Pesti Hírlap, 1894. november (16. évfolyam, 305-334. szám)

1894-11-25 / 329. szám

A PESTI HÍRLAP 1894. november 25. kívül helyeztessék. Tolnay Lajos, akkor, amidőn ka­szárnyák és kórházak vannak az állomás tervbe vett helyén, semmi körülmények között nem tartja meg­engedhetőnek, hogy a vasút annyira benyomuljon, mert a szemétnek legóvatosabb kezelése mellett is egészségügyi ártalmak származhatnak. Wagner Jenő hasonló értelemben szól­­ az ügyet, részletesebb elő­készítés végett, albizottsághoz kívánja utasíttatni. Preuszner József leghelyesebb megoldásnak azt tar­taná, ha a lerakó­hely a mostani területen maradna, természetesen akként, hogy az­­t odáig kiépíttetnék. Ha pedig ez nem lenne lehetséges, akkor tétessék át a telep a vasúti töltésen túlra. A bizottság ezután egyhangúlag kimondotta, hogy a milliókba került kór­házak közelében nem engedélyezheti az elhelyezést, de belenyugszik abba, hogy a telep a vasúti töltésen túl legyen. — Az aréna-út mellett levő izraelita kór­ház és gyermekkórház telkes rendezésének terveihez a bizottság hozzájárult. — Bemutatásra került a bu­dai trombitás-ut helyreállításának terve, a­mely most déli irányban való görbülettel építtetnék ki. A kő­szénbánya és téglagyár-részvénytársaság — mivel az új út az ő telkét tagolná szét —­ kéri, hogy az az eredeti irányban állíttassák helyre. A bizottság, a ké­relem figyelembe vétele nélkül, elfogadta a mérnöki hivatal terveit. — A millenniumra célba vették az Andrássy-útnak villamos lámpákkal való világítását. A mérnöki hivatal azt javasolja, hogy egyelőre tétes­sék kísérlet az Andrássy-útnak az oktogon-térig való villamos világításával, 46 iv-lámpára berendezve, a­melyeket a Ganz és társa részvénytársaság és a ma­gyar villamossági részvénytársaság állítana elő. A próba-világítás 40 napon át tart és 5212 forintba kerül. A bizottság kimondotta, hogy az Andrássy-út elején, a köröndön túli részen és a villák mentén is kísérletet tétet, hogy így a világítás hatása mindegyik és egészen eltérő viszonyú szakaszon is ki legyen próbálva. — A budapesti villamos vasúti társaság a Ferenc­ körúton a második vágány lefektetésére kér engedélyt. A bizottság a bemutatott terveket elfogadta. — Hozzájárult a bizottság a Ganz és társa részvény­­társaság kérelméhez, hogy a villám-utca makadám­­burkolással legyen ellátva. — Kisebb jelentőségű ügyek elintézése után az ülés véget ért. — Értekezlet a kor. elöljáróságok ügyé­ben. Ma délután Kamermayer Károly polgármester elnöklete alatt értekezlet volt, a melyen részt vettek: Márkus József alpolgármester, a tiszti főorvos, a ta­nács tagjai s az összes elöljárók. Az értekezletnek az volt a célja, hogy az elöljárók jelentést tegyenek a kerületekben részükről eddig tapasztaltak felől, előad­ják azokat a bajokat, a­melyek a közegészségügy terén s különösen a lakásviszonyok körül mutatkoz­nak és bejelentsék, hogy a személyzetnek milyen ará­nyú kiegészítését óhajtják. A polgármester a tett nyi­latkozatokat jegyzőkönyvbe vétette s megígérte, hogy a fölmerült bajok orvoslására fog igyekezni. — Húsárak. A székes­főv. vásárigazgatóság hivatalos kimutatása szerint a marhahús-árak az el­múlt héten a következők voltak : pecsenye­hus félék 1 kgr. 64—120 kr (átlag 88 kr) ; I. oszt. leves­­hús 1 kgr. 60—80 kr (átl. 71.4 kr); II. oszt. 52— 75 (átl. 66 kr); III. oszt. 1 kgr. 40—72 kr (átl. 56 kr), máj, lép, szív, vese stb. 1 kgr. 20—80 kr (átl. 49.5 kr), csont 1 kgr. 20—60 kr (átl. 