Pesti Hírlap, 1896. július (18. évfolyam, 179-209. szám)

1896-07-19 / 197. szám

1896. július 19. PESTI HÍRLAP SZÍNHÁZ és zene. * (Hírek a m. kir. operabálból)­ Perotti tegnap hosszabb betegeskedése után először vett ismét részt színpadi próbában, de annyira gyöngének érezte magát, hogy karosszékben ülve és csak halkan mar­­kirozva mondta el szerepét; a karosszékben fáradtan pihenő Jung-Siegfried kovácsdalai és vitatkozása Mi­mével meg Wotánnal persze nem volt olyan lendüle­tes, mint ahogy azt a vezérkönyv egyébként előírja. Mindazonáltal mégis remélhető, hogy Perotti részt vehet a Szigfrid csütörtöki előadásán. Arról persze már le kellett mondania, hogy az „Istenek alkonya“ előadásán is énekelhesse a hős, deli levente szerepét, de azért nem lesz fennakadás, mert Káldy Gyula igazgató még idejében megfelelő helyettesről is gon­doskodott. Meghívta ugyanis Grani urat, a hírneves olasz tenoristát, aki német születésű ugyan, de való­ságos olaszszá lett és ezidő szerint Olaszországnak legjelesebb Wagner-énekese, sőt az olasz kritikusok java része Tamagno után őt tartja a legjobb olasz tenoristának. Grani tavaly Turinban az ott ven­dégszereplő Ehrenstein Lujza asszonynyal tizennyolc­szor énekelt az Istenek alkonyában, óriási sikerrel és egyaránt kiérdemelte a közönség és a sajtó osztatlan dicséretét. Nálunk ennélfogva az Istenek alkonya a következő szereposztásban fog színre kerülni: Brün­­hilda — Sedlmair; Szigfrid — Grani; Gutrun — Rotter; Hagen — Ney Dávid; Gunther — Beck­, Alberich — Takács ; a három sellő: Pewny, Kacér és Valent. — Grant azonkívül még Rhadameszt, Otellót, Raoult és Richárdot is fogja énekelni a jövő hó első napjaiban. De más tenoristákat is fogunk hallani a legkö­zelebbi időben a m. kir. opera­házban. A kellemetlen, sőt most már szinte végzetessé lett tenorista-válság megszüntetésére néhány külföldi tenoristát meghívtak vendégszereplésre. Meghívták Alvaryt, a híres német tenoristát, már a Szigfridet is vele akarták énekeltetni, de ő időközben megbetegedett és így hát vendégsze­replése későbbi időre marad. Guszaljevics, a prágai dalműszínház tenoristája, i. e. augusztus hó 2-án kezdi meg több ízben elhalasztott vendégszereplését, Hunyadi Lászlót fogja énekelni, Teliben Arnoldot és Faustban a címszerepet. Meghívták végül Rittershausen tenoristát is, aki a hamburgi színháznak hőstenorja; miután Broulik már jövő szerdán szabadságra megy és szeptember hó 1-éig távol marad, a második Wagner-evkluson Rittershausen fogja énekelni Tann­­häusert, Löget és Sigmundot. Erkel Sándor tegnap levelet intézett Nopcsa Elek báróhoz, tudatván a kormánybiztossal, hogy még mindig munkaképtelen és azért a legközelebbi hetek­ben még nem kezdheti meg újból működését. Kéméndy Jenő, az operaház scenikai főfelügye­lője, már legközelebb Pak­sba utazik tanulmány­utra és színházi cikkek beszerzése céljából. Alszeghy Kálmán főrendező, Kerner karmester és Takács baritonista pedig a jövő hét elején Bayreuthba men­nek, hogy ott meghallgassák a tetralógia második előadását. Mint már említettük, a m. kir. operaház szep­temberben magyar opera-ciklust is rendez és most ennek részleges műsorát — korábbi tudósításunkkal teljesen megegyezőleg egyik kőnyomatos útján közzé is teszi. Ebből a műsorból azonban ismét azt a benyo­mást veszszük, hogy ez a ciklus sem lesz