Pesti Hírlap, 1893. március (15. évfolyam, 60-89. szám)

1893-03-01 / 60. szám

1893. március 1 PESTI HÍRLAP 3 oldalon) és kéri a házat, hogy azt ezúttal mellőzze. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás szélső balfelől.) Madarász József: Hiszen azt akarjuk, hogy intézkedés történjék! Bethlen András gr. földmivelésügyi miniszter, Bernáth Béla t. képviselőtársa határozati javaslata nem csak túllő a célon, hanem az államot oly bi­zonytalan financiális teherrel sújtaná, hogy be fogja ő is látni, hogy ezt az ügyet más módon is szolgál­hatjuk, s ezért kéri a határozati javaslat mellőzését. Szemere Huba határozati javaslata találkozik saját intencióival is, a­mennyiben célba is vette, hogy a mezőrendőri és gazdasági törvényjavaslat tárgyalá­sára külön speciális bizottság kiküldésére kérje föl a házat, ennélfogva ajánlja a határozati javaslatot el­fogadásra. (Helyeslés.) Molnár Józsiás és Hortoványi József képviselő urak határozati javaslataira, miután azok szorosan a pénzügyminiszter resszortjával függnek össze, ő lesz szíves válaszolni. Kéri­k a házat a költségvetést általánosságban elfogadni. (Általános helyeslés.) Reitter János: Félremagyarázott szavainak helyreigazítása végett emel szót. Nem gyanúsította a minisztérium közegeit. Azt mondta, hogy ilyen meg ilyen visszásságok történtek, a legélesebb kritikát azonban nem ő gyakorolja a szakközegek eljárása fölött, hanem a kormánybiztos, szentmártoni Radó Kálmán. Ennek szavait idézte, midőn azt mondta, hogy az építkezési terep- és talajviszonyokat egyálta­lán nem vizsgálták meg előre a szakközegek. Wekerle Sándor, miniszterelnök: A vita során felmerült pénzügyi kívánalmakra teszi megjegyzéseit. Az olcsóbb jelzálog-hitel iránt a megoldást akkorra helyezi kilátásba, mikor a közigazgatás reformja al­kalmából az árvapénzek elhelyezéséről és gyümöl­­csöztetéséről lesz szó. (Felkiáltások a szélsőbalolda­lon : Ezt minél előbb meg kell tenni !) Remete Géza: Le kell szállítani a törvényes kamatlábat ! Wekerle Sándor miniszterelnök. A t. képvi­selő úr, ha foglalkozott ezzel a törvényes kamatláb­bal, akkor nem ilyen megoldási módokat fog válasz­tani. Mert hiszen, ha csak a törvényes kamatnak nagysága képezné ezen hitelnek elviselhetlenségét, akkor — azt merem mondani — hogy a hitel azon viszonyok között, a­melyek közt az nyújtatik, nem olyan elviselhetetlen, hanem épen azért, mert a tör­vényes kamaton kiind­utásbeli díjak és más költségek is vannak, ezek teszik elviselhetetlenné ezt a kölcsönt, akár leszállítjuk a kamatot, akár nem. (Úgy van­ jobbfelől.) A hitelszövetkezetek tárgyában már készen van egy törvénytervezet, melyet a jövő héten fog egy szaktanácskozmány elé bocsájtani; magát a törvény-j­avaslatot még ebben az ülésszakban le fogja tenni a láz asztalára. Hortoványi határozati javaslatát nem fogadja el, mert szerinte az egyoldalúlag, csak a kis­birtokosok érdekében akar hitelszövetkezeteket létesí­teni, pedig ilyenekre egyformán szüksége van a mező­­gazdaságnak és iparnak. Károlyi Sándor gr. képviselő, a regále-hasznosí­­tással kapcsolatban azt a vádat emelte, hogy az iszá­­kosságot nagyban előmozdítjuk és hogy a regále hasznosítása "meg nem felelő. Ezen kritikával szem­ben, csak azon kérelemmel fordul a házhoz, hogy ne oly kívánalmakat méltóztassék felállítani, mintha abszolút mérték szerint lehetne a kormány eljárását megítélni. Arra sohasem vállalkozott és nem is vál­lalkozhatnék e helyen senki, hogy az iszákosságot megszünteti, hogy mindenütt egészséges és olcsó ita­lok fognak méretni és hogy a korcsmaügygyel kap­csolatos visszaéléseket képesek leszünk kiirtani min­denütt. Különösen nem vállalkozhatik