37 kr.) A pecsenye- és leves-hús­félék átlagára körkint 70 krajcár, az összes kimért részek átlagára 61.4 kr. SZÍNHÁZ ÉS ZENE­­ A kis pókné. (Énekes színmű a fővárosi népéletből 3 felvonásban. Irta: G­e­r­ő Károly.) Ha valaki arra a furcsa gondolatra jutna, hogy egy nagy társaságot meghív ebédre, amelyben a hús­nak nem jut semmi szerep és minden fogás csak mártásból áll, ezt az embert minden esetre különcek tartanák. Akármilyen pikáns is a sanece, az étvágyat nem lehet vele kielégíteni. Ilyen különc dolgot mivelt Gerő Károly, a mai népszínházi prémiure szerzője. Nincs az ő darabjában annyi cselekmény sem, a­mennyi a legszerényebb étvágyat kielégítené. Az első fölvonás közepén túl bár­mely pillanatban úgy lehet befejezni a darabot, ahogy az a harmadik fölvonás végén történik. Az arany nyithatóságának példája gyanánt még az elemi is­kola harmadik osztályában hallottam, hogy egy kör­­m­öcivel be lehet vonni egy egész huszárt, de amit a szerző nyújt és kinyújtogat három felvonásban, az nem arany, hanem legfölebb csillogó réz. Az is igaz, hogy érti a csillogtatás minden mesterfogását. Fölhalmoz darabjában mindenféle mó­kát, fölléptet egy csomó figurát — alaknak nem le­het egyet sem mondani, mert ahhoz már a jellemzés ig­üvészete is kell — jó szerepeket szab a színészek pestére, nem riad vissza az olcsó szójátékok kétes ér­­tékű, de a karzatra biztosan ható fűszerétől, parodi­zálja saját hőseit és ezzel a sikernek azt a nemét éri el, mely kacagásban leli kifejezését. Kacag a néző, sokszor a szereplők mókáin, de néha a szer­zőn is, aki­­ csupa mártásból állította össze a menüt . A színmű bonyodalmát a néhai szoboszlói vén pékmester szőtte, a­ki végrendeletében összezsugor­­gatott vagyonának általános örökösnőjévé fiatal fele­ségét tette, olyan föltétel mellett, hogy ez soha sem megy többé férjhez. Ha mégis elhatározná magát erre a lépésre, az egész örökséget rokona, Rece Pé­ter, uradalmi ispán kapja meg. Lórika, így hívják a csinos özvegyet, nem is szándékozik férjhez menni, de nagynénje, egy a Rákóczy-téren csirke­ eladással foglalkozó delnő, elhiteti vele, hogy csak úgy boldo­gul, ha férjhez meg egy fővárosi svihákhoz, a­ki kártyanyereségből él és a kártyások közt divó mű­nyelven fejezi is ki gondolatait. S ezt annál könnyebb elhitetni a naiv kis libával, mivel nem tud olvasni és még annyira sem kiváncsi, hogy megmagyaráztatná magának valamely illetékes emberrel a végrendelet tartalmát. Mindaz, amit eddig elmondtunk, még a darab kezdete előtt történik. Az akció már most a körül foly, hogy Rece Pétert arra bírják, mondjon le jogá­ról, néhány ezer forintért. Rece Péter, mint afféle praedestinált színpadi hős, ennél okosabbat tud: be­leszeret Lóriba, aki csodálatosan rövid idő alatt vi­szonozza érzelmeit. Az első felvonás végén még a legnaivabb karzati néző is biztosra veszi, hogy ezek egymáséi lesznek és hogy a Rákóczy-téren csirkeel­adással foglalkozó úrhölgy, valamint a fővárosi svi­­hák alaposan föl fognak sülni. Mivel azonban nyolc órakor nem lehet dara­bot befejezni, mindenféle nagyon is olcsó és nagyon is átlátszó félreértést sző bele színművébe a szerző és előránt egy csomó figurát az akció tarkilására. Ezek nem mind újak és nem is dicsekszenek mindig túlságos eredetiséggel. Legjobban sikerült a ,.kibic és a szerelmes örmény alakja, míg ellenben a fővá­rosi svihák és a fricliből vett hasonlatai Follinusz „Nánijára“, a hóbortos guvernánt pedig a „Próba­­házasság“ facér kávéházi kasszírnőjére emlékeztetnek-A mai est nem volt szerencsés a »Próba­házasság« szerzőjére nézve. Legújabb darabja meg­bukott. A közönség azon része, mely a magasabb ré­giókból nézi a premiereket, kétszer kitapsolta ugyan az első felvonás után a szerzőt, de a földszint pisz­­szegett. Ismétlődött ez a pisszegés a második fölvo­­násban is mindannyiszor, valahányszor a karzat tet­szésének akart kifejezést adni, de leginkább a fölvo­nás végén, mikor ismét hívták a szerzőt. S ebben a harcban földszint és karzat közt végre is a pissze­­gőké lett a győzelem. A színészeket nem hibáztathatja a szerző: ők mindent elkövettek, hogy megmentsék a zászló becsü­letét. Küry Klára énekelt, táncolt, naiv volt és sze­retetreméltó ; Német, Tallagi és Kassai a legváloga­­tottabb mókákkal traktálták a közönséget; Szirmai pompásan adta a parlagi gavallért; Lukács Juliska, Gazsi Mariska és Csatai Zsófi megtettek mindent, a­mi tőlük telt, de hasztalan. Halottat ők sem tud­nak föltámasztani! * (Színházak jövő heti műsora. A nemzeti színház műsora a jövő héten ez: hétfőn A mama, kedden Tabarin felesége, Képzelt beteg, szerdán Rómeó és Júlia, csütörtökön A párisi, pénteken A legszebb, szombaton Az áldozat, vasárnap A makrancos hölgy.­­ A várszínházban csütörtökön Nóra, vasárnap De­mimonde. A m. kir. operaház műsora, hétfőn Eladott menyasszony, kedden Arden Énok, A navarrai lány, Csárdás III. felvonása, szerdán a várszínházban Ba­­jazzók, Rococo, csütörtökön A cremonai hegedűs, Coppelia, pénteken Az álarcos bál, szombaton Bánk­ban, vasárnap A cremonai hegedűs, Naila. A népszínház műsora, vasárnap délután Vi­­rágcsata, este A kis pékné 2-szor, hétfőn A kis pékné 3-szor, kedden Szókimondó asszonyság, szerdán Hoffmann meséi, csütörtökön A kis pékné, pénteken Szókimondó asszonyság, szombaton Klári, vasárnap délután A kis alamuszi, vasárnap este A kis pékné. A várszínház műsora: vasárnap Széchy Mária, szerdán Bajazzók és Rococo. * (21. kir. op­eraház.) Hosszabb pihentetés után ma este ismét színre hozták Maillart bájos víg­operáját, a „Villars dragonyosait“, mely annak ide­jén a népszínházban „Dragonyosok“ cím alatt került előadásra és a „Remete csengetyűje“ címezés alatt a vidéki színészet kedvelt repertoire-darabja. Az ope­raházban Mahler hozta először színre e bájos daljá­tékot és azóta gyakran adták, legutóbb ez év május havában mutattak be a II. felvonásból egy töredéket az opera-iskola növendékei az évzáró-vizsgán. Ma este Bianchi Bianka énekelte Rose Friquet-nek hálás szerepét és mindjárt belépőjével, de főleg a nász-ária remek előadásával a közönség teljes elismerését ér­demelte ki. Igen jó volt Kiss Béla Sylvain szerepé­ben, különösen az első felvonásban teljesen megfe­lelt és ízléssel énekelte érzésteli románcát. Jók vol­tak még Gálos Nelly és Beck Vilmos is, a zenekart Grossmann karmester vezényelte. * (Hangverseny.) Rosz idők járnak most az úgynevezett csodagyermekekre A fin de sicele kiáll­­hatatlan szkeptikus közönsége születési bizonyítványt kutat és évszámok után kérdezősködik, másrészt azonban nem hajlandók művészi produkciók elbírálá­sánál enyhítő körülménynek tekinteni a zsenge gyer­mekkort. Ha még gyermek, úgy maradjon az iskolá­ban és tanuljon,­­ ha pedig művész gyanánt szere­pel, akkor tudjon is. Megakadályozni a gyermek gyönge fizikumának természetes fejlődését, gyümöl­­csöztetni és kiaknázni a még csirájában szunnyadó apró tehetséget, aláásni egészségét, legalább