Pesti Hírlap, 1896. május (18. évfolyam, 120-149. szám)

1896-05-15 / 134. szám

9 1896. május 15. PESTI HÍRLAP ******. 1 1 ........ 1 — (A bérkocsis­ uraságok) újabb ravaszko­dásáról értesülünk s ezt a saját tapasztalataink is megerősítik. Hogy messze ne is menjünk, megkérjük Rudnay Béla főkapitány urat, legyen szives kinézni az ablakán. Ha kinéz és pár percig figyel arra, hogy mit csinálnak a rendőrségi palotával szemben, a Széchenyi szobra mellett állomásozó bérkocsis­ ura­sá­gok, akkor csakhamar észre fogja venni a következő­­taktikát. A nagyságos kocsis urak többnyire nincse­nek kocsijaik mellett, hanem a környéken lézengenek vagy valamelyik csapszékben söröznek. Ezalatt a ló­­itató szolga végzi a kocsisor fölött a legfőbb felügye­letet, még­pedig jól betanult ravaszsággal. Ha ugyanis valamely fővárosi képű úr jön oda kocsiért, aki csak rövid útra akarja használni a kocsit, (ezt már a ké­séből látja a szolga), akkor az egyszerűen nem kap kocsit. A szolga úgy tesz, mintha keresgetné a ko­csis uraságot, a vállát vonogatja stb. A vége az, hogy kincs kocsis. Az úr megunja a herce-hurcát, mozdul egyet és odább áll. A rendőrséghez bemenni kevés embernek van érkezése. Ha ellenben vidéki képű téri ember, család, vagy olyan ismert pénzes úr ke­­rtes kocsik, akiről tudni lehet, hogy ez vagy „alkal­mas objektum“, vagy pedig hosszabb időre kell neki­k a kocsi, akkor a vízhordó szolga csak füttyent egyet azonnal van kocsis. Jól össze vannak tanulva. Mindezt a főkapitányi hivatal ablakaiból kényelme­sen lehet tanulmányozni, amit nem szemrehányás gyanánt mondunk, mert hiszen a hasonló sunyiságo­kat útbaigazítás nélkül észrevenni vajmi nehéz, de azért, hogy a kocsis­ lélektannak ezen rejtve ma­radt zugát föltárjuk a rendőrség és a nagyközönség előtt is. Mert ez a bérkocsis-taktika nemcsak azon a kocsi-állomáson van így, hanem így van az egész vá­rosban, minden keresettebb ponton, ahol a kocsisok­nak módjukban van válogatni. Kivált a közönséget intjük arra, hogy magára és a vendégekre való te­kintetből soha se mulaszsza el a hasonló csalárdsá­gok följelentését. Elég egy egyszerű levél a főkapi­tánysághoz címezve; 3 kros bélyeg helyett pedig elég azt írni rá: „följelentés.“ —­ (Millennária alapítvány.) Esterházy Móric gróf, Veszprém megye főispánja, az ezredév alkalmá­ba tartott megyei díszközgyűlés emlékére 4000 frtos alapítványt tett, melynek évi kamatjai ösztöndíjat fog­nak kiadatni Veszprém megye, vagy Veszprém város és Pápa város valamelyik tisztviselőjének tanuló fia részére. A vármegye közgyűlése jegyzőkönyvileg fe­jezte ki köszönetét a főispánnak. Ugyancsak jegyző­könyvében fölvétetni határozta dr. Fenyvessy Ferenc ünnepi beszédét is, melyet kinyomatva elküld a megye a megyei összes községeknek és minden törvény­­hatóságnak . (Egy katonai vonat katasztrófája) A francia hadsereget nagy szerencsétlenség érte Afriká­ban, Algériában. Egy katonai vonat, melyen 340 katona és több tiszt ült, beleütközött egy másik, vele szembejövő vonatba, ami a két vonat borzasztó pusz­tulását okozta. Egy elsőosztályú kocsi, amelyben a tisztek ültek, teljesen darabokra zúzódott; két tiszt halálát lelte, a többi pedig súlyosan megsebesült. Szerencsésebbek voltak a katonák, akik közül csak negyvenen sebesültek meg, ezek se súlyosan, életét pedig egyik sem vesztette. A tiszteket nagy katonai pompával temették el Blidahban. A katasztrófát, mely éjjel történt, első­sorban az adeliai állomásfőnök okozta, aki