Pesti Hírlap, 1895. február (17. évfolyam, 32-59. szám)
1895-02-01 / 32. szám
1895. február 1. PESTI HÍRLAP ház állami kezelés alá vétele iránti kérvényét az illető bizottságnak. A kérvényi bizottsághoz utasítják. Következik a napirend. A kultuszminiszteri költségvetés tárgyalásait ! Elsőnek szól Márkus József. Az 1867. XII. t.-cikkről, a közjogi egyességről beszél, melyet meg nem tartanak. Egy másik törvény, a népiskolai pedig, melyet a bölcsnek jelzett korszak hozott létre, nem egyéb, mint egy óriási fércmű, mely a magyar közoktatásügyet teljesen elejti. Ezen állítását egyes példákkal bebizonyítani iparkodik. Mi az egyházpolitikai javaslatokat illeti, a miniszter talán abban a hitben van, hogy a polgári házasság kötelező alakzatának megszavazásával és a még hátra levő két javaslat elintézésével ezek az egyházpolitikai kérdések teljes csendben le fognak merülni az örökkévalóságba. Téved a miniszter. Ezeknek a kérdéseknek épen ellenkező sajátságuk van; az a sajátsága, ami az ágyúnál a schrappnernek és kartácsnak, hogy nem a kilövés pillanatában veszedelmes a golyó, hanem a mikor céljához közel ér, mert akkor szétrobban. (Helyeslés és tetszés a szélsőbalon.) És tekintve azon körülményt, hogy ezen háznak egy töredéke egyedül azon tendenciával alkotott külön pártot s foglalt el a parlamentben külön állást, hogy a katholikusokkal szemben érezett gyűlöletének kifejezést adjon és ezen állásfoglalás pendantja gyanánt azért alakult meg az országban egy másik párt, a néppárt, hogy ezen szívélyes és rokonszenves érzelmeket viszonozza, ebből mindenki kétségtelenül és egész bizonyossággal láthatja, hogy ezen kérdések nem tűntek le s nem fognak letűnni még a törvények életbeléptetése után sem .Élénk helyeslés a baloldalon é s még kevésbbé fognak letűnni a két javaslat letárgyalása után. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozik azon föltevésben, mert fájdalom, ennek a háznak nagyon sok alkalma és hosszú ideje lesz ezen kérdésekkel foglalkozni és mi ezen kényszernek egyáltalán nem örülünk, sőt nagy szerencsétlenségnek tartjuk. Egyetlen egy van a világon, aki ennek örül s ezt az egyet Bécsnek hivják. Egyébként mindezen kérdésektől eltekintve, őszinte örömmel üdvözli a kultuszminisztert a miniszteri székben és nem osztozik azok nézetében, kik őt nem tartják hivatva arra, hogy tárcáját betöltse. Teljesen hiszi, hogy, ha mást nem is bír hosszú vagy rövid ideig tartó minisztersége alatt fölmutatni, föl fogja mutatni, mint jogász és jogtanár azt az eredményt, hogy ezt a rossz törvényt legalább tisztességesen és igazságosan hajtja végre. Épen ezért ismételten üdvözli a minisztert és kijelenti, hogy a kultuszbudgetet elfogadja. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Régen Gusztáv: Sürgeti a vizsgálatok szigorítását a középiskolákban, sőt a felsőbb népiskolákban is, hogy csak azok léphessenek a tudományos pályára, akik tehetségüknél, szorgalmuknál fogva odavalók. Az iskoláknak szorosan nemzetieknek kell lenni, mert különben önmagunknak ellenségeket nevelünk. Madarász József: Igaza van ! Degen Gusztáv : A kongrua-kérdés rendezésén nézve a püspökök nem tettek semmit, így mondta Hock János. Hock János: Évekkel ezelőtt tettek. Régen Gusztáv: Szóló annyit tud, hogy az egri és kalocsai érsekek az ő egyházmegyéikben a kongruát úgyszólván már megoldották. Az egyházpolitikai kérdéseket illetőleg csak úgy, mint a püspöki kar, azt akarja: Fiat pax. Bízik a kormányban, hogy programbeszédjéhez képest