Pesti Hírlap, 1896. július (18. évfolyam, 179-209. szám)
1896-07-19 / 197. szám
1896. július 19. PESTI HÍRLAP SZÍNHÁZ és zene. * (Hírek a m. kir. operabálból) Perotti tegnap hosszabb betegeskedése után először vett ismét részt színpadi próbában, de annyira gyöngének érezte magát, hogy karosszékben ülve és csak halkan markirozva mondta el szerepét; a karosszékben fáradtan pihenő Jung-Siegfried kovácsdalai és vitatkozása Mimével meg Wotánnal persze nem volt olyan lendületes, mint ahogy azt a vezérkönyv egyébként előírja. Mindazonáltal mégis remélhető, hogy Perotti részt vehet a Szigfrid csütörtöki előadásán. Arról persze már le kellett mondania, hogy az „Istenek alkonya“ előadásán is énekelhesse a hős, deli levente szerepét, de azért nem lesz fennakadás, mert Káldy Gyula igazgató még idejében megfelelő helyettesről is gondoskodott. Meghívta ugyanis Grani urat, a hírneves olasz tenoristát, aki német születésű ugyan, de valóságos olaszszá lett és ezidő szerint Olaszországnak legjelesebb Wagner-énekese, sőt az olasz kritikusok java része Tamagno után őt tartja a legjobb olasz tenoristának. Grani tavaly Turinban az ott vendégszereplő Ehrenstein Lujza asszonynyal tizennyolcszor énekelt az Istenek alkonyában, óriási sikerrel és egyaránt kiérdemelte a közönség és a sajtó osztatlan dicséretét. Nálunk ennélfogva az Istenek alkonya a következő szereposztásban fog színre kerülni: Brünhilda — Sedlmair; Szigfrid — Grani; Gutrun — Rotter; Hagen — Ney Dávid; Gunther — Beck, Alberich — Takács ; a három sellő: Pewny, Kacér és Valent. — Grant azonkívül még Rhadameszt, Otellót, Raoult és Richárdot is fogja énekelni a jövő hó első napjaiban. De más tenoristákat is fogunk hallani a legközelebbi időben a m. kir. operaházban. A kellemetlen, sőt most már szinte végzetessé lett tenorista-válság megszüntetésére néhány külföldi tenoristát meghívtak vendégszereplésre. Meghívták Alvaryt, a híres német tenoristát, már a Szigfridet is vele akarták énekeltetni, de ő időközben megbetegedett és így hát vendégszereplése későbbi időre marad. Guszaljevics, a prágai dalműszínház tenoristája, i. e. augusztus hó 2-án kezdi meg több ízben elhalasztott vendégszereplését, Hunyadi Lászlót fogja énekelni, Teliben Arnoldot és Faustban a címszerepet. Meghívták végül Rittershausen tenoristát is, aki a hamburgi színháznak hőstenorja; miután Broulik már jövő szerdán szabadságra megy és szeptember hó 1-éig távol marad, a második Wagner-evkluson Rittershausen fogja énekelni Tannhäusert, Löget és Sigmundot. Erkel Sándor tegnap levelet intézett Nopcsa Elek báróhoz, tudatván a kormánybiztossal, hogy még mindig munkaképtelen és azért a legközelebbi hetekben még nem kezdheti meg újból működését. Kéméndy Jenő, az operaház scenikai főfelügyelője, már legközelebb Paksba utazik tanulmányutra és színházi cikkek beszerzése céljából. Alszeghy Kálmán főrendező, Kerner karmester és Takács baritonista pedig a jövő hét elején Bayreuthba mennek, hogy ott meghallgassák a tetralógia második előadását. Mint már említettük, a m. kir. operaház szeptemberben magyar opera-ciklust is rendez és most ennek részleges műsorát — korábbi tudósításunkkal teljesen megegyezőleg egyik kőnyomatos útján közzé is teszi. Ebből a műsorból azonban ismét azt a benyomást veszszük, hogy ez a ciklus sem lesz