erre senki a mi viszonyaink között, ha oly feladatokkal van ez összekötve, a­melyek nem annyira a kormánynak, mint inkább a helyhatóságoknak feladatai (igaz! Úgy van! jobbfelől) és a­melyek szintén oly pium desi­­deriumok, a­melyek felé törekedhetünk, de a­melye­ket tökéletesebben csak úgy leszünk képesek megol­dani, ha azoknak előfeltétele, az adminisztráció ren­dezése az egész vonalon keresztül lesz vive. Justh Gyula : Mire való a főispán ? Wekerle Sándor miniszterelnök: A kérdés itt csak az, hogy elkövettünk-e ezen a téren is annyit, a­mennyit lehetett és hogy haladás, vagy visszaesés mutatkozik-e e tekintetben. És ha a t. képviselő úr valóban az élet viszonyai és a történtek szerint ítéli meg a helyzetet, akkor egyet nem fog ignorálhatni és ez az, hogy a bor- és sörre nézve a szabad ital­mérés úgy, a­mint a regále-törvényben kontemplálva volt, végre van hajtva, mert erre vonatkozólag a ki­zárólagosság meg van szüntetve. Hol a korcsmák számát leszállította, hány helyről fordulnak hozzá oly kérelemmel, hogy legalább átmenetileg nagyobb szám­ban engedélyezzen korcsmákat. Nem megy messzebb, csak azon kérvényeket hozza fel, a­melyeket képvi­selő urak ajánlottak nekie a végből, hogy ne szállítsa le a korcsmák számát. (Általános derültség. Felkiál­tások a baloldalon : Közvetítő ügynökség !) Ez nem tartozik a közvetítési ügyhöz , mert nem azon kép­viselő urakra hivatkozott, a­kik nekik a regále hasz­nosítását ajánlották, mert ilyet is ajánlottak s nem is közvetítés mellett, hanem azért, mert az illető vidék jogosult érdekeit érvényre kívánták juttatni, hanem szól azokról, a­kik azon korcsmától megfosztott korcsmárosokat támogatták azért, hogy kenyérkerese­tük továbbra is megmaradjon. (Közbeszólások a szél­sőbaloldalon : Ez is közvetítés!) Ezek nem közvetítést teljesítettek és nem saját magánérdekeiket képvisel­ték, hanem a humánizmus szolgálatába szegődtek, a­mikor azt ajánlották. De épen ezen humánizmus ál­tal szolgáltatnak bizonyítékot arra, hogy ezen a téren is megtörtént ott és annyi, a­hol és a­mennyit tenni lehetett és kellett is tenni. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Bartha Miklós: Ki kell nyomatni az illetők névsorát! (Zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök: A határidő­üzlet korlátozását, melyet szintén ajánlottak, nem tartaná helyesnek, mert a határidő-üzlet sokszor emelőleg hat a gabonaárak alakulására. (Igaz! Úgy van­ jobbfelől.) Az emelkedés után, igaz, nagy deka­­dance, hanyatlás állott be,­­ de az ügygyel beha­tóan foglalkozó embert, a­ki ebben az árleszorítás eszközét látta volna, még eddig sohasem talált. (He­lyeslés jobbfelől. Zaj a szélsőbalon.) Justh Gyula: Baissere is dolgozhatnak, nem­csak haussera ! Wekerle Sándor miniszterelnök: A­ki csak annyit tud a tőzsdéről, hogy haussera is dolgoznak meg baissere is, és ebből mindjárt meg akarja ítélni a tőzsdei üzlet közgazdasági hatását, annak elég le­het annyit mondani, hogy baissere is dolgozhatnak, nemcsak haussera. (Derültség jobbfelől.) Kilátásba helyezi, hogy mérsékelt tőzsdeadóval fog segíteni, azonban egészen eltiltani a határidőüzle­teket nem lehet. Mert mi következnék abból, ha a határidőüzleteket mind eltiltanék ? (Felkiáltások a szélsőbalon : A differenciális üzletet !) Hát a differen­ciális üzleteket! Visontai Soma: Németországban tárgyalják! Wekerle Sándor miniszterelnök: Ha a t. kép­viselő úr azt keresi, hogy hol tárgyalják, hát Ameri­kában is tárgyalták, meg is próbálták . (Élénk derültség jobbfelől) de épen azért, mivel tárgyalták, próbálták és eredményre nem jutottak, ő nem tárgyalja és nem próbál­ja. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Megnehezítheti a keres­kedelmet egyes oly viszonylatokban, a­midőn ezekre az üzletekre csakugyan szüksége van, — mert ilyen viszonylatok is vannak — de a maga elé tűzött célt el nem éri azon egyszerű okból, mert a gabnaárak alakulása végett hiába teszünk itt prohibitív, tiltó intézkedéseket. Mi a malomipart illeti, a­ki ebben a mezőgaz­daságnak ellenségét látja . . . Kun Miklós: Ezt senki sem látja ! Wekerle Sándor miniszterelnök: Hát ezt ő sem tételezi fel a képviselőről, sőt inkább azt hi­szi, hogy semmit sem lát benne. (Zaj és nagy de­rültség a jobboldalon. Mozgás a bal- és szélsőbalol­­dalon.) Kun Miklós : Szép, ezért gratulálok a minisz­terelnök úrnak ! (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Kéri, hall­gassák meg nyugodtan, akkor ő is békét hagy min­denkinek. (Zaj.) Tisztában kell lennünk azzal, hogy a magyar malomipar nemcsak ipari jelentőséggel bír, hanem a mezőgazdaságnak egyik leghatályosabb emeltyűje és tényezője, ipari szempontból a legjelentősebb iparunk, mely számos más iparággal függ össze és igen fon­tos közgazdasági érdekek szólnak mellette, hogy az legalább oly terjedelemben, mint ma van, fentartas­­sék. Nézete szerint, viszonyaink közt határozottan elégséges az az összeg, a­melyet mezőgazdasági cé­lokra fordítunk. Nem arra kell tekintettel lenni, hogy mekkora a dotacio, a­melyet egy és más célra fordí­tunk, hanem legyünk tisztában azzal, hogy lehet nemcsak hatékony, hanem eredményes politikát foly­­­­tatni, nagy eredményt felmutatni a­nélkül, hogy azzal együttjárna a pénzügyi áldozatok növekedése. Kun Miklós: Csak látjuk! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor miniszterelnök : Jelentékeny összegek kiadása még nem jelent annyit, hogy jó po­litikát folytatunk. Elfogadásra ajánlja a költségvetést. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Bernáth Béla : Kijelenti, hogy a miniszterek felszólalásai nem tudták meggyőzni és ennélfogva fentartja határozati javaslatát. Elnök: Sizs Gyula képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások : Nincs itt!) Molnár Józsiás képviselő urat illeti szó. (Felkiáltások a jobboldalon: Eláll!) Vajay István : Micsoda türelem és nagyszerű liberalizmus az „eláll“ kiáltozás utálatos szokása. (Zaj.) Molnár Józsiás: Panaszolja, hogy a romániai, búzának beözönlése olcsó árakat idéz elő Ma­gyarországon ! Wekerle Sándor miniszterelnök: Megfordítva: megdrágítják. Molnár Józsiás: Engedelmet kér, elhiszi, hogy a miniszterelnök úr minden tekintetben szakember, de azt, hogy ezen a téren olyan jártassága volna, mint a­milyen neki van, azt nem hiszi el. (Derült­ség. Felkiáltások a szélsőbalon : Legyen előbb mol­nár­!) Kijelenti, hogy határozati javaslatát föntartja. Elnök: Szavazásra bocsátva a kérdést és konstatálja, hogy a ház többsége a költségvetést ál­talánosságban elfogadja, a határozati javaslatokat pedig Szemere Hubáét kivéve — mellőzi és elő­adva, hogy a részletes vitát holnap megkezdik, je­lenti, hogy Busbach Péter interpellációja előtt Kun Miklós kiván személyes ügyben szólani. (Halljuk, halljuk.) Személyes ügy: Kun Miklós: A miniszterelnök úr az imént beszédje alatt azt mondá, „a­ki a malomiparban ná­lunk a mezőgazdaság ellenségét látja“ ... erre én bátor voltam tán nem is igen nagy hangon, vagy ha nagy hangon is ezt mondani közbe: „ezt senki sem látja.“ Erre a miniszterelnök úr beszédjét így folytatta: „Ezt én sem tételezem fel a t. képviselő úrról, sőt inkább azt hiszem, hogy semmit sem lát benne.