helyre fogja állítani a felekezeti nyugalmat s ha majd ez sikerül neki, ő lesz az első, aki üdvözli érte. Miután bízik a miniszterben, a költségvetést megszavazza és csak azt kívánja, hogy azon várakozások, melyet hozzá fűznek, teljesedésbe menjenek. (Élénk helyesés jobbfelől.) Wlassics Gyula kultuszminiszter : Megköszöni a háznak, hogy legkivált közoktatásügyi kérdésekkel foglalkoztak fölszólalásaikban a képviselők. Visszautasítja azt a vádat, mintha ő a politikai nyulékonyságnak képviselője volna s egész határozottsággal kijelenti, hogy a két hátralevő egyházpolitikaijavaslat dolgában csak oly módosításoknak fog a házban támogatója és képviselője lenni, amelyekhez a lelépett kabinet tagjai is hozzájárulnak. A katholikus autonómiára vonatkozólag megjelölte a határokat s most is az a véleménye, hogy a katholikus autonómia a katholikus egyház fölfogásával ellentétben nem állhat. Folényi Géza: Ki kíván ilyet ? (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Wlassics Gyula: Épen azért mondotta ezt, mert azt vették tőle rossz néven, hogy fölállította e tekintetben is a határt. (Helyeslés jobbfelöl.) A közoktatásügyre áttérve, hangsúlyozta, hogy gj népoktatás álltfflffűtésre ipa tíjdpá helyeselni, mert éppen a népoktatás érdekében kell megbecsülnünk a felekezetek, községek iskolafentartó áldozatkészségét, viszont maga fog legjobban örülni, ha a törvényhozás minél több iskola államosítására adja meg a szükséges eszközöket.Nem helyeselheti, hogy az ellenzék egyes szónokai szembe állították egymással a felsőbb és népoktatást, szívleljék meg ezek annak a magyar tudósnak a tanácsát, hogy a nemzetek műveltségét nem az írni, olvasni tudók százaléka szabja meg, hanem az intelligens elemek száma. A nőnevelés kérdését ő is egyik kiváló feladatának tekinti, különösen gondot fordítva arra, hogy az elszegényedett, művelt nők megszerezhessék a tisztességes megélhetés feltételeit. A leánygimnázium kérdése szorosan összefügg a nők egyetemi oktatásának kérdésével és ideje volna komolyan gondolkodnunk arról, hogy a nők tanárokká, orvosokká és gyógyszerészekké lehessenek. Összehasonlító számadatokkal mutatta ki, hogy a külföldön aránytalanul magasabb a tandíj, mint nálunk. Megígéri, hogy nemsokára egy jelesebb festőt küld Drezdába, az ott őrzött Rákóczi-arckép megfestése végett. Kovács Albert képviselő Csáky Albin gróf programmját annak idején beszédében általánossággal vádolta. Azért hitte szóló, hogy ő vele meg lesz elégedve, mert részletezte, most meg az nem tetszik neki. (Élénk derültség és tetszés jobbról.) Az internátusok, az egységes középiskola és egységes jogi államvizsga ügyére gondot fog fordítani. A múzeumügy fejlesztése, az egyetemi szemináriumok szintén szívén feküsznek a kultuszminiszternek. A nem magyar nyelvű tanítók magyar nyelvtudásának ellenőrzése folyton szigorúbb és eredményesebb. Kéri az ellenzéket, ne nyilatkozzék az ankétekről oly kicsinylően. Olyan kétet akar, mely az élet tapasztalataiból vett jó tanácsokkal a haza és a nemzet érdekének szolgál. (Helyeslés a jobboldalon.) És Zichy Jenő gr., ha hozzáfordul majd szóló azon szakkérdésekben, amelyekben őt illetékesnek tekintjük, bizonyára szíves készséggel jön majd és tanácsával támogatni fogja. (Helyeslés a baloldalon. Derültség a jobboldalon.) Egyáltalában pedig sohasem fog a bürök homályából idehozni törvényjavaslatot (Élénk helyeslés.), mert nem tartja helyesnek, hogy e bürök íróasztalairól egyenesen idejöjjenek a törvényjavaslatok. Menjenek