teljes. Célszerű volna ezt legalább még a következő művekkel kipótolni: okvetlenül elő kellene adni a történelmi nevezetességű Béla futását, Ruzsicska György operáját, amely tudvalevőleg 1828-ban Kolozsvárott került először színre és az első magyar dalmű; ki kellene bővíteni az Erkel-féle dalművek sorozatát a Brankovics és Névtelen hősök fölelevenítésével és föl kellene venni a ciklusba Elbert Tamaráját is, mely egy idő óta egészen érdemetlenül leszorult a műsorról. A jövő hó elején előadják Gluck »Orfeusz«-át is, Hilgermann Laurával, Ábrányinéval és Dióssynéval. Azután sorát ejtik Frotzler egyfölvonásos népet«kittllatt a »Corvin Mátyás»-nk. * (A színházak jövőheti műsora.) Az opera műsora : Hétfőn, 20-án : nincs előadás. Kedden, 21-én : A walkür. Szerdán, 22-én : nincs előadás. Csütörtökön, 23-án: Siegfried. Pénteken, 24-én : nincs előadás. Szombaton, 25-én: Az istenek alkonya. Vasárnap 26-án : Parasztbecsület Korrigán. A buda-krisztinavárosi nyári színházban : Hétfő : Üdvöske. Kedd : Az aranyember. Szerdán : Fanebon asszony leánya. Csütörtök: A trapezunti hercegnő. Péntek: Csak párosan. Szombat: A madarász. Vasárnap : Lumpaci Vagabundus, vagy : a három jó madár. A népszínház műsora: Vasárnap, hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap: 1000 év. A nemzeti színház műsora: Hétfőn, július 20-án: A komédiások. Kedden, július 21-én : Rejtett boldogság. Szerdán, július 22-én : Az apósok. Csütörtökön, julius 23-án: A nők barátja. Pénteken, julius 24-én : Charitas. Szombaton, julius 25-én : Az idegesek. Vasárnap, julius 26-án: Az idegesek. * (A nemzeti színházban) e hó 25-én, szombaton, fölfrissítik Sardou „Idegesek“ c. vígjátékát. — Aug. 7-én kerül bemutatóra a „Garasos alispán“, Kazaliczky vígjátéka ; a főszerepeket Újházi, Császár, Dezső, Hetényi, Zilahi, Mihályfi, Kőrösmezei, Vizváriné, Gerő Lina, Paulagné és Ligeti Juliska fogják játszani. — Aug. 18-án az „Ezredév ünnepe“ és a „Hunyródok“ előadásával ünnepült meg a király születésnapját. — Augusztusban a „Figaro házasságát“ is fölfrissítik. — Szeptember hó eredeti újdonsága Gabányi „Sámuel király“ c. színműve lesz. * (A vígszínházban) De la Mare államtitkár ma már isten tudja hányadszor mondta el Susannenak, hogy: — Bájos, igazán bájos. Ezúttal azonban a gyengélkedő Lánczy Ilka helyett ezt a lckét Haraszthy Hermin kapta, aki ma kollegáját helyettesítette, mégpedig oly kitűnően, hogy az államtitkár úr elragadtatását nagyon alaposnak találta a szépszámú közönség. Haraszthy Hermin ismét bebizonyította, hogy a vígszínház egyik legderekabb oszlopa, akit a társalgás disztingvált volta, a mozgás biztonsága tekintetében legelső művésznőink közé sorozhatunk. — Minden fölvonás után lelkesen tapsolták. A vígszínház legközelebbi újdonsága, mint már jeleztük, Carlweis „Éljen a kisiparos“ című bohózata, mely a jövő kedden, e hó 21-én kerül bemutatóra. A népéletből merített darab a külföldi színházak egész sorának állandó kasszadarabja, melyet eddig nem kevesebb mint nyolc nyelvre fordítottak le. A bohózatot legutóbb Rómában és Olaszország több nagy városában előadták. ..11 piccolo calcolato“ címen rendkívüli sikerrel. A keddi bemutatóra szerző kilátásba helyezte megjelenését. A darabot Szécsi Ferenc alkalmazta magyar színre. * (A budai nyári színházban) ma a vendégszereplő