“ No hát megengedem, hogy a miniszterelnök úr dol­gaiba vajmi keveset lehet belátni, megengedem, hogy ő sokat lát be, de ha nem látom én, megtörténhetik a t. miniszterelnök úron is, hogy ő sem lát. Pl. ő még mindig azt hiszi, hogy az a nimbusz, a­mely kineveztetése alkalmával környezte . . . (Élénk, hosz­­szas éljenzés a jobboldalon. Felkiáltások : Meg is van!) . . . pedig, ha jól látna, bizony nem láthatná. (Úgy van­ a szélső baloldalon.) Szász Károly: Nagyszerű volt! Apponyi Albert gróf: Akár nagyszerű, akár nem, de jogosult volt. Ezt a hangot nem engedjük itt meghonosítani. (Nagy zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök : Ezt nem ön­től kérdjük! (Zaj.) Interpelláció: Busbach­ Péter: A következő interpellációt in­tézi a földmivelési miniszterhez: 1. Van e tudomása az igen t. földmivelési miniszter úrnak arról, hogy a fajszi dunaszakasz a bogyiszlói át­metszés alatti dunakanyarok közötti és körüli vidék, hová Fadd, Gerjén, Bogyiszló stb. falvak és a köz­benső vidék nagybirtokosai tartoznak, részben teljesen elpusztultak az őket elárasztott Duna hullámai alatt, részben pusztulás alatt állanak ? 2 Van-e tudomása arról, hogy e helyeken nem­csak a vagyon ment tönkre, de számos ember élete is veszélyben forog ? 3. Van-e tudomása arról, hogy az árvizek e vi­déket — csekély kivétellel — már majdnem évtize­dek óta látogatják, hol több, hol kevesebb kárt okozva? 4. Van-e tudomása az igen t. miniszter úrnak arról, hogy Tolna megye már több egy évtizedénél, hogy e baj orvoslását sürgeti és az előbb fennállott m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium 1883- ban egy ily sürgetésre 36674 számú leiratában tu­datta, „hogy a folyammérnöki hivatal jelentése sze­rint, a Bogyiszló és Baja közötti folyamrész csaku­gyan igen elfajult állapotban levőnek találtatott“ és ennek rendezése céljából „már készülnek nagyobb­­szabásu tervek.“ 5. Mi az oka, hogy e tervek kivitele tíz év óta meg sem kezdetett és ez által e szorgalmas és takarékos lakosságú vidék ily katasztrófa elé jutott ? 6. Mit szándékozik az igen t. miniszter úr tenni, hogy jövőre hasonló szerencsétlenséget e vidék­ről elhárítson? Bethlen András gr. földmivelési miniszter: Minthogy a vésztől sújtott vidék megnyugtatásáról van szó, azonnal válaszol. Kilátásba helyezi, hogy a munkálatot az idén megkezdik, három éven belül pe­dig befejezik. Busbach Péter és a ház a választ tudomásul veszi. Elnök a gyűlést berekeszti. Ülés vége: 2 óra 20 perckor. A püspöki konferencia. A hercegprímás budavári palotájában ma kez­dődött a püspöki konferencia, melynek tárgya a pápához, a királyhoz és a kormányhoz intézendő feliratok szövegének megállapítása a kormány egy­házpolitikai programmja tárgyában, továbbá a kon­­grua-i ügy. Az elnöki tisztet Vaszary Kolos bíboros herceg­prímás tölti be, míg a jegyzői teendőket Fehér Ipoly pannonhalmi főapát végzi. Az első konferencián jelen voltak: Császka György kalocsai érsek, Zalka János győri püspök, Schopper György rozsnyói püspök, Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök, Mihályi Viktor lugosi gör. kath. püspök, Dulánszky Nándor pécsi püspök, Schuszter Konstantin váci püspök, Szabó János szamosujvári g. kath. püspök, Vályi János eperjesi g. kath. püspök, Hidassy Kornél szombathelyi püspök, Bubics Zsig­­mond kassai püspök, Bende Imre besztercebányai püspök, Meszlényi Gyula szatmári püspök, dr. Hor­nig Károly veszprémi püspök, Steiner Fülöp székes­­fehérvári püspök, Dessewffy Sándor Csanádi püspök, Szmrecsányi Pál szepesi püspök, Fehér Ipoly pannon­halmi főapát, Vencel Ferenc nyitrai nagyprépost, káp­talani helytartó. Nem jelentek meg Samassa József egri érsek. Pável Mihály nagyváradi g. kath. püspök, Lönhart Ferenc erdélyi püspök és a gyulafehérvári vikárius. Steiner püspök Rómából jövet, csak megkésve érkezett a konferenciára.

Next