Pesti Hírlap, 1896. december (18. évfolyam, 331-360. szám)

1896-12-20 / 350. szám

1896. december 20. 7 PESTI HIRl­AP s az Andrássy-ut torkolatától egy épen olyan hatal­mas sugárutat von az Erzsébet­város piszkos háztö­megén át a népszínházig, melynek egyik folytatását az uj országházig vont átlós-ut, másik folytatását a mai népszinház-utca képezné. Ez is milliókba kerülne, de billiónyi új értéke­ket teremtene. Ennek a nagy útnyitási tervezetnek a figye­lembe vételével szelve át az Újépület területét (várjon a tervezők közül gondolt-e valaki erre ?), itt is méltó helyet találnánk az új szépművészeti múzeum számára. Szóval hely volna, csak egy kissé nézzünk messzebbre is már az orrunk hegyénél. ... Addig inkább várjon csak az a gólya ott, ahol van s a szépművészetek palotája is maradjon papiroson. De az állatkerttel és az ujvásártérrel ne mókázzunk ! Kezdi-Kovács László, taj­­ SZÍNHÁZ és zene. * (M. kir. operaház.) A Tücsök mai előadá­sán Takács énekelte a derék John szerepét, pihent hanggal, ügyes, értelmes előadással. Csak épen a maszkja ellen tehető kifogás: inkább Kopernikusra vagy Galileire emlékeztet, nem pedig a jámbor John Peesybingle postakocsisra, aki télen nyáron, vízen sá­ron át töri magát, kit odafönn a diligence magas bakján megcsap a szél, megmos az eső és akinek ugyancsak el kell viselnie az időjárás viszontagságait. Ehelyett egy magas homlokú, sápadt arcú és me­rengő szemű professzort állított elénk Takács, amo­lyan szobatudóst, aki inkább a gravitáció törvényével foglalkozik, nem pedig postacsomagok szállításával­­— és aki valósággal kirítt a Dickens nyárspolgárias, idillikus milienjéből. — Hegedűs is rosszul tette, hogy Tackletonjának nüanszírozásában sok helyen visszatért első, eredeti alakításához, róla sem mond­ható mindig, hogy: prima cogitatio optima. — Igen jó volt Ábrányiné és Pe­vay Irén, valamint a zenekar is, melyet Erkel Sándor vezényelt. * (Az orsz. zeneakadémia) ma este tartotta meg ezidei első házih­angversenyét az intézet hang­versenytermében nagyszámú közönség előtt, mely többnyire a közreműködő növendékek rokonaiból és ismerőseiből verődött össze és buzdító tapsot jutta­tott a szereplő noviciusok mindegyikének. A növen­dékek közül említést érdemel Dohnányi Ernő, az in­tézet legtehetségesebb növendéke, aki igen ügyesen játszotta el Beethoven as-dur szonátáját és Szántó Lina, aki drámai erővel és tisztán csengő hanggal énekelte el Fidelio nagy áriáját; volt azonkívül még egy orgona- és egy zongora szám, valamint a Beetho­­ven-féle c-dúr vonós­négyes három tételének előadása is, ezek a számok is elismerést arattak a jóakaró hallgatóságnál. A hangverseny egy részét meghallgatta Wlassics kultuszminiszter, bájos nejével. * (Színházak jövő heti műsora.) A m­. kir. operaház műsora: hétfőn nincs előadás, (a várszín­házban «Az eladott menyasszony»), kedden «Don Juan», Sedlman­ Zsófia k. a. vendégfölléptével, szer­dán «Jancsi és Juliska», «Babatündér», csütörtökön nincs előadás, pénteken «A cremonai hegedűs», «Csárdás», a magy. kir. operaház munkás­osztály se­­gélyző alapja javára, szombaton «A házi tücsök», vasárnap «A bolygó hollandi», Sedlmair Zsófia k. a. utolsóelőtti vendégfölléptével. A nemzeti színház műsora: hétfőn «Fürdőn», kedden «Létért való küzdelem», szerdán «Kaméliás hölgy», csütörtökön a színház zárva, pénteken «A dolovai nábob lánya», szombaton «A szentiványéji álom», vasárnap «Mariana».