Komáromi Mariska egy egészen új alakítását mutatta be. Szerpolettet játszotta, a „Kornevilli harangok“ tűzről pattant cselédleányát, mégpedig sok sikkel és pajkossággal. Hogy hang dolgában megint nagyon kiválót nyújtott, azt szinte fölösleges megemlíteni. A közönség nagyon szívélyesen fogadta ma is, minden dalát zajosan tapsolta. Szép virágbokrétát is kapott. Egyáltalán a vendégszereplések iránt fokozódó érdeklődés mutatkozik és azért Komáromi Mariska meg is toldja a négyre tervezett föllépéseket egy ötödikkel és hétfőn az „Üdvöske“ címszerepét játszsza. Igen jó estéje volt ma ismét Margó Zelmának, aki az utolsó órában vállalta el Germaine szerepét, amely pedig ugyancsak nehéz és fárasztó, de a „beugrás“ ezúttal fényesen sikerült és a rokonszenves művésznőt sok tapssal és kihívással jutalmazták. Józsa mint márki, tisztességesen állta meg helyét és keringőjét meg kellett újráznia. Karacs a Grenicheux szerepét juttatta érvényre, Dezséry kitűnő Gáspár apó volt. Az előadás egészben véve a legjobbakhoz tartozott. * (Jászai Kari szereplése.) Alig van magyar művész, aki részt ne vett volna a Telefon Hírmondó hangversenyein és mégis érdekes hangversenyeket, — most nyáron matinékat — tud rendezni a Telefon Hírmondó, így holnap, vasárnap, délben 12 órakor kezdődő matinéján részt vesznek: Jászai Mari, Zilahy Singhoffer Vilma, Bárdossy Irén, Csöngőn Mariska, Mihályfi Károly, Zilahy Gyula, Sündeg Adolf, Raskó Géza és Lányi Géza. * (Délutáni előadások a Vígszínházban.) A Vígszínház elnöksége az iránt folyamodott a tanácshoz, hogy engedje meg a délutáni előadások tartását, mérsékelt helyárak mellett. Minthogy a színházvizsgáló bizottság elnöke, Kullmann Lajos tanácsos kijelentette, hogy a megtörtént szemle alkalmával a Vígszínházat tejesen célszerű berendezésűnek találták a kettős előadásokra is, a tanács hozzájárult az engedély megadásához. * (Pálmay Ilka) vendégszereplése iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Néhány lap téves közleménye következtében azonban még most is sűrűn kérdezősködnek Krecsányi igazgatónál, vájjon csakugyan jön-e a jeles művésznő. Ma alkalmunk volt látni Pálmay Ilka legújabb levelét, amelyben — egy kis indiszkrécióval elárulhatjuk — többek közt ezeket írja: — Én tehát 6-án — délben, gondolom — érkezem, de ezen a napon senki számára sem leszek látható, mert az összes kosztümjeimet fogom délután fölpróbálni. Hangversenyem 8-án lesz s így, ha ennek nincsen ellenére, én már 10-én fölléphetnék. 7-én reggel kérek először összes szóló, aztán színpadi próbát stb. Pálmay Ilka mindennap kétszer is fog próbálni. Levelében azt írja, hogy annyit tanul, hogy szinte belefájdul a nyelve, de erőt és kitartást nyújt neki a tudat, hogy ismét játszhatik a budapesti közönségnek. * (Színészet a vidéken.) Komjáthy János színigazgató, ki október 1-től kezdődőleg 3 évre megkapta a debreceni színházat, már a téli szezonra szervezett társulatával Komáromban működik. B. Ruzsinszky Ilona, a társulat téli primadonnája, a vidéki színészetnek egyik legkiválóbb énekesnője, ki két évvel ezelőtt a népszínházban sikeresen lépett föl, most néhány estén vendégszerepelt Komáromban. Csütörtökön lépett föl először, mégpedig a Szultán címszerepében és egyszerre meghódítva a közönséget, mely zsúfolásig megtöltötte a színházat. A