teljes. Cél­szerű volna ezt legalább még a következő művekkel kipótolni: okvetlenül elő kellene adni a történelmi nevezetességű Béla futását, Ruzsicska György ope­ráját, amely tudvalevőleg 1828-ban Kolozsvárott ke­rült először színre és az első magyar dalmű; ki kel­lene bővíteni az Erkel-féle dalművek sorozatát a Brankovics és Névtelen hősök fölelevenítésével és föl kellene venni a ciklusba Elbert Tamará­ját is, mely egy idő óta egészen érdemetlenül leszorult a mű­sorról. A jövő hó elején előadják Gluck »Orfeusz«-át is, Hilgermann Laurával, Ábrányinéval és Dióssy­­néval. Azután sorát ejtik Frotzler egyfölvonásos nép­­et«k­it­tllatt a »Corvin Mátyás»-nk. * (A színházak jövőheti műsora.) Az opera műsora : Hétfőn, 20-án : nincs előadás. Kedden, 21-én : A walkür. Szerdán, 22-én : nincs előadás. Csütörtö­kön, 23-án: Siegfried. Pénteken, 24-én : nincs előadás. Szombaton, 25-én: Az istenek alkonya. Vasárnap 26-án : Parasztbecsület Korrigán. A­ buda-krisztinavárosi nyári színházban : Hétfő : Üdvöske. Kedd : Az aranyember. Szerdán : Fanebon asszony leánya. Csütörtök: A trapezunti hercegnő. Péntek: Csak párosan. Szombat: A mada­rász. Vasárnap : Lumpaci Vagabundus, vagy : a há­rom jó madár. A népszínház műsora: Vasárnap, hétfőn, k­ed­den, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap: 1000 év. A nemzeti színház műsora: Hétfőn, július 20-án: A komédiások. Kedden, július 21-én : Rejtett boldogság. Szerdán, július 22-én : Az apósok. Csütör­tökön, julius 23-án: A nők barátja. Pénteken, julius 24-én : Charitas. Szombaton, julius 25-én : Az idege­sek. Vasárnap, julius 26-án: Az idegesek. * (A nemzeti színházban) e hó 25-én, szom­baton, fölfrissítik Sardou „Idegesek“ c. vígjátékát. — Aug. 7-én kerül bemutatóra a „Garasos alispán“, Kazaliczky vígjátéka ; a főszerepeket Újházi, Császár, Dezső, Hetényi, Zilahi, Mihályfi, Kőrösmezei, Viz­­váriné, Gerő Lina, Paulagné és Ligeti Juliska fogják játszani. — Aug. 18-án az „Ezredév ünnepe“ és a „Hunyródok“ előadásával ünnepült meg a király szü­letésnapját. — Augusztusban a „Figaro házasságát“ is fölfrissítik. — Szeptember hó eredeti újdonsága Gabányi „Sámuel király“ c. színműve lesz. * (A vígszínházban) De la Mare államtit­kár ma már isten tudja hányadszor mondta el Susan­­nenak, hogy: — Bájos, igazán bájos. Ezúttal azonban a gyengélkedő Lánczy Ilka helyett ezt a lckét Haraszthy Hermin kapta, aki ma kollegáját helyettesítette, még­pedig oly kitűnően, hogy az államtitkár úr elragadtatását nagyon alaposnak ta­lálta a szépszámú közönség. Haraszthy Hermin ismét bebizonyította, hogy a vígszínház egyik legderekabb oszlopa, akit a társalgás disztingvált volta, a mozgás biztonsága tekintetében legelső művésznőink közé sorozhatunk. — Minden fölvonás után lelkesen tap­solták. A vígszínház legközelebbi újdonsága, mint már jeleztük, Carlweis „Éljen a kisiparos“ című bohózata, mely a jövő kedden, e hó 21-én kerül bemutatóra. A népéletből merített darab a külföldi színházak egész sorának állandó kasszadarabja, melyet eddig nem kevesebb mint nyolc nyelvre fordítottak le. A bohó­zatot legutóbb Rómában és Olaszország több nagy városában előadták. ..11 piccolo calcolato“ címen rend­kívüli sikerrel. A keddi bemutatóra szerző kilátásba helyezte megjelenését. A darabot Szécsi Ferenc al­kalmazta magyar színre. * (A budai nyári színházban) ma