­­ A várszínházban: pénteken «Pry Pál», a színházi, munkás­osztály nyug­díjintézetének javára, vasárnap «Rosenkranz és Gül­denstein». A vígszínház műsora: kedden először «A kő­szívű apa», szerdán másodszor «A kőszívű apa», csütörtökön zárva, pénteken délután «Két örömnap», este «Niobe», szombaton délután «A helyettes», este harmadszor «A kőszívű apa», vasárnap délután «A becstelenek», este «Létke vize». A népszínház műsora: vasárnap délután «1000 év», este «Vereshajú», hétfőn «Mária bátyja», kedden «1000 év», szerdán «Nászúton», csütörtökön szünet, pénteken délután «1000 év«, este «Holtomiglan«, szombaton délután «Vereshajú», este «Nászuton», vasárnap délután «3 Kázmér», este «Mária bátyja». * (A nemzeti zenede) hétfőn, e hó 21-én, este fél 8 órakor a röv­­vigadó nagy termében Gobbi­k Alajos karnagy vezetése alatt tartja ez idei első zene­kari hangversenyét. * (A nemzeti színházban) kedden, e hó 29-én, ismét premiere lesz; három apróság kerül színre. Ezek: «Socrates és felesége», Banvilletől; Socratest Gyenes, Xantippét Csillag Teréz játszsza. Ezt Gondinet «Alagút» című vígjátéka követi, Náday, Dezső, Zilahy, Hetényi, Egressy, Rákosi Szidi, Ma­­róthy M. és Szacsvayné közreműködésével. Az estét a «Szegény Pilh­oddi» zárja be; a főszerepeket Új­házi, Vízvári, Vizváriné, Palotay Piroska és Nagy Ibolya adják. — Karácsony első napján Herczeg «Do­lovai nábob leánya» színművét adják általános bér­letszünetben a nemzeti színház nyugdíjintézete ja­vára. A második ünnepen Shakespeare tündéri színjá­­téka, «Szentivánéji álom», kerül szinre az ismert kiosztásban. A legközelebbi újdonság Újvári Béla «Gárdisták» címü vígjátéka lesz, amely január 15-én kerül színre. * (A vígszínház újdonsága.) A vígszínház leg­közelebbi, újdonságának, a ,, Kőszívű apa“ című bo­hózatnak a hó 22-én, kedden lesz a bemutató előa­dása. A darab szereposztása a következő: Bükk­­falvi vállalkozó — Hegedűs, Etelka felesége — Hu­nyadi Margit, Lóri leányuk — Kalmár Piroska, Czanyu­­ga tisztviselő — Balassa Jenő, Lotti felesége­— Nikó Lina, Róna nyug. őrnagy — Gál Gizella, fele­sége — Hegedüsné, Gyuri fiuk — Tapolczai, Marósa szolgáló — P. Szép Olga. * (A gyermek­színház) holnap nyitik meg, Hamupipőkét adják egészen új kiállításban. Az előa­dás fél öt órakor kezdődik. * (Az ikrek.) Ez lesz a Magyar színház első darabja. Szerzője ifj. Bokor József. * (Folies-Konti.) Egészen komolyan beszélik Kontiról, hogy színigazgató lesz. De jó dolga is lehet, hogy ilyenekre gondol! Arról van szó, hogy az Oroszi­­féle mulatót fogja kiárendálni. A német zengerárnak rossz a sora és gazdája nem bírja a költségeit és így nyílik remény arra, hogy elhódítják a magyar múzsa számára. A helyiség nagyon csinos és a párizsi Olympia sem különb. Egészen alkalmas volna arra, hogy »operette-színházat« csináljanak belőle. Rossz nyelvek szerint azonban Konti nagyon panaszkodott: — Bajos dolog lesz, mert az Eva elszedte elő­lem a legújabb operetteket. — Ugyan ?! — No igen, az Eleven erdeget, a Lohanét, a Királyfogást, a Citerást . . . (Színészjubileum.) Szepessy