Pesti Hírlap, 1897. november (19. évfolyam, 303-331. szám)

1897-11-28 / 329. szám

4 1897. november 28. PESTI HIRL."J­ ­anak, akár újabb ■provizórium címén, akár más alakban. 3. Ha a kormány javaslataival késnék, a függetlenségi és 48-as párt gondoskodni fog, hogy a közjogi kérdések még az idén okvetlen tárgyalásra kerüljenek. A függetlenségi párttal szemben a nem­zeti párt a 67-es­ alap megerősítése érdeké­ben a kormány törekvéseit kész támogatni. SZÍNHÁZ és zene. * (Színházi műsorok.) Az opera műsora: Hétfőn nincs előadás. (A várszínházban: A hűvös vadász); kedden: Bohémek (másodszor); s­zerdán nincs előadás; csütör­tökön: Bohémek (harmadszor); pénteken: A bűvös vadász; szombaton : Ördög Ró­bert ; vasárnap: Bohémek. A nemzeti színház jövő heti műsora .­ Hétfőn Létért való küzdelem: kedden: A bilincs. Ahol mu­latnak ; szerdán: Tisztító tűz; csütörtököm: Lear király ; pénteken : Crampton mester; szombaton: Gabi villa ; vasárnap délután : Liliomfi, este : Az­­ arany ember. A várszínház műsora: Csütörtök: Többet cse­szel ... és erővel. Kolostorból. Szombat: A minisz­­ter előszobájában. A bilincs. A népszínház jövő heti műsora a következő: Vasárnap délután: A falu rossza, este: Tiszt urak a zárdában ; hétfőn : Tiszturak a zárdában ; kedden : A szókimondó asszonyság; szerdán : A kukta-kisasszony ; csütörtökön: Az ördög márkája ; pénteken és szom­baton : A kukta-kisasszony; vasárnap délután: Az oroszlánvadász; este: A kukta-kisasszony. A Vígszínház jövő heti műsora: Vasárnap délután Katonadolog, este: A valéni nász; hétfőn: Trilby ; kedden : Coulisset úr ! szerdán : A valéni nász ; csütörtökön : Coulisset úr !; pénteken : Zacconi és társulata vendégszerepléséül: I.­disonesti — Don Pietro Caruso; szombaton: Zacconi és társulata ven­dégszerepléséül : A mások kenyere — A lélek jogai (Diritta del anim­a.) Vasárnap délután: A valéri nász; este : Coulisset úr! A Magyar Színház jövő heti műsora : Vasár­nap délután A mama szeme, Hannele ; este: A gé­sák ; hétfőn : A mama szeme, A báránykák ; ked­den : A gésák; szerdán: A mama szeme, A bárány­­kák; csütörtökön : Derül-borul, Hannele, A mama szeme; pénteken: Titok (először); szombaton: Titok (másodszor); vasárnap délután: Derül-borul, A bá­­ránykák; este : Titok (harmadszor). * (A nemzeti színházban) a „Tisztító tűz“ második előadását gyér számú közönség nézte végig. Ez is csak a Jászay Mari és Márkus Emilia nagy művészetéért adózott — kivált a második fölvonás végén — , élénkebb tapssal. A darab maga hidegen hagyta a hallgatóságot. Bosnyák Zoltán második da­­rabjának a sorsa így dőlt el. De hiszen még jóvá teheti a kudarcot egy harmadik d­ama. * (Hírek a nemzeti színházból) Vörös­marty születésének évfordulója alkalmából december hó 2-ikán Shakespeare Lear királya kerül színre a kö­vetkező szereposztással: Lear—Szacsvay ; Gloster— Egressy ; Kent—Bercsényi; Edgard—Mihályi­ ; Ed­mund—Gyenes ; Bolond—Vízvári; Gonerii— Jászai Mari; Regan—Szacsvayné ; Cordélia—P. Márkus Emilia. — December hó 17-én felelevenítik Sardou „Benoiton-család“ című vígjátékot, amelyet 1881-ben adtak utoljára, s amelyet Váradi Antal fordított le újabban. A főszerepeket Náday, Szigeti, Gabányi Dezső, Zilahi, Somló, Csillag Teréz, Cs. Alszeghy Irma, Vizváriné, Nagy Ibolya és Ligeti Juliska játsz­­szák. — December hó 21-én előadják új betanulással Schiller „Ármány és szerelem“ című szomorújátékát, A­rady­t—Jászai Mari, Lujzát—Török Irma, az elnö­köt—Bakó, Millert—Vízvári, Ferdinandot—Somló, Kalbot—Náday fogja játszani. — Echegaray „Folt, amely tisztit“ című drámájának első előadása decem­ber hó végén lesz. * (Hírek a m. kir. operaházból.) Az operaház jövő heti műsorában háromszor szerepel a „Bohémek“, Leoncavallo dalműve. Pénteken a Bűvös vadász­t adják, ez alkalommal Márkus Dezső vezényli a zene­kart, szombaton az Ördög Róbert­et adják. Ez utóbbit Erkel Sándor főzeneigazgató vezényli, a főbb szere­peket Vasquezné, Blauerbauer Gizella, Perotti és Ngy Dávid énekük. * (Hírek a vígszínházból.) A vígszínház ■4 líközelebbi újdonsága Voss Rikhardnals^­f­antasztikus drámája^ Szőke Katalin lesz—etrffify~a legérdekesebb terméke az­ utóbbi évtizedek színpadi irodalmának. A darabból tegnap tartották meg az olvasó próbát s december folyamán kerül bemutatóra. — Coulisset úr! a vígszínház óriási sikerű kasszadarabja, amelyet folyton zsúfolt ház előtt adtak, a jövő héten, kedden, érdekes szereposztással kerül színre. A címszerepet Hegedűs helyett Balassa fogja játszani, akinek ezt a szerepet eredetileg szintén kiosztották. — Zacconi jövő heti második vendégszereplése ötletéből figyel­meztetjük azokat, akik az olasz nyelvben nem jára­tosak, hogy azok a darabok, amelyekben az olasz művész föllép, Nagel Ottó könyvkereskedésében olcsó, tizenkétkrajcáros német nyelvű kiadásban kap­hatók. * (Blaha Lujza Madame Sans-Géne-je.) Abból az alkalomból, hogy Béjané asszony játszotta Budapesten Madame Sans-Géne-t, a budapesti sajtó egyhangú elismeréssel adózott Blaha Lujzának, a ma­gyar Madame Sans-Géne-nek, de a közönség köré­ből is számos üdvözletet kapott a művésznő. A nép­színház igazgatósága a jövő hét keddjére ismét ki­tűzte »A szókimondó asszonyság«-ot. * (Titok.) Zachariásné Kallós Ilona népszín­műve pénteken, dec. hó 3-án, kerül bemutatóra a Magyar színházban. A főszerepeket Vlad Gizella, Szilassy Róza, Borovszky Matild, Láng Etel, Bo­­ross, Iványi, Szentmiklóssy és Szilágyi játszszák. — A premierere szóló jegyek, valamint a jövő heti mű­sorra kitűzött összes előadások jegyei már hétfőtől kezdve kiválthatók a szövetség­ utcai pénztárnál. : * (Az országos színművészeti akadémia)­­ vasárnap, december hó 5-én, tartja második nyilvános előadását a várszínházban. Ez alkalommal Bercsényi­­ Béla tanár rendezésével színre kerül »Denise« a kö­­­­vetkező szereposztással: André — Molnár Gyula Mártha — Borostyán Sarolta; Brissot — Pataki Jó­zsef ; Brissom­e — Bauer Olga; Denise — Széphegyi Zsuzsi; De Thauzettené — Czikle Valéria; Fernand — Kardos Ede; Thouvenin — Homyánszky Lajos; Pontferrand — Sebestyén Géza; Neje — Kárpáti Va­léria ; Clarisse — Jankó Abigail. Jegyek az előadásra az igazgatóságnál előjegyezhetők. * (A báránykák­ című operette, mely iránt állandó érdeklődés mutatkozik, hétfőn, e hó 29-én, kerül ismét színre a Magyar színházban, mely alka­lommal Szegedi Irén és Rózsa Lili egy új betétet fognak énekeink (Magyarország egyházzenei első tanács­kozmányának munkálatai) cím­ alatt a Kath. Egyházi Zeneközlöny kiadta az egyházi karmesterek első kongresszusán elmondott beszédeket, értekezése­ket s közli az ott hozott határozatokat is. Kapható a »Szent István társulatnál« (Budapest.) * (Bohémek) Leoncavallo nagy érdeklődéssel várt új