Pesti Hírlap, 1894. március (16. évfolyam, 60-90. szám)

1894-03-18 / 77. szám

1894. március 18. PESTI HÍRLAP 7 A negyedik felvonás tulajdonképen nem egyéb egyetlen egy duettnél Manon és Des Grieux között (wagneri dialektuson „Manon’s Liebe­stad“ volna e felvonás megfelelő címe). Ez utolsó jelenetben kulmi­nál az egész mű­ (bár sok részlete hasonlít a Sába királynő megfelelő záró­jelenetéhez, például Des Grieux kitörése: „Látod, én vagyok itt“, csaknem idézet Goldmark-ból, sőt Manon egész panasza veszedelme­sen hasonlít a Verdi-féle Otelló rűzfadalára), ez a ne­gyedik felvonás az utolsó évtized legkiválóbb zenei produktumai közt foglal méltán helyet. Megható drá­mai erővel van megírva elejétől végig és valósággal megindít, megrázkódtat bennünket. E negyedik felvo­nás Puccinit mesterré avatja fel. A dalmű hangszerelése valósággal kápráztató. Raffinált leleményességgel vannak kiaknázva az ösz­­szes ismeretes effektusok és habár Puccini szegény is gondolatokban, de ötletekben igen gazdag, meglepő fantáziája a hangszerelés tekintetében csodákat mivel. Igaz, hogy itt is sokszor bizarr és mesterkélt, de mind­végig hatásos és érdekes marad. * * * Az érdekes újdonság a ma esti bemutató alkal­mával nem részesült azon meleg fogadtatásban, me­lyet az operaház művezetősége remélt; az első felvo­nás egészen hidegen hagyta a közönséget és az udvarias taps, mely a szereplőket több ízben szólí­totta a függöny elé, korántsem volt őszinte tetszés­nyilvánítás. De már a második felvonás eleje meg­hódította az addig fagyos hallgatóságot, a madri­gált nyílt jelenetben hosszasan megtapsolták és fel­vonás után az összes szereplőket, köztük Nikisch igazgatót is, ismételten szólították a függöny elé. Attól kezdve a hatás egyre fokozódott, az intermezzót hosz­­szasan és zajosan megtapsolták, a harmadik és ne­gyedik felvonás után pedig az újdonság sikere iránt kétség többé nem létezhetett. Manon nem aratta ugyan azt a zajos, külső sikert, melyet ikernővére, a Massenet bájos operája aratott volna, — de egészben véve a succes d’estime tagadhatatlan. Bármennyire iparkodtak is ellentétes irányban egyesek............. Az előadáson ezúttal nem sok a dicsérni való. Az egyetlen Ábrányi név kivéve, ki művészi tökéletes­séggel ábrázolta Manont és különösen virtuóz játéká­val keltett mélyebb hatást, a többi szereplő mind küzdött feladatának nehézségével. Perotti-nak senki sem hiszi el Des Grieux-ét. Vannak szerepek, melyek úgyszólván évszámhoz vannak kötve. A mellett fá­rasztó és túlságosan magas énekpártjának fizikai ne­hézségeivel sem tudott megbirkózni, a­mi nem is csoda: e szerep lírai tenoristának és hozzá még fiatal énekesnek való. Beck ezelőtt három nappal vette át a beteg Takácstól a Lescaut szerepét, ehhez képest elég tisztességesen megállta helyét. Odry­ Géronte-ja, bár nélkülözte az eleganciát, karakteriszti­kus volt, e hálátlan alakításra kívüle más művészünk alig akadna. Kiss Béla és Dalnoki ügyesen bántak el epizód szerepeikkel. Finom, diszkrét komikummal mutatott be Valentin egy rococco-korabeli Mazzan­­tinit, Veres, Hegedűs és Mihály jól illeszkedtek az ensemble-ba. — A zenekar ma este valósággal re­mekelt, a sikernek oroszlánrésze a színpad alatt lett kiérdemelve. Dr. Bél­di Izor. * (Színházak jövőheti műsora.) A m. kir. operaház műsora: Hétfőn: az operaházban nincs előadás.