Gusztáv, a kassai színtársulat tagja, hétfőn, e hó 21-én ünnepli színészi pályájának 25 éves jubileumát. Ez alkalom­ból az ünnepelt jutalomjátékául. »A párisi rongyszedő« c. színművet adják. *(Pintér Imre) fölkér annak kijelentésére, hogy ő nem szerződött el Szatmárra, amint ezt ne­künk írták. Csak vendégszerepel a Pesti-féle szín­társulatnál. Szerződése 1897. június 15-ig a vígszín­házhoz köti, amelynek igazgatósága méltányosságból megengedi ezt a vendégszereplést. Énekesre nézve ugyanis veszedelmes, ha nagyon is sokáig pékenjeti a hangját. * (A kolozsvári nemzeti színházban) nagy tetszés és szép ház előtt került színre a »Ki­rály fogás« operett, melynek fő női szerepében külö­nösen Örley Flóra aratott sok tapsot szép énekéért és ügyes játékáért. Kívüle Polgár Károly, a társulat tehetséges művésze, jutott sok elismeréshez otthonos, ügyes játékáért. Kupiéit különösen sűrűn megismétel­ték. Kívüle Vendrey és Lövey ügyeskedtek. Legköze­lebb színre kerül az »Államtitkár úr« és a »Mária bátyja« népszínmű. Előbbiben a címszerepet Polgár Károly fogja játszani. * (Leopold Franciska) a székesfehérvár­­soproni színtársulat széph­angú primadonnája, aki a múlt héten Székesfehérvárott a »Parasztbecsület« és a »Cremonai hegedűs« főszerepeiben is nagy sikert aratott, virágvasárnaptól kezdve igen előnyös feltéte­lek mellett Somogyi Károly színtársulatához szerző­dött a pécsi színházhoz. * (A hivatalos feleség) című szenzációs an­gol drámát, melyet Bécsben először a cenzúra eltil­tott, majd visszavonta a tilalmat, ma — mint levele­zőnk táviratozza — két feldolgozásban is előadták az osztrák fővárosban. A Karl Theaterban Olden feldolgozásában, mint színművet, a Rajmund szín­házban pedig vígjátékká átalakítva adták elő a da­rabot. A Karl Theaterben elmaradt a színmű várt nagy hatása, a Rajmund színházban a vígjáték igen tisztességes sikert aratott. * (Új zeneművek.) Sekunda V. k. udv. hangszergyáros, zeneműkereskedőnél (Budapest, ma­gyar­ utca 18.) megjelent: Szűk Lipót zenetanártól magyar nyelven irt Gordonka iskola, mely magában foglalja az összes elemi és gyakorlati tudnivalókat, különös tekintettel a magántanulásra. I-ső rész ára­ií­­rt. Konti és Lányi Nászuton énekes bohózatának legkedveltebb dalai. Ének és zong. 1 frt 50 kr. Lányi Ernő „Új egri nóták“ 10 eredeti magyar dal. . Ének és zong. 1 frt 50 kr. „A 3 Kázmér“ énekes bohóza­tának összes dalai. Ének és zong. 1 frt 50 kr.. Konti. Blitzweiss Róbi couplet. Ének és zong. 80 kr.­­Barna I. „Vigécek.“ Énekes fővárosi életkép legkedv., dalai. Ének és zong. 80 kr. „Holtomiglan“ színmű­ legkedveltebb dalai: 1. Postás kisasszony, keringő; 2. Gelbgieszer Annia couplet, 3. Beleznay A. Két leánya volt a falunak. Ének és zong. 1 fzt. Műszaki hírek,­ ­ A titokzatos pályázó. A magyar mérnök- és építész-egylet legutóbbi szakosztályi ülésén Czigler Győző elnök érdekes vi­tát provokált a következő elvi fontosságú kérdés föl­vetésével : Vajjon mi a teendője valamely tervpályázat bí­ráló bizottságának, ha egy kitüntetésre méltónak ítélt terv jeligés levelét fölborítva, nem találja benne a szerző nevét? Tapintatos leleményességre vall a kérdésnek ily tisztán elvi alapon való fölvetése, de a megvita­tásából nagyon is