előbb ezek szaktanácskozmány elé, szóljon előbb hozzá az egész szakértő, esetleg nem szakértő közvélemény és ha azok ily módon meg vannak érlelve, akkor van helyén, hogy a törvényhozás foglalkozzék velük. (Helyeslés a jobboldalon.) Egyik képviselő úr azt mondotta, hogy a magyar kultúra ügyének egy percig sem szabad stagnálnia. Ezt érzi és tudja, mert a stagnáció azonnal visszaesést jelent. És épen azért, mert ezt tudta és tudja, ennélfogva arra a kérdésre nézve, amelyet teljesen érettnek tartott, úgyszólván hivatalba lépése napján megtette az intézkedést, érti a népoktatási törvény revíziójának munkába vételét. És ez a háznak úgyszólván osztatlan helyeslésével találkozott és bízik abban és reméli, hogy az előkészítő munkálatokat, ha nem is gyorsan, de mindenesetre oly időben és oly alakban fogja a közvélemény elé bocsáthatni, hogy azok közhelyesléssel is fognak találkozni, mert nem hatalmi szempontok azok, melyek miatt ezen kérdést előtérbe állítja, hanem tisztán didaktikai és adminisztratív szempontok. (Helyeslés a jobboldalon.)Merész kísérletekbe és vakmerő újításokba bocsátkozni nem fog, hanem azt tudja, hogy a magyar kultúra ügyének minden ágában a fokozatos fejlődés útján fog haladni és erre nézve egyelőre csak az szolgáljon biztosításul, hogy tudja, mivel tartozik e felelősségteljes állásban hazájának, nemzetének és a nemzet legféltékenyebben őrzött kincsének, a magyar kultúra ügyének. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kovács Albert személyes kérdésben szólal föl. Ő a miniszter beszédjével szemben sem azt, hogy igen általános, sem azt, hogy igen részletes, nem említette. Elnök: Az ülést 5 percre fölfüggeszti. Szünet után következik Drakulics Pál: Naiv az a kormány, amely azt hiszi, hogy a főrendiház apró engedmények árán elfogadja a két hátralevő egyházpolitikai javaslatot. Azután rátért a tulajdonképeni közoktatásügyre és beszélt a bonyhádi állítólagos választási visszaélésekről, a szerbek sérelmeiről, a szerb kongresszus betiltásáról. Kéri a kormányt, bánjon el méltányosabban a nemzetiségekkel, mert igaz ugyan, hogy a magyar hazához ragaszkodó nemzetiségek előbb csak a magyar kormány ellen zúgolódnak, de ha a kormány soká ebben az irányban halad, meggyűlölnek mindent, ami magyar. Ő a magyar nemzeti állam konszolidálását óhajtja s ezért fájdalommal látná, ha idáig fejlődnének a viszonyok. (Helyeslés a baloldalon.) Asbóth János: Sehol a világon a népet úgy ki nem zsákmányolják az adó behajtása tekintetében, mint minálunk. Az kongó frázis és mesebeszéd, hogy az 1848- iki törvény befogadta népét az alkotmány sáncaiba,, mert Magyarországon még mindig csak 800.000 emberre szorítkozik a választási jog. A múlt évben Pulszky Ágost is konstatálta, hogy elérkezett az idő a szavazati jog kiterjesztésére. Pulszky Ágost: Tavaly egy szót sem szóltam erről. Asbóth János : Ahol a nép magyar, ott mindennek a hatása, nem vezetett oda, hogy abból nemzetiségi mozgalom fejlődjék, ottan az agrárszocializmusra vezetett. De ott, ahol a nép nem magyar, megtermékenyítette a talajt a nemzetiségi mozgalomra. (Igaz ! ügy van a bal- és szélsőbaloldalon.) Azáltal, hogy nálunk meg van hamisítva a parlamentarizmus, azáltal, hogy feje tetejére van állítva a parlamentarizmus, mely kétségkívül a párturalom, ami azonban, korrektívumát találja abban, hogy az uralomban és a kormányzásban a pártok változzanak. Szapáry László gróf: Helyes ! (Élénk derültség jobbfelől.) Asbóth János: . . . e helyett