álmos fejjel útnak indította a vonatot, anélkül, hogy a már jelezve volt szembejövő vonat beérkeztét megvárta volna. Az állomásfőnök csakha­mar észrevette tévedését, de helyre már nem hoz­hatta és első kétségbeesésében majd megőrült és revolvert fogott maga ellen, de környezete meggátolta az öngyilkosságot. Koromsötét volt és szakadt az eső, amikor a két vonat összeütközött és ez még csak növelte a rémületet. A vonat személyzete is megse­besült, ami nagy hátrányára volt a mentési munká­latoknak. Az adeliai állomásfőnököt, a vonatvezetőt és fűtőt, kiket a katasztrófa miatt felelősség ér, letar­tóztatták.­­ (A debreceni új tankerületi főigaz­gató.) Debrecenben — mint levelezőnk írja — mél­tán nagy és osztatlan örömet okozott Géresi Kálmán kollégiumi tanárnak tankerületi főigazgatóvá kinevezése a szerencsétlen véget ért Békési Gyula helyére. Géresi közel negyedszázad óta szolgája a debreceni ev. ref. főgimnázium classica philologia és magyar irodalmi tanszéken a középoktatás ügyét. Mint történetíró is kiváló nevet vívott­ ki s égiilóta elnöke a tiszántúli . (Előzékenység a kiállításon.) Kemény Ödön úr írja Fiuméból lapunknak: Vasárnap délután a kiállítás területén lévén, egy nagyobb olaszországi társaság panaszát hallottam. Ők — saját szavaik szerint — számos hivatalos alkalmazottat kértek föl, hogy a legszükségesebb útbaigazításokat megszerez­zék. Kevés német nyelvi ismeretüket használták föl e célra és a hivatalos egyének ahelyett, hogy szolgá­latukra lettek volna — kinevették őket. Ez két helyen is történt velük. A hadi­tengerészet és a történelmi csarnokban. Melegen ajánljuk e tényt az illetékesek figyelmébe. — (A millennáris tavaszi ünnepély) pén­teken, május 15-én, d. u. 5 órakor kezdődik az Erzsébet téren. A rendező hölgyeket ez után kéri az elnökség, hogy már d. u. 3 órakor a sátrak rendezé­sére megjelenni szíveskedjenek. — (A Röntgen-sugarak hatása.) A Tenne­­see-államban levő Vanderbilt-egyetem egyik tanára azt a fölfedezést tette, hogy a Röntgen-sugarak a kopo­nya lefotografálásánál nagyon veszedelmes hatással vannak : a haj 71 nap alatt teljesen kihull. A kopo­nya oly fényes lesz, mint egy csiszolt lap.­­ (Igen csinos iskola-ünnepély) folyt le Szegeden, ahol a Keméndyné tanintézete erősen kitett magáért. A gyermekek ünnepsége a Tisza-szálló dísztermében ment végbe óriási érdeklődés mellett. Magyar ruhába öltözött leánykák énekeltek és szaval­ok, történelmi élőképeket is mutatva be. Tetszetős élőkép volt Árpán neje, Az első magyar királyné, Szilágyi Erzsébet, A mohácsi temető, Az egri nők, Zrínyi Hana, Mária Terézia, Erzsébet királyné és az Ezer év. — Végül a Szózatot énekelték el a növen­dékek. — (A házbér őrültje.) Sajátságos kis tragé­dia játszódott ma le Bécsben, az V. kerületben. Zab­­ranszky Sándor 66 éves magánzónak bérneműzetés okából fölmondták a lakást és tegnap kellett volna kihurcolkodni. Zabranszky nem mozdult és ez okból biróilag a lakásból való eltávolítását rendelték el. Ma meg is jelent nála a bíróság kiküldöttje és felszólította, hogy családjával együtt távozzon a lakásból. Zab­­anszky és három felnőtt leánya baltákkal fölfegyver­kezve várták a végrehajtót, aki rövid harc után nya­kán megsebesült és erre a rendőrség segélyét vette igénybe. A végrehajtó a rendőrökkel visszatérve, zárva találta a lakást, melyet erőszakkal feszítettek föl, de Zabronszkyék a rendőrökkel is harcba bocsátkoztak. Két rendőr megsebesült. A dühöngő famíliát végre le­fegyverezték és fölvitték a rendőrségre. A kihallgatás­nál azonnal kiderült, hogy úgy az öreg Zabronszky, mint mind a három leánya őrült és elvitték őket a meg­figyelő osztályba. Zabranszkinak az volt a rögesz­méje, hogy ő régi nemes család sarja és háztulajdo­nos. Ebben a tévhitben élve, egyszer föl is mondott az általa lakott ház egyik lakójának. Zabranszky fel­nőtt fia már hosszabb idő óta a kosterneuburgi té­bolyda lakója.