operájának premierjét, amelynek már két előadására az összes jegyeket elkapkodták, a Telefon• Hírmondó előfizetői lakásukon is végighallgathatták. Azok, akik a premierre már nem juthattak jegyhez, a Hírmondó kagylóin át is teljesen élvezhették Leon­cavallo legújabb remekművét. * (Odry Lehel Pécsett.) Odry Lehel, a m. kir. operaház volt kitűnősége és nyugalmazott tagja, Pécsett föllépett a Faust operában, mint Mefiszto. A színház zsúfolásig megtelt és a közönség nagy él-ö­vezettel hallgatta Odry Lehel énekét. Az előadás fé­nyes sikerében nagy része volt az országos hiist pécsi dalárda tagjainak is, kik szintén közreműköd­tek, s Margitot Leopold Franciska énekelte, Valentint pedig Hunyady József. Jók voltak még Némethy Gizella és Réthy Lina. Az előadást szombaton meg­ismétlik. Odry Lehel december folyamán még több operaelőadásban fog részt venni. * (Pollini meghalt.) Egy szűkszavú hamburgi távirat jelenti, hogy Pollini üdv. tanácsos, Bianchi Biankának férje, a hamburgi városi színháznak 1874. óta igazgatója, tegnap éjjel fél 12 órakor szívszélh­űdás következtében meghalt. Pollini Bernát (családi nevén Polli) 1838. december 16-án született Kölnben. Korán a színpad felé vezérelték hajlamai, előbb mint bassista működött, később egy olasz staggionenak lett igazgatója és karmestere és e minőségben főleg Szent-Péter­­várott és Moszkvában aratott sikereket. Huszonhárom évvel ezelőtt átvette a hamburgi színházat, mely az ő vezetése alatt csakhamar virágzásnak indult. Ez év június havában nőül vette egykori növendékét, Bianchi Biankát. * (Színészet a vidéken.) Keszthelyen Báródi Károly színtársulata már 6-ik hete működik s jól megválogatott műsorával szép számú közönséget vonz a színházba. A napokban játszották az „ör­dög mátkáját“, amely darabbal az összes vidéki színpadokat megelőzték. E hó 26, 27, és 28-án Kaff­kám­, Hegyesi Mari, a nemzeti színház jeles tagja, szerepel. A társulat kiváló tagjai: B. Csányi Juszti, Jeszenszky Dezső és Jeszenszkyné Lén­­ar­etteje (»platói a szerelmes« *,8 ütemben) és kupléja Mimi Pin­sonról, melyet a kar ismétel, (ezt meg is ismételtették ma este), valamint az ezt követő nagy együttes; nagy ha­tású volt a vendéglőssel való dulakodást illu­sztráló csatakép, Barbemuche bemutatkozása (»engedelmet kérek« 2­« ütemben), az istenítéletet persifláló biliárdjelenés, mely alatt egyidejűleg Marcel és Musettenek érzésteli kettőse folyik, az ezt megelőző oktett-induló és a diadalmas be­fejező együttes, melybe belevegyülnek a kará­csonyi harangok. A második felvonást kedves közzene (o­ sc­andante mosso) vezeti be ; a felvonás főbb részei közül ma hatást keltettek Marcel áriára (»osz­tozz velem kis szobámon, édes«), a Rudolf aranyainak bájos zeneképe, Rudolf kantilenája (»óh Marcel, borulj le«), a gyors pergésű négyes (»most adja istenünk«), a bohémet dicsőítő hymnus (»ifjúságunk mámorában«), melyet ma este szintén megismételtek, Schaunard parodisz­­tikus előadása (»a kékről a művészetben«), a kis gróf csábító áriája (»mily üdvöt várhat itt«), Musette bájos keringője és a lármás verekedési finálé. A harmadik felvonásban tetszett Schau­nard bájos, menuetteszerű áriája („Nézz a botra!