­ — Kedden: Manon Lescaut. — Szerdán: az­ operaházban nincs előadás. — A Várszínházban: A­ tévedt nő. — Csütörtökön: Szt. Erzsébet legen­dája. — Pénteken és szombaton: nincs előadás. — Vasárnap a nemzeti színházi nyugdíjintézet javára: Lohengrin. — A népszínház műsora : Vasárnap dél­után : A tót leány. — este: A kis alamuszi. — Hét­főn : Az asszony verve jó. — Kedden: A kis ala­muszi. — Szerdán és csütörtökön: A citerás. — Pénteken és szombaton szünet. — Vasárnap dél­után : A szultán. — este: Az asszony verve jó. — Húsvét hétfőjén délután: Az igmándi kispap, — este: A citerás. — A nemzeti színház jövő heti mű­sora : Hétfőn: A kaméliás hölgy. — Kedden: A pá­risi. — Szerdán : A dolovai nábob leánya. — Csü­törtökön : Iskarióth. — Pénteken és szombaton a színház zárva marad. — Vasárnap: Az ember tra­gédiája. (Általános bérletszünet.) — A Várszínház­ban : Csütörtökön: Alfonz úr. — Vasárnap: A baba. * (Nemzeti színház) Több mint kéthavi be­tegség okozta távollét után ma lépett föl ismét Jászai Mari asszony Grillparzer „Sappho“-jának címszerepé­ben. A viszontlátás örömére a színház egészen meg­telt és a közönség lelkes tapssal fogadta a nagy művésznőt mikor, mint Olympiából hazatérő győztes a dalnokversenyben, diadalszekéren jött be a szín­padra , lelkes tapssal jutalmazta az előadás további folyamában és minden egyes jelenetét. Jászai asz­­szony nem pihentette ,,Sappho“-ját a távollét idejé­ben sem, hanem számos új érdekes vonással ruházta fel, mint a szobrász, aki a kész szoborművön kedv­telve és szeretettel simítgat még itt-ott, habár már azelőtt is tökéletes volt az alkotás. Az ő Sappho­­járól bízvást azt lehet mondani, hogy többet ér a­­ Grillparzerénál. * (A népszínházban) ma jubiláris előadás volt. Századszor adták a „Tót leány“-t, Almássy Ti­hamér népszínművét, melyet Blaha Lujza asszony oly kedvelt kasszadarabbá varázsolt. A zenekart ma Serly Lajos a népszínház volt karmestere és a „Tót­, leány“ zenéjének szerzője vezényelte, ki ez alkalomra külön ünnepi nyitányt irt, melyet a közönség nagy tetszés­sel fogadott. Blaha az egész este zajos ünneplés tár­gya volt. A felvonások után ötször-hatszor hívták lámpák elé, dalait pedig percekig tartó tapsokkal ju­talmazták, a zenekarból pedig több virágbokrétát és egy pompás babérkoszorút nyújtottak fel neki. A többi szerepek is a régi jó kezekben voltak. A szer­zőt az első felvonás után zajosan hívták, de Almássy nem jelent meg. * (A gyerm­ek-szünházban) vasárnap a gyer­mekvilág egyik legkedveltebb darabját (Hófehérke és a hét törpe) másodszor adják. A csütörtöki ez idei első előadáskor zsúfolt ház előtt nagy hatást kel­tett. Jegyek már délelőtt kaphatók. * (A nemzeti színházból.) Zichy Géza gróf intendáns körlevelet intézett a nemzeti színház mű­vészeihez és művésznőihez, melyben felszólítja őket, írják össze úgy a nemzeti színházban, mint a vidéki színpadokon eljátszott szerepeiket, megjegyezve külö­nösen azokat, melyeket szükség esetén két próba után már eljátszhatnak a nemzeti színház színpadán. Ez által az intendáns alapos tájékozást akar magának szerezni a tagok működési köréről s a nemzet szín­ház belügyeiről. A körlevél szerint a tagok nyilatko­zataikat már szombaton délig köteleztettek az inten­dánsnak átadni. * (Paulay Ede örökösei) ügyében tegnap délután Zichy Géza gróf elnöklete alatt értekezés volt az operában, melyben az intendánson kívül Jókai Mór, Fálk Miksa, Horváth Gyula, Keglevich István gróf, Hegedűs Sándor, Reviczky Károly igazgatósági tanácsos és Hets Ödön jogtanács vett részt. A teendő lépések iránt több fontos megállapodás jött létre, a­mi legközelebb, az illetékes tényezők nyilatkozata után, a nyilvánosság e­lé hozalik. * (A