művésznő gyönyörű hangjával nagy hatást keltett s minden énekszámát megismételtették. Pénteken a „Bőregér“ben lépett föl, újra telt ház előtt. A társulat 20-án fejezi be komáromi szezonját, aztán két havi szünidőt kezd meg. Szeptember 15-én gyülekezik ismét össze Debrecenben. Nagymaroson Polgár Béla színtársulatának előadásait szépen látogatják. * (Csaló.) Nagybecskerekről azt panaszolják, hogy egy Tunyogi, Tyukodi, Szunyogi és más neveken szereplő egyén a városban és környékén bérletet gyűjt színielőadásokra, de a „jól szervezett színtársulatot“ hasztalan várják. Az ily panaszra csak az a válaszunk, hogy az oly bérletgyűjtőt, aki nem igazolja magát kellően, adják át azonnal a rendőrségnek, amely majd végez vele. És ne sajnálják a nyomorultakat, akik az igazi és tisztességes vidéki színészet kenyerét és hírnevét rontják. Az orsz. szinészegyesület, ha hozzá fordulnak, azonnal megad minden szükséges felvilágosítást, amelynek figyelembevétele lehetetlenné teszi a Tunyogi-féle csalók üzelmeit. * (Uj zeneművek.) Schunda V. J. udvari hangszergyáros, zenemükereskedőnél (Budapest, magyar utca 18.) megjelent: Uj kiadás! Állaga G. cimbalom-iskolájának előkészítő része uj átdolgozásban, mely magában foglalja az összes elemi tudnivalókat, iltézetek részére, valamint magántanulásra, magyar sé német nyelven 4 frt. Káldy Gy. „A hires Bercsényi nótából készült verbunkos.“ Hegedűre zongorakisérettel 1 frt 20 kr. „Magyar dal“ változatokkal Csermák A. Hegedűre zongorakisérettel 1 frt 50 kr. Kun L. „Eredeti magyar dalok“. 1) Elmennék a kerted alatt. 2) Megfogott a babám átka. Énekre zongorakisérettel 1 forint. * (A Comédie-fransaise) ugyancsak el van látva darabokkal. 75 fölvonást fogadott el a bizottság előadásra, ami négy-öt esztendőre elégséges. A szegény szerzőket áldja meg az ég nagy türelemmel. * (A helyi szerző.) Londonban bemutatták a „Comtesse Guckers“ c. német vígjáték angol fordítását. A darab 1819-ben játszik és az első felvonásban emlegetik Goethet, aki a színházban Neuhof hadnagy mellett ül. Mindenki őt nézi, a hadnagy pedig azt hiszi, hogy ő maga a közfigyelem tárgya. A Goethe nevet azonban az angol színészek Gertinek mondták ki és a Sunday Times című elsőrangú irodalmi folyóirat kritikusa helyénvalónak tartotta a figyelmeztetést, hogy ez a „Görzi nem leány, amint eleinte sokan hitték, hanem egy weimari helyi szerző neve.“ * (Alstorf Adél.) A bécsi Fitt egyik munkatársa, aki a múlt heteket Rómában töltötte, érdekes levelet intéz lapjához. Többek közt megemlíti, hogy a Rossi emlékére rendezett színielőadás plakátján ámulva olvasta a Ristori Adél nevét. — Szégyenemre, írja, be kell vallanom, hogy azt sem tudtam, él-e ? Egy évtized óta mit sem hallottak róla, Olaszországon kívül legalább nem. 1855-ben járta be először diadalmasan Európát. Már akkor, nyegyven évvel ezelőtt dicsősége teljes magaslatát érte el. Játszott francia nyelven és Booth Edgárral együtt angol nyelven is játszott. Nemcsak Oroszországban és Északamerikában lépett föl, amit manapság másod- és harmadrangú csillagok is megtesznek, hanem Brazíliában is, Afrikában és Ausztráliában. Európa valamennyi nyelvén hódoltak neki és azok közt, akik prózában és versben megénekelték, soknak neve már a világirodalomé, így az idősebb Dumas,Martin Henri, Missel stb.