azt látjuk, hogy a t. többség mindent föláldoz és mindent alárendel annak, hogy évtizedről évtizedre prolongálja hatalmának kizárólagosságát. A közoktatási állapotokért nem vádolja a jelenlegi minisztert, mert csak most vette át az ügyek vezetését. Nagyszerű elődeit sem vádolja. „Inter arma silent musae“. Nem foglalkozhattak a magyar iskola szervezésével, mert nagyobb, dicsőbb, magasztosabb ügygyel voltak elfoglalva: szervezniük kellett a vallásháborút! (ügy van a baloldalon, derültség a jobboldalon.) Az általános vitaberekesztése. Elnök: T. ház ! Szólásra senki sincsen följegyezve, kíván valaki még szólani ? (Senki sem !) Miután senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Szavazásra fel van téve a központi igazgatás első címének első tétele alatt a személyi járandóságokra előirányzott 291081 forint. Megszavazza-e a t. ház ezt az összeget: igen vagy nem ? (Igen !) Kérem azon képviselő urakat, akik megszavazták, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazza s ezzel a napirend ki lévén merítve, az ülést bezárom. Ülés vége d. u. 1 óra 50 perckor. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Millenniumi kiállítási plakátok.) A millenniumi kiállítás művészi kivitelű falragaszaira hirdetett pályázat, holnap február hó elsején jár le. A keresk.miniszter 500, 300 és 200 koronából álló pályadíjakat tűzött ki a beérkező legjobb művek díjazására. A kisebb díjakat tekintve főleg fiatalabb művészeink vettek részt a pályázaton s magában a Benczur-féle mesteroskolában négy igen sikerült pályaművet készítettek. A Fölfogás dolgában különösen szellemes Audits Andor pályaműve, melyen az előtérben lebegő génius fölidézi a históriai alakokat s Szent István, Nagy Lajos, Szent László, Mátyás király stb. megjelenő szelleme Magyarország e fényes korszakait juttatja eszünkbe s egyúttal a millennium eszméjét is legegyszerűbben fejezi ki. Pap Henrik vázlata egy magyar páncélos vitézt ábrázol, lábainál a heverő oroszlánnal, ezzel szimbolizálva az ezredéves magyar vitézséget, mely országunkat mai napig fönntartó, Spányik Kornél heraldikai alapon indult s két angyalja a magyar szent korona országainak összcimerét tartja. Ipoly Sándor finom kidolgozású vázlatán szobrászfölfogás látszik. Az állítólagos szabadságszobor talapzatán (mert hisz csak egy lovas-szobor lólábai látszanak) áll a géniusz, ki tudásával világgá kürtöli a millennium eseményét. A lépcsőzet alján a művészet, tudomány, ipar, kereskedelem stb. jelvényei láthatók. Az egész kompozíció már szinte ismerős a szobrászati pályázatokról. Valamennyi kompozíció hátterét a főváros látképe képezi. Ez a néhány bemutatott vázlat fogalmat nyújthat arról, milyenforma falragaszt várhatunk. Mindenesetre még több pályamű is érkezik be, melyeken talán még° jobban érvényre jut a millennium eszméjének kifejezése. * (Művész-expedíció a sarkvidékre.) Ma alakult meg Bécsben, mint lapunknak táviratoztak, Payer Gyula festőművész éjszaksarki expedíciójának nagy előkészítő bizottsága. A festőművész legközelebb Budapestre jön, több fölolvasást fog tartani és bemutatkozik az itteni notabilitásoknak. * (A Molnár-Brodszky jubileumot) melyet e két veterán magyar festő 50 éves festői működése alkalmából ma akartak megtartani a Nemzeti szalonban, hosszabb időre elhalasztották. Molnár Józsefnek ugyanis a szemét megoperálták s miután Molnár Brodszky nélkül s Brodszky Molnár nélkül ép úgy nem képzelhető mint Castor Pollux nélkül, felemás jubileumról szó se lehetett. 3