­­ (Ünneprontó román pap.) Temes-Kubin­­ban az iskolai ünnepély befejezte után a kubini ro­mán pap, Moravia, aki mint magyarfaló nagy hírnév­nek örvend és aki az ünnepélyen természetesen részt nem vett, bevárta a román gyermekek menetét és a gyermekekről a nemzeti szint vállszalagokat és kokár­dákat erőszakkal levetette. A szegény kis­gyerekek, akik fölpántlikázva már 5 órakor reggel siettek, a 8 órakor kezdődő ünnepély színhelyére s­­írva nézték, mint foszsza meg őket barbár két szép ünnepi dí­szüktől. Ez a pap a bécsi magyar­ellenes metingnek távirati óvást küldött az iskolai ünnepély ellen, való­színűleg azért, nehogy elvtársai azt gondolják, hogy az ünnepély megtartását ő helyesli. Csak mi tudjuk itt — írja levelezőnk — hogy mennyire növeli a ro­mán lakosság előtt a pópa tekintélyét és mily tőkét kovácsol ő abból, hogy neki a fentieket büntetlenül szabad megcselekedni.­­ (Carola férjhez megy.) Bizonyára sokan, vagy még annál is többen ismerik a Somossy-mulató sikkes primadonnáját, Carolát. Nos hát Carola — lehetetlen ugyan, de való — beleszeretett egy majom­emberbe, az ez idő szerint itt időző majomember-tár­­sulat komikusába, kit polgári álnéven Cray Charlesnek hívnak. Majd mindennap ott látni a leendő párt Mátray anyakönyvvezetőnél, hol már nagyon sürgetik a szük­séges eljárást. Úgy látszik, sietnek az esküvővel, mert Carola kisasszony szörnyen hirdeti, hogy elvégre hát ő is belekóstolhat a házasélet örömeibe.­­ (Egy Jockey halála.) Párisból jelentik, hogy Holmes, az ismert Jockey Vincennesben tegnap­előtt verseny közben a lóról lebukott. Úgy látszott, hogy csak könnyű sérülést szenvedett. Állapota azon­ban az éj folyamán rosszabbra fordult, e tegnap belső . (Halálozások.) Özv. gróf Esterházy Pálna (Esterházy Móric gróf veszprémi főispán édesanyja)­ csillagkeresztes palotahölgy, tegnap Bécsben szivszél­­hüdésben meghalt. A tetemet Pápára hozzák és innét Gannára, a családi sírboltba. A boldogultban a veszprémi főispánon kívül Esterházy Ferenc, Jenő, Pál, (párisi nagykövetségi tanácsos) és Sándor grófok édes­anyjukat gyászolják. Herczegh Bertalanná, szül. Emez Nina Buda­pesten e hó 12-ikén meghalt. Danez Nina két évti­zed előtt ünnepelt színésznő és ünnepelt szépség volt. " Aranyszőke hajába, mosolygó, gömbölyű arcába sze­­­relmes volt az egész főváros és mindama városok,­ ahol vendégszereplés céljából megfordult. A színpadot azonban fölcserélte a családi tűzhelylyel. Húsz évvel ezelőtt férjhez ment a régi színészcsaládból származó szép leány, ki jóformán a deszkákon nevelkedett. Most három gyermek siratja a férjen kívül az egykor híres szépségű szőke asszony szomorú halálát. A gyászjelentés így szól: Herczegh Bertalan kereskedelemügyi miniszteri számtanácsos és gyer­mekei : Sándor, Béla és Anna, továbbá özv. Danez Ferencné mint anya, valamint Danez Ferenc és Danez Lajos mint testvérek és ezek családjai és az összes rokonság nevében is, fájdalomtól megtört szívvel jelen-; tik, forrón szeretett és felejthetetlen neje, illetve­ édesanyjuk, leánya, testvérük