színész-egyesület) igazgató­tanácsa tegnap tartott ülésén a szabadkai színház igazgató­jául első helyen Rakodczay Pált, második­­ helyen Kömley Lajost, harmadik helyen Balogh Árpádot ajánlotta a színügyi bizottságnak. * (A „Citerás“,) Konti József kedvelt operett­je a jövő hét folyamán kétszer, szerdán és csütör­tökön, van műsorra tűzve. Küry Klára és Komáromi Mariska kedden érkeznek vissza vendégszereplésük­ről s szerdán már játszanak Konti operettjében. * (A népszínház újdonságai) közül ez évad­ban még kettőt szándékoznak színre keríteni és pedig egy francia vaudeville-t „Klári11 címen, továbbá Verő Gy.­ul darabját, a „Világharc“-ot. A előbbiben Küry Klára és H. Paidi Mariska, az utóbbiban F. Hegyi Aranka és Komáromi Mariska fogják ját­szani az énekes­női szerepeket. Mind a két darabot egyidejűleg tanulják. E két újdonság előadása után a népszínház kizárólagos gondját azon jótékony előadá­sok rendezése fogja igénybe venni, a­melyeket az igazgató már megígért az egyes egyesületeknek. * (Albani Mária) kamaraénekesnő ma érkezett Triesztből Sharpe Ethel zongoraművésznő és Schörg Ferenc hegedűművész kíséretében. A Hungária-szál­­lodában foglaltak le lakást. A hangverseny holnap, va­sárnap délután pontban 5 órakor lesz megtartva a vigadó nagytermében, a következő műsorral: 1. Grieg. Szonáta G-dúr Op. 31. hegedű-zon­gorára, előadják Sharpe k. a. és Schörg ur. 2. Verdi. Dal „Traviata“-ból, énekli Albani asszony. 3. a) Bach, Sarabande, Gigue magánhegedűre. b) Bruch, Adagio appassionato op. 57, előadja Schörg Ferenc. 4. Hän­del. Engel ewig leicht „Feodora“-ból, énekli Albani asszony. 5. Arditi. Keringő, énekli Albani asszony. 6. Schumann. Románc Fis-dur, Novelette, D-dúr, elő­adja Sharpe Etel k. a. 7. Wagner. Dal „Tannhäuser“­­ből, énekli Albani asszony. Jegyek kaphatók Méry Béla zeneműkereskedésében. * (A „Liszt Ferenc“-társaság) IV. nagy hangversenyét a vigadóban f. hó 30-án, esti fél 8 órakor tartja rendkívüli érdekes műsorral. E hangver­senyen közreműködnek: Bárdossy Irén énekművésznő, Hollóssy Kornélia és Kun Margit zongora­művésznők, R. Schiff Etel a m. kir. operaház tagja, Altschul Rezső tanár zongoraművész, Blau Gyula versenymes­ter hegedűművész, Bürger Zsigmond a m. kir. opera­ház tagja, D’Amant Leó zeneszerző, Drescher Rai­mund a m. kir. operaház tagja, Grützmacher Frigyes tanár versenymester, Jaulus Béla, Mosshammer Ro­mán a m. kir. operaház tagjai, Pichler Elemér fuvola­művész, Scharf Róbert tanár, Scharf Károly, Seifert Róbert, Seebald Sándor és Takács Mihály a m. kir. operaház tagjai. E hangversenyre a tagsági és ven­­dég­jegyek a társaság helyiségében (VII. Kazinczy* utca 6/B. I. em.) egész nap kaphatók. * (Ének vizsga.) Horváth Zoltán szinuszéit előkészítő iskolája ének-osztályának március 20-án este 7 órakor a régi lövölde új dísztermében ének­vizsgája lesz. * (Mi­e Albani Fium­éban.) fiumei levele­zőnk írja, hogy szerdán este hangversenyzett ezen híres énekesnő a városi színházban, Schörg Ferenc hegedűművész és Scarpe Etel zongoraművésznő közreműködésével. A színház zsúfolva volt. A hang­versenyen a toscanai nagyherceg, ki csütörtökön már elutazik Salzburgba, állandó lakhelyére, nővéré­vel, Isenburg Lujza hercegnővel s Batthyány Lajos gróf fiumei kormányzó is megjelent. Albani asszony eléggé tetszett a fiumeieknek , mert még meg­van a hírnév. Elég szépen énekel még, de hogy is lehetne máskép mikor oly jól ismeri a mű­vészet minden rafinériáját a hosszú tapasztalatok folytán. Egyszóval úgy tetszett, mint egy fényesen ra­gyogó csillag, mely