a ven­dégszereplő Komáromi Mariska egy egészen új alakí­tását mutatta be. Szerpolettet játszotta, a „Korne­­villi harangok“ tűzről pattant cselédleányát, még­pe­dig sok sikkel és pajkossággal. Hogy hang dolgában megint nagyon kiválót nyújtott, azt szinte fölösleges megemlíteni. A közönség nagyon szívélyesen fogadta ma is, minden dalát zajosan tapsolta. Szép virág­bokrétát is kapott. Egyáltalán a vendégszereplések iránt fokozódó érdeklődés mutatkozik és azért Komáromi Mariska meg is toldja a négyre tervezett föllépéseket egy ötödikkel és hétfőn az „Üdvöske“ címszerepét játszsza. Igen jó estéje volt ma ismét Margó Zelmá­­nak, aki az utolsó órában vállalta el Germaine szere­pét, amely pedig ugyancsak nehéz és fárasztó, de a „beugrás“ ezúttal fényesen sikerült és a rokonszenves művésznőt sok tapssal és kihívással jutalmazták. Józsa mint márki, tisztességesen állta meg helyét és keringőjét meg kellett újráznia. Karacs a Grenicheux szerepét juttatta érvényre, Dezséry kitűnő Gáspár apó volt. Az előadás egészben véve a legjobbakhoz tartozott. * (Jászai Kari szereplése.) Alig van ma­gyar művész, aki részt ne vett volna a Telefon Hír­mondó hangversenyein és mégis érdekes hangverse­nyeket, — most nyáron matinékat — tud rendezni a Telefon Hírmondó, így holnap, vasárnap, délben 12 órakor kezdődő matinéján részt vesznek: Jászai Mari, Zilahy Singhoffer Vilma, Bárdossy Irén, Csön­gőn Mariska, Mihályfi Károly, Zilahy Gyula, Sün­­deg Adolf, Raskó Géza és Lányi Géza. * (Délutáni előadások a Vígszínházban.) A Vígszínház elnöksége az iránt folyamodott a tanács­hoz, hogy engedje meg a délutáni előadások tartását, mérsékelt helyárak mellett. Minthogy a színházvizs­­gáló bizottság elnöke, Kullmann Lajos tanácsos ki­jelentette, hogy a megtörtént szemle alkalmával a Vígszínházat tejesen célszerű berendezésűnek találták a kettős előadásokra is, a tanács hozzájárult az en­gedély megadásához. * (Pálmay Ilka) vendégszereplése iránt rend­kívül nagy az érdeklődés. Néhány lap téves közle­ménye következtében azonban még most is sűrűn kérdezősködnek Krecsányi igazgatónál, vájjon csak­­ugyan jön-e a jeles művésznő. Ma alkalmunk volt látni Pálmay Ilka legújabb levelét, amelyben — egy kis indiszkrécióval elárulhatjuk — többek közt eze­ket írja: — Én tehát 6-án — délben, gondolom — érkezem, de ezen a napon senki számára sem leszek látható, mert az összes kosztümjeimet fogom délután fölpróbálni. Hangversenyem 8-án lesz s így, ha ennek nincsen ellenére, én már 10-én fölléphetnék. 7-én reggel kérek először összes szóló, aztán színpadi próbát stb. Pálmay Ilka mindennap kétszer is fog pró­bálni. Levelében azt írja, hogy annyit tanul, hogy szinte belefájdul a nyelve, de erőt és kitartást nyújt neki a tudat, hogy ismét játszhatik a budapesti kö­zönségnek. * (Színészet a vidéken.) Komjáthy János színigazgató, ki október 1-től kezdődőleg 3 évre meg­kapta a debreceni színházat, már a téli szezonra szervezett társulatával Komáromban működik. B. Ruzsinszky Ilona, a társulat téli primadonnája, a vidéki színészetnek egyik legkiválóbb énekesnője, ki két évvel ezelőtt a népszínházban sikeresen lépett föl, most néhány estén vendégszerepelt Komáromban. Csütörtökön lépett föl először, még­pedig a Szultán címszerepében és egyszerre meghódítva a közönséget, mely zsúfolásig megtöltötte a színházat. A