«), Marcel panasza (»tesz ez a rózsa volt az éltünk«), Musette levélírási jelenése (»hasztalan, ez végzetem«), mely a modern operairodalomnak egyik gyöngye, Musette bú­csújának megható zeneképe, Mimi áriája (»os el kell neki mondanom«), Mimi és Musette poe­­tikus kettőse és Musette búcsúzása Marcettó­, melyet egy megható gyászindulószerű motívum jellemez — míg az egyedül maradt Marcelnek szívhez szóló panasza inkább a Canio dalára emlékeztet. A negyedik felvonásban végül egymásra halmozta a szerző a szebbnél szebb részlete­ket. A mai bemutató kényes közönségénél kü­lönösen hatást keltett Rudolf balladája (»ki vagy te, ki ott kopogtat ?«), Mimi szomorú elbeszélése (»aztán kerestem munkát«), és ha­lálának szomorú zeneképe, mely mély hatást kelt megrendítő realizmusával, és mindazonál­tal poétikus befejezésével. (A hegedűk halk tre­­moloja által kísért fuvolánál fölcsillan az elő­játékból is ismeretes bohémem­otívum, megszó­lalnak a karácsonyi harangok és elnyelik a haldokló utolsó sóhaját.)­­ Az újdonság a mai bemutató előadás elő­kelő közönségénél igen barátságos fogadtatásra talált, főleg a két első fölvonás vidám, humoros hangulata tetszett; ezek után a jelenvolt szerzőt a főbb szereplőkkel többször kitapsolták a füg­göny elé, sőt az első fölvonás után két hatal­mas babérkoszorút is nyújtottak át Leoncavallo­­nak (a női szereplők nem kaptak virágadomá­nyokat ; erről a szerző, aki úgy látszik, nem ismeri a mi helyi szokásainkat, nem gondosko­dott.) A harmadik felvonásnak­­váratlan komoly fordulata meglepetést keltett; ez, valamint a megrendítő negyedik fölvonás, nem része­sült a remélt sikerben, sőt a negyedik fölvonás befejező részében már valósá­gos népvándorlás volt a ruhatár felé. De azért a harmadik és a negyedik fölvonás után is kétszer kitapsolták a szerzőt és a főbb sze­replőket; a szereplőkkel kijött Mader karmes­ter is. A közönség a dalmű első részének vidám, kedélyes hangulatára volt hangolva és azért nem­­méltányolta érdem szerint a két utolsó fölvonást, noha ezek képezik a műnek becse­sebb részét. Az előadás egyike volt a legjobbaknak, meglátszott annak minden részletén, hogy a szerző egy álló hétig reggeltől estig tanította be művét az egyes szereplőkkel. A legzajosabb si­ker Ábrányinénak jutott, aki úgyszólván töké­letes Musette volt; megjelenése, éneke és já­téka, minden megfelelt ama bájos grisette alak­jának, melyet Murger, illetve Leoncavallo alkotott. Penny Irén is egészben véve jól adta Mimi nehéz szerepét, főleg a drámai jelenésekben emelkedett igazán művészi nívóra. Larizza a két első felvonást magyarul énekelte (rossz, szinte érthetetlen kiejtéssel), a harmadik felvo­nást ellenben olasz szöveggel énekelte, és ak­kor már sokkal szabadabban mozgott a színpadon, játéka is illúziót, sőt nem egyszer zajos hatást is keltett. Persze Arányi megfelelőbb lett volna e szerepre. A több­ szereplőt is föltétlen elismerés illeti: Takács temperamentumos Schaunard volt, a himnuszt csak az ő pompás dirigálása kedvéért ismételték meg. Beck erőteljes, ércszavú Rudolfja, főleg a harmadik és negyedik fölvonásban, keltett mé­lyebb hatást; kisebb szerepeikben jók voltak Dalnoki, Kertész, Váradiy, Mihályi, és Kornay. Az ügyes, hatásos rendezés Alszeghy főrendezőt dicséri. A későbbi előadások mutatják majd, hogy a mai sikerből mennyi írandó a jelen volt szerző szeretetreméltó egyéniségének javára és mennyi tulajdonítható a mű belső értékének. Ma első­sorban Leoncavallonak tapsoltak, a Bajazzók szerzőjének, Dr Bélái Szór.

Next