azonnal válaszol. Kilátásba helyezi, hogy a munkálatot az idén megkezdik, három éven belül pedig befejezik. Busbach Péter és a ház a választ tudomásul veszi. Elnök a gyűlést berekeszti. Ülés vége: 2 óra 20 perckor. A püspöki konferencia. A hercegprímás budavári palotájában ma kezdődött a püspöki konferencia, melynek tárgya a pápához, a királyhoz és a kormányhoz intézendő feliratok szövegének megállapítása a kormány egyházpolitikai programmja tárgyában, továbbá a kongrua-i ügy. Az elnöki tisztet Vaszary Kolos bíboros hercegprímás tölti be, míg a jegyzői teendőket Fehér Ipoly pannonhalmi főapát végzi. Az első konferencián jelen voltak: Császka György kalocsai érsek, Zalka János győri püspök, Schopper György rozsnyói püspök, Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök, Mihályi Viktor lugosi gör. kath. püspök, Dulánszky Nándor pécsi püspök, Schuszter Konstantin váci püspök, Szabó János szamosujvári g. kath. püspök, Vályi János eperjesi g. kath. püspök, Hidassy Kornél szombathelyi püspök, Bubics Zsigmond kassai püspök, Bende Imre besztercebányai püspök, Meszlényi Gyula szatmári püspök, dr. Hornig Károly veszprémi püspök, Steiner Fülöp székesfehérvári püspök, Dessewffy Sándor Csanádi püspök, Szmrecsányi Pál szepesi püspök, Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, Vencel Ferenc nyitrai nagyprépost, káptalani helytartó. Nem jelentek meg Samassa József egri érsek. Pável Mihály nagyváradi g. kath. püspök, Lönhart Ferenc erdélyi püspök és a gyulafehérvári vikárius. Steiner püspök Rómából jövet, csak megkésve érkezett a konferenciára.