kiérzett, hogy a fölszólalók egy tényleges, aktuális esetre gondolnak, bár valameny­­nyien a legnagyobb tárgyilagosságra törekedtek. A kérdést az Újépület telkének szabályozó tervpályázata hozta ugyanis felszínre. A „Babér“ jel­igével ellátott terv készítője a jeligés borítékba zárt lapra nem a nevét írta, hanem azt, hogy nevét csak az első díj megnyerése esetében jelenti be — utóla­­gosan. ___ A bíráló bizottság jóhiszemüleg bírálta el vala­­mennyi tervet s igy a Babér jeligést is, amely utób­bit első helyen mondta kitüntetésre méltónak. ítéletét nem változtatta meg, hanem a székes főváros köz­gyűlésére bízta a további teendőket, úgy vélekedve, hogy a díj tényleges átadása a pályázatot kiíró közeg­nek, jelen esetben tehát a székes­főváros közönségé­nek a dolga. A mérnökegylet tagjai csaknem egy­­hangúlag elítélték a pályázásnak hasonló, titokzatos módját. A magunk részéről sem tehetünk egyebet, mint hogy aláírjuk a hazai technikus kar ítéletét. A jelen esetben nehéz elgondolni, hogy mi indíthatta a tervezet nevének elhallgatására.Ha a pályázati programjs kiköti a jeligés levéllel való pályázást, ezzel hallgatag kötelez minden résztvevőt arra, hogy a zárt jeligés boríték belsejéből a neve és csakis a neve tűnjék elő díjazás esetén és e tekintetben kénytelen meg­bízni minden pályamű szerzőjében. Ha tehát valaki nem teszi a borítékba a névjegyét, egyenesen visszaélt a kiírók, illetve a bírálók bizalmával és nem teljesen­­ tette a pályázat föltételeinek minden pontját. Mint­hogy a föltételek minden pontja egyenlő mértékben kötelez minden pályázót, az olyat, aki a föltételek bármelyikét is nem teljesíti, ki kellene zárni a pá­lyázatból. A bírálók pedig egy kis hiábavaló munka miatti boszankodás után újra kerdjék maguk közt, hogy melyik művet illeti meg az immár kizárt pálya­tervnek szánt kitüntetés? A pályázati feltételekben ezután jó lesz külön fölemlíteni a pályázók kötelezettségét, hogy nevüket tartoznak­ a jeligés levélbe beírni, ellenkező esetben díjazásra nem aspirálhatnak vagy pedig Alpár Ignác javaslata szerint ugyancsak a programmpontok közt volna kimondandó, hogy ha a jeligés levélben név nem foglaltatnék, a szerzőnek bizonyos záros határidő alatt kell jelentkeznie, különben művét a pályázat szempontjából nem létezőnek tekintik. Nagyban találgatják technikusaink, hogy ki lehet a »Babér« terv szerzője. Vájjon ki dicsekedhe­tik akkora becsvágyával,­ hogy nem kíván másodul*­— lenni a pályázók rangfokozatában, hanem mindenek fölött akar állani. . Íme, a nagy ambíciót kielégítette a bí­ráló bizottság, amikor első helyre emelte a titok­­zatos pályázót. Rajta tehát, tessék a papíron tett ígé­retet beváltani. Nagyon feltűnő, hogy az illető meny­nyire késik a neve fölfedezésével. A késedelem any­­nyival gyanúsabb, miután a pályázati föltételek min­den résztvevőre nézve kötelezővé tették a magyar honos­ságot. Tartja magát az a hit, hogy az illető nem felel meg ennek a sarkalatos követelménynek s ha ez igaz,­ akkor valósággal fölháborító az eljárása. Nem mintha bárkinek is ne volna joga valamely neki ki­­válóképen tetsző probléma megoldására. — Sőt be is küldheti a többiekkel egyidejűleg, ha személye nem is felel meg a kikötött kvalifikációnak. El fogják

Next