és sógornőjük Herczegh Bertalanná szül. Danez Nina asszonynak, folyó évi május hó 12-én, délben 1 órakor, hosszas szenvedés után, életének 41-dik és boldog házasságának 20-dik évében bekövetkezett gyászos elhunytát. A temetés ma ment végbe nagy részvét mellett. Debrecenben e hó 12-kén halt meg sárosi Szabó Erzsike, Szabó László kir. táblai biró kedves kis­lánya. Kenedics Kálmánt, a népszínház tenoristáját, súlyos csapás érte. Atyja, Kenedics István vasúti felügyelő, meghalt Szegeden. Chorinsky író gróf, a vaskoronarend lovagja,­ a hontmegyei gazdasági egylet és a vöröskereszt­­egylet velt elnöke, e hó 10-én Salzburgban meghalt. Lakóhelyén, Felső-Szemeréden e hó 12-én tartották­­ meg érte a rekviemet nagy közönség részvéte mellett.­ A vármegye is képviseltette magát a rekviemen az al­ispán és több tisztviselő által.­­ (Egy híres orvos halála.) Párisban teg­nap meghalt Germain Sée tanár, a híres francia orvos, 77 éves korában. 1866-ban, Trousseau tanár utódául való kinevezése több egyetemi tanár tiltako­zása következtében sok szóbeszédre adott alkalmat. A therapeutika terén Lee tanár korszakalkotó fölfe­dezéseket tett; művei, különösen a szív betegségei­ről írottak, az egész orvosi világban ismeretesek. 1870. július havában írta a III. Napóleon betegségé­ről szóló híres értekezést, melyet később az ismert „papiers trouvés aux tuileries“-be soroztak. 1877- ben Am­ad szultánhoz hívták Léét, de amire Konstan­­tinápolyba érkezett, a szultánt már letették és szi­gorúan őrizték, úgy, hogy a tudós nem is jutha­tott hozzá.­­ (Ismét zászlóü­gy.) Fiuméból irja lapunk levelezője : A Fiumétól a Fiumara folyó által elvá­­lasztott Sussák horvát községben Budai vasúti altiszt a millenniumi ünnepségek alkalmából kifüggesztette a nemzeti színű lobogót. A szomszédban lakó horvátok emiatt nagy lármát csaptak, szidalmazták Budait, úgy, hogy ő a zászlót bevonni volt kénytelen. A rendőrség közbelépett és igy megakadályozta a további skan­dalumot.­­ (A pozsonyi fáklyás­ zene.) Pozsony vá­ros polgársága Frigyes főhercegnek és nejének, Iza­bella főhercegnőnek abból az alkalomból, hogy Iza­bella főhercegnő, mint a felsőmagyarországi háziipar­­egyesület védasszonya a királyt a kiállításon magyar szavakkal üdvözölte, fényes fáklyás­ zenét rendezett.­­ Négyszáznál több fáklyavivő, egy cigányzenekar, a dalegyesületek, tűzoltóság és több ezer főnyi néptömeg este fél 9-kor a főhercegi palota elé vonult. Palugyay Jó­zsef a polgárság nevében gyönyörű virágbokrétát nyúj­tott át Izabela főhercegnőnek, ki nemzeti ruhát viselt. Mo­­lecz ügyvéd rövid beszédben üdvözölte a főhercegi párt, mint a város jóstevőit. Végül a dalosegyesületek a Himnuszt kezdték énekelni, mi a több ezer főnyi tö­megben óriási lelkesedést keltett. A főhercegi pár a polgárság küldöttségének különösen Drexier és Thal­ler polgármestereknek a szép ovációért szívélyes kö­szönetet mondott.­­ (Uj országos izr. tanítóképző.) Nagyvá­radon az izr. orthodox hitközség millennáris diszgyü­­lése alkalmával elhatározta, hogy megteszi az első lépést egy orthodox izr. országos tanítóképző létesí­tésére. E célra mindjárt 10.000 korona alapítványt tett. A határozatban hangsúlyozva van, hogy jó ma­gyar tanítókat akarnak nevelni.­­ (Az idegenforgalom.) A fővárosba tegnap a vasutakon összesen 16013 idegen érkezett. És " pe­dig a keleti pályaudvaron 8990, "a nyugatin 6150, a délin 873. A fővárosból elutazott összesen 10957, a délin 454elet SISIW

Next