művésznő gyönyörű hangjával nagy hatást keltett s minden énekszámát megismételtették. Pénteken a „Bőregér“­­ben lépett föl, újra telt ház előtt. A társulat 20-án fejezi be komáromi szezonját, aztán két havi szün­időt kezd meg. Szeptember 15-én gyülekezik ismét össze Debrecenben. Nagymaroson Polgár Béla színtársulatának előadásait szépen látogatják. * (Csaló.) Nagybecskerekről azt panaszolják, hogy egy Tunyogi, Tyukodi, Szunyogi és más neve­ken szereplő egyén a városban és környékén bérletet gyűjt színielőadásokra, de a „jól szervezett színtársu­latot“ hasztalan várják. Az ily panaszra csak az a válaszunk, hogy az oly bérletgyűjtőt, aki nem igazolja magát kellően, adják át azonnal a rendőrségnek, amely majd végez vele. És ne sajnálják a nyomorul­takat, akik az igazi és tisztességes vidéki színészet kenyerét és hírnevét rontják. Az orsz. szinészegyesü­­let, ha hozzá fordulnak, azonnal megad minden szük­séges felvilágosítást, amelynek figyelembevétele lehe­tetlenné teszi a Tunyogi-féle csalók üzelmeit. * (Uj zeneművek.) Schunda V. J. udvari hangszergyáros, zenemükereskedőnél (Budapest, ma­gyar­ utca 18.) megjelent: Uj kiadás! Állaga G. cim­balom-iskolájának előkészítő része uj átdolgozásban, mely magában foglalja az összes elemi tudnivalókat, iltézetek részére, valamint magántanulásra, magyar sé német nyelven 4 frt. Káldy Gy. „A hires Bercsényi nótából készült verbunkos.“ Hegedűre zongorakiséret­­tel 1 frt 20 kr. „Magyar dal“ változatokkal Csermák A. Hegedűre zongorakisérettel 1 frt 50 kr. Kun L. „Eredeti magyar dalok“. 1) Elmennék a kerted alatt. 2) Megfogott a babám átka. Énekre zongorakiséret­tel 1 forint. * (A Comédie-fr­ansaise) ugyancsak el van látva darabokkal. 75 fölvonást fogadott el a bizottság előadásra, ami négy-öt esztendőre elégséges. A sze­gény szerzőket áldja meg az ég nagy türelemmel. * (A helyi szerző.) Londonban bemutatták a „Comtesse Guckers“ c. német vígjáték angol fordítá­sát. A darab 1819-ben játszik és az első felvonásban emlegetik Goethet, aki a színházban Neuhof hadnagy mellett ül. Mindenki őt nézi, a hadnagy pedig azt hiszi, hogy ő maga a közfigyelem tárgya. A Goethe nevet azonban az angol színészek Gertinek mondták ki és a Sunday Times című elsőrangú irodalmi folyó­irat kritikusa helyén­valónak tartotta a figyelmezte­tést, hogy ez a „Görzi nem leány, amint eleinte so­kan hitték, hanem egy weimari helyi szerző neve.“ * (Alstorf Adél.) A bécsi Fitt egyik munka­társa, aki a múlt heteket Rómában töltötte, érdekes levelet intéz lapjához. Többek közt megemlíti, hogy a Rossi emlékére rendezett színielőadás plakátján ámu­lva olvasta a Ristori Adél nevét. — Szégyenemre, írja, be kell vallanom, hogy azt sem tudtam, él-e ? Egy évtized óta mit sem hallottak róla, Olaszországon kívül leg­alább nem. 1855-ben járta be először diadalma­san Európát. Már akkor, nyegyven évvel ezelőtt dicsősége teljes magaslatát érte el. Játszott francia nyelven és Booth Edgárral együtt angol nyelven is játszott. Nemcsak Oroszországban és Északameriká­­ban lépett föl, amit manapság másod- és harmad­rangú csillagok is megtesznek, hanem Brazíliában is, Afrikában és Ausztráliában. Európa valamennyi nyel­vén hódoltak neki és azok közt, akik prózában és versben megénekelték, soknak neve már a világiro­dalomé, így az idősebb Dumas,­Martin Henri, Mis­sel stb.

Next