is visz­­szatetsző és ellenszenves dolog. Hová lettek a Wond­­rák, Poppelkák, Raoul Kocalskik és az a sok más csodagyerek, kik lel­dismeretlen imprezáriók­­,és lélek­­kufárok szolgálatában egy-két év alatt bejárták a világot. Elcsenevésztek, letűntek, nyomtalanul elvesz­tek. Azért nem is érdemes, külön regisztrálni egy-egy ilyen szerencsétlen csodagyermeknek föltü­­nését és rövid dicsőségét, hiszen csak efemer jelen­ségről van szó, mely holnap már a múlté és az em­lékezeté. — Hát mi is csak egész röviden jelent­jük, hogy ma este a kis 10 éves Poldi Spielmann (a­ki egyébiránt király ő felsége és Mária Valéria fő­hercegnő költségén nyerte eddigi zenei oktatását­ a Vigadó kistermében hangversenyezett gyér közönség előtt és hogy az egyes zongora produkciói közt 8 éves nővére, Mélanie „a bécsi Burgszínház legifjabb tagja“ néhány német költemény fölmondásával jelezte aspi­rációit ugyancsak a „csodagyerm­ek“ dicső nimbu­szára. • * (A népszínházban) holnap, vasárnap dél­után az előre hirdetett „Bányamester“ helyett, Dárdai Gyula hirtelen bekövetkezett betegsége miatt, melyről ma este küldött orvosi bizonyítványt. „A virágcsata“ kerül szélire a két fő női szerepben Hegyi Arankával és Komáromi Mariskával. * (A gyermekszínházban) az „Ali Baba és a negyven rabló“ oly nagy vonzóerőt gyakorol, hogy holnap ismétlik ezt a látványosságot. Jegyek már délelőtt kaphatók. — Csütörtökön a fél helyárak da­cára premiere lesz. Az „Ezerszép Böske és Tündöklő herceg“ című varázsrege kerül színre, melyet Komor Gyula alkalmazott magyar színpadra. — Feld Zsigmond igazgató még szerződtetne néhány ügyes gyermeket, jelentkezni lehet hétfőn délután 3 órakor a gyermekszínház helyiségében. * (Lakoma Hubay Jenő tiszteletére.)^ A budapesti zeneművészkar által vasárnap f. hó 26-én az operai előadás után Hubay Jenő tiszteletére ren­dezendő társas­ vacsora nem a Reutter-féle helyiség­ben, hanem az „Európa“-szállodában tartatik meg. * (Fölolvasó estély.) Lewinsky József és neje szül. Preeheisen Olga, a bécsi Burgszínház hír­neves tagjai, jövő hétfőre a VI—VII. kerületi kör dísz­termében tartandó fölolvasási estélyükre a következő szerzők műveiből választották érdekes műsorukat: Kal­­beek, Eötvös, Goethe, Mikszáth, Hamerling, Haarhaus, Kurz, Kiss József, Eckstein, Wickenburg, Almássy, Kohn, Scheffel, Rákosi, Tróján. A színházaink előkelő nagyjai majdnem teljes számban biztosították helyeiket ez érdekes estélyre. A fönmaradt jegyek Néry Béla znemakereskedésében kaphatók. * (A budapesti férfi dalegylet) követi a budai dalárda példáját, hangversenyt rendez és pedig jótékony célra i. é. december hó 15-ikén a fővárosi Vigadó nagytermében, a következő műsorral: Ünnepi költemény. Irta dr. Várady Antal. Király-Himnus. Férfikar, zenekarkisérettel. Mihalovich Ödöntől. Hon­védek csatadala. Férfimagánrész, férfikar és zenekar kísérettel Zimay Lászlótól, a férfimagán részt énekli Takács Mihály az operaház tagja. Dalok. Énekli Nikisch Arthurné urhölgy. Szegény Margit. Ballada, vegyes kar, sopron szóló és zenekarkiséret. Major J. Gyulától. Hegedűverseny, előadja Sessler Sarolta k. a. hegedűművésznő. Ébresztő. Férfikar, Bergmann Ágostól. Énekli az egyesület azon 32 tagja, kik a fiumei országos dalversenyen résztvettek. Magándal. Énekli Takács Mihály, az operaház tagja. Dalárélet, induló. Férfikar, zenekarkisérettel, Ziegler Bélától. * (A Magyar Vígszínház Részvény Tár­saság) 1994. december hó 2-án d. e. 11 órakor

Next