már lebukása felé közérg. Mind­­azáltal sokat tapsoltak neki és majd minden ének­száma után színpadra hívták, sőt mi több, még sok szép csokrot is kapott. Legjobban tetszett Haydn a Teremtés­­e és a Rod­eo és Julia című opera szép keringője. De még jobban tetszett az ünnepelt mű­vésznőnél a fiatal hegedűművész, Schörg, ki kiváló tehetségnek bizonyult és még szép pályafutásra lehet kilátása. Albani asszony csütörtökön Budapestre utazott. * (Vidéki szülészet.) Máramaros-Sziget­város törvényhatósága a nyári idényre az ottani színkört egyhangúlag Tiszai Dezső debreceni színigazgatónak ítélte oda. — Zomborban ifj. Polgár Károly színtár­sulata működik 3 hónap óta teljes sikerrel. A színi­­bizottság a jövő szezonra is őt hozta javaslatba. Saj­nálatra azonban az idei szezon lelke, K. Iványi Ma­riska — a primadonna — elhagyja a társulatot. Bú­csúztatóul múlt pénteken — jutalomjátéka alkalmából — a közönség méltóan jutalmazta meg. A sikerült előadás alatt zajos taps, díszes koszorúk és csinos bokrétáknak egész özöne jutalmazták meg a kedvelt művésznőt. — Balog Árpád színtársulata teljes mér­tékben meghódította a veszprémi közönséget. A mel­lett, hogy körülbelül 100 bérlet van, szünetes napo­kon is telt színház előtt folynak le az előadások. A jutalomjátékok is fényesen sikerültek. Egyike a leg­szebb előadásoknak f. hó 14-én „Ármány s szerelem“ előadása volt. K. Szűcs Margit, a társulat kedves és bájos szende színésznőjének jutalomjátéka. Jutalma­zott Lujza szerepében minden jelenetben zajos tap­sot aratott s impozáns két csokorral lett kitüntetve. Ez előadás teljes sikeréhez hozzájárultak még: Balog (Ferdinand), Palotai (Walter), Ágotai (Miller), Hrubos (Kalb), Havasi (Wurm), H. Szapáry Janka (Milford) és Bercsényi Gizella (Millerné.) * (Szubvenció Krecsányinak.) A pozsonyi magyar színpártoló-egyesület — mint levelezőnk írja — tegnap Zichy József gróf elnöklete alatt tartott ülésében Krecsányi Ignác színigazgatónak ezer forint szubvenciót szavazott meg.­­ (Franchetti új operája.) Milanóban most került először színre Franchettinek, az „Asrael“ és a „Christoforo Colombo“ című operák szerzőjének új háromfelvonásos dalműve. A Scala-színház elkényez­tetett közönsége nagy lelkesedéssel fogadta az új „Fior d'Alpe“ című zeneművet és az első felvonás­ban háromszor, a másodikban ötször, a harmadikban szintén háromszor tapsolta ki a szerzőt. A szöveg­könyvet Pulié Lajos gróf, az olasz parlament tagja írta, a­ki Castelnuovo név alatt ir és a jelenkori leg­jobb humoristák egyike. Pulié már államtitkár is volt, de most nem igen foglalkozik a politikával, hanem egész tehetségét az irodalomnak szánta. Több vígjá­­tékát már nagy sikerrel adták elő olasz színpadokon. Massenet új operája. — Thais. — Paris, márc. 15. Nem ismertetése és részletezése, hanem csi pán jelzése egy nagy eseménynek a zeneművésze terén: m­ennyi akar lenni ez a pár sor. Figyelmez­tető megkonditása a hirharangnak, tudtul adván min­denkinek, kik érdeklődnek a dalmű iránt, hogy hol­nap lesz első előadása a párisi nagy operában Mas­senet új dalművének, Thais-nak. Főpróbája, mely tegnapelőtt volt, lázasabb érdeklő­dést idézett elő, mint nálunk odahaza tíz premiere. Hóna­pok óta ostromolták az opera igazgatóit meghívókért, hetek óta várták türelmetlenül a „répádon générales” napjának kitűzését. S midőn végre bekövetkezett: a páholyokban, az erkélyeken és a földszinten a párisi előkelő világnak szine-java szorongott. Szenátus, kép­viselőház